Függetlenség, 1940. május (8. évfolyam, 98-121. szám)

1940-05-10 / 105. szám

-4 A RÉGI ÉS AZ ÚJ GALLIPOLI-I KUDARC A jelenlegi északi háború nagy­ban hasonlít az­ angoloknak egy régebbi kudarcához, amelyet a világháború folyamán szenved­tek el. Akkor Churchill szintén és az ő ötlete volt a híres gall­­pol-félszigeti harc. A Gallipoli-félsziget az európai Törökországból nyúlik be a görög szigetvilágba és elválasztja az Nigel-tenger­t a Márvány-tengertől. E­gy keskeny szoros vezet a fél­sziget mellett a Földközi-tenger felől a Márvány-tengerbe. Ezt a víziutatt, mint a Dar­­danelláfisz Isziori a vlág közvéleménye. Papíron nem ia volt olyan kivi-­zietetlen a tend, amit az angolok végre akartak h­ajtani. Ugyanis a háború kitörése előtti értesü­lé­­seik szerint ezt a körülbelül 6,6 kilométer hosszú és mintegy 5 kilométer átmérőjű víziutat csak igen gyenge török őrség Tedite Bulakrban. Itt néhány száz török gyalogos és a bejáratot védő Vardanos, Or- Jianc, T­ianakale és­­Naijara nevű erődítéseken igen gyenge számú tüzérség állomás­ozott. Csak egyről feledkeztek meg az angolok ugyanis a Törökországban kitű­nően dolgozó német diplomácia lehetővé tette, hogy az utolsó percben német szak­embereket kersztülcsempész­­szennek a semleges Balkánon, akik megkezdték az erődíté­­sek Gilstjét a Dardanellák mentén. Nemsokára kiváló tüzérségi tá­maszpontok és tengeralatti flotta­­bázi­sok épültek ezen a keskeny félszigeten. Churchillnek az volt a terve, hogy Konstantinápoly megszállásával egyrészt elzárja Németországot a Balkánon, más­részt tetemes segítséget nyújtson Oroszországnak. A megkezdődik a kit­léletlen harc Az akkori hadvezetőség ki is dolgozott egy tervet, amely sze­rint rögtön, 1944 őszén egy száz­ezer főnyi hadsereg Konstantiná­poly felé vonulva, a Márvány-ten­ger felől foglalja el a Dardanellá­­kat. De Churchill ezt a könttyű- nek látszó győzelmet a haditenge­­ré­set számára akarta fenntarta­­tn­i, noha nagyon sokan ellenezték. Számtalan angol tengerész azon a véleményen volt, hogy ennél a próbálkozásnál az angol flottát olyan vereség érheti, amelyet a háború fo­lyamán nem igen lehet többé kiegye­nsúlyozni. Végül is Churchill győzött és el­indult tizenkét sorhajó, három csatahajó, három kisebb cirkáló, tizenhat romboló, hat tengeralatt­járó hajó és tizenkét aknafel­­é siedő. Ezt még számtalan más lám­a­te­­mmogillum am­patok, élelmiszer- és flaemimyag volt Eredetileg az angol támadás­sal egyidőben az oroszoknak­ is előre kellett volna nyomulniok a Fekete-tengeren, de ettől a voll­­talkozástól az oroszok később el­­álltak. Kétszáz nehéz itatóágyút kezdte lőni aris erődöket és támadásu­kra csak tizenkilenc török ágyú tu­dott válaszolni. Február 19-én Kum-Kale és Seddul Bahr külső erődítményeit szét is rombolták. Egy-két viharos nap után, amikor a tenger lecsendesedett, az angol flotta feljött egészen Dardanos magasságáig. De et már a gyor­san mozgó Haubitzütegek nagyon megnehezítették a működését. A harc »« angolok számára napról napra­­»»lsikere­kkel járt­­» megtörtént az, ami addig példátlan volt az an­gol történelemben, hogy ütközet közben a betörést vezető angol admirális lemondott és helyette egy másikat neveztek ki. Már-már szinte reménytelen volt a törökök helyzete az újon­nan támadó angol túlerővel szem­ben, amikor szerencsére váratlan segítséget kaptak. A Fekete-ten­­geren arose aknákat halásztak ki és azokkal zárták el a Dardanel­lák bejáratát. Amikor ez megtör­tént, az első napon már három nagy angol és francia csatahajó elsüllyedt, több pedig siralmasan megsérült. E reményesen máso­dik kísérlet után az angol és francia flotta visszahúizódott, ki­jelentették, hogy tengeri úton a Dardanellákat megszáítni nem le­het. Ekkor jött a Dardanella-háború második fejezete. Anglia elhatá­rozta, hogy szárazföldi támadás­sal kell elfoglalni a szorosokat. E célul az Egyiptomban összegyűjtött, körülbelül nyolc­vanezer főnyi hadsereget rög­tön behajóztat­ és Z­emnosba hozták. A törökök idejében észrevették az antant szándékát és Enver pasa nagy gyorsasággal Callipolba összevonta az ötödik török had­testet és annak parancsnokságát átadta Simon von Sandersnek. Ezek a török katonák nagyon hiányosan voltak felszerelve, de szellemük kitűnő volt és hősi erő­vel vették fel a küzdelmet. A tö­rök parancsnoknak mindössze 60 ezer ember állt rendelkezésére, amelyet három csoportra osztott. A Saros-öbölben ő maga vette át a parancsnokságot, mert itt vár­ták a legnagyobb angol erők ki­kötését. Ez azonban elmaradt. Az angolok a sziget délnyugati csücs­kén és a bejáratnál próbálkoztak, az ázsiai részen. Rettenetes har­­­cok kezdődtek, és a május 6-án meginduló véres ütközet — mely három napig tartott —, a Helles­­fok körül zajlott le. Itt ötvenezer francia és angol katona álmadott hetvenkét ágyúval és mögöttük az összes hajóágyúkkal, 30.009 rosszul felszerelt török katona ellen, ak­iket ötven öreg ágyú védel­­mezett. Az eredmény majdnem a semmi­vel volt egyenlő. Ezzel szemben április 25-től május 8-ig elesett vag­y megsebesült 15.000 angol és 4000 francia katona. Ez volt a döntő roham, amelynek összeom­lása után az angolok és a fran­ciák szégyenszemre kénytelenek voltak elvonulni a Dardanellák bejáratától. Augusztus 6-án újból támadtak Arlburnu mellett. Itt tmMSk m­aka mérkőzés és Musztafa Kemdl pa­sának a beavatkozása mentette meg a helyzetet a törökök szá­mára. A végső vereség Augusztus 21-én volt az utolsó harc és ekkor az angolok végle­ges vereséget szenvedtek. Ebben a hadjáratban, amely oly sokban hasonlít a mostani norvégiai erő­szakolt partraszállásokhoz, az angolok­ körü­lbelül 59­0 tisztet és 1­08.000 legénységiét vesztettek sebesültekben és halottakban. Ebben a veszteséglistában nincse­nek feltüntetve a színes csapatok, se a francia részről hozott áldo­zatok. A törökök is igen sok em­bert veszítettek. Ebben a nagy háborúban, amelyben 800.000 em­ber vett részt, 200.000 volt a tö­rök sebesült és halott. GalUpol félszigete össze sem hasonlítható a természettől oly zord és járhatatlan észak­­norvégiai tereppel. Mégis 1915-ben az angolok nem nevezték másképpen, mint a „gálUpoli pokol”-nak. Milyen ne­vet kap majd a jövő történelmé­ben Narvik és környéke? Sorozatos iinfant-kudarcok mae Skinái Nyugalom a Nyugati fronton BÉRON, május ». A véderő főparancsnok­sága je­lenti: A nyugati arcvonal is nyugodtan telt el a nap. (MTI,), A francia jelentés PARIS, május «. Hivatalosan jelentik máju­s 8-én reggel. A Mofioltől keletre fekvő vidé­ken több ellenséges járőrt gyalog­­sági és tüzérségi tűzünk vissza­vetett. (MTI.) Pünkösd után Garaiban összeül a Duna-bizottság Bukarest, május 9. Galacban május 20-án ül össze az európai Dunabizottság Francia­­ország képviselőjének elnöklésével rendes tavaszi tanácskozására. A tanácskozásokon résztvesz a bizott­ság minden tagja. Így Németország is, mely a februári rendkívüli ta­nácskozáson elnökölt. Továbbá kép­viselteti magát Olaszország, Anglia és Románia. A mostani tanácsko­zás az Alsó-Duna hajózásának biz­tosításával foglalkozik. (MTI.) Megerősítik pünkösdre a MÁV forgalmát A MÁV Igazgatósága a pünkösdi erő­sebb utasforgalom lebonyolítására a személyszállító vonatok szerelvényeit megfelelően erősíti. A hivatalos me­­netrendkönyben feltüntetett vonatokon kívül az alábbi személyszálító vonatok közlekednek még: Május 10-én: Budapest Déli pu. Nagykanizsa kö­zött szv., ind. 11 óra 10 perckor. Május 11-én: Budapest Keleti pu. Győr között szv., ind. 13 óra 15 perckor. Budapest Keleti pu. Szolnok között szv., ind. 13 óra 15 perckor. Budapest Keleti pu. Losonc között szv., ind. 12 óra 26 perckor. Budapest Keleti pu.­ Kassa között gyorsv., ind. 14 óra 00 perckor. Budapest Keleti pu. Miskolc között szv., ind. 17 óra 16 perckor. Budapest Keleti pu. Miskolc között szv., ind. 23 óra 50 perckor. Budapest Keleti pu.­­Ujdombóvár kö­­zött, szv. a gyékényes­ és bátaszéki szerelvénnyel, ind. 13 óra 64 perckor. Budapest Nyugati pu. Monor között sz.. ind. 13 óra 05 perckor. Budapesti Nyugati pu. Debrecen kö­zött .szv.. ind. 17 óra 00 perckor. Budapest Déli pu. Balatonfü­red kö­zött szv.. ind. 13 óra 00 perckor. Budapest Déli pu. Nagykanizsa kö­zött szv.. ind. 14 óra 10 perckor. Göd Budapest Nyugati pu. között szv., ind. 12 óra 00 perckor, Miskolc személypu. Kassa között szv., ind. 20 óra 20 perckor. Nyiregyh­áza Szerencs között szv., ind. 16 óra 20 perckor. Szerencs Nyíregyháza között szv., ind. 9 óra 00 perckor. Nyíeregyháza Debrecen között szv., ind. 8 óra 04 perckor. Nagykanizsa Budapest Déli pu. kö­zött szv., ind. 9­­óra 43 perckor. Székesfehérvár Budapest Déli pu. között, szv., ind. 16 óra 15 perckor. Veszprém külső pu. Celldöraölk kö­zött szv., ind. 15 óra 07 perckor. Celldörnölk Ve­szprér a külső pu. kö­zött szv., ind. 18 óra 06 perckor. Ukk Tapolca között szv., ind. 12 óra 44 perckor. Tapolca Ukk között szv., Ind. 11 óra 47 perckor. Vác Nagyoroszi között szv., Ind. 15 óra 09 perckor. Május 12., 13., 14-én szintén indulnak különvonatok az egyes állomásokról. Ezekre nézve a pálya­udvari forgalmi irodákban illetve a üzenetjegyirodákban lehet tájékozódni. Péntek, 1940 május 10 Délkeleteurópában elcsendesedett a vihar „Az északi események meggondolásra késztetik Törökországot, BELGR­UM. májis 9. A ma reggeli lapok nem köz­zölnek önálló kommentárokat, de már címeikben kiemelik, hogy a balkáni helyzet az elmúlt huszonnégy óra alatt lénye­gesen javult. A külföldi tudósítók Rómából, Berlinből, Párisból és l­ondon­ból azt jelen­tik, hogy mindenütt kedvezőbben ítélik meg a délkelet európai helyzetet. A Politika római tudósí­tója szerint Olaszország nem fog saját kezdeményezéséből semmi olyan lépést tenni, amely kiter­jeszthetné a viszályt. Berninben szintén úgy látják, hogy a sötét felhők elvonulóban vannak a Balkán egéről. Ansol és francia hirü­gynökségük újabb álhíre Belgrád, május 9. A félhivatalos Avata-iroda ismételten megcáfolja azokat a külföldön elterjedt híresztelése­ket, hogy Szlovákiában egy né­met mérnöknél fegyverraktárt találtak, lőszerekkel és katonai, egyenruhákkal. E híresztelések teljesen alaptalanok és ezeket főképen francia s angol hírszol­gálati irodák terjesztették. (MTI.) . A duna békéf® biztosítva van RÓMA, május 9. A Gazetta del Popolo különtudósítója hosszú buda­pesti tudósítást közöl a dunai hajózás kérdéséről. Ismerteti, hogy a jelenlegi háborús hely­zetben hogyan folyik a hajózás a Dunán és milyen nagy fontos­sága van ennek a folyamnak. A dun­amenti államok belátják, hogy Németországnak létérdekei fűződnek a dunai hajózás zavar­talanságához és minden intéz­kedést meghoztak, hogy a Du­nán minden szabotázscselek­ményt lehetetlenné tegyenek. Ezekkel az intézkedésekkel a négy dunai állam saját érdekeit is védelmezi, mert szabad és biz­tos dunai forgalom nélkül nem tudnák zavartalanul továbbfoly­tatni gazdasági tevékenységü­ket. A Duna békéje jelenleg biz­­tosítottnak látszik. ffA délkeleteurópai államok sajtója Olaszország mellett foglalt állást“ Berlin, május 9. A Völkischer Beobachter poli­tikai tudósítója azt írja vezér­cikkében, hogy a nyugati hatal­mak diplomáciai of­fenzívá­juk­kal, karöltve kereskedelmi offen­­zívát is folytatnak a Balkánon. Ennek az angol állami pénzzel támogatott vállalkozásnak hor­dozója a balkáni angol kereske­delmi társaság. A cikkíró ezzel kapcsolatban idézi az Economist angol gazdasági folyóiratot, amely kifejtette, hogy Anglia a Balkánon békét óhajt, de csak azzal a feltétellel, ha az angol kereskedelmi offenzíva sikerre vezet. „Ez a kijelentés — írja a Völkischer Beobachter — vilá­gosan megmutatja, hogy milyen relatív az angoloknál a semleges­ség gondolata“. A Berliner Börsenzeitung ,,Szolidaritás a Balkánon“ című cikkében többek között a követ­kezőket írja: „A háború kiterjesztésére irá­nyuló kísérletek igen nagymér­tékben megerősítették a dél­­keleteurópai államok szoros együttműködését a béke érdeké­ben. A délkeleteurópai állam­ok sajtója a földközitengeri fejle­ményekkel kapcsolatban félre­érthetetlenül Olaszország mellett­ foglal állást. Az egyes délkelet­­európai szomszéd államok között fennálló kérdések elintézését el­halasztották. A Balkán főváro­saiban különös figyelemmel kísé­­rik Törökország magatartását. Általános meggyőződés szerint az északi események meggondo­lásra indítják majd Törökorszá­got“.­­ Német művészettörténész­ elő­adása Pécsett. A pécsi egyetem aulájában szerdán Huber Schrade­­r, a heidelbergi egyetem művé­szettörténeti múzeumának igazga­tója a jelenkori német építőművés­­zetről nagysikerű vetített képen előadá­st tartott. ­spor. Jósné nyerte a Májusi-díjat Csütörtökön nagy­közönség jelenlété­ben rendezték meg az ügetőversenyeket. A Májusi-dijban hét kitűnő nemzetközi ló indult és kisebb meglepetésre az ál­landóan össze-vissza futkosó Jósné nyert, rekorját megjavítva (24.9). A nemzet­­közi hendikepen még nagyobb meglepe­tést okozott Lord of Pamuk győzelme, persze nem a benfenteseknek, mert a totalizatőrnél alapo­san lefogadták. Lord of Pamuk ugyanis 8:1-hez indult, a gép­­pénztáraknál pedig mindössze hétszeres pénzt űzetett. Itt volna már az ideje, hogy a versenyintézőség felfigyelne egy­es hajtók manipulációira. Szép volt a kettesfogat-verseny is, melyben a fa­vorit Csap­áros—Miss Magyarország ösz­­szefogás lett első. Eredmény: 1. 1 1. Füzér, Wiesner (2), 3. Edith D. (6), 3. Babai (161. lm., Darling, Cim­balmos, Olivér, Villám, Ellák. Előre, Amulette, Léda. Tot.: 32, 15, 56, 62.­­ Bef.: 364 — 364. Idő: 34­ 0. II. : 1. Nina, Marschall (8), 2. Zsém­bes 18), 3. Z­sak­ló (8). Im.­: Egyankó, Durák, Tibor, Orgona NI., Hamis, Ne­gus, Nelly, S. Pista, Nansen, Újdonság, Gyémánt. Elég, Apród of Pamuk, Oldó. Tot: 134, 28, 69, 51. Bef.: 3017 — 3098. Idő: 31.1. III. : 1. Fekete Barát, Földi (3), 2. Cirkáló (2). lm.: Viki. Fegyfene, 3. Ir­mus, Bakony. Tot.: 65, 23, 17. Bef.: 267. — Idő: 30.9. IV. : 1. Csaplárva—^Misa Magya­rország, Vádnál (6,10). 2. Aly—^Almoa (5). lm.: Búzavirág C.—Lármás, Ai­ola—Ursus, Beki—Dajka, Imrét II.—­Vakarcs. Tot.: 15, 12, 24. Bef.: 76. Idő: 37.1. V. : 1. Klónia, Marschall (1), 2. Móric 3. (2), 3. Bicskás 13). Ira.: Dalma J. F., Biztos, Csatafia, Bandika, Nestor, Deua, Drégely, Picque Dame. Utóda: Carthago. Tot.: 31, IS, 12, 12. Bef.: 38—87. Idő: 1. Kovács IT. (21^1, 1, Dávid (8,10). 3. Katinka 12). lm.: Doha, Epilóg Csalafinta, Uz­sorás. Tot.: 48, 11, 10, 10. Bef.: 99. Idő: 34.9. Vn.: 1. Lord of Pamuk, Sim­kó. (8), S. Bolond (1’A). 3. Gulliver (12). lm.: Minor, Bokros, Egyetlen, Peter Pilót. Echo fia. Tot.: 73, 17, 12, 21. Bef.: 32, —624. Idő: 29.8. Vili. 1. Virilis, Feiner (1), S. Fegy­ver (1 és fél). 3. Ebadia (5). lm.: Baronea, H. Paló, Milka, Erzsike. Erdő Szépe. Tot.: 19, 12, 12, 16. Bef.: 58. Idő: 30.1. IX. 1. Tarantella, Fityó (8), 3. Va­luta (4), 3. Filkó (6). lm.: Dombrák, Nebojsa. Napsugár, Magnesium, Palóc, Ali, Loge, Sirocco, Elsőm, Zivatar D. Tot.: 131, 61, 48, 61. Bef.: 1241—850. Idő: 28,8. X. 1. Marci, Zillinger (8), 2. An­gy­alka (2), 3. Elöljáró (4). Im.: Va­lódi, Szőke Szubrett, Pápua, Maya, Jézsi, Lili, Hyperol, Dusán, Toty. Tot.: 179, 36, 22, 41. Bef.: 863—2172. Idő: 80,3. XI. 1. Quamero, Feiser (6), 2. Ez­res (3), S. Ica 15). Im­.: Zala, Csalárd, Sáribíró, Blakkfikó, Hercules, Szabolcs. Ébredő. Tot.: 34, 21, 18, 25. Bef.: 161 —337. Idő: 30. XII. I. Ella, Zwillinger T. (8), 2. Búfelejtő (10), 3. Barnarózsa (3). Im.: Csapodár, Szépi, Jutka, Démon, Bankrabló. DÁridó II., Tay IT„ Tisza, i.,,T uke II., Alom, Matador, Gyémánt. Tot.: 172, 26, 35, 14. Bef.: 4200—441. Idő: 33,4. T­egk»T,c­elebi Tersenypap, Máju­s TS, (vasárnap), — 13. (­etfő). Lotar­egylet. ­ Vásár­lap este 3/­10-kor Pisle D. bellii t­raijii r­iékin­ mindenütt ott van Testvéri«punte.

Next