Függetlenség, 1940. szeptember (8. évfolyam, 198-222. szám)

1940-09-01 / 198. szám

előkelőségektől zsúfolt csőcsarnok­­ba ’ment, ahol vitéz Nevesztes- Fischer Fereac belügyminiszter et; RÁDAY-I UTCA U­löki JÓZSEF-KORÖX Sz­ádlók: CA 1 miniszterelnököt. :­ Pál gróf a köszöntésre válaszolt: Teleki Pál: Be kell bizonyítanunk, hogy méltók vagyunk a megbecsülésre — Kedves Barátaim! Az üdvöz­lés nem nekünk szól, hanem ma­gának a nemzetnek. Az ember igen pillanatokban lelkiismeret­­vizsgálatot végez, végigtekint, hogy jól látta-e el munkáját és meglátja benne a jót és meglátja a hibákat. Ebben a pilanatban igen komolyan­­ beszélek, mert a nagy pilanatokban nem az öröm­­ujjongás a fontos, hanem bx, hogy komolyan gondolkozzunk és komolyan magunkba szálljunk és meglássuk őseink, apáink, a magánk hibéniá­ és ts­szUlunk belőlük a jövőre. — Újra egy nagy feladatot kap­junk, amelyet megszívlelni és an­nak súlyát megérteni fontos a nemzetre. Ne gondoljuk, hogy min­­den csak aült galamb módjára re­­­pü­l a szájunkba, munká­bs kell hozná. A nemzet is végzett ke­mény munkát és az, hogy a mieink kint állottak a határokon, nem volt hiábavaló. Meg is becsültek bennünket ezért a munkáért. Meg­­­becsülték ezt sokban azok a baráti államok, amelyekhez évek voltunk és amelyek hívek hozzánkk a barátságban. Bokát a barátság­nak, a kitartásnak és annak kö­szönhetünk, hogy ők olyan helyze­teket teremtettek, amelyekből ne­künk is hasznunk volt. Be kell bizonyítanunk most, hogy mi erre a megbecsülésre méltók is vagyunk. Újra előttünk áll az a feladaat, amely egy sok nemzetiséget ma­gában foglaló államnak vezetésé­vel jár. Becsülje meg ezt a nemzet minden tagja. Vigyázzon a nem­zet minden egyes tagja és érezze át, hogy az egész magyar nem­zetért felelős abban a munkában, amely holnap reggel kezdődik. Minden egyes embernek a csele­kedetétől függ, hogy megtartsuk és felvirágoztassuk azt, amit most kaptunk. Ami pedig a m­unkát il­leti, amit végeztünk, minden más magyar, emiker úgy végezte vea. Ennek a munkának orosz®­­­része Csáky István barátomra esett. Forduljon a nemzet szeretet­tel és bizalommal feléje és érezze azt, kije van Csáky Istvánban. A nemzet hálás azoknak a bará­­toknak, akik régi harcokban is évszázadokon át barátaink voltak, de maga is mutakozzék e barát­ságb­a továbbra is méltónak és építse ezt az országot naggyá, ha­talmassá, erőssé és egy­ségessé. És vigyázzon arra, hogy azokat a nemzetiségeket, amelyek most en­nek az országnak kebelébe vissza­térnek, ne nézze az elmúlt idők szem­­üvegén keresztül. Mindenki teljesítse a maga helyén kötelességét, ezt fogadjuk meg eb­ben a pilanatban! Negyvenezer négyzetkilométer terőrel tért vissza A miniszterelnök beszéde után Csáky István gróf külügyminiszt­ter válaszolt az üdvözlésekre. — Abban a pilanatban — mon­dotta Csáky István gróf, amikor a különvonat megállott, három nemzet himnuszát játszotta a ze­nekar. Ez a három nemzet találko­zott a Jóban és ha kell, talál­kozni fog a rosszban is. -- Elérkeztünk eg­y eléggé ne­héz fordulatához a nemzet életé­nek. Visszaágottunk arra az őr­helyre, amely a mai döntőbírósági ítéletet kiénelel a délkeleteurópai konfliktusok sorából- A mag­yar nemzet viharokon és tűzön keresz­tül be tudta tölteni szerepét a Kárpátoknak a sarkában és be tudta tölteni akkor­­a, ha meg­tiporták, mert nem pusztult el, be tudta tölteni akkor­­a, amikor fegyverrel a kezében tízszeres, húszszoros srilvel nemben védelmezte az ősi bérceket. Most válik el az elkövetkező években, hogy a lokális konfliktu­son túlmenőleg a jövőt is meg­érdemeljük-e, az európai jövőt. Azt az európai jövőt, amelyről so­kat beszéltünk, amelyről még töb­bet álmodtunk és amelyért csele­kedtünk is,­­ ha talán lehetett volna, még többet is, mint ameny­­nyit tettünk. A müncheni és a kétszeri bécsi döntés megerősít bennünket ab­­b­an­ az elhatározásban, hogy kö­­­vessü­k azt az utat, amely helyes­ M* WMKi NgArail­tt szerzett nekünk, akik megbecsül­nek minket és fokozott mértékben fognak megbecsülni, ha teljesíteni tudjuk azt az igen nehéz feladatot — igen nehéz feladatot, ezzel min­­denki legyen tisztában —, amely a mai naptól kezdve a béke frontján reánk vár. A mai naptól kezdve azok­ a ma­gyar férfiak, akik fegyverrel a ke­zükben álltak, hogy minden eshe­tőségre készen legyenek, lassan készülnek, hogy visszatérjenek a békés munkához. A magyar kormánynak kezdet­től fogva az volt az elve, hogy ameddig a reménynek egy parányi szolg­ája él, hogy véráldozat nélkül elérhessük céljainkat, eddig egyet­lenegy magyar embernek sem sza­bad elpusztulnia. Reménnyel, ki­tartással, sokszor összeszorított fogak­kal hallgattunk, de kivártuk a pillanatot és egy magyar ember sem esett el, de több mint 40.000 négyzetkilométernyi föld az ősi rögből a mai napon visszatért. Hálásan köszönjük azt a sze­­retetet, amely a legnagyobb és legerősebb forrása minden mun­kásnak, aki a nemzetért akar dol­gozni, vag­y megkísérli, hogy érte dolg­ozzék és az a szeretet segí­teni fog bennünket minden egyéb­nél sokkal nagyobb mérvben arra, hogy küzdjünk, higyjünk és bív­­junk v­i Bsggrv m­netbméá no. 1940 szeptemb­er­­­m A kormányzó elismerése Teleki Pálnak és Csáky Istvánnak Az egész magyar kövélemény mélységes meghatódással és­­ örömteli együttérzéssel köszönti az alább közölt két kormányzói kéziratot. Ezek ugyanis a ma­gyar kormány két vezető tagját részesítik abban a méltó elisme­résben, amellyel­­ egész ma­gyar nemzet köszönti őket. Teleki és Csáky gróf kitüntetése az egész, egységes magyar nép szeretetét, ragaszkodását, meg­különböztetett megbecsülését fe­jezik ki. Mert minden magyar tudja, hogy az ő páratlan nagy tudásuk, egyenes jellemük, hűsé­gük hozta vissza az anyaország­nak Erdély nagy részét. A legmagasabb kéziratok egyébként így hangzanak: Kedves gróf Teleki! A revíziós mozgalom, mely a kegyetlen békediktátumok békés úton való megváltoztatását tűzte ki cél­jául, újabb jelentős sikert ért el. Hosszú, kemény munka vezetett a sikerhez. Ebben a munkában ön a magyar Igassig győzelmébe vetett fanatikus hittel huszonkét esztendőn át alapos tudásának, kiváló képességeinek és lanka­datlan munkaerejének legjavát adta. Midőn ennek eredménye­­képen Kelet-Magyarország és Erdély egy része a Magyar Szent Koronához most visszatér, kimagasló érdemeiért hálás kö­­szönetemet fejezem ki. Kelt Budapesten, 1940. augusztus hó 31. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. * Kedves gróf Csáky! Az a fáradhatatlan és ernye­­detlen küzdelem, amelyet ön a magyar igazság diadalra jutta­­tása érdekében a m. kir. minisz­­terelnökkel együtt folytatott és amelynek eredményeként , Erdély és Kelet-Magyar­ország egy része a Szent­­■ Koronához most visszatér, arra indít, hogy legmelegebb köszönetemet kifejezve, ennek ez alkalomból a Magyar Érdemrend nagykereset­ét adományozzam. Kelt Budapesten, 1940 augusz­tus hó 31. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pál s. k. A magyar gyáripar ü­nnepe A Magyar Gyáriparosok Orsa­ Szövetsége Igazgatósága Erdély jelentős részének visszatérése al­kalmából szombaton délben ülést tartott, amelyen Chorin Fe­renc dr. titkos tanácsos, elnök mél­tatta lelkes szavakkal a történel­mi esemény jelentőségét. Az elnök Indítványára az igaz­gatóság elhatározta, hogy ünnepi üléséből a Szövetség szeretettel üdvözli mélységes hálával és hódo­lattal a Kormányzó Urat. Lelkes táviratokkal üdvözölte még a Szö­vetség Teleki Pál gróf miniszter­elnököt, Csáky István gróf külügy­minisztert, Bartha Károly honvé­delmi minisztert és Varga József iparügyi minisztert. M­E­G­J­E­L­E­N­TI IN­SZÍ P£ßENc" Lelkes tüntetés a német és az olasz követség előtt A magyar államférfiak fogadta­tása után Budapest népe lelkes tüntetéseket rendezett a német és olasz követség palotái előtt. A né­met követség előtt fáklyás menetben vonultak fel a tűzoltók, a cserkészek és az egyetemi ifjúság különböző alakulata. A Hum­usz és a Rákóczi-induló harsogott mindenütt. A várakozó tömegben ott volt az Erdélyi Fér­fiak Egyesületének, a Hargitta­­váraljai Egyesületnek és számos székely városnak küldöttsége. Amikor a Mátyá­s-templom felöl feltűnt a német követ gépkocsijá­nak reflektora, a Deutschland lied és a Barat Weasel hangjai hang­zottak fel, majd az egész töme­gen végigviharzott a kiáltás: „Sí­jén Eitler, Síjén Erdmannsdorff!“. Ezután János Áron képviselő mondott beszédet, amelyben han­goztatta, ho­ a magyar nemzet soha el nem múló hálával gondol nagy ba­rátaira. Erdmannsdorff német követ vá­laszában ezeket mondotta: — Szívből örülök, hogy véráldo­zat nélkül oly sok magyar vissza­kerülhetett hazájához , a keleti Kárpátok ormain ismét magyar zászló lenghet. Ugyanebben az időben ezrek és ezrek állottak sorfalat az Ester­­házy­ utcában, ahol lelkesen várták Talamo márki olasz követ meg­érkezését. A követség palotája előtt a székely egyetemi hallgatók, férfiak és nők gyülekeztek nemzeti viseletben. Mikor az olasz követ autója fel­­tűnt, ezrek és ezrek éljenezték a baráti Olaszország képviselőjét. Az olasz követ megérkezése után Mes­ter Miklós országgyűlési képviselő, a Nemzeti Munkaközpont alelnöke bement a palotába, majd lelkes beszéddel üdvözölte Talamo már­kit — Eljöttünk ide — mondotta —a székely ifjak és székely leányok, hogy megköszönjük: visszakaptuk hazánkat, Székelyországot. Kö­szönjük a fasiszta Olaszországnak­ és a halhatatlan Dúcénak Erdély­­országot Hiszünk az ék­át Magyar­­országban és az örök Olaszország­ban. Magyarok és erdélyiek, vála­szolt a beszédre az olasz követ, Róma és Berlin segítettek, hogy fájdalmunkat eltüntessék és Ma­gyarországnak igazságot szolgál­tassanak. A legszentebb hazát kapták vissza erőszak nélkül. Itt önökkel együttérezve kiáltjuk ’a szent percben: Sírén Magyarországt Az olasz követ szavait percekig tartó viharos éljenzés követte, majd az összegyűlt tömeg hossza­san ünnepelte Olaszország vezértje és tüntetett az olasz-magyar-sar­mst barátság m­elett „Románia számára ez volt az egyetlen bölcs megoldás** - írja a bukauesti Man­é Bukarest, augusztus 11. A bukaresti lapcok részletesen beszámolnak a bécsi tárgyalások­ról és a döntőbírósági ítéletről. Közük továbbá a félhivatalos Orient Rádió egy hosszabb közle­ményét, a döntő írósági ítélet el­fogadásáról és annak előzményei­ről Megállapítja e közlemény, hogy Románia számára ez volt az egyetlen bölcs magatartás, amelyet a jelen helyzetben ta­núsíthatott. Románia egész külpolitikai rend­szere a demokráciák­ra épült fel, Ezak azonban összeomlottak agéan Európában. Más megoldás vén volt, csatlakozni kelett a tengely­­hatalmakhoz és viselni ennek kö­­vetkezményeit, bár Románia zsai­­teségei — úgymond — fájdalma­sak, a tengelyhatalmak által adott biztosíték életfontosságú Románia létére, kü­lönösen ma, ma azor ennyi állam tűnik el, mintha nem is lett volna. Románia most újból visszatér­­het rendes belső életmódjához és hozzáláthat az azonnali leszmélés­­hez. (Bud. Tu­d.) Éjszakai koronatanács Bukarestben Küszöbön áll a román kormány átalakítása Bukarest, augusztus 81. Mint hivatalosan közük, a szom­batra virradó éjszaka Károly ki­rály elnöklésével koronatanács volt. A berlini román követ ismer­tette a bécsi megbeszélések lefo­lyását. A miniszterelnök bejelen­tette, hogy Németország és Olasz­ország kezességet vállalt a román államterület sérthetetlenségéért. A koronatanácson résztvett vala­mennyi tanácstag, a kormány tagjai, valamint Mantu Gyula volt miniszterelnök és Bratianu. Péntek este óta valamenni színházban, moziban és zenés szórakozóhelyen tilos a zene, úgy­­­szintén a rádióból is törölték a zenés műsorszámokat. A Jugoszláv „Vreme" bukaresti értesülése szerint olyan hírek ter­jedtek el, hogy kormányrekon­­strukcióról folynak tárgyalásonk Európa sajtója a bécsi döntésről A jugoszláv sajtó vezető helyen közli a bécsi döntő­bírósági ítéletet. Kiemen Lib­­bentrop birodalmi külügym­iniszter beszédének azt a részét, amelyben a német külügyminiszter hangoz­tatta, hogy a döntéssel a Duna-medence függőben lévő utolsó területi kérdése is megoldódott. A bolgár fővárosban a bécsi döntőbírósági határozatot nagy elégtétellel vették tudomásul. A politikai körök véleménye sze­rint az erdélyi kérdés egyetlen igazságos megoldása ez volt. A francia és svájci sajtó nagy részletességgel foglalkozik a bécsi döntés eredményeivel A francia rádió megállapítja, hogy a bécsi döntéshez hasonló eredmé­nyeket lehetett volna elérni min­den vonalon. S­ismoknite iOM áll­mányai nam zárkóznak tfi • békés megegyezés A spanyol lapok egyöntetűen a tengelyhatalmak s­­kerének mondják a magyaro­mán viszály rendezését. ‘A u­adı­old” azt írja, Németország és Olaszország megmentette a vu­káni békét. A török lapok még nem fűznek megjegyzéseket a bécsi döntéshez, annyit azonban meg lehet állapítani, hogy ezek a döntések valóságos megkönnyebbü­­lést idéztek elő a török közvéle­ményben. (MTI) Es Bit, srd, akarrt, azm­i •X ■ magyar advencial hand­­a

Next