Függetlenség, 1941. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-01 / 1. szám

A Főméltóságú Asszony nyomorenyhítő akciójára a 19.sz.csekkszámlán adakozzunk ARAGFILLER HITLER: 1941 meghozza történelmeink legnagyobb győzelmét! „A háborút a demokrata uszítók teljes megsemmisüléséig folytatjuk“ Aradon az üldözött magyarság a német tancsapatokhoz fordult védelemért A tengelyhatalmak hadseregei valamennyi fronton súlyos csapást mértek ellenfeleikre Berlin, december 31. A Führer az évforduló alkalmából felhívást bocsátott ki a nemzeti szocialista párt tagjaihoz. A felhívásban rámutat arra, hogy a nemzeti szocializmus már annak idején elhatározta, hogy a nemzet jövőjét a békés munka eszközeivel, valamint a többiek lelkiismeretére való hivatkozással alakítja ki. Ok nélkül, csupán a német néppel szemben érzett mélységes gyűlöletükből kezdték el szertelen uszításukat a biróHitler Adolf ezután behatóan foglalkozik a plutokratikus világbirodalmak és a kapitalista rend kialakulásával és azzal a szellemiséggel, amely ezekben az államokban uralkodóvá vált. Rámutatott arra, hogy a nyugati demokráciák tudatosan készültek a háborúra és minden német békementő kísérlet nemcsak fagyos visszautasításra talált, hanem a dühás felháborodás valóságos viharát idézte fel. A plutokrata hadianyaggyárosok ájult dühvel támadták a birodalmat és uszították saját népüket a németség ellen. Céljaik elkendőzésére sajtójuk segítségével példátlanrágalomhadjáratot kellett megszervezni. Ha ugyanis a népek ráébrednének arra, hogy erre a háborúra egyáltalán semmi szükség nem volt, hogy sem Angliához, sem Franciaországhoz a legkisebb követelést sem intézték, akkor az a veszély támadhatna, hogy a felvilágosodott népek demokrata megrontóikat maguk vonnák felelősségre. Ezért kellett azt a becstelen hazugságot feltálalni, hogy Németország és Olaszország meg akarja hódítani a világot. — Még 1939 október 6-án felkértem Franciaországot és Angliát — mondja Hitler —, hogy Németországgal együtt tegye le a fegyvert és közös munkával józan újjáépítés felé törekedjünk. Ez hiába volt. Ezzel beléptünk a most lejárt évbe. Békés magatartásomat gyengeségnek mondották, halom ellenségei és felhívást intéztek nemcsak a német áruk, hanem minden német ember bojkottjára is. Németország egyre határozottabban szegült ellen a plutokratikus demokrácia zsarolásának. Jellemtelen emigránsok szövetkeztek a birodalmat elhagyó zsidó élősködőkkel, gyanúsították a német népet és vezetőit és így segédkezet nyújtottak annak a pszichózisnak létrehozásában, amelynek előbb-utóbb háborúra kellett vezetnie, még akkor is, amikor Lengyelország már össze volt törve. Hitler a továbbiakban ismerteti az 1940. év katonai eseményeit, Dánia és Norvégia megszállását, Hollandia, Belgium és Franciaország leverését és éles kritika hangján foglalkozik a franciaországi angol haderő magatartásával, amely menekülésszerűen hagyta el a hadszínteret, miközben az angol propaganda változatlanul folytatta hazugsághadjáratait. Páratlan a német nép egysége . A nyugati hadjárat nemcsak a világ előtt, hanem a német nép vezetői és a német nép előtt is bebizonyította a német véderő kiválóságát. A német katona ma fokozott mértékben ismét az, aki állandóan volt. A szárazföldi hadsereg, a tengerészet, a légi haderő és a rohamosztagos kötelékek versengenek egymással a teljesítmények és az áldozatkész harcbavetés terén. A vezetés megfelelt a legmagasabb igényeknek. A német férfi bátorsága minden dicséreten felül állt. Ebből a hatalmas sikerből kivette a maga nagy részét a haza is. A párt és az állam valamennyi szervezete a legjobban bevált. Hadvezetésünk szolgálatában igen sok segítő férfi és segítő nő állt. — 1939—40. évi téli segélyakció bizonyítéka a szociális népközösségnek, amilyenhez hasonló nincs az egész földkerekségen. Az 1940— 41. évi téli segélyakció — ezt már ma ki lehet jelenteni — még csak megerősíti majd ezt a benyomást. A hazai munkaarcvonal is hatalmas teljesítményeket végzett. Itt hadfelszerelési munkásaink és földmívelő népességünk milliós hadseregei vezetnek és mindenekfelett a háborúban tevékeny német aszszony milliós hadserege. Hitler ezután megemlékezik arról, hogy a nyugati hadjárat befejezése után Anglia felé azt a kívánságát fejezte ki, hogy a tulajdonképpen oktalan háborút irjítoik be és kíméljék meg Európát és lakosságát az ilyen harc további fájdalmaitól. A válasz düh és felháborodás volt az összes demokráciák nagytőkései és háborús nyerészkedőinek részéről. A háború folytatódik mindaddig, amíg a felelős tényezők meg nem semmisülnek . Ezért a háború folytatódik mindaddig, amíg ezek a felelős tényezők meg nem semmisülnek. A német véderő bebizonyította, hogy jó, de hogy a következő hónapokban még jobb legyen, azt elhatároztuk. Ezt az elhatározásunkat fanatikus lelkiismeretességgel és fáradhatatlan szorgalommal meg fogjuk valósítani. Az 1941-es esztendő a német hadsereget, a német tengerészetet és légihaderőt hatalmasan megerősödve és még jobb felszerelésben fogja látni felvonulni. Csapásai alatt a háborús gonosztevők utolsó üres szólamai is összeomlanak és ezzel végre meglesznek az előfeltételei a népek igazi, kölcsönös megértésének. __ Nemzetiszocialista férfiak és nemzetiszocialista nők! Ti ismeritek belső küzdelmünk történetét. Itt is először is el kellett távolítani bizonyos rétegeket, mielőtt létrejöhetett országunkban az emberek igazi együttműködése. Kifelé, sajnos, ugyanez a helyzet. A demokratikus háborús érdekelteket, akik több évtizede nyugtalanságot szítanak a világon és a népeket mindig újabb és újabb válságokba döntik, meg kell semmisíteni. Kérlelhetetlen elhatározásunk, hogy ennek eleget teszünk és akkor Európa ismét megtalálja belső békéjét. Bármi történjék is, Németország merész elhatározással megtesz minden lépést, amely szükséges e cél elérésére. Minden hatalom, amely ezekből a demokráciákból táplálkozik, bele fog abba halni. Ha Churchill úr és az ő nemzetközi demokratikus eszmetársai ma kijelentik, hogy’ ők a maguk világát védelmezik és az ő világuk a mienk mellett nem állhat fenn, akkor ez csak az ő szerencsétlenségük. — Németország éppen úgy, mint Olaszország legyűrte egyes plutokrata kapitalisták előjogainak a korszakát és ennek helyébe a nép korszakát állította. Ha Churchill úr és kapitalista hívei most kijelentik, hogy ilyen világban nem élhetnek, akkor ezzel a Ez év június eleje óta oldalunkon áll a fasiszta Olaszország. Olaszország harca a mi harcunk is, reményei a mi reményeink. Gyerekes a háborút kirobbantóknak az a hite, hogy egyes akciókban bármit is változtathatnának a küzdelem kimenetelén. Churchill úr már igen sok ilyen úgynevezett győzelmet ért el, amelyről később mindig kiderült, hogy csak balsiker. Churchill úr volt az a férfi, aki hirtelen kitalálta a korlátlan légi háborút, mint a brit győzelem nagy titkát. Három és fél hónapon keresztül válogatás nélkül bombákat dobatott le német városokra éjszakai támadások alkalmával ez a gonosztevő; kis parasztfalvacskákat gyújtólapokkal lobbantott lángra és — mint a birodalmi főváros lakosai tudják — különösen a kórházakat tűzte ki célpontokul. Én három és fél hónapig néztem ezt az emberi kegyetlenséget, amely katonai szempontból csak garázdálkodás volt. Mindenesetre mindig intettem őket, hogy egy szép napon sor kerülhet a megtorlásra. A demokratikus nem a német világot semmisítik meg, hanem előbb-utóbb a magukét döntik romba, hogy ott is megadják saját népeiknek a szabadságot. A plutokrata előjogok és a nemzetiszocialista népjogok közötti küzdelemben az utóbbiaké lesz a siker. Ebben a hitben kezdjük el az 1941-es évet, gyújtogatók erre az intésre csak jól ismert nevetésükkel válaszoltak. Részletesen megtárgyalták, hogy bombáik milyen hatással voltak a német lakosságra és a német gazdasági életre. E támadásoknak egyetlen hatása az volt, hogy a német népben egyre fokozódott az elkeseredés és az a remény, hogy egyszer elérkezik a megtorlás és akkor vége lesz ennek az egyoldalú hadvezetésnek. Anglia május hónapjában Freiburg elleni támadásával kezdte a bombázást. Hónapokon keresztül harsogtak a brit háborús uszítók köreiben arról, hogy Németország képtelen hasonlót tenni. Szeptember közepe óta most már előttünk is világos lett, hogy csak az emberiesség tartott vissza bennünket ilyen sokáig és ezért nem válaszoltunk a Churchill-féle gonosztettekre. De most már ezt a háborút is a végső következményekig viseljük, vagyis addig, amíg az azért felelős gonosztevőket ki nem küszöböljük. És az nem szóvirág, hanem véresen komoly dolog, ha azt állítjuk, hogy minden bombára üíz, vagy ha kell, száz bombával vágunk vissza. BERLIN, december 31. A véderő főparancsnoksága közli: A december 30-ára virradó éjjel — mint már jelentettük — erősebb harci rajok megtámadták Londont. Nagymennyiségű, minden űrméretű bombát dobtak főképpen a város középpontjában lévő hadicélokra. Sok és rendkívül heves tűz keletkezett, amely ellátszott egészen a Csatorna partjáig. December 30-án a nap folyamán a légierő csupán néhány repülőteret és ipari célpontot bombázott Norfolkban és Cambridgeshireben. Ennek során alacsonyan végrehajtott támadással elpusztítottunk több repülőgépet a mindenhalli repülőtéren. A december 31-ére virradó éjjel nem folytak harci cselekmények. A Führer újévi szózata Miért volt szükség a becstelen demokrata hazugságok áradatára? Olaszország harca a mi harcunk is, reményei a mi reményeink is Ebben a háborúban nem a szerencse győz, hanem a jog Propagandisztikus okokból átmenetileg most — mint már annyiszor — ismét beszélhetnek a „hadiszerencse megfordulásáról". — Egyet azonban megjegyezhetnek: ebben a háborúban nem a Szerencse győz, hanem végre egyszer a jog. És a jog azoknak a népeknek az oldalán áll, amelyek fenyegetett léttükért harcolnak. És e létért vívott harc ezeket a népeket a világtörténelem leghatalmasabb teljesítményeire sarkalja. Ha a demokráciákban a termelésre hajtó erő a nyereség, amelyet az egyes ipari vezetők, a bankférfiak és megvesztegetett politikusok zsebrevághatnak, akkor a nemzetiszocialista Németországban és a fasiszta Olaszországban ez a hajtóerő a milliónyi és milliónyi dolgozónak az a felismerése, hogy ebben a háborúban ellenük harcolnak és hogy a demokráciák, ha valaha győztesek lennének, egész kapitalista kegyetlenségükkel dühüngenének, amelyre csak azok képesek, akiknek egyetlen istene az arany, akik semmi más emberi gerjedelmet nem ismernek, mint a nyereség utáni vágyat és akik készek arra, hogy minden más nemes gondolatot minden további nélkül kiszolgáltassanak ennek az ösztönnek. Az Úristen a jövőben sem fog bennünket elhagyni A nemzetiszocialista Németország, a fasiszta Olaszország és a velünk szövetséges Japán tudja, hogy ebben a háborúban nem egy államformáért folyik a harc. Nem a jövő valamilyen nemzetközi államszerkezetéért, hanem kizárólag azért, hogy ez a föld ne csak egye-