Függetlenség, 1941. március (9. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-01 / 50. szám
» A német légi haderő ffiparancsnokának napiparancsa A légihaderő főhadiszállása, február 28. A Nagynémet Birodalom birodalmi tábornagya és a légihaderő főparancsnoka a légihaderő újjáalakításának 6. évfordulóján a következő napiparancsot adta ki: „A légihaderő katonái! Bajtársak! A légihaderő újjászervezésének hatodik évfordulóján dicsőségteljes harcban állunk népünk szabadságáért és becsületéért. A mögöttünk álló évben harci készségtekkel és bátorságtokkal dicsőséges eredményeket értetek el. Ezért köszönetemet és elismerésemet fejezem ki nektek. Az ellenség retteg tőletek, a világ pedig becsül és csodálattal tekint rátok, amikor zászlótoknak tetteitekkel a német katonaság hagyományaihoz híven új és múlhatatlan dicsőséget szereztek. A német nép büszkén és bizalommal tekint rátok és szive forró érzelmeivel kísér benneteket. Férfias gyásszal hajtjuk meg a mai napon zászlóinkat elesett bajtársaink emléke előtt. Az ir áldozatuk számunkra figyelmeztetés és kötelezés a végső győzelem kivívására.“ (MTI) Cíncar-Markovics Sándor pénteken Hóman kultuszminiszterrel Székesfehérváron tett látogatást A külföldi sajtó a magyar jugoszláv örök baráti szerződés nagy jelentőségéről A magyar-jugoszláv örök barátsági szerződés megerősítő okiratainak kicserélésével, Cincar-Markovics külügyminiszternek a magyar sajtó részére adott nagyjelentőségű nyilatkozatával és az ő, valamint Bárdossy László külügyminiszter pohárköszöntőjével csütörtökön este befejeződött a jugoszláv külügyminiszter budapesti látogatásának hivatalos része. Pénteken délelőtt Hómon Bálint kultuszminiszterrel Székesfehérvárra tett kirándulást Jugoszlávia külügyminisztere. A jugoszláv külügyminiszter Hómon Bálint társaságában gépkocsin érkezett Székesfehérvárra. Velük jött a jugoszláv külügyminiszter felesége is, továbbá a hivatalos kíséret tagjai: Jukics külügyminiszterhelyettes, Stefanovics miniszteri osztályfőnök, a jugoszláv külügyminisztérium sajtófőnöke, Gavrilovics követségi tanácsos, a külügyminisztérium politikai osztályának h. vezetője, Secserovics követségi tanácsos, a külügyminiszter kabinetfőnöke és Zvekics követségi titkár, továbbá Basics Szvetozár budapesti jugoszláv követ, Bakach-Bessenyey György báró beográdi magyar követ, vitéz Terbócz Miklós miniszteri tanácsos, Parkért Géza miniszteri osztálytanácsos és Köves András miniszteri titkár, Bede István és Pallaviccini Hubert őrgróf követségi titkárok, Mijuskovica budapesti jugoszláv követségi titkár és Vaszics követségi sajtóattasé. A városháza előtt Csitáry Emil polgármester és Jankovich Miklós főispán fogadták a vendégeket. A jugoszláv külügyminiszter először a Hősök Emlékművénél tisztelgett, majd a Bazilika altemplomát, az Anna-kápolnát, az egyházművészeti múzeumot , és a Szent István-szobrot tekintette meg. Hosszasan időzött az Árpádkori bazilika helyén létesített romkertben. Délben a polgármester és felesége a Vidéki Székház dísztermében ebédet adtak a vendégek tiszteletére. Ebéd után a jugoszláv külügyminiszter ellátogatott a szerb templomba. A Jugoszláv külügyminiszter látogatása alkalmából a várost fellobogózták. Az Új Fehérvár című lap vezető helyen szerb nyelven köszöntötte Magyarország vendégét. A cikk a többi között hangsúlyozza, hogy Magyarországon a bensőséges szerb-magyar testvériség, valóság volt a történelmi múltban és valóság ma is. ■ Cincar-Markovics jugoszláv külügyminiszter és felesége és Hóman Bálint, valamint a kíséret a délutáni órákban visszatértek Budapestre. Este a kormány több tagjának társaságában az Operaházban a Fidelio előadását tekintették meg. A Jugoszláv sajtó a barátság elmélyítéséről Beográdi táviratok közül, hogy a jugoszláv lapok rendkívül bő részletességgel foglalkoznak Cvicar Markovics budapesti látogatójával. A péntek délben megjelent Prvda feltűnő helyen közli a jugoszláv külügyminiszter sajtónyilatkozatát. Hírt ad arról is, hogy a külügyminiszter Székesfehérvárra ment. A horvát és a szlovén lapok is tele vannak a budapesti események híreivel. A jugoszláviai sajtóban rengeteg kép jelenik meg a budapesti tudósítások illusztrálásaképen. A zágrábi Novosti egész oldalas cikket közöl a csepeli szabadkikötőről és ezzel kapcsolatban a dunai hajózás jelentőségét ismerteti. • Elragadtatással ír a szabadkikötő korszerű berendezéséről. A Vreme a barátsági szerződéssel kapcsolatban többhasábos cikket közöl Gaál Ferencről, a fiatalon elhunyt magyar zeneszerzőről, akinek sok szerb tárgyú szerzeménye maradt a hagyatékában, s aki működésével hozzájárult a két nép közötti barátság elmélyítéséhez. Német szempontból Bécsi jelentés hírt ad arról, hogy a Neues Wiener Tageblatt a budapesti látogatásról nagy cikkben számol be. Leszögezi, hogy ezt a látogatást német szempontból a jugoszláv kormány további nyugodt s józan politikájának biztosítékául lehet üdvözölni. Délkelet-Európában még csak egy évvel ezelőtt idegesség volt tapasztalható, azóta a Német Birodalomnak, Olaszországgal egyet ! Százénak olvassák EníRásin ap értésben folytatott megbékélési politikája óriási előhaladást tett. A Balkánon Itt-ott még ingadozások vannak, de ha az ilyen magatartás megbízhatatlanságig fejlődik, ez végzetes lehet az illető kis államok számára. Megelégedés Belgrádban Milánói tudósításunk beszámol arról, hogy az olasz lapok részletes jelentéseket közölnek a magyar-jugoszláv örökbarátsági szerződés ratifikálásának ünnepségéről. A Corriera dela Sera nagy cikkének címe: A balkáni békéért. A tekintélyes olasz lap nagyfontosságúnak tartja a Teleki Pál gróf miniszterelnök, Bárdossy és Ciicar-Markovics külügyminiszterek bizalmas tanácskozását, amelyen a két országot érdeklő kérdéseket vizsgálták meg. A Corriera de la Sera arról közöl Beogradból tudósítást, hogy jugoszláv politikai körök igen örülnek a magyar-jugoszláv viszony szívélyes voltának. E tudósítás szerint jó hatást keltett Beogradban a német külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata, amely hangsúlyozta, hogy Németország kívánatosnak tartja délkelet-európai államok egymás közti barátságát. Az együttműködés nagy lehetőségei A svájci lapok megállapítják, hogy örömteljes volt az a lelkesedés, amivel Budapesten a jugoszláv külügyminisztert fogadták és ünnepelték. A Bemer Tagblatt szerint Magyarország és Jugoszlávia példát akarnak mutatni a világnak, hogy a megértés és a mérséklet politikája hasznosabb, mint a nacionalizmus túlfeszítése. A Neue Zürichs Zeitung kihangsúlyozza, Látogatás a zöldkeresztes Egy kedves ismerősöm meghívót küldött, a zöldkeresztes védőnői tanfolyam teadélutánjára. Elhatároztam, hogy elmegyek, hiszen már annyit hallottam ezekről a lányokról, most saját szememmel akartam meggyőződni az igazságról. A Szent István-kórháznál leszálltam az ötösről és nekivágtam a Gyáli útnak. Pár lépés után már halk tánczene ütötte meg a fülemet az intézet földszinti ablakaiból. Bementem a nyitott kapun. A barátságos hallban bájos kislány fogadott. — ... — Éva vagyok, köszönjük, hogy eljött. Remélem, jól fogja magát érezni nálunk. Hát ez igazán kedves, még ők köszönik meg, hogy, — na nem bánom, elfogadtam a meghívást és elmentem. Szép, nagy táncterembe vezettek. A falakról, oszlopokról színes szerpentineket mozgatott a ventillátor. Nagy gramofon zenéjére negyven-ötven fiatal pár forgott a teremben. Uzsonna alatt csinos, fekete lány mellé kerültem. Megkértem, beszéljen egy kicsit az életükről, pályájukról, a mai estéről. — Talán tudja, hogy mi már harmadévesek vagyunk. Ez anynyit jelent, hogy érettségi után hároméves tanfolyamot végzünk itt el. A harmadik év leteltével, decemberben, mint kész védőnők kerülünk ki. Bizony, sokat kellett eddig is tanulnunk és kell is még, mert erre a pályára nem lehet féltudással indulni, ezt a hivatást nem lehet csak fétiy készülten elkezdeni. Mi mindnyájan szívesen tanulunk, hiszen önként, meggyőződésből jöttünk az Intézetbe, mert a mai világban a nőnek, asszonynak épp úgy kell szolgálni hazáját, mint a férfinak, a katonáknak. Mi is katonák vagyunk, csak nem fegyverrel harcolunk, hanem a fegyverek ütötte sebeket gyógyítjuk. A halál, a betegség ellen küzdünk. Hogy a mai estéről is mondjak valamit, hát bizony már napokkal előre izgultunk, rendezkedtünk, szeretett főnöknönk, AMI testvér vezetésével, töltöttük a cigarettákat, kentük a szendvicseket, sütöttük a süteményeket. Mert bizony mindent, ami itt van, mi magunk készítettük. Lemondtunk a vaj-, cukor- stb. részünkről. Meg akartuk mutatni, hogy nemcsak testvérek vagyunk, hanem kellőképpen felkészültünk másik nagy hivatásunkra is, az asszony, a háziasszony szerepére. — Most mondja meg, hogy érezte magát? Kedves testvérek, drága kislányok! Ti azzal fogadtatok, köszönjük, hogy eljött. Most én mondom, köszönjük ezt a felejthetetlen estét, köszönjük a nagyszerű szórakozást és köszönjük, hogy azzal a nyugodt tudattal mehettünk el tőletek, hogyha hív minket a kötelesség, a haza, lesznek, akikre nyugodt lélekkel rábízhatjuk családunkat és magunkat is, ha a sors úgy hozza, Poór M. I émet Bauen I. «TATRAFÜRED: Grand Hotelben S h«t«c üdülés ...... . 843.— P Koepfner Szállóban napi pensio 18.20 P II. CSORBATÓ: Hviezdoslav nagyszállóban 2 hetes üdülés . . . . 333.— P Jí rtván szállóban 3 hetes üdülés . . . .. . . . 162.— P Vasúti., jegy nélkül. Részletes felvilágosítást nyújt: Ft'GGETLENSÉG UTAZÁSI IRODA VIII., józsef-körút 5. Tel.: 14-44-00. IBUSZ—MAY Vigadó téri FŐIRODA 7 hogy mivel Magyarország külpolitikája bizonyos fokig a nyugalom állapotába került, ez a tény az együttműködésnek további lehetőségeit nyitja meg. Newyorki távirat közli, hogy az összes lapok közölnek jelentéseket a jugoszláv külügyminiszter látogatásáról, tanácskozásáról és a barátsági szerződés ratifikálásáról. Szombat, 1941 március 1 Hat angol repülőtér gépállományát elpusztították a német repülők BERLIN, február 28. A véderő főparancsnoksága közli: Egy tengeralattjáró 32.000 tonna ellenséges kereskedelmi hajóteret sülyesztett el. Távolsági harci repülőgépek február 26-án 500 kilométernyire Írországtól nyugatra — mint különjelentésben már közölték — egy biztosított hajókaravánból 9 hajót sülyesztettek el összesen 58.000 tonna Űrtartalommal. Ezenkívül 3 hajó oly súlyosan megrongálódott, hogy elvesztésük valószínű. Négy további hajó ugyancsak súlyos bombatalálatokat kapott. A légierő február 27-én a Nagybritannia körüli tengervidéken végzett fegyveres felderítés során Írországtól nyugatra elsülyesztett egy 10.000 tonnás kereskedelmi hajót és 12 nagy hajót bombatalálatoklőtt oly súlyosan megrongált, hogy egy részük elveszettnek tekinthiető. Harci repülőkötelékek csütörtökön nappal hadicélokat támadtak meg Dél- és Délkelet-Angliában. Hat repülőtéren sok repülőgépet semmisítettek meg és súlyos bombatalálatokat értek el repülőgépszínekben és legénységi szállásokban. Több bombatelitalálat súlyos robbanást okozott egy repülőgépgyárban. Az ellenség csütörtökön sem nappal, sem az elmúlt éjjel nem repült be birodalmi területre, vagy a megszállott területekre!» Egy harci repülőgép legénysége, Baumbach főhadnagy, Erken őrmester és Stahl altiszt, február 27-éig összesen 24.030 tonna ellenséges hajóteret semmisített meg. Újabb 146.000 tonna angol súlysas lettek el BERLIN, február 28. Német harci repülők csütörtökön 28, összesen 146.000 tonnát kitevő ellenséges kereskedelmi hajót süllyesztettek el, illetve rongáltak meg. Tizenhat hajót egy, az Írországtól nyugatra haladó nagy hajókaraván egységei közül süllyesztettek el A többi 12 gőzöst az Anglia délkeleti partjától egészenÉszak- Skóciáig húzódó víz területen támadtak meg. A már említett 10.030, 4500, 4000 és 2010, illetve 3000 tonnás gőzösökön kívül egy másik 1003 tonnás hajót is támadás ért Skócia partján Montrésétől északkeletre, valamint egy 4000 tonnásat Ipswichtől keletre. Ez utóbbit igen alacsonyam szállva támadták meg a repülők, középső részére bombát dobtak, mire hatalmas füstoszlop szállt fel. Harwich közelében egy hajókká - rétben haladó "SOLO tonnás hajót találtak el bombával. A bomba a hajó oldalfalát érte, nagy füstfelhő kerekedett és féloldalt dőlt a hajó. Southend on Sea-től keletre egy hajókaravánhoz tartozó két 2000 - 2000 tonnás gőzöst szintén súlyostalálatok értek, részben a hajó közepén, részben a parancsnoki híd közelében és a hajó farán. Ezenkívül súlyosan megrongálódott egy 5000 tonnás gőzös és több erős talál., ért egy 4000 tonnás hajót. Dzsarabubinál több angol támadást visszavertek az olaszok Szamátiföldön szívásán elenállnak az olasz ásások VALAHOL OLASZORSZÁGBAN, február 28. Az olasz főhadiszállás 263. közleménye: A görög harctéren nem történt különösebb jelentőségű esemény. Egy ellenséges bombavető alakulaton, amely támadást akart intézni egyik légi támaszpontunk ellen, vadászgépeink rajtaütöttek és egy Spítfire-mintájú repülőgépet lelőttek. Egy másik repülőgépet a tengerészeti légvédelem ütegei lőttek le. A Málta repülőterei felett vívott harcok során a csütörtöki jelentésben jelzett ellenséges repülőgépeken kívül utólagos megállapítás szerint még öt repülőgép pusztult el a földön. Észak-Afrikában az olasz repülők és a német légi hadtest repülőgépei eredményes kombat ártor és géppuskatűz alá vettek ellenséges páncélos osztagokat. A Kutra-oázisban és Dzsarabubinál csapataink több ellenséges támadást vertek vissza. Kelet-Afrikában Keren szakaszán tüzérségünk élénk tevékenységet fejtett ki. Szomáliföldön tovább folyik az elkeseredett harc. Csapataink Mogadiscio kiürítése után szívósan tartják állásaikat a várostól északra. Célzatos angol híreket első! Róma Róma, február 28. Az angolok azt állították, hogy az olaszok a földközitengeri vállalkozásaik során, különösen pedig Málta szigeten bombázták a kórházakat és hasonló épületeket. Illetékes olasz helyen kijelentik ezzel szemben, hogy ez efajta állítások nem felelnek meg a valóságnak. Ilyen nemzetközi jogot sértő cselekményeket maguk az angolok követtek el. Február 17-én például az olasz-keletafrikai Dzsuba vidékén az angolok bombákat vetettek egy tábori kórházra, jóllehet világosan felismerhető volt rajta a vöröskeresztes jelzés. Február 25-én angol repülőgépekről tüzeltek egy olasz mentőrepülőgépre a Földközi-tenger felett, bár a gép messziről felismerhető vöröskereszt jelzéssel volt ellátva. Napiparancs a Líbiában harcoló német csapatokhoz „Esküszünk , fiútíg mindent elkövetünk a végső győzelemért** Tripolisz, február 28. Az északafrikai haderő főparancsnoka a következő napiparancsot intézte a Líbiában működő német csapatokhoz: „A birodalom dicső hadseregének Afrika földjére érkezett katonáit, az északafrikai olasz haderő új bajtársait, szívélyesen üdvözlöm és kívánok nekik új babérokat a közös győzelem érdekében.“ A főparancsnok az olasz és német polgári és katonai hatóságok, valamint nagy tömeg jelenlétében szemlét tartott a német csapatosztagok felett. Az afrikai német hadtest parancsnoka meleg üdvözlő szavakat intézett a birodalmi katonákhoz, a győzelem bizonyosságát hangoztatta és befejezésül a következőket mondotta: — Az olasz-német együttműködés afrikai megkezdése alkalmából esküszünk, hogy a végső erőfeszítésig mindent elkövetünk a nagy Németország és a nagy Olaszország győzelméért. Éljen a nagy Németország! Éljen a nagy OlaszországA tömeg lelkes tapsaitól sűrűn megszakított beszéd végeztével a német katonák megismételték az esküt. A német katonák azután a tömeg éljenzései közben elvonultak.