Függetlenség, 1941. július (9. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-01 / 147. szám

*— Kedd, 1941 július 1 Amikor Európa nagy átalakulás előtt áll, a belső békét ne veszélyeztesse senki A kormányzó a kenderesi hősök emlékművének felavatásán egységre szólította fel a magyarságot Magyarország kormányzójának szülőfalujában vasárnap leleplezték a kenderesi hősök emlékművét s ez alkalommal hangzott el az államfő nagyjelentőségű szózata, amelyben egységre, fegyelemre és összetar­tásra hívta fel nemzetét. Horthy Miklós útmutatásait huszonkét év óta hűségesen követte mindenkor a magyar nemzet. Ennek köszön­hette, hogy életének útja mindig felfelé és mindig előre vezetett. Ezek­ben a sorsdöntő órákban, amikor a keresztény kultúra leghalálosabb ellenségével harcolnak Európa felfegyverzett népei, a magyarság is fokozottan átérzi a kormányzó figyelmeztetésének rendkívüli jelentő­ségét.­­­ Mikor az egész civilizációt fenyegető erők napjai meg vannak számlálva — mondja Horthy Miklós —, amikor Európa nagy horderejű átalakulás előtt áll, a belső békét ne veszélyeztesse senki!” Hős katonáink ott harcolnak a magyar határokon túl s ilyenkor nincs ideje a párttusáknak, a civakodásnak és a békebontásnak. A leg­felsőbb helyről jött intés arra figyelmeztet mindenkit, hogy legyünk méltók önmagunkhoz, a történelmi időhöz és legelsősorban nagy kor­mányzónkhoz, aki az egységbe tömörült magyarságot bölcseségével és bátorságával bizton vezetheti majd az újabb felemelkedés felé. József királyi herceg! Kenderes fiai hősök voltak a szó legnemesebb értelmében A kenderesi hősi emlékmű lelep­lezése a Kormányzó és családja jelenlétében megható és bensősé­ges ünnepség keretében folyt le. A Hősök Ligetében állították fel az emlékművet,­­,a világ ország­útjánál”, ahogy a kormányzó úr mondani szokta. A hatalmas emlék a kor­mányzó elgondolása szerint ké­szült. A tizenhat és fél méter magas oszlopon álló szobor Magyarország védőangyalát ábrázolja karddal és pajzzsal a kezében. A talapzat négy oldalába vésték be a község kétszáztizenegy hősi halottjának nevét, köztük vitéz nagybányai Horthy Szabolcs tartalékos főhad­nagyét, aki a kormányzó testvére ,és Szolnok vármegye főispánja volt. A leleplezési ünnepségen meg­jelent József királyi herceg, vala­mint Szolnok vármegye társadal­mának minden vezető tagja. Hei­lenbach Gottfried báró köszöntötte elsőnek az emléke előtt a kor­mányzót, majd József királyi her­ceg mondotta el ünnepi beszédét. Nagy elismeréssel szólott a ma­gyar katonák világháborús­­tel­jesítményéről és Kenderes hős fiairól, akiknek a világháborúban szintén parancsnokuk volt. — Tanúságot teszek itt, Filmél­­tóságú Kormányzó Urunk jelen­létében, — mondotta a királyi herceg, hogy Kenderes fiai hősök voltak a szó legnemesebb értelmében és fegyvertényeikkel besorakoztak a legdicső­bb magyar csapatok hősi gárdájába. Az elesettek becsülete nagyszerű kötelességteljesítésükben és halá­lukban magasztaltatott föl. A mi becsületünk hazánk szent egység­ben való hűséges szolgálatában és a szentistváni Magyarország föl­támadásában dicsőül majd meg. Fajunk legszebb ékessége a harcrakészség József királyi herceg mélységes hatást keltett beszéde után a kor­mányzó állott fel és a következő­ket mondotta: — Hálásan köszönöm a Fensé­ges író mélyenszántó, szép ünnepi beszédét. Soká tartott, míg ezt az emlékművet felállíthattuk, mert hogy a nehéz időkben senki terhé­re ne legyünk, saját erőnkből akartuk a szükséges összeget elő­teremteni. Amellett azonban itt, a világ országútjánál méltó emléket kívántunk létesíteni szeretett elesett hőseinknek, akiknek éppen az imént József fő­herceg tábornagy úr állította ki a legjobb s a legszebb bizonyítványt. — Most végre van egy megszen­telt helyünk, hová nemcsak a hősi halált halt vitézek hozzátartozói zarándokolhatnak el, de ahol ösz­­szegyülhet bizonyos alkalmakkor az egész község is, hogy az önfeláldozásig menő hazafiasság s a hősiesség em­lékoszlopa előtt ünnepeljen. — A hősök szobra a legszentebb érzelmek kiapadhatatlan forrása. Ebből meríthet buzdítást min­den nemzedék a ház­, érdeké­ben végzendő munkájához. Ez hirdesse, hogy fajunk méltán dicsekedhetik azzal, hogy ma is egyik legszebb ékessége: a harc­készség. Tartsuk is ezt ébren ki­váltképpen a fiatalságban, mert a dicsőséges katonai múlt adott mindig erőt nemzetünknek az önzetlen kötelességteljesítéshez is. A múlt nehéz küzdelmei után felragyog a jövő biztató sugara . Büszkén állapíthatom meg, hogy amióta csak visszaemlék­ezem, Kenderes hazafiasságban és ál­dozatkészségben mindig jó pél­dát adott. A község ősi lakosságából felfor­gató törekvéseknek itt nagyon ritkán ült fel valaki. — A múlt nehéz, küzdelmei után újból felragyog a jövő biztató­­ínysugara. A Trianonban halálra ítélt Ma­gyarország helyén most az előre­törő, erős, egészséges Magyaror­­szág áll. Ebben az országban az út a boldoguláshoz, a meggazda­godáshoz, a legelőkelőbb pozíciók betöltéséhez mindenki előtt nyitva áll. A vagyonszerzéshez azonban mindenekelőtt szorgalom és ta­karékosság, azutá­n pedig akár kereskedelmi téren gyakorlati és elméleti hozzáértés kell.­­ Az ország sorsát intéző fon­tos állami tisztségek elnyerésénél sokféle követelménynek kell meg­felelni. A rátermettségnél azonban nem az önértékelés, hanem a köz­vélemény s a megítélésre hivatott tényezők elbírálása a mérvadó. A szociális kérdés —• Okuljunk a történelem és napjaink példáin. Voltak irigyelt és hatalmas államok, amelyek a bukás szélére kerültek, mert egyéni érvényesülésre törekvő ve­zetőik előtt nem a munka, a fegyelem és összetartás célja lebegett, ha­nem egyre több munkabért és kevesebb munkát követeltek. Tőlünk délre egy maroknyi bal­kezes ember egy-két héten belül sírásója lett hazájának. — Nálunk az életszínvonal ma még aránylag alacsony, ezen azon­ban lehet és kell is segíteni, de csak minél több munkával, szorga­lommal és takarékossággal. — Munkaalkalmak lesznek bő­ven. Ezeket ki is kell tudni hasz­nálni és arra törekedni, hogy hasz­nosan befektethető feleslegekre te­gyünk szert. Ma még nagy az egyenlőtlenség az ipari és gazda­sági munkások bére között. Ez annyiban érthető, mert a gyári munkásokat foglalkozásuk a vá­roshoz köti, a városban pedig a megélhetési viszonyok drágábbak, úgyszólván minden lépés pénzbe kerül. Í­gy, mint a gyári munkások bérét, a napszámot is csak ad­dig lehet emelni, amíg a munka bére nem haladja meg a mun­kával előállított iparcikk vagy termelvény értékét. — Ha egy hold föld megműve­lése többe kerül, mint amit az hoz, vagy teremni tud, ki alkalmazhat­na akkor még munkásokat?. — Nála merünk emetlemig közzétették, hogy melyik minisz­ter hány millióval nem tudott el­számolni. A belső békét ne veszélyeztesse senki . A tiszta, mocsoktalan élet szeretetéből fakad fajunk becsüle­tessége is, amely éppen úgy tulaj­donsága a földművesnek, mint akár a legmagasabb állami alkal­mazottnak, a magyar nép __ meggyőződé­sem szerint — felveheti a vér- A Júniusi Bajtársak Szövetség emlékünnepélye a Ludovikán Vasárnap délelőtt a Ludovika Akadémia kertjében a Júniusi Bajtársak Szövetsége kegyeletes ünnepséggel adózott a vértanú­halált halt ludovikás ellenforra­dalmárok emlékének. Az emlékünnepélyen megjelen­tek bádoki Soós Károly ny. gya­logsági tábornok, Takách-Tok­ay József gróf ny. altábornagy, a Tűz­harcos Szövetség elnöke, vitéz Rátvay Ferenc, vitéz Sallay Ist­ván, vitéz Vajtaffy Ottó tábor­nokok és még sokan mások. A kegyeletes emlékünnepély szentmisével kezdődött, melyet vi­téz Mándoky Sándor ny. tábori fő­­esperes celebrált a Ludovika Aka­démia kápolnájában. Szentmise után a bajtársak kivonultak az Akadémia kertjében lévő ludovi­kás ellenforradalmárok emlékmű­véhez. Itt Takách-Tolvay József gróf, a Júniusi Bajtársak Szövet­sége társelnöke lépett először az emlékmű elé, hogy elhelyezze a baj­társak koszorúját. Ezután a különböző társadalmi egyesületek kiküldöttei helyezték el koszorúikat az emlékművön. A kegyeletes emlékünnepély a Hiszekegy eléneklésével ért vé­get Esterházy János gróf felhívása a szlovákiai magyarokhoz Pozsony, június 30. Esterházy János gróf, a szlo­vákiai Magyar Párt vezére, Szlo­vákia hadbalépésével kapcsolatban az Esti Újság vasárnapi számá­ban­ szózatot intéz a szlovákiai magyarsághoz. Szózatában Ester­házy János egyebek között a kö­vetkezőket mondja: — A szovjet ellen felvonult ha­dakban ott látjuk magyarországi test­véreinket és részt vesznek a há­borúban a szlovákiai magya­rok is. A szlovákiai magyarok mindenkor híven teljesítették állampolgári kötelességeiket. A magyar köteles­ségtudás be fog válni most is, amikor a világtörténelem legna­gyobb csatáját vívja meg a Né­met Birodalom szövetségeseivel együtt. Felednünk kell ma minden keserűséget, csak egy célunk le­het, hogy egyesült erővel, a legteljesebb egyetértésben fogjunk össze mindannyian a végső győzelem leggyorsabb kivívására. Mindjárt az önálló szlovák ál­lam megalakulásakor a magyar­ság jelentkezett konstruktív mun­kára. Erre a konstruktív munkára való készségének és az állampol­gári kötelességek hiánytalan vál­lalásának mi sem lehet hatható­sabb bizonyítéka, mint az, hogy a szlovák állam vezetői által elhatá­rozott és megindított háborúban a magyarok is fegyvert fognak. Az erdélyrészi jegyzők, körjegyzők, községi bírák, közigazgatási hiva­talok és tisztviselők könyve. Községi, polgári bíráskodás összeállította: NOVÁK JENŐ dr. törvényszéki bíró. Kivonat a tartalomjegyzékből: A községi bírósági szabályai. — A köz­ségi bíróság szervezete. — A községi bíróság hatásköre. — A telek személyes eljárása. — Eljárás a községi bíróság előtt. — A tör­­vénykezés­­egyszerűsítéséről, szóló 1930-ik évi , XXXIV./t.-c./ .községi bíróságra vonatkozó R­észe/V- A köz­ségi polgári bíróságe ügyviteli sza­bálya és annak alkalmazása. J- Vég­rehajtási eljárás. — Hatáskörre vo­natkozó elvi határozatok. /— Irat­minták: Az ügyviteli szabályzatban előforduló mintákon kivit Ára 7 pengol -f 12 int­er portó Bélyegen is beküldhető. Kapható: Stádium könyvkiadóválla­­lat, Budapest, V. ker., Gr. Kiebels­­berg­ u. 29. szám és Stádium köny­vesbolt, VIII. ker., József­ körút 5. Telefon: 14—44—00. senyt minden tekintetl­en a vi­lág bármely népével. Sok jó tulajdonsága mellett van azonban egy rossz tulajdonsága is, hogy nem tudja ellenségét úgy gyűlölni, mint bármely csekély ok­ból saját fajtáját. — Ennek meg kell változni, mert a könnyelmű gyűlölködést meg­engedhettük magunknak a jobb napokban, de nem a mostani nehéz időkben. Vallásunk mindegyike a szeretetet hirdeti, kövessük hát tanításukat. — Most, amikor az egész euró­pai civilizációt fenyegető erők nap­jai meg vannak számlálva és amikor Európa nagy horderejű­­ átalakulás előtt áll, a belső békét ne veszélyeztesse senki! Szűnjön meg az egyenetlenkedés és lépjen helyébe az összetartás és testvéri szeretet! Neveljük ifjúsá­gunkat továbbra is hazafias és ke­resztény szellemben, hogy mielőbb tudatára ébredjen nemzeti hivatá­sának. A kormányzó beszéde után le­hullott a lepel az emlékműről. A zenekar a Himnuszt játszotta, a díszszázad pedig tisztelgett. Ez­után vitéz Haász István római ka­tolikus tábori püspök és Soltész Elemér protestáns tábori püspök megáldotta az emlékművet. Első­nek a Főméltóságú úr helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. A többi koszorúk elhelyezése után a katonaság és a leventék díszme­netben vonultak el a kenderesi hő­sök emléke előtt. 3 - Edzze meg . Enyhülés 3 perc alatt Egy napi fá­rasztó munka után vegyen egy Saltrat Rodell lábfür­dőt, hogy ezzel enyhitga-5 duzzadt, püffedt, égő lábujj»«rfCd?mzó fáj­dalmát. EzekMl·'!£jjH^)gyító sókból milliónyi JawJfenp'Terj­edjÉ*­d£ygén) buboré^'^zajfrfaul amelyek mejfeffyhitjh­^a fámníut szöveteket, izmerkat^s idea^tet, helyreállítják a normális vérkeringést éapvaló­­sággal kiumják a fáradtságé szervi okait »«'Tábakból. A láttkkört _ fel­frissítik, természetes lélegzését nor­­rasá teszik.-^Végle a kellemetlen latoknak. ,--A ,■ tyúkszertsejt' meg­­puhulnak-‘es­zkézzem kötfhgüszer­­rel előfrolyílatók. A Saffrat Rode 11 minden gyógyszertárban, drogériá­ban é/filatszertánj/'h kapható. FRÓBACSOMAC/Sf fillér*^ Cazdasáeo­­sabb csomna árok JF 0.80, l.iv­­é P 2.40 nagy családi effimate. „/ A FORGALOMBA HOfcZA: MIHÁLY OTTÓ GYÓGYSZER­ÁRUGYÁR, BUDAPEST, VI. Tüzeket és rombolásokat okoztak a magyar repülők bombái a szovjet katonai célpontokban Három vörös repülőgépet lelőttünk A magyar királyi honvédvezérkar főnöke közli: Nagybánya és Talaborfalva helységek ellen végrehajtott szovjet repülőtámadások megtorlásaként légi­erőnk nagyobbszámú repülőgép bevetésével vasárnap, 20-én a reggeli órákban ismét szovjet katonai célokat bombázott. A támadás sikerrel járt. A célpontokban tűzkáro­kat és erős rombolásokat okoztunk. Valamennyi repülőgépünk visszatért. Csapot vasárnap délelőtt hét szovjet repülőgép támadta. A légi harcban három támadó szovjet gépet lelőttünk. Erélyes magyar cáfolat a moszkvai rádió valótlan állításaira A Magyar Távirati Iroda jelenti: A moszkvai rádió a Magyarország és Szovjetoroszország között be­állott hadiállapotot regisztrálva azt az állítást kockáztatta meg, hogy a szovjet gépek magyar terület ellen semmiféle támadást nem in­téztek. Illetékes helyen kijelentet­ték a Magyar Távirati Iroda tudó­sítójának, hogy a Szovjet valótlan állításaival, amelyeknek propagan­disztikus célzata nyilvánvaló, mél­tatlan volna polémiát kezdeni. Egyébként a szovjet repülők tá­madásaival okozott halálesetek, pusztító rombolások és a Magyar­­ország feletti légióben lelőtt szov­jet gépek elegendő és kézzelfog­ható bizonyítékai annak az ismé­telten végrehajtott népjogellenes támadásnak, amelyet a Szovjet Magyarország ellen Intézett. Mélységes részvét mellett temették el a kassai vörös orvtámadás áldozatait Kassa, június 30. Vasárnap délután temették el a csütörtöki légi támadás nyolc ál­dozatát: Gavron József cipésztanu­lót, Dzedsina Mária 12 éves ta­nulót, Lipták Ferencnét, Reményi István vonalmestert, Matzon La­jos postatisztet, Seemann Elek nyugalmazott főerdészt, Hlub Ist­­vánnét, a postaigazgatóság kapu­sának feleségét és egy eddig is­meretlen nő holttestét. A temetési szertartás óriási részvét mellett folyt le. A gyászoló közönség soraiban megjelent Schell Péter báró fő­ispán, vitéz nemes Máthé Kálmán tábornok, Pohl Sándor polgármes­ter és még sok más vezető szemé­lyiség. A gyászszertartást Cselé­­nyi István kanonok végezte nagy papi segédlettel. A Circumdederant eléneklése után Schell Péter báró főispán a magyar kormány és az egész magyar nemzet nevében helye­zett koszorút a koporsókra. Ezek az áldozatok — mondotta — figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a nemzetköziség, amely nem ismer sem családot, sem Istent, sem hazát, eszközeiben nem válo­gat, amikor el akarja pusztítani azokat, akik útjában állanak. A hátramaradottaknak szolgáljon vi­gasztalásul az a tudat, hogy meghalt hozzátartozóik életü­ket a hazáért áldozták. A főispán beszéde végén a magyar kormány nevében részvétét tolmá­csolta a hozzátartozóknak. Pohl Sándor polg­árorat, ez a vá­ros közönsége nevében koszorúzta meg a koporsókat. Gyászbeszédé­ben hangoztatta, hogy ezek a ma­gyar testvérek olyan támadásnak estek áldozatul, amelyet egy ve­lünk hadban nem álló állam inté­zett ellenünk. Vitéz nemes Máthé Kálmán tá­bornok a honvédség nevében he­lyezett koszorút az áldozatok ko­porsójára. Pásztor Béla posta­igazgató az egész magyar posta­társadalom nevében koszorúzta meg a postás áldozatok koporsóit. A gyászbeszédek elhangzása után a tűzoltó zenekar gyászhim­nuszának hangjai mellett megindult a gyászmenet a hő­sök temetőjébe. A síroknál Cselényi István ka­nonok intézett vigasztaló beszédet az elhunytak hozzátartozóihoz. Vigasztalja őket az a tudat —­ mondotta beszédében —, hogy családtagjuk hivatásuk teljesítése közben vesztette életét. Nagy fáj­dalmukban osztozik velük nemcsak Kassa városa, hanem az egész ország lakossága. A gyászoló kö­zönség imája után a Himnusz hangjai mellett föl­delték el a város és egyben a nemzet hősi halottait. Az elhantolás után Schell Péter báró főispán, vitéz nemes Máthé Kálmán tábornok és Pohl László polgármester meleg szavakkal részvétüket fejezték ki az elhuny­tak hozzátartozóinak. Madarász István megyéspüspök hétfőn a Dómban gyászmisét mutatott be az áldozatok lelki üdvéért. Több áldozat holttestét a hozzá­tartozók sz­khelytökre szállították és ott te­metik­­.

Next