Függetlenség, 1942. április (10. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-01 / 49. szám

- 2 ÚJ REND a megszállott keleti területeken A keleti megszállt területek kor­mánybiztossága életbe léptette az új mezőgazdasági rendszert azo­kon a területeken, ahol eddig rab­szolgasorsban sínylődő parasztok kizsákmányolása folyt. A rendelet értelmében a fölmivelő paraszt ismét megkapja a lehetőséget, hogy önállóan dolgozhasson és munkájának gyümölcsét is élvez­­hesse. Megszűnnek a hírhedt kot­­choszok, amelyek tulajdonképpen nem voltak mások, mint modern rabszolgatelepek. A paraszt kedv­­telenül, elkeseredetten végezte munkáját a politikai biztosok ter­­rorja alatt. Látástól-vakulásig tartó munkájáért még legelemibb igényeit sem elégíthette ki és a legtöbb helyen még ez igavonónál is rosszabb volt a sorsa. Nem volt meg a lehetősége annak, hogy fel­emelkedjen, rongyosan, elcsigázva, kedvtelenül végezte feladatát. A húszéves elnyomatás alatt több ízben kísérelte meg az orosz földmívelő parasztság, hogy fel­szabaduljon a vörös járom alól, de mindmegannyi megmozdulását vérbefojtották. Rosenberg mos­tani földművelésügyi rendeletével mindez megszűnik. Az új term­e­­lési rendben nem érvényesül a régi cári Oroszország rendszere sem, hanem az új kornak megfelelő el­bánásban részesülnek a földműve­lők. A felszabadult orosz paraszt és a szovjet orosz hadifoglyok most ocsúdnak fel és minden propagan­dánál élénkebben hat rájuk az új német rend, amely ismét vissza­adja munkakedvüket és emberi méltóságukat. Azokon a területe­ken, ahol az új rend termelése megindul, soha többé nem fog ér­vényesülni a bolsevista propa­ganda. A bolsevisták a legnagyobb nyomorba döntötték a parasztok millióit Berlin, február 21. A némzet lapok foglalkoznak Rosmbergnek­, a megszállott ke­­leti területek birodalmi miniszteré­nek legutóbbi földművelésügyi ren­deletével, amely mindenütt életbe­lép azokon a volt szovjetorosz te­rületeken, ahol már polgári köz­­igazgatás vette át az uralmat. A lapok szerint ez a rendelet az első csapást jelenti a bolsevista gazda­sági rendszerre és egyúttal véget­­vet annak az erőszakos politikai és gazdasági uralomnak, amelybe a bolsevista kollektív gazdálkodás kényszerítette bele az orosz pa­rasztságot. Kiemelik a lapok, hogy az ezeken a területeken élő földmívesők, akik eddig a bolse­­vizmus jobbágyai voltak, néhány évtizednyi súlyos rabszolgaság után most megint szabadok. A Berliner Börsenzeitung emlé­keztet arra, hogy a bolsevisták kereken 25 millió egyéni parancst­birtokot alakítottak át a kény­szerű kollektiválással 240.000 mezőgazdasági nagyüzemmé és ezáltal a legmélyebb nyomorú­ságba döntöttek sokmilliónyi orosz parasztot, a Szovjet célja a föld­­művesnélküli földművelés volt. A földműves helyére a mezőgazda­ságii proletár lépett, akinek még rosszabb dolga volt, mint az ipari munkásnak. A bolsevista biztosi rendszer kiküszöbölésével meg­szűnt az a borzalmas politikai nyomás, amelyet a kolhozok gya­koroltak az orosz parasztságra. A német katonáknak a keleti harctéren alkalmuk volt alapo­san kitapasztalni a bolsevista kol­lektivizálás következményeit. A Deutsche Allgemeine Zeitung hangsúlyozza, hogy a jogfosztott­­ság és az egyéni szabadság hiánya helyébe most új rend lép, amely megadja a parasztnak a lehetősé­get, hogy önállóan dolgozhasson jövőjéért. Kemény és súlyos harcokban véresen visszaverték a bolsevisták támadásait a Krím-félszigeten ** __a­­l _ . . . ... BERIMN, február 28. A Führer főhadiszállásáról Jelen­tik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: A Krím-félszigeten az ellenség Szebasztopol előtt és a Kercs-fél­­szigeten egyidejűleg páncélosoktól és repülőktől támogatott nagy erőkkel támadást indított- Kemény harcokban az ellenségnek okozott véres és súlyos veszteséggel vissza­vertük a támadásokat. A harcok részben még most is folynak. Sze­­basztopol előtt kilenc, a Kercs-fél­szigeten 35 ellenséges páncélost lőt­tünk ki. A Donec-arovoluton az elenség­­nek nagy erőkkel és páncélosokkal végrehajtott további támadása hiú­sult meg. Az ellenség a keleti arc­­vonal többi szakaszain is folytatta támadásait, azonban ezek ered­ménytelenek maradtak és súlyos veszteséggel jártak. A hadsereg kötelékeinek és az SS-alakulatoknak vállalkozásai eredményesek voltak. Csupán a pénteki napon 75 ellenséges páncé­­los semmisült meg a keleti arcvo­nalon. Heves német légitámadások az arcvonal középső és északi szakaszán Berlinn, február 28. Német légikötelékek csütörtökön különösen a keleti arcvonal közép­ső és északi szakaszán fáradhatat­lanul támadták az ellenséges jár­­műoszlopokat és tüzérségi álláso­kat. Harci repülőgépek erős va­dászkötelékek kíséretében súlyos anyagi veszteségeket okoztak "az ellenségnek. Mindkét arcvonalon hatásos mélytámadásokban széjjel­szórtak ellenséges csoportosuláso­kat és utánpótlási oszlopokat- A szovjet téli tömegtámadásainak kudarca Az orosz „gőzhenger-elmélet“ csődje Róma, február 28. A Popolo di Roma foglalkozik a szovjet téli offenzívájával és meg­állapítja, hogy­ a szovjet hadveze­­tőségnek a nagy offenzívába ve­tett reményei egyáltalán nem való­­sultak meg. Végeredményben a most elmúlt télen is az orosz gőz­­henger elmélete éledt fel. De ez éppúgy, mint a múlt háborúban, most is csütörtököt mondott. Az oroszok a téli hónapokban fiatal és gyakran elégtelenül fel­szerelt katonaanyagukat dobták harcba. A nagy tömegek harcba­­vetése azonban végeredményben nem tudott gyakorlati eredményt elérni. Szentpétervár ostromát ezek az offenzívák nem tudták enyhíteni, Moszkvát a németek ma is közelről fenyegetik és nem tud­ták az orosz tömegek visszaszorí­tani a szövetséges hgnerőiket a Kaukázus közeléből sem, noha et­től Közel-Kelet, sőt távolabbról Szuez sorsa is függ. A téli offen­­zívával a szovjet főparancsnokság nem tudott új irányt adni a hábo­rúnak és végeredményben saját alapvető tehetetlenségét bizonyí­totta be, amely különben már más jelekből is kitűnt. Ez olyan té­nyező, amelynek az eljövendő ta­vaszi offenzíva szempontjából is nagy jelentősége van. A másik fontos tényező a szov­jet ember anyagának csökkenése. Ez a csökkenés már csak azért is bekövetkezett, mert a szovjettől eddig elfoglalt területeken is körül­belül 65 millió ember élt. A harmadik fontos tényező a szovjet ipari termelőképességének csökkenése. A háborús tapasztalat azt mutatja, hogy egymillió harcos fenntartásához évente négymillió tonna nyersvasra van szükség. Már most a Szovjet évente 17 mil­lió tonna nyersvasat termel. Ebből a termelésből 65% a krivojrogi bá­nyákra esik, Krivoj­rog pedig a szövetségesek kezében van. Mindezek a tényezők a Szovjet­ Unió vereségének matematikai bi­zonyosságára engednek következ­tetni. Wmartle tuca A kormányzóhelyettes ebéden látta vendégül Esser birodalmi államtitkárt Vitéz Horthy István kormányzó­­helyettes úr ölőméltósága és fele­sége szombat­on délben ebéden vendégül látta Esser német birodal­mi államtitkárt. Bárdossy miniszterelnök nyitja meg hétfőn a közigazgatási továbbképző Március 2-án, hétfőn kezdődik a IX. közigazgatá­si továbbképző tanfolyam, amelyet Bárdossy László miniszterelnök nyit meg délelőtt 11 órakor a belügyminisz­térium dísztermében. Az ünnepélyes megnyitás után vitéz Bartha Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter „A közigaz­gatás szerepe a honvédelemben” címmel tart előadást, majd Varga József kereskedelmi és iparügyi­­ miniszter előadása következik, amelynek címe: ,Az ipar a hon­védelem szolgálatában”. A záróbeszédet vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter mondja. Finnország ünnepli a Kalevala-éposz első kiadásának évfordulóját Helsinki, február 28. A finn főváros ma üli meg ünnepélyes keretek között a Kale­vala-éposz első teljes kiadásának évfordulóját. Egész Finnország lo­bogódíszt öltött. A lapok vezércikkekben méltat­ják az évforduló jelentőségét s emlékeztetik olvasóközönségüket, hogy egy esztendeje, ugyanezen a napon még a bolsevisták uralma alatt állt Karjála, ahol a finnek nemzeti eposza fennmaradt a nép ajkán. Ma pedig a finn csapatok felszabadították Kelet-Kar falának azokat a vidékeket is, ahol a finn nemzeti hősköltemény megszületett. Ma, amidőn a finn csapatok si­kerei folytán Kelet-Karjala belépett a finn állam és népi gondolat ke­retébe, a Kaievala időszerű törté­nelmi jelentőséget kapott — írja az Uusi Suomi. ­ A MÉF Abaúj-Torna várme­gyei szervezete vitéz Schell Péter báró főispán elnöklésével most tar­totta havi értekezletét. Pajor Mik­lós képviselő beszámolt azoknak a tárgyalásoknak az eredményéről, amelyeket Kassa város iparosítása érdekében az illetékes kormányha­tóságokkal folytattak. A rendelke­zésre álló épületeket már megte­kintették s remélhető, hogy Kassa város iparosítása érdekében a kö­zeljövőben komoly intézkedések történnek. Az értekezlet elhatároz­ta, hogy az erre irányuló akciót folytatja. KÜLÖNÖS FÖLDTANI TÜNE­MÉNYT észlelnek Maranise és Fos­­sata Serralta községeknél az utób­bi időben. Itt egy lejtős hegy elég erős mozgásban van s a jelek sze­rint leomlani készül. Szerencsére a hegynek ezen a részén nem lak­nak emberek. A HÁBORÚ KITÖRÉSE ÓTA az Egyesült Államokban összesen 5151 külföldi állampolgárt helyeztek rendőri ellenőrzés alá. Ezek közül 3250 japán, 1532 német és 869 olasz állampolgár. Megfelelő súlygyarapodást érhet el ha randagstrtfw hasa­­nálja a Herkules tá­p­­port A HERKULES M go BÍZHATÓ ES­ZMÉNYEI! Megvi­selj, lesgmnúlyodott h81- gypk, ujfe­k­ és gylrine­­kaSc résiére V a /»iránt tetemes szerinti Isúly-i '...job letet eredmgyezi ^ , , Hz e­n súlygya: arányosan fog tos/­lani az ön szem­ és a lelk­­a­­ hízás mellett is, m­arsi karcsúságát NEM GTGC Ize kellemes, magas tápértékeklr­­­talmaz. Kiváló hatását nagyszállói csö­­csönc- és élisíjelőlevél igazolja. E­­ csomag ára 2.50 pengő, 2 csomag 4 pengő, 3 csomag 180 pengő, 6 isom* _ ''család! csomag 1­7.30 pengő. Aki B vagy 6 csomagot rendel 3 napon belül, annak mellékelünk 1 üveg kitűnő Havas köl­nit.. Megrendelhető ,.VALÉRTA' koran. és vegyipari cikkek. Budapest, Szundj­ate* 2S. G. H. 95. .......■■■■— ■ 11 ■ Vasárnap, 1942 március 1 . A honvédvezérkar főnöke hazaérkezett bulgáriai útjáról Vitéz Szombathelyi Ferenc ve­zérezredes, a honvédvezérkar fő­nöke pénteken délután kíséretével együtt többnapos bulgáriai útjáról hazaérl­ezett. A szegedi „Új Nemzedék­” a hon­­védvezérkar főnökének bulgáriai út­jával kapcsolatban vezércikket közölt a bolgár-magyar barátság­ról és többek között a következő­­ket írta: — Nem hirtelenében előkapott, agyafúrt saj­t­ópropagantdával ös­szetákolt barátságról van itt szó, hiszen a messzi őshazába nyúlnak vissza ennek a sok balsorsban megedződött hét nemzetnek emlé­kei. Az elmúlt világ­háború harcai során megnyilatkozott hős erények még jobban megerősítették ezeket a kapcsolatokat, a nagy összeom­lás után a békeszerződések igaz­ságtalanságainak megszüntetéséért közösen folytatott nemes küzdelem pedig még csak­ kimélyítette és megpecsételte ezt a barátságot. Azért üdvözöljük szeretettel a ne­mes bolgár nemzetet, mert több a barátnál, a szó igazi értelmében vett vérrokon, amely valóság a hosszú századok különválása elle­nére is, hűséget és bizalmat tartott ébren és elszakíthatatlan kapcso­latok megerősítésének előmozdítá­sát sugallta. Részletes állat-, mezőgazdasági-, gép- és legelőösszeírás A kormány 750/1942. M. E. sz. rendeletével s megnagyobbodott Magyar­ország egész területén részle­tes állat-, mezőgazdasági gép­es lóösszeírás végrehajtását rendelte el Az összeírás 19­­2. évi február 28-i állapot figyelembevételével március 4-én kezdődik és ugyane hónap 18-áig tart. Az adatok be­jegyzésének helyi­ munkálatait a törvényhatóság első tisztviselői irányítják és a városok polgármes­terei, valamint a községek jegy­zői a helybeli lakosság sorából erre a célra alkalmas s vámoló biztosok közreműkö­désével hajták végre. Az össeírdsnál az esküt tett számolóbiztosok húsvór­­házra járva írják össze az adato­kat és keresik fel az adatszolgál­tatókat, vagyis mindazokat, akik­nek állata vagy mezőgazdasági gépe van. Az adatszolgáltatásra kötelezetteknek az összeírás cél­jára szükséges adatokat büntetés terhe alatt a való­ságnak megfelelően és a leg­nagyobb pontossággal kell megadni. Azok a nagy célok, amelyeknek érdekében az összeírás foganatosí­tására sor kerül, Magyarország minden gazdálkodójára azt a kö­telességet hárítják, hogy méltó ko­molysággal és lelkiismeretességgel készüljenek fel az összeírás során reájuk eső feladatok teljesítésére. A japán győzelmek veszélyeztetik az egész amerikai acélipart Amszterdam, február 28. A japánok eddigi nagy győzel­mei alapos kavarodást okoztak az angolszász haditermelésben. Amellett, hogy a világ nyers­­­ gumitermelésének nyolcvan száza­lékát immár a magukénak mond­hatják, még egy igen fontos terü­leten mértek szinte kiheverh­etet­­len csapást az angol és amerikai nehéziparra. . A Wolfram-fémről van szó, amely az acélnemesítési eljárásoknak szinte elengedhetet­len kelléke. Wolfram-ércet a leg­ritkább esetben lehet tisztán ta­lálni és legtöbbször cinérccel ösz­­szekötve fordul elő. A nemzetközi vas- és acélipar ebből a fémből az elmúlt eszten­dőkben egyre fokozódó mennyisé­get használt. 1934-ben 16.500 mé­­termázsa Wolfram-ércet, míg 1937- ben már közel 38.000 tonnát hasz­náltak el Ázsia a Wolfram-érc hazája A legjelentősebb Wolfram-érc­­telepek Ázsiában találhatók. Az 1936-os évben a világpiacra került Wolfram-érc mennyiségének 70 szá­zalékát ez a földrész szolgáltatta Az ázsiai országok közül Kína állt első helyen a Wolfram kitermelé­sében, ahol 1934-től az évi 5000 tonnás termelés 11.895 tonnára emelkedett 1991-ig. A többi nagy Wolfram-telepek Burmában van­nak, évi 5299 tonna, a Maláji-fél­­sziget 2037 tonna, Korea 1849 tonna és Indokína 503 tonna. Amint láthatjuk, az ázsiai Wolfrám-érc­­telepek úgyszólván maradéktala­nul japán kézre kerültek. Most nézzük meg, hol vannak még Wolfram-érctelepek, amelyek­nek hozamát az angolszászok eset­leg megkaphatják. Európában egyedül Portugália tud nagyobb mennyiséget termelni,­­ évi két­ezer tonnát. Igen kis mennyiség­ben Nagy-Britanniában is előfor­dul. Ezután már csak a délameri­kai k­ntinensen lehet nagyobb mennyiségről beszélni, a■ 2535 tonna évi eredménnyel, amely a vi­lág Wolfram-érc termelésének mintegy tíz százalékát teszi ki A délamerikai államok közül a legnagyobb részt ebből Bolívia ter­meli, évi 1802 tonnával és a kiseb­bik, megmaradt részt, 455 tonnát Argentína szállította. Wolfram-ércet az utóbbi eszten­dőkben főleg az amerikai gyárak keresték nagy mennyiségben a vi­lágpiacon. Ugyanis az a Wolfram­­érc, ami Észak-Ameriká­ban talál­ható, csak egy kis részét fedezi a nagy acélgyárak szükségletének. Az USA-ban 1937-ben 3115 tonna Wolfram-ércet bányásztak, illetve állítottak elő, ezzel szemben 4620 tonnát hoztak be külföldről. Pedig akkor még nem is volt fegyverke­zés! A legutolsó kimutatás szerint az USA Wolfram-érc szükségleté­nek hiányzó részét Kínából (3220 tonna), a Maldíi-szigetekről (223 tonna) és Ausztráliából (257 ton­­na), Bolívia és Mexikó (107 tonna) szerezte be.­­ Teljesen felborult az amerikai acélipar számítása A japán háború Amerika Wolf­­ram-érc ellátását súlyos válságba sodorta. Hogy milyen nagy bajok vannak, arra legjobban lehet kö­vetkeztetni a múlt évi előirány­zatból. Az amerikai iparellátási központ az 1942. évre több, mint 19.000 tonna Wolfram-ércet irá­nyoz elő, amelyből a hazai foko­zott termelés révén 1250 tonnát re­mélnek fedezni. Azonban a világ leggazdagabb Wolfram-telepei im­már nemcsak hogy hadizónában, hanem, az ellenség­­kezébe kerül­tek, úgy hogy a hiányzó közel 12.000 tonna Wolfram-ércet alig lehet más oldalról pótolni. A Kí­nával kötött szerződés egyik leg­fontosabb tétele az volt, hogy 1942-ben 4550 tonna Wolfram-ércet szállít az amerikai hadianyagok és kölcsön fejében. A burmai csa­táig az amerikaiak még abban re­ménykedtek, hogy ezen a kerülő úton tudnak Csangkajsektől Wolf­ram-ércet kapni, de most már ez a lehetőség is megdőlt. Hátra maradnak a délamerikai államok. Az amerikai tervek sze­rint ezeknek ebben az esztendőben 7000 tonna Wolfram-ércet kellene szállítaniuk, ami szinte valószínűtt­len, mert Bolívia legnagyobb ter­mése eddig évente 2500 tonna volt Tehát, amíg az egyik oldalon ez a fontos nyersanyag szinte egycsa­pásra elveszett az amerikai nehéz­ipar számára, ugyanakkor az Egyesült Államok nyíltan beléptél a háborúba és most már a sajá­­fegyverkezésükhöz szükséges acél­­mennyiséget sem tudják Wolfram érc hiányában kifogástalanul elő­állítani. Egy amerikai szakértő a napokban azt mondta, hogy Szin­gapur eleste távolról sem rendí­tette meg úgy az amerikaiakat mint az a tény, hogy ezentú Ázsiából egyetlenegy Wolfram ércet szállító hajó sem érkezhető­­az amerikai kikötőkbe.

Next