Függetlenség, 1942. július (10. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-01 / 146. szám
ásfélévi foghizra ítélték a nemzeti gyászünnepet meggyalázó zsidó orvosnőt Klindenekel itt áll előttem: húsév fajtámhoz Gríf Szóchíji istán Telefoniim: 1-444-001 Szerkesztőség és kiadóhivatal. Bpest, VIII., József-körút I. Szerda, 1943 jeny*. Budapest, X. évf. 146. szám. SZERKESZTI vrréz KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY Előfizetési év: egy hvi 1 P 90 fillér negyedévre 5 PSD fillér Bn Hici is a 11 szenpittt n rsa matruh mhi Ma 3 után Fukán tat üidözik a menekülő ellenséget Kétszáz kilométernyire Alexandria kikötőjétől Szebasztopol belső erődítményének beleli részeit rohammal vették be a németek A vokhovi bekerítő csatában 33.000 foglyot ejtettek és rengeteg hadianyagot zsákmányoltak Gibraltárt háromszor támadták az olasz bombázók és elpusztították az ott állomásozó brit repülőflottát Három nap alatt 205.000 tonnányi 30 ellenséges hajó esenyesztését jelentik a német fiúvárhajók lajdonságát. Az erődítmény megtisztítása során újabb néhány ezer foglyot ejtettünk, mindenféle hadianyagot zsákmányoltunk. Légi alakulataink hétfőn hevesen támadták az ellenség visszavonulási útvonalát és sok telitalálatot értek el. A légi harcok során három Curtiss-gépet lelőttünk. Repülőink 29-én éjszaka megtámadták Gibraltárt. Tüzek keletkeztek a légi- és hajókikötőkben, amelyek messze ellátszottak. Hétfőn a tengelyhatalmak ismét két nagy győzelmet jelentettek be. Az egyik Marsa Matrah rohammal való bevétele volt, a másik győzelem pedig a nem kevésbé fontos atlantióceáni térségben zajlott le, ahol a német tengeralattjárók újabb 10 ellenséges hajót sülyesztettek el, összesen 08 ezer tonna űrtartalommal. Jelentős sikereket értek el a német csapatok a volhhovi térségben is, ahol a tél folyamán keletkezett szovjet betűremlést kiegyenesítették és e többnapos harc folyamán az ellenség rengeteg halotton kívül közel 83.000 foglyot, 049 ágyút, 171 páncélos harckocsit és közel 3009 géppuskát végzt e 11. A keddi ladijelentések újabb sikerekről számolnak be az északafrikai, valamint a keleti hadszíntérről. Marsa Matruhnak Alexandria utolsó védőbástyájának eleste után, amint az az olasz hadijelentésből kitűnik, a tengelycsapatok tovább üldözték keletre a menekülő angol kötelékeket és bevették Fukát. Szebasztopol ostroma közben a német csapatok újabb tért nyertek a szívósan védelmezett város területén. A keddi nap folyamán a támadó német hadosztályoknak sikerült a Szevornaja-öböl északi részén átkelniök és betörtek a belső erődövek keleti részébe. A légi haderő pedig ugyanekkor szétzúzta a Sapun magaslat erődberendezéseit. Meg kell még említeni, hogy hétfőre virradó éjjel az olasz légihaderő nagy légitámadást intézett Gibraltár kikötője, raktárai és repülőterei ellen. A rajtaütés igen eredményes volt, mert még a keddi napon is a Gibraltárral szemben lévő La Lineából még mindig nagy tüzeket figyeltek meg. A Távol-Keleten a japán hadak tovább folytatják előnyomulásukat Csekiang tartományban és három kínai hadosztályt kivetettek eredeti állásából vagy bekerítették őket. Fuka városa, melyet a tengely haderői már túlhaladtak Mersa Matruh és Ed Daba közötti szakasz közepén felszik Német és olasz páncélos kőtelkek Maria Matrui bevétele után elérték Fukát A Jenpfety férfiereje állandóan bombázza az angolok visszavonulási útját VEZÉRI FŐHADISZÁLLAS, június 30. Az északafrikai harcokról jelenti a véderő főparancsnoksága: Éiszakafrikában — mint már különjelentésben közöltük —, hétfőn a délelőtti órákban rohammal elfoglaltuk az ellenség makacs ellenállása ellenére a mélyen tagozott védelmi rendszerrel és sok aknamezővel megresített Marsa Matruhot. Több mint 6000 britet ejtettünk foglyul, 36 páncélost kilőtünk és sok üteget megsemmisítettünk. Nagymennyiségű hadianyag került a német és olasz csapatok kezére. A Marsa Matruh elleni rohamnál különösen kitüntette magát a 90. német könnyű hadosztály. Német és olasz páncélos kötelékek tovább visszavetették a megvert ellenséget és a Fukától keletre lévő területre értek. Erős német és olasz légi kötelékek támadták a britek visszavonulási útvonalát és védelmi berendezéseit, főleg az Arab-öböltől délre. A támadások eredményesek voltak. Olasz repülők hétfőn éjszaka (uhra)tár erődjeit bombázták Hatalmas tüzek fecderkeztek a légi és hajó kikötőkben RÓMA, június 30. Az olasz és német gépesített oszlopok, miután visszavetették az ellenség páncélos egységeit, elérték és elhagyták Fuka vidékét. A Marsa Matruhi lövészárkokkal védett tábor elfoglalásában, amelyet 21. hadtestünk által — élén a 17. bersaglieri ezredünkkel, nyugatról s ugyanakkor a 90. német hadosztály csapatai által keletről végrehajtott heves támadással vettünk be, a tengely légihadereje hatékonyan közreműködött, alkalmazva lendületben és bátorságban kimagasló minden különleges tó- A Gibraltár elleni olasz légitámadás elpusztította a repülőtéren tartózkodó valamennyi angol hadirepülőgépet A La Linea spanyol határvárosból érkezett jelentések szerint az elmúlt éjjelen Gibraltár ellen intézett már jelentett légitámadás során elpusztult az ottani repülőtéren levő valamennyi angol harci- és vadászrepülőgép. A bombázás következtében keletkezett tüzek egy része még hétfőn délelőtt is égett. A la lincai spanyol munkások, akik hétfőn gibraltári munkahelyükre mentek, kénytelenek voltak kerülőt tenni, mert az útvonalat, ahol máskor jártak, fel nem robbant bombák és bombatölcsérek zárták el. A szénrakodó rakpartra bomba zuhant és megsebesített több angol katonát. Április elseje óta ez volt az első légitámadás Gibraltár ellen. A bombák felgyújtottak egy benzinraktárt is. rfi Síre Tűnőben az angol bizakodás Rommel tábornagy hadai a tobroki győzelem óta eltelt hét alatt megtették az Alexandriáig való 600 km-es távolságnak több mint felét. Nem csoda, ha a német hadműveletnek egyenesen szédületes üteme mélységes hatást kelt az angol közvéleményben. Nem alaptalanul tart attól, hogy a háború súlypontja átcsúszik Afrikába és ott az angoloknak — és nem a szovjet seregeknek — kell helytállani. Márpedig a helytállásra az angol földi hadsereg eddig nem bizonyult alkalmasnak. Az angolok már nem tagadhatják el maguk előtt, hogy Egyiptom megszállásának lehetősége a megvalósulás küszöbére érkezett el. Az angol hírverés ugyan még bebeszélhetné a lakosságnak, hogy Egyiptom elvesztése bár igen súlyos, de elviselhető csapás, mert hiszen a Szuezi csatorna használatát gyakorlatilag már régebben megszüntették a tengelyhatalmak légi flottát és hogy a kereskedelmi hajózás, már berendezkedett Afrika megkerülésére. A józanabb angolokat azonban az ilyen okoskodás nem nyugtathatja meg. Már kezdenek is további lehetőségekkel számolni. Ezek pedig már nem is nyugtalanítók, hanem egyenesen rémületkeltőek. Mi történik — kérdik — ha Rommel győzelmes páncélos hadtestei átlépik a Szuezi csatornát és a háború színterét átviszik Ázsiába? Egy ilyen előretörésnek sem a Szuezi csatorna, sem pedig az ettől keletre, Palesztináig elterülő 200 km. széles sivatag egyáltalában nem leküzdhetetlen akadálya, ahogyan ezt már az első világháború alatt Allenby angol tábornagy bebizonyította, aki innen intézett támadásával bírta Törökországot a fegyverek letételére. Különben Rommel tábornagy hadműveletei sokkal szélesebb sivatagi területeken haladtak át. Ha pedig a tengelyhatalmak haderői megjelennek Ázsia földjén, megmaradnak-e az elsősorban érintett arab államok: Transzjordánia, Szaúd-Arábia, Jemen, Szíria, valamint az arab többségű Palesztina az angolok oldalán? De még súlyosabb az a kérdés, hogy megmaradhat-e semlegességében Törökország és hogy eltűri-e továbbra is az angol megszállást Irán és Irak? Aztán: lehet-e egyáltalában szó ebben az esetben a Kaukázus megvédéséről, valamint a szovjet arcvonal fenntartásáról? Talán fantasztikusnak látszik a dolgoknak ennyire való főzése, de az általában képzeletszegény angolszászoknak ebben a háborúban már annyi meglepetésben volt részük és olyan lehetetlennek vélt eseményeket kellett átélniök, hogy talán, ma már nem tarthatják a legrémületesebb lehetőségeket sem kizártaknak. Minden józan angolnak látni kell, hogy német csapatoknak Ázsia földjére való behatolása egy olyan lavinát indít meg, amely maga alá temetheti az angol világbirodalmat. Növeli az angol gondokat a csökkenni sehogy sem akaró hajótérveszteség, Tiemkülünben a szovjetére vonal állandó letöredezése. Az angol nép kezdi elveszteni önbizalmát. Már dühös, elkeseredett és megtorlást követel. JULIER FERENC