Függetlenség, 1942. július (10. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-01 / 146. szám

Szerda, 1942 július 1­0lay miniszterelnök nyilatkozik a berlini lapoknak. Győzelmes harcok után már ez a nyár tisztázza a helyzetet és még ebben az év­ben megindulhat az új Európa kialakítása Berlin, június 30.­­ A Berliner Lokalanzeiger „Ma­gyarország háborús részvétele“ címmel budapesti különtudósítójá­­nak Kolltay Miklós miniszterelnök­kel folytatott beszélgetését közli. A tudósító bevezetőül a következő­ket írja: Egy esztendő telt el azóta, hogy a Szovjetnek Kassa, a békés ma­gyar vidéki város ellen intézett bombatámadása világháborús régi fegyvertársunkat is arra indította, hogy tevékenyen részt vegyen a bolsevizmus megsemmisítésére in­dított harcban. A magyar honvéd mint hű bajtársa a német katoná­nak az Európa halálos ellensége rí­gn szövetkezettek sorában, a frult nyáron azokkal együtt har­colta és élte végig a keleti nagy győzelmi hadjáratot, Galíciában és Ukrajnában, az umani csatában és Nikolajev elfoglalásakor a magyar gyorshadtest bebizonyította, hogy kiválóan megállja helyét és új di­csőséget hímzett a régi zászlókra. Magyarország hadbalépésének évfordulójával egybeesik az idei nyáron a fokozottabb háborús részvétele Magyarországnak. Rib­­bentrop birodalmi külügyminiszter­nek és Keitel vezértábornagynak budapesti utazásai előkészítették ezt a fokozott együttműködést. Megerősítette azt­ Horthy Miklós kormányzónak, legutóbb pedig Kál­­lay Miklós miniszterelnöknek és külügyminiszternek a Führer fő­hadiszállásán tett látogatása. Ezek­ről a látogatásokról és azok kiha­tásairól beszélt Kállay Miklós mi­niszterelnök abban a nyilatkozatá­ban. A miniszterelnök a következő­ket mondotta: — A tengely új, nagy győzelmei megerősítik, hogy mindaz, amit velem a Führer főhadiszállásán kö­zöltek, pontról pontra beteljesedett, vagy útban van a beteljesedés felé. Csaknem matematikai pontosság­gal bejelentették nekem a szovjet hadszíntér eseményeit, de az afri­kai harcok kedvező fejleményeit is. Már eddig is meggyőződésem volt, hogy a német hadijelentések a valóságot juttatják kifejezésre. Most csodálattal látom, hogy bete£7­resedik az, amit­ hetekkel ezelőtt­ közöltek velem. Meggyőződésem, hogy ez a nyár győzelmes harcok után tisztázza Európa helyzetét és már ebben az évben megindulhat az új Európa kialakítása. Az egész magyar nép ebben a pontban ép­pen úgy gondolkodik, mint én és én egynek érzem magam a magyar néppel. Ezért nyugodtan megálla­píthatom, hogy egyetlen magyar sem gondolkozhat másként, aki hazáját szereti. Egyek vagyunk abban a célban, hogy német és olasz szövetségeseinkkel leverjük a bolsevizmust és ezt a harcot köte­lességünknek tekintjük hazánk és Európa védelme érdekében. A lap tudósítója a nyilatkozat­hoz a következőket fűzi hozzá: A mostani és a jövő közös har­cai európai jelentőségének erős hangsúlyozása, a korlátlan bizako­dás, amely a harcok megítélésében kifejezésre jut, — ezek a szem­pontok a fő jellemzői a vezető ma­gyar államférfiú figyelemreméltó kijelentéseinek, amelyek a kölcsö­nös bizalomteljes megértés előmoz­dításának és megszilárdításának szellemében bizonyára visszhangra találnak majd nálunk. A lap az első oldalon közli a nyilatkozatot a miniszterelnök fényképével. Kolltay Milliós miniszterelnöknek ugyanezt a nyilatkozatát közli szintén az első oldalon a Völki­scher Beobachter is. Antal István miniszter a nemzetvédelmi propagandáról beszélt Kassán Kassa, június 30. A kassai Társadalmi Egyesüle­tek Munkaközösségének meghívá­sára vasárnap délelőtt Kassára érkezett Antal István nemzet­­védelmi propagandaminiszter, hogy a munkaközösség első ülésén tájé­koztatást adjon az időszerű magyar kérdésekről. A Társadalmi Egyesületek Munkaközösségének teljes ülése a vármegyeháza dísztermében folyt le Buczkó Emil premontrei gimná­ziumi igazgató, tanügyi főtanácsos elnöklésével, a város és vármegye vezetőjének, valamint a scassai tár­sadalmi egyesületek kiküldötteinek részvételével. Az elnöki megnyitó után Alföldy Alajos, a Nemzetpolitikai Szolgálat igazgatója ismertette a Nemzet­politikai Szolgálatnak az egyesü­­letközi együttműködés kapcsán ki­­iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiit fejtett tevékenységét, majd Donáth György képviselő tájékoztatást adott az EKB megalakulásának körül­ményeiről, munkamódszeréről, mű­ködéséről és elvi célkitűzéseiről. Több felszólalás után Antal István nemzetvédelmi propagandaminisz­ter hosszabb beszédben ismertette a háborús helyzetet, az ország védelmi erőfeszítéseit, a háborúval összefüggő nemzetvédelmi problé­mákat, valamint mindazokat az időszerű belső társadalmi, gazda­sági, szociális és nemzetiségi kér­déseiket és feladatokat, amelyekre az ülés felszólalói felhívták figyel­mét. Antal István nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után Kassa város társadalma nevében vitéz Schell Péter báró főispán meleg szavak­kal köszönte meg a miniszter fel­szólalását. llllllllllll!lllljlllllllllll!ll!l!llllllllllllllllllllllllll!limilli Honvédnapon a fővárosban A díszszázad Wanet M&Bi ■— ­■ Magyar siker az európai diákság berlini ünnepségén Berlin, június 30. A Humi­ad­ Klub vasárnap dél­előtt ünnepi órát rendezett a ber­lini Capitolioaa. A klubban egye­sült európai diákság népdalaival, táncaival és zenével lépett a dobo­góra. Óriási sikere volt Kelly Anná­nak, aki magyar dalokat adott elő cigánykísérettel és Olthy Magdá­nak, aki Naszódi Sándorral olyan tüzes csárdást mutatott be a kö­zönségnek, hogy számuk után fel­állva tíz percig tapsolt a nagy­számú és előkelő közönség. A birodalmi egyetemi ifjúság vezérén és annak helyettesén kívül megjelentek az ünnepségen Sztójay Döme berlini magyar követ, to­vábbá a horvát és a román köve­tek, a berlini egyetemek rektorai és sok más előkelőség. Elmaradnak az idén az amerikai függetlenségi nap ünnepségei Washington, június 30. Az Egyesült Államok legnagyobb nemzeti ünnepét a minden évben július 4-én megtartott úgynevezett függetlenségi ünnepet az idén nem tartják meg, Donald Nelson terme­lésügyi miniszter ezzel kapcsolat­ban felhívást intézett a munkás­sághoz és felszólította őket, hogy ezen a nagy nemzeti ünnepen is folytassák a hadfelszerelés szem­pontjából fontos munkájukat. Ezen a napon egyetlenegy háborús fon­tosságú iparágban sem szabad meg­állni a gépeknek. ­­szinsü és gg' R’-a kiél (Kényének legk­ifcs psak­ követfi­­lesz az & Lossonczy István az új közellátási és miniszter Magyarország kormányzója az eskütétel után kihallgatáson fogadta Magyarország kormányzója a miniszterelnök előterjesztésére le­­sorjczi Lossonczy Istvánt, az Or­szágos Közellátási Hivatalhoz ki­nevezett államtitkárt közellátás­­ü­gyi tárcanélküli miniszterré ki­nevezte és egyben Reményi-Schnel­ler Lajos pénzügyminisztert a közellátásügyi tárcanélküli minisz­teri teendők ideiglenes ellátásától saját kérelmére felmentette. Lossonczy István tárcanélküli miniszter kedden, 12 óra 50 perc­kor tette le a királyi várpalotá­ban a Kormányzó Úr öföméltó­­sága előtt, a hivatali esküt. Az eskütételnél közreműködött Kolltay Miklós miniszterelnök és Perényi Zsigmond báró, a Magyar Szent Korona őre. Az eskümintát bárczi­­házi Bárczy István miniszterelnök­ségi államtitkár olvasta fel A kormányzó úr az eskütétel után magánkihallgatáson fogadta az újonnan kinevezett tárcanélkül minisztert. Az egész magyar közvélemény osztatlan örömmel és lelkesedés­sel fogadta Lossonczy István köz­ellátásügyi miniszterré történt ki­nevezését, mert kormányzó urunk legfelsőbb elhatározásával a köz­ellátási kérdésnek egyik legkivá­lóbb szakértője került ebbe a rend­kívül fontos pozícióba. Köztudo­mású, hogy Lossonczy István már mint Hajdú vármegye és Debre­cen város főispánja, majd később, mint a közellátási minisztérium államtitkára kiváló érdemeket szerzett közellátásunk megszerve­zése terén Losonczi Lossonczy István 1883- ban született Miskolcon. Egyetemi tanulmányai után katonai pályára lépett és huszártiszt lett. Végig­harcolta a világháborúit, részint mint csapattiszt, majd vezérkari beosztással mint a 6-os lovasdan­­dár és az első­­ lovashadosztály vezérkari tisztje. A kommunisták halálraítélték, de sikerült elmene­külnie Siófokra, a nemzeti had­­sereghez, ahol a fővezérségen tel­jesített szolgálatot. Hosszabb ideig a honvédelmi minisztériumban működött, 1922- ben nyugállományba ment mint őrnagy és­ ettől kezdve felesége birtokán gazdálkodott. Tiszaderzsi gazdaságában öntöző gazdálkodást létesített, amely a mai napig is mintatelepül szolgál. Mint gazdál­kodó mezőgazdasági öt­tözés és szociális kérdésekkel foglalkozott és ezen a téren élénk publiciszti­kai tevékenységet fejtett ki. Több éven át elnöke volt a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának. Politikai pályafutását 1936-ban kezdte meg, amikor Gömbös Gyula halála után egyhangú választás alapján az abádszalóki kerület képviselőjévé választották. 1938- ban Hajdú vármegye és Debrecen város főispánjává nevezték ki. Egy évvel később a VI. hadtest ország­­mozgósítási kormánybiztosa lett. Amikor 1940 végén a közellátás központi szervezésével kapcsolat­ban közellátási kormánybiztos lett, Debrecen és a vármegye területén olyan mintaszerűen szervezte meg a közellátást, hogy sok berendezé­sét országos viszonylatban is át­vették. 1941 szeptemberében az újonnan szervezett közellátási hi­vatal politikai államtitkárává ne­vezték ki. Működése kezdetén páratlan erélyességgel véget vetett a fővá­ros élelmezésében mutatkozó zava­roknak. Személyes tapasztalatokat szerzett, a legsürgősebb esetek­ben azonnal intézkedett­ minden LOSSONCZY ISTVÁN, az új közellátási miniszter az eskütétel után adminisztráció nélkül. Államtitkári működése alatt állandóan ellen­őrizte a vidéket, bejárta azokat a helyeket, ahol zavarok voltak és a helyszínen kiadott rendelkezések­kel szüntette meg a baj okát. Lossonczy Istvánt államtitkári állásában érte a legfelsőbb megbí­zatás. Személyében olyan ember kerül a miniszteri pozícióba, aki válságos időkben a legalkalmasabb e fontos hely betöltésére. Katona volt­­ a világháború egyik leg­szebben dekorált tisztje, gazdaem­ber, aki évtizedeken át saját birto­kán tanult és dolgozott. Széleslátókörű, európai művelt­séggel rendelkező közéleti férfiú, figyelme a legkisebb dolgokra is kiterjed. Izzig-vérig magyar, a fajtáját fanatikusan szereti. Ki­váló szervező és gyors, erélyes intézkedő, aki tökéletesen látja a közellátási minisztérium megol­dandó kérdéseit. Eddigi működése alapján mine­ki a legnagyobb bi­zalommal tekint jövendő munkás­sága elé, mert személye biztosítéka a közellátási kérdések szakszerű megoldásának. ­ Országzászlót avattak Szent­endrén. Vasárnap, a honvédnapon avatták fel Szentendre ország­zászlóját díszes ünnepség kereté­ben. Az előkelőségek sorában megjelent Khuen-Héderváry Sán­dor gróf rk. követ, Ember Sándor országgyűlési képviselő és a ma­gyar közélet sok más kitűnősége. Németh László pápai kamarás mondott nagy beszédet, azután Kövessy Béláné átadta a női szer­vezetek lobogóját, amit a Hiszek­egy hangjaira félárbocra vontak s az első őrség felállott az ország­zászló mellé. Vitéz Ember László alispán szólt ezután, majd nemes Petheő János dr. polgármester át­vette a országzászlót és kiosztot­ták hat sokgyermekes családnak az ONCSA házainak kulcsait. Eltemették Zsembery Istvánt A váratlanul elhunyt Zsembery István dr.-t a MABI elnökét, az Actio Catholica országos alelnö­­két kedden délután 5 órakor te­mették el a Kerepesi­ úti temető halottasházából. A temetési szer­tartást nagy papi segédlettel Czapik Gyula dr. veszprémi püs­pök, az Actio Catholica országos elnöke végezte. A temetésen az egyetemi énekkar énekelte a gyászdalokat és a ravatalnál Hindy Zoltán dr., a MABI igazgatója, mondott gyászbeszédet. Az öz­vegyhez részvéttáviratot intézett Serédi Jusztinián, Magyarország hercegprímása, Hómon Bálint val­lás- és közoktatásügyi miniszter és Homonnay Tivadar, Budapest fő­polgármestere is.

Next