Függetlenség, 1942. szeptember (10. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-01 / 197. szám

-2 Kállay Miklós miniszterelnök: Elöljáró részesei akarunk lenni a mai világot mentő küzdelemnek Berlin, augusztus 31. A Volk uns Reich című német folyóirat kettős számát Magyaror­­szágnnak szenteli. A 110 oldalas füzet igen sok cikket és fényképet közöl Magyarországról, továbbá Magyarország és Németország vi­szonyáról kiváló magyar és né­met írók és tudósok tollából. A füzet előszavát Kállay Miklós miniszterelnök és külügyminiszter írta. „Ezeket a sorokat — így szól a miniszterelnök cikke —, amelyek­kel köszöntöm a Volk und Reich mai számát, széleskörű olvasókö­zönségét, a Führernél és kancellára­i­ál tett hadiszállási látogatásom benyomásai alatt írtam. Ott láttam a főhadiszállás apró szobáiban, térképekkel teleborított, festetlen, gyalult asztalainál Hitlert, a biro­dalom, a német nép nagyságát, a győzelem biztonságát, melyben csak az kételkedik és kételkedhe­­tik, aki nem hisz a világ jövőjé­ben, nem hisz Európa újraéledésé­ben. Mi magyarok pedig hiszünk, mint ahogyan mindig részesei vol­tunk Szent István uton ezer éven át minden küzdelemnek, amely Európát a Kelet inváziójától meg akarta védeni. Ma is elöljáró része­sei akarunk lenni ennek a mai vi­lágot, kultúrát és civilizációt mentő küzdelemnek. Köszönöm a Volk und Reichnak, hogy ezt a számot kiadta. Akik bennünket, magyarokat ismernek, azok, tudom, örömmel fogják ke­zükbe venni. Akik pedig rólunk véleményt akarnak alkotni, azok­hoz az a kérésünk, hogy előbb is­merkedjenek meg velünk, amihez segít ez a kezükben levő szám is. Antal István miniszter nagy beszéde az iparostársadalom gazdasági és szociális megsegítéséről Hódmezővásárhely, aug. 31. Antal István nemzetvédelmi pro­pagandaminiszter vasárnap Hód­mezővásárhelyre utazott s részt­­vett az ottani iparegylet 75. évi jubileumi díszközgyűlésén. A dísz­közgyűlésen megjelent igen nagy­számú iparosság előtt hosszabb beszédet mondott a kézműipar nemzetgazdasági és a kisiparosság nemzetpolitikai jelentőségéről és feladatairól. — Napjainkban — mondotta­­Antal István egyebek között — a mai nemzetgazdasági rendben na­gyon nagy szükség van az egyéni kezdeményező készségre, szükség van a lelkiismeretes egyéni alkotó munkára, az emberi felelősség­­érzetre, hisz ezeken épül a nem­zeti, közösségi tudatra alapított gazdasági és társadalmi rend. Újjáépülő Európánknak új rendjét éppen az fogja jellemezni, hogy nem egyéniség nélküli munkaesz­köznek, egy kaptafára készült ele­ven gépnek tekinti az embert, ha­nem minden helyen és feladatkör­ben önállóan gondolkodó, elhatá­rozó és mindenkor a saját egyéni­ségét és személyi értékeit latba vető legfontosabb társadalmi ténye­zőnek. — Abban a gazdasági és társa­dalmi rendben, amely felé törek­szünk, minden becsületesen mun­kálkodó magyar embernek tisztes megélhetést kíván biztosítani a nemzet. — Gondoljunk csak arra, hogy a kisipari rezsi és haszonkulcs megállapítása­ mennyire szolgálja az ipar jogos igényeit, hogy meny­nyire kifejeződik például a kisipar megbecsülése abban, hogy közszáll­ításoknál, közületi rendeléseknél, a honvédség ellátásánál a lehető­ség legszélső határáig igénybe­veszi a kormány a kisiparos mun­káját s a főváros s az összes közü­­letek is. Hogy a kisiparosoknak nyújtott családiház - kölcsönök mind-mind az ipari társadalom igaz megbecsülésének, itt­ápolásának és támogatásának jelei, ezt minden józan embernek látnia és éreznie kell. Az ifjú iparosnemzedék nevelése . Ugyanaz a nagyrabecsülése nyilvánul meg a kormánynak azok­ban a kezdeményezéseiben is, amikkel az ifjú iparosnemzedék nevelését, oktatását elősegíteni és tökéletesíteni igyekszik. Az egész­séges, erkölcsös új iparosnemze­­dék kialakítása érdekében levente­ és szabadidő-intézmények, sport­os kultúregyesületek létesültek, tanonciskolákat és otthonokat ala­pítottunk, ösztöndíjakkal és pályá­zatokkal igyekszünk előmozdítani a képzett iparosság gyarapodását. — Újabb olvasókörök, ipari be­mutatók, kiállítások és tovább­képző tanfolyamok segítségével a felnőtt iparosok szakmai művelő­dését mozdítja elő i­­kfingtpgzal, önállósít­ási kölcsönökkel, kiviteli lehetőségek teremtésével pedig a világszerte megbecsült magyar ipa­ros gazdasági boldogulását kíván­juk szolgálni A kisiparosság hűsége __ A kisiparosság sorsát való­ban szívén viseli a kormány és boldogulását minden lehető módon előmozdítani igyekszik, még most a háborús viszonyok közepette is. Azonban természetes, hogy a há­borús nehézségek megértését, mél­­tányolását az iparosságtól is el kell várnunk. Elvárjuk­­ az idők parancsainak megértését abban a vonatkozásban is, hogy a kisiparos társadalom, a belső frontnak ez a nagyon­­fontos arcvonala, tevéke­nyen vegye ki a részét a■ mindany­­nyiunk sorsáért folyó élet-halálküz­­dele­mből.­­ Nemzetünk sorsát eldöntő óvó­kát élünk. Ha ennek a nemzet­nek van rétege, amely át tudja érezni a mindnyájunkat fenyegető veszély nagyságát, úgy elsősorban bizonyára a kisiparosság az, amely soha nem csatlakozott a hazátlan és hitetlen felforgatókhoz. Ez a kisiparoság ősi büszkeséggel, hű­séggel állt mindig a haza, mint család oltalára s most is számít rá az egész magyarság. Már kezdődik az újjáépítés A miniszter beszédét nagy lelke­sedéssel fogadta a díszközgyűlés hallgatósága. Délután a miniszter és kísérete a vásárhelyi határ ár­­vízsújtotta területeit látogatta meg. E terület középpontjában, a Ba­rackos Olvasókörben részt vett az ottani gazdák által rendezett arató- és kenyérszegési ünnepélyen. Az ünnepség során a miniszter a nagy számban megjelent gazdák és mezőgazdasági munkások előtt ugyancsak hosszabb beszédet mon­dott. — Árviz sújtotta helyen állunk — mondotta a miniszter — s az elvo­nuló vizek nyomában már meg­kezdődik az újjáépítés és kizöldült a friss­­etés. Ne felejtsük, hogy most az egész nemzet egy olyan árvízveszedelem ellen védekezik a keleti fronton, amely elnyeléssel fenyegeti az egész magyarságot. Ezzel az árvízzel éppúgy szembe kell szállnunk, mint ahogy szem­­beszálltatok ti a mostani tavaszon felétek mindenfelől torlódó pusz­tító hullámokkal. __ A védekezés első vonalát, a harctéri fronton­­hős katonáink tartják, de a másik vonalon, ide­haza ott kell állnia az egész nemzet megfeszített, felfokozott erejének. A miniszter beszédét nagy éljen­zéssel fogadták. Ezután a minisz­ter részt vett a gazdák közös étke­zésén és hosszabb ideig elbeszélge­tett a jelenlévőkkel. Este összeült a városház tanács­termében a MLP városi szervezet­­­tének vezetősége, Simkó Elemér­­főispán elnökletével. A megjelentek Vlötz Antal miniszter részletesen ,ismertette a kü­l- és belpolitikai h­elyzetet, valamint az időszerű gazdasági, szociális és közellátási kérdéseket. A miniszter késő este indult vissza a fővárosba. 3!!sg#M*& Kedd, 1942 Szeptember 1 A telt, szép alak varázsa vonzóvá teszi a h­ölgyeket, ajánlatos túlaö­vány, legyengült hölgyeknek, férfiaknak és gyermekek­be is, a HERKULES ppor­­rendszeres haszná­la. Beismert tény, hogy re­táp­or használata 5—10 kg súlygyarapodást és az Ön alakjának előnyös vál­­­­tozását­­fogja eredményez­ni az elhízás veszélye nélkül. Sokat dolgozó­­emberiknek nélkülözhetetlen. Számos köször­őlevél és fitánrendelés igazolja a HERKULES köztatásreltsé­­get. NEM (GyóGYSZER. / kullámos íze miatt kitűnő irifzkó- és kávépótló. Érté­kes összetétele nem változott. Egyf cso­­mag ára 2.10 pengő, lifet cso­ag/ 4.— pengő, három­ 4.80, hat csornai (családi csom.) 7.50/pengő. Aki/3­­. 61 csomagot rendel, anynak ingyen­­mellékjel / üveg kitűnő llawai kölnit. —­ Megrendelése­ket a beérkezés sorrendjében teljesít. ..VALÉRIA” kozm. és vegyipari cikkek, Budapest, VI., Szondy-u. 22. G. H. 178. Mentes kirakat Egyik hétfői lap riportot közöl Velencéről s ebben megemlékezik arról, hogy mely magyar írók mű­veit találta egyik könyvkereske­dés kirakatában. Nem kis csodál­kozással olvassuk e beszámolót, mert ezek az írók többnyire a liberális kor és a kivételes faj le­tűnt tollnokai. Szegény velenceiek nem tudják, hogy például a Mi­chael Földi azonos azzal Feld- Földivel, aki mint a megboldogult Est-sajtókonszern­nek egyik feje, segítette a fajtestvér irodalmáro­kat ahhoz, hogy az ország népe fölött kiterjesszék szellemi ural­mukat. Ebben a munkában ő veze­tett szorgalmasan, amikor agyon­reklámozott könyveiben a szent­­istván körúti polgárok szerelmi bonyodalmaival és erkölcsi szem­léletével traktálta a gyanútlan, vagy félrevezetett magyar olvasó­­közönséget. Ott van a sorban Bús- Fekete, a sémi színházirodalom pöfetegje, aztán a Körmendi, aki handle őseinek leleményességével és szívósságával reklámirozta ma­gát nagy írónak a fajtestvérek segítségével. Fel kell világosítani a­ velenceieket és másokat is kül­földön, hogy ezek olyan „magyar“ írók, akiknek családfája a galí­ciai televényből szökkent virágba. Meg kell mondani, hogy a hang­zatos nevek ellenére is, korántsem szittya magyarok ők, csupán an­nak maszkírozván magukat, lopa­kodnak be még most is olyan nemzetek kultúrájába, ahol nem ismerik fel őket. Tiltakozunk az ellen, hogy ezek továbbra is ma­gyar írókként szerepeljenek bará­tainknál, amikor ők is ismerik e fajta erényeit és megtették elle­nük az Intézkedéseket. Hémetlap érdekes cikke a magyar háborús szállítások arányáról Bécs, augusztus 31. A Neues Wiener Tagblatt Ro­bert Platoow tollából „Egy ma­gyarországi út tanulságai" címmel hosszabb cikket közöl arról, hogy mivel járul hozzá Magyarország a háborúhoz. A fegyveres segítségnél még je­lentősebb az a gazdasági segítség, amelyet Magyarország a tengely­­hatalmaknak nyújt. Magyarország­nak a Német Birodalomba irányuló kivitele 1936-ban 23 százalék volt 1941-ben pedig 57 százalékra növe­kedett. A kiviteli cikkek között egy csomó agrártermék szerepül de Magyarország fegyverkezési kü­lönleges készítményeket és ipartik­keket szállít. A teljesít­mény ér­tékelésénél figyelembe kell venni hogy Magyarország lakossága szá­ma 1939-ben 9 millióról 13,5 mil­lióra emelkedett. Minthogy a visz­szacsatolt vidékek gabonab­ehoza­talra szorulnak, Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy ga­bonát engedjen át. Csupán­­ Bácska termésfeleslege megy 60 százalékban Német-, 40 százalék­ban Olaszországba. A cikkíró megállapítja, hogy Magyarország ipara sokkal fejlet­tebb, mint a többi délkeleteurópai országé. A nemzeti jövedelemből, amely körülbelül 12-­13 milliárd pengő, 50 százalék esik a mező­gazdaságra és 50 százalék az iparra. (MTI.) Győzelmi emlékünnep Törökországban Ankara, augusztus 31. Vasárnap volt 20-ik évfordulója a dumlupinari csatának, amellyel Kemal győzelmes hadjárata befeje­ződöt­t. Az évfordulót országszerte nagy ünnepséggel ülték meg. An­karában és több más városban ka­ton­ai díszszemlét tartottak. A bolgár sajtófőnök nyilatkozata a Függetlenség számára az évszázados magyar-bolgár barátságról A bolgár lapok részvéte vitéz Horthy István hősi halála alkalmából SZÓFIA, augusztus 31. (A Függetlenség szófiai különtudósító­ját­ól) Nikolaeff dr., bolgár sajtófőnök a Függetlenség számára a követ­kező nyilatkozatot tette a magyar és a bolgár sajtó közötti baráti kapcsolatokról: " A magyar és a bolgár nem­zet barátsága több évszázados s természetes, hogy a közös érdeke­ken alapuló barátság őszinte és közvetlen érzésen nyugszik. Ennek legjobb bizonyítéka az, hogy min­den Magyarországon élő bolgár úgy érzi, hogy barátok veszik kö­rül, aminthogy minden Bulgáriá­ban élő magyar bizonyos tekintet­ben otthonának tekinti Bulgáriát. Egyébként minden ok megvan arra, hogy a bolgár-magyar kap­csolatok a jövőben még szoro­sabbá váljanak. A Szófiában és Budapesten működő bolgár-magyar, illetőleg magyar-bolgár társaságok sokat tesznek a két nemzet kölcsö­nös megismerése érdekében és a barátság ápolására.­­ A magyarok iránt érzett ba­rátság a legutóbbi időben számos cikkben tükröződött vissza, ame­lyeket a bolgár lapok vitéz nagy­bányai Horthy István kormányzó­­helyettes tragikus halála alkalmá­ból közöltek. Mindezek kiemelik, hogy Horthy István abban a h­arc­­ban áldozta fel életét, amelyet ma Európa az új rendért folytat. — Végül meg kell mondanom, hogy mi, bolgárok nagyon jól tudjuk, hogy a viszonylag kisebb népek közül elsősorban a magya­rok vallották büszkén a revízió gondolatát és azt az elvet, hogy a hazának legjobban nemzeti és hazafias szellemben szolgálhatnak. Azt a nagy fájdalmat, amelyet a magyar nép hős katonájának el­vesztésekor érzett, a bolgárok tel­jes mértékben osztják, mert meg­értik, hogy a magyarság milyen nagy áldozatot hozott a hősi küz­delmek mai korszakában. KONSTANTIN FORTUNOFF A református egyház kegyelete A Református Egyetemes Kon­vent elnöksége elrendelte, hogy a mostani vasárnapon minden, ma­gyarországi református templom­ban az Igehirdető emlékezzék meg nemzetünk nagy gyászáról. A Budapesti Kálvin-téri templomban Ravasz László püspök hirdetett Igét, majd imát mondott. — Könyörgünk országunk Kor­mányzójáért — mondotta többek között —, áldd meg és őrizd meg őt, Istenünk, nagy próbatételében állj mellette segedelmeddel, mikor mindent áldozott, mindent oda­adott népéért. Könyörgünk Hoz­zád, hogy népének szeretete, hű­sége és hálája legyen számára vigasztalásnak forrása. Könyör­günk, hogy ez a nemzet mutassa meg segítő készségét, erejét, oda­­kinnn küzdő testvéreinkért... Gyászol a magyar vidék Kassa szabad királyi város tör­vényhatósági bizottsága Pohl Sándor polgármester elnöklésével díszközgyűlésen áldozott vitéz Horthy István emlékének. Az em­lékbeszédet Tost Barna prelátus, felsőházi tag mondotta. Abaúj-Torna vármegye gyász­­közgyűlésén Szent-Imrey Pál al­ispán elnökölt és Szalay László képviselő mondott emlékbeszédet. Fejér vármegye kisgyűlésén Jankovics Miklós főispán emléke­zett meg Magyarország kormány­zóhelyettesének hősi haláláról. Nagyvárad város törvényható­sági bizottságának gyászülésén Hlatky Endre főispán, majd Soós polgármester mondtak gyászbeszé­det. Sopron város rendkívüli köz­gyűlésén Bür­ohne­r László prépost­kanonok fejezte ki a törvény­hatóság osztatlan gyászát. Miskolc törvényhatósága gyász­­közgyűlést tartott Lichtenstein László főispán elnökletével, majd Enyedy Andor tiszántúli reformá­tus püspök emlékezett meg a nem­­zet halottjáról. Esztergom vármegye gyászköz­gyülésén Késmárki Frey Vilmos főispán, majd Drahos János érseki helytartó adott kifejezést a vár­megye mélységes gyászának. Gyászközgyülést tartott Eszter­gom város képviselőtestülete is. Nyitra és Pozsony vármegyék gyászülésén Thuróczy Károly fő­ispán, majd Noszkay Ödön kor­mányfőtanácsos emlékezett meg a nemzet nagy halottjáról. ■ Zemplén vármegye törvényható­sága Sátoraljaújhelyen Fáy István főispán emléklésével rótta le ke­gyeletét a nagy halott előtt. Cegléd képviselőtestületének gyászközgyűlésén Sárkány Gyula polgármester mondott gyászbeszé­det. Veszprém városában a reformá­tus egyházmegye tartott gyászköz­gyűlést, amelyen Csilyághy Károly egyházi főgondnok emlékezett meg a kormányzóhelyettes tragikus ha­láláról. A Magyar Vasúti és Hajózási tisztviselők vitéz Horthy István, a MÁV volt nagynevű elnöke emlé­kezetére hétfőn gyászülést tartot­tak. A gyászülésen Samarjay La­jos, a MÁV ny. elnöke mondott beszédet. A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Igazgatósági ülésén Panka Károly elnök emlékezett meg az országot ért nagy veszte­ségről. Gyászülést tartott a Budapesti Droglisták Ipartestülete is. Budafok megyei város képviselő­testülete hétfőn este gyászülést tartott, amelyen Jegg Géza polgár­­mester emlékezett meg Magyar­­ország kormányzóhelyettesének hősi haláláról Újvidék törvényhatósági bizott­ságának gyászülésén megjelentek a magyar, német és szerb bizott­sági tagok teljes számban, vala­mennyien a magyar, német és szerb társadalom vezető személyi­ségei. A hadsereg küldöttségét Platthy Pál vezérőrnagy vezette. Az ünnepi gyászbeszédet Horváth Lajos országgyűlési képviselő, re­formátus lelkész mondotta. A külföldi sajtó Magyarország nagy gyászáról A Zágrábban megjelenő Hrvat­­ski Národ hosszabb­­cikket közöl vitéz Horthy István kormányzó­helyettes temetéséről. A legna­gyobb részletességgel ismerteti a budapesti gyászünnepségeket, a család és a főváros közönségének búcsúzását a halottól, majd a ken­deresi gyászszertartást. Ehhez a leíráshoz fűződik a horvát lap bu­dapesti tudósítójának hosszabb cikke vitéz Horthy István áldoza­tos halálának mélyebb értelméről. A horvát újságok egyébként megemlékeznek arról, hogy a kor­mányzó kihallgatáson fogadta A­rtukovics horvát belügyminisz­tert. A portugál sajtó első oldalon em­lékezett meg a kormányzóhelyet­tes hősi haláláról és közölte a­ kor­­mányzóhel­yettes úr fényképét is. f Az összes iskolák tanítónyvei­ pontosan szán­tják Stádium könyvkiadó VI., Rózsa­ utca 111. sz. Tel. 111—245.­­ Stádium könyvesbolt József-körút 5. sz Tel.: 140—000. Pfeifer Ferdinand könyvkereskedés, IV., Kossuth Lajos­ u. 5. sz. Tel.: 185—730­ Nagykovátsy üzletház könyvosztálya, IV., Kossuth Lajos­ utca 9. sz. Tel.: 1898 1898. Tankönyvár­vattásra hivatalosan kijelölt cégek

Next