Függetlenség, 1943. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-05 / 3. szám
Megérkeztek a csomagok a szovjet földön harcoló olasz csapatokhoz ítmmiimiiiiiiiiiifHmmiiiimimirmiiiiiiiiiitiiiimiitiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii) Németország havonta legalább húsz búvárhajót készít — írja a Daily Herald Berlin, január 4. A Berliner Börsenzeitung hosszú cikkben foglalkozik a háborús helyzettel és megállapítja, hogy az angolszászok már sehol sem létesíthetnek sikert ígérő hadszíntereket. Európa ma állig felfegyverzett erő. A Daily Herald a tengeralattjáróveszély komolyságát hangsúlyozza és amerikai szakemberek véleménye alapján, közli, hogy Németországnak ma nyolcszor annyi tengeralattjárója van, mint volt két évvel ezelőtt. A német hadiipar havonta legalább húsz búvárhajót képes készíteni. Ez pedig lényegesen több, mint amennyit a szövetségesek el tudnának sülyeszteni. Gázzal megölte magát egy tanítónői Édesapja is a halálba akart menekülni A Beniczky utca 3. számú házban lakott, mint főbérlő Szabó János ny. százados, 33 éves Katalin nevű tanítónő leányával. Viszszavonult, csöndes életet éltek, csak egy katonatiszt látogatott el gyakran hozzájuk, aki a leánynak udvarolt. Vasárnap délelőtt ra becsöngetett a katonatiszt. Szabó János nyitotta ki az előszobaajtót, majd leánya keresésére indultak, de sehol nem találták. A konyhaajtó zárva volt. Betörtél:. A konyhában a gázrezsó mellett élettelenül feküdt Szabó Katalin. Már a mentők sem tudtak segíteni. A nyitvahagyott rezsóből kiömlött gáz megölte. Mialatt a rendőri bizottság az öngyilkosságról jegyzőkönyvet vett fel, Szabó János visszalopakodott a konyhába, kinyitotta a gázcsapot és ráborult a rezsóra. Tettét azonban időben felfedezték és a mentők a Rókus-kórházba vitték. Az öngyilkos leány szobájában a bizottság búcsúlevelet talált. Azt írta, hogy alaptalan pletykák miatt keseredett el annyira, hogy a halálba menekült. Semmi, kétség, hogy a meggyilkolt nőt és gyilkosát kereste. De mostanában, a sok megmagyarázhatatlan rejtély következtében, olyan bizalmatlanná váltam, hogy egyelőre nem akartam közölni vele, mit tudok a dologról. Elhatároztam, hogy legalább is elodázom a magyarázatot. — Ha nem siet, legyen szíves térjen vissza délután — mondtam neki. — Akkorára tudakozódom majd a Casarás környékén megforduló favágóktól. Az ismeretlen megígérte, hogy okvetlenül visszajön. Alig távozott el, Don Antonióhoz fordultam. — Mit szól hozzá? — Semmi kétség, ez az ember a meggyilkolt aszszonyt keresi. — Ha pedig így áll a dolog, okvetlenül közölnünk kell vele gyanúnkat. Nekünk pedig mindent el kell követnünk, hogy a vidék nyugalmát háborító aljas gonosztevőket végre leleplezzük. Amikor az ismeretlen délután Don Antonio kíséretébenvisszatért, láttam az arcán, hogy az orvos — engem kímélendő, — már közölhette vele a szomorú eseményt. — Ugyebár értesült már mindenről? — fogadtam a belépőt — Casarás teljesen elhagyatott és lakatlan hely, itt nem lakhat senki emberfia. A községben különben csakugyan megjelent néhány napja egy idegen nő, akit később meggyilkoltak ... ‘ 1 — S önöknek az az érzésük, hogy ez az én nővérem volt? — kérdezte a fiatalember sápadtan. —-. Semmi bizonyosat nem tudunk, csak feltételezzük A hölgy magas volt és szőke. Teljesen olyan, ahogyan ön lefestette. ■" • — S a férje, szigorú, büszke arcú férfinek látszott? ■— Ezt, sajnos, nem volt alkalmam megállapítani, mert amint Don Antonio már bizonyára közölte önnel, szerencsétlen sorsú nővére egyedül rohant ki az elhagyatott balsami kastélyból és közben segítségért kiáltozott. Mire odaértünk, már halott volt. . . __ Ez csakis az én húgom lehetett — felelte az Idegen halál sápadtan. Azt a férfit, akihez egy gyönge pillanatunkban hozzáadtuk, már ismeretségünk kezdetén rejtély vette körül, hogy később gyanakodni kezdtünk. Hugo de Marignac olyan fényűző pompa között jelent meg legelőször előttünk, reggiei egyszerű kalmárok előtt, hogy már ekkor elhatároztuk, hozzá adjuk a húgomat.. Én vagyok az, aki húgom halálát okoztam ... A fiatalember kezébe temette arcát és kétségbeesve meredt maga elé. Hugo de Marignac! Ez volt aztán a meglepetés. Életemben másodszor hallottam ezt a baljóslatú nevet. Először a paróchiai levéltárban talált XIII. századbeli krónikában találkoztam vele, ahol meg volt írva, hogy e templárius lovag bűnös lelkét Isten nyolc évszázaddal A FEHÉR ÁRNYÉK dl ezelőtt örökös bolyongásra és kárhozatra ítélte. Most pedig egy korunkbeli férfit hallok ezen a néven emlegetni! Mit gondoljak erről a rendkívüli egyezésről? A lehetőlegnagyobb figyelemmel követtem ezentúl vendégünk minden szavát . — Nem szabad kétségbeesnie — vigasztaltam, mindeni meggyőződés nélkül. — Még nem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy a meggyilkolt nő valóban az ön nővére volt? Ezt csak a holttest exhumálásakor dönthetjük el, amelyet a bírótól kell kérnie. Addig is bízzék, ne veszítse el a reményt... Az ismeretlen azonban szomorúan rázta a fejét. — Sajnos, plébános úr, a, szívem azt súgja, a nővérem az áldozat. " Megegyeztünk, hogy az exhumálást másnapra kérjük a lagranjai bírótól. A fiatal olaszt aznap éjjelre meghívtam magamhoz. Vacsora után e szavakkal mesélte el különös történetét: — Reggióban születtünk, úgy én, mint nővérem, Olaszország Calabria nevű tartományában. Igazi kis paradicsom ez, az Aspromonte-hegy tövében, narancsligetekkel, citromfákkal, a messinai tengeröböl partján. Reggio arról is híres, hogy itt született Correggio, a festő és Ariosto, a költő ... Nővérem mindig híres szépség volt, akit egész Itália csodált, hiszen egyik leghíresebb operaénekesnőnkként ismerték. Mindig Reggioba tért meg egy-egy sikerekben dús idény után pihenni. Különösképpen mégsem szépsége vagy egyéb erkölcsi tulajdonsága volt az, mely annak a férfinek a figyelmét felkeltette, akihez szerencsétlenségünkre hozzáadtuk. Hugóm az őt néha kezelő idegorvosok és hipnózis-szakértők szerint egyike volt a legérzékenyebb, legszenzibilisebb, úgynevezett hipnofil egyéneknek. Az ilyeneket az okkultisták és a tudományos alapon működő, komoly spiritiszták médiumoknak hívják. Látómédium is volt? — kérdezte Don Antonio, aki nemigen foglalkozott a hipnózis tudományával s csak épp hozzáértését akarta fitogtatni. — Ha őszinte akarok lenni, meg kell mondanom, hogy semmi ilyesmit nem tapasztaltam nála. A hozzáértők azonban azt állították, rendkívüli mértékben csakroyante. Látva a doktor arcán tükröződő hitetlenséget, így folytatta: — Figyelmeztetem önöket, hogy a legkomolyabban beszélek. Ezek a kérdések, amelyeket régebben tréfásan intéztek el szalontársalgások közben, ma már tudományos tények. A szuggesztió, a hipnotikus álom, a lelki befolyásolás, az egyes emberekből kisugárzó egyéni erő, és főként bizonyos betegségeknek hipnózissal és heteroszuggesztióval való gyógyítása ma már orvosilag is igazolt jelenségek, melyeket egy hozzáértő, tanult ember se merne kétségbe vonni. Kitűnt, hogy az emberi test valóságos akkumulátora a rádióaktívitásnak, amely különösképpen egyik emberben nagyobb mértékben és feszültségben van meg, mint a másikban. Ez az alapja a különféle idevágó jelenségek éstrejöttének. De hogy a tárgyra visszatérjek, nővéremet rendkívüli mértékben megáldotta az ég gyógyító erővel. Számos esetben használta fel áldásos tudását a szenvedő betegek érdekében. — Marignacok híres családjából származó Aspromonte márkinak is húgom e különös képessége hívta fel rá figyelmét. Igaz, hogy ettől eltekintve is nagy csodálója volt szépségének. Hogy e barátság transcendens mivoltát még jobban megértsék, néhány szót kell szólnom a márki kastélyáról is. Az Aspromonték székhelyéről, mely az ugyanilyen nevű magas hegy tetején terül el, azt tartotta a fáma, hogy elátkozott várkastély. Utolsó ura, egy keményszívű, durva lovag, akiről a reggioiak azt tartották, hogy ördöngős ember, a XIII. században keresztes hadjáratba indult Hugo de Payenssel és nem tért vissza többé. Az elhagyott várkastélytól még századok múlva is rettegett a környék lakossága. Úgy mondták, olyan valakinek a szelleme kísért itt, akinek teste Spanyolországban, a templáriusok kolostorában van eltemetve. Azt tartották, fény lobban fel néha egy-egy ablakában és kísértet jár benne. Századokig tartotta magát ez a legenda, míg egyszer csak újra kigyultak a kastély ablakai s megjelent benne az új lakó, egy ismeretlen tudósember, aki a pásztoroknak apróbb szívességeket tett, tanácsokat és pénzt adott nekik. A magános embert azonban nagyon ritkán látták kívül a kastélyon. A pásztorok esküdtek rá, hogy nem is élő ember, mert évek hosszú során át senki sem látta, hogy élelmet szállítottak volna neki. Mivel az a mendemonda járta, hogy szellemeket idéz a várkastélyban, egy kétségbeesett asszony, akinek fia elesett a tripolitániai hadjáratban egy este felkereste a várurat. Azt mondta neki, hallotta, hogy nagy tudományával halottakat is megelevenít és kérte, hogy elesett fia szellemét mutassa meg neki... — A halott fia valóban megjelent, szólt is az anyjához, az asszony azonban néhány hétre rá meghalt. Ettől kezdve még jobban féltek a várúrtól s még jobban tar,totta magát a hír, hogy az ördöggel cimborái... ( Folytatjuk) REGÉNY Irta: JESÚS DE ARACÓN Spanyolból fordította: BALOGH BARNA dr. I ÉLELMISZERPIAC A budapesti nagyvásártelep fontosabb árucikkeinek reggel 3 óráig kialakult nagykereskedelmi tájékoztató árai: Előbaromfi: csirke 460, lúd 490. Tisztított baromfi: csirke béllel 500— 540, tyúk 420—460, lúd 500— 508, ruca 460—ISS, pulyka 420—46, gyöngytyúk 42. Tojás: Lábádra, eredeti friss, hűtőházi 438, kiolvasva 446, eredeti meszes 418, kiolvasva 426 eredeti repedt 408, kiolvasva 416. Tej és tejtermék: Tejfel 210, teavaj (édes tejszínből, gömb) kg 660, paszt, tőrözött 700, tehéntúró, sovány 120, félkövér, 16% 140, asztali, 85% 220. Zöldség- és főzelékfélék: Burgonya, nyári rózsa 24.60 Gülbaba 24 05, Őszi rózsa 23.00 Ella 20.40, Wohltmann 18.80, Krüger 17.75, vöröshagyma, makói 29 63, II. oszt. 24.53, fokhagyma I. oszt. 89.84, közép 78.13, II oszt 68.82, fejeskáposzta 24, kelkáposzta 32, kalarádé 28.40, karfiol levéllel 60—100, hazai tisztított 80 180, sóska 700, paraj, tisztított 370— 400, sárgarépa 20—26, petrezselyem 30—46, tök, sütő 20—55. Gyümölcs: Alma, nemes faj 120—140, közönséges 80—170 körte nemes faj 120—820, narancs, sárgabéla 350—390, dió 500—520, citrom 20—30. Egyéb: Gomba, tömött csiperke 500— 780 , mázsánként A forgalom a nagyvásártelepen lanyha volt. A nagyvásártelep felügyelősége az alant felsorolt gyümölcs- és zöldségfélékről megállapította a tömegcikkjelleget, ezekre tehát vonatkoznak a közellátási miniszter rendeletében megállapított haszonkulcs-százalékok: fejeskáposzta, kelkáposzta, kalarádé sárgarépa, petrezselyem, sütőtük, alma. 1 Hivatalos terményárak Arak helyi, vidéki vasútállomás, 100 kg-ként, minőség szerint: lóhere, nyers, arankáé 230.—, lucerna 315.—, bíborhere 150.—, szöszösbükköny 115.—, bab, szokvány, gyöngy 59.—, fehér 64.—, fehérhere 360.—, somkóra 150 — szarvasszerep. 260.—, muharasag 40.—. pannonbükköny 50.—. tavaszi bükköny 40.—, csillagfürt, édes 35.—, keserű 28.—, szegesborsó 40.—, cirokmagseprő 28—, csibehúr 55.—, kolozsvári lóhere 240.—, ballacin, hámozatlan, vető 80.—, Viktória-borő 53.—, express-borsó 45.—, lencse, kisszemű, 54 —, nagyszemű 74.—, közép 64.—, mák. kék, uradalmi 175.—. iiniiiiinidisiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiii Felelős kiadó: Dr. BÁTHORY-HOTTNER JÁNOS A szerkesztésért felelős: Dr. vitéz KOLOSVAJY-BORCSA MIHÁLY főszerkesztő Szerkesztő: Dr. MATOLAY GÉZA Helyettes szerkesztő: HASS ENDRE Nyomatott a Stádium Sajtóválalat körforgógépein, Budapest, vill. kerület, József körút 5. sz. Felelős: Győry Aladár igazgató Kedd, 1943 január 5 ** Egy Ids melegítő munka Menekül a kalkuttai lakosság Bangkok, január 4. Kalkutta város lakosságának több mint a fele elhagyta a várost az ismételt japán légitámadások következtében A delhi rádió jelenti, hogy Kalkutta lakossága most kereken 1 millió, míg ez 1941. évi utolsó népszámlálás alkalmával, több mint 2 millió ember, lakott ott. iiiiiiiiiiii!iiiimiiiiii!iiiimii!iiiii!iiiiiii!!iii!!iiiimiiii!iiiiiiiiiii!ii!ii!iii!iii!i!i!!m!iiiiiiimiiii!iiimiiiii!fm. Statáriális bíróság vonta felelősségre a vecsési kerékpártolvajt A pestvidéki törvényszék rögtönítélő bírósága hétfőn délelőtt tárgyalta Gépiusz Veller István 19 éves vecsési alkalmi munkás bűnügyét. A fiatal munkás az ügyészi vád szerint egy vendéglő elöl az, elsötétítés ideje alatt ellopott egy 180 pengő értékű kerékpárt. A rögtönítélő tanács Márton Albert pestvidéki törvényszéki másodelnök vezetésével ült össze. A vádat Srapolczay Lajos ügyész képviselte. A személyi adatok megállapítása során kiderült, hogy a vádlott már kétszer volt büntetve lopásért. A törvényszék lefolytatta a bizonyító eljárást, meghallgatta az orvosszakértőket, majd a párbeszédek hangzottak el és Szakaiczay Zoltán tarályi ügyész bizonyítás kiegészítése iránti indítványt terjesztett elő. A statáriális bíróság a bizonyítást elrendelte és a tárgyalás folytatását január hó 5-én, kedden délelőtt 10 óráira tűzte ki. Ekkor lesz ítélethirdetés is. A magyar föld, a magyar lélek, a magyar igazság harcosa a