Függetlenség, 1943. március (11. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

A­ntan­szterelnöK üzenetével nyílt meg a közigazgatási tanfolyam Budapest XI. évl., 40. szán.A n/ilO Mindenre!ott áll e ottem: IlliSéj fdjtárílllOZ Erii S­écíiOfiii isim SZMKIilTI Szerkesztőség és kiadóiovasai: Bpest, Vili., József-körút 0. Ffizetési ars Tete­ormum: 1-44­-19 VITBZ kolosvÁry-bobcsa nih­ogy nori 2 + ** zillér negyedévre 7 P 20 fi­lér Ribbentrop négy napig tárgyalt Rómában ■mtiniiiiiHRitiuiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiui szlám térségében a németek a Donecen tflbra vetették vissza a bolsevistákat A miuszi arcvonalon az elhárító tűzben összeomlott a Szovjet támadási kísérlete Egy hét alatt 1060 páncélost vesztett az ellenség — 576.000 tonna ellenséges kereskedelmi hajóteret pusztítottak el februárban a németek Néhány héttel ezelőtt a Szovjet és az angol hírügynökségek úgy állították be Lozovaja és Kramatovszkaja elfoglalását, mint a keleti német erődvonal teljes összeroppanásának tényét. Biztosra vették, hogy Dnyepropetrovszk eleste már csak napok kérdése és ezzel kezükre kerül a Dnyeper-vidék legjelentősebb ipari centruma. Mindezeket a reménységeket egy kis lanyha tavaszi szellő elfújta. A nagy bolsevista előretörést a németek és szövetségeseik meg­állították. A vörös gőzhenger a sárba fulladt és ezt a párnapos időt a német hadvezetőség kitűnően felhasználta az átcsoportosításra és ellentámadásba ment át. Lozovaja és Kramatovszkaja már ismét német kézen van. Bizonyosra vehető, hogy Moszkvában még nem adták fel azt a gondolatot, hogy vissza­szerezzék Ukrajna termékeny síkságát és a Donec-vidék dús­gazdag vas- és széntelepeit. A Szovjet még fog néhány roha­mot intézni, de egészen más esé­lyek mellett, mint ahogy nagy támadásait kezdte a 30 és 40 fokos hidegben.­­ Ezek a nagy orosz hidegek megbénították az európai embe­reket és ugyancsak lehetetlenné tették a légihaderő tevékeny be­avatkozását. Most már napról­­napra több jelentés jön, amely arról tudósít, hogy a német légi­haderő egyre nagyobb erővel avatkozik bele a szárazföldi har­cokba és ennek már meg is van az eredménye. E kedvező jelentések hallatára nemcsak a kulturált európai országok fiai gondolnak hálával a sárban és fagyban küzdő hősökre, hanem úgy látszik az angolok is. Az amerikai és angol vezető lapok nem rejtik véka alá azt a félelmüket, hogy a Szovjet szövetséges sokkal erősebbnek bizonyult, mint amennyire azt Washingtonban és Londonban látni szerették volna. Az átmeneti bolsevista­ sikerek megkeményítették a moszkvai népbiztosok derekát és semmi­képen sem akartak beilleszkedni azokba a világtervekbe, amelye­ket Roosevelt és Churchill kör­vonalaztak meg az atlantióceáni és a casablancai találkozón. Tuniszban és a Távol-Keleten szintén támadásba lendült a tengely katonai ereje és a győ­zelmi reménységek vérmes ki­látásait egymásután rombolják le maguk az angol és amerikai politikusok. Legutóbb Attlee mondott be­szédet, amelynek lényege az volt, hogy túl korai arról beszélni, miképen rendezzék be az ango­lok a háború utáni világot. Eden pedig azt mondta, hogy senki sem tudja megjósolni, mi­­ lesz a világon a háború után. Jések szerint német csapatok több­ezer foglyot ejtettek, 464 páncé­lost és páncélos felderítő kocsit, 606 löveget, 189 gránátvetőt és sok más könnyű, valamint nehéz­­fegyvert, továbbá 739 gépjárművet megsemmisítettek, vagy zsákmá­nyoltak. A csatatéren több mint 14.000 bolsevista holttestet szám­láltak össze. Szusnicsitől délnyugatra Szom­baton is álltak a súlyos védőharcok váltakozó hevességgel. A csata kü­lönösen két pont körül dúlt, ahol a bolsevistáknak egyhelyütt, átmene­tileg sikerült betörniük, de ellen­­rohammal kitisztogatták őket on­nét. A bolsevisták 11 szétlőtt vagy beégett páncélost hagytak hátra a csatatéren és súlyos ember- és anyagveszteségeikre való tekintet­tel a késő délutáni órákban eláll­tak újabb támadásoktól. Velikije Lald környékén csak helyi jellegű har­cok folytak. A szovjet állásait, valamint az arcvonal terében és a mögöttes részen összevont csapa­tait és járműveit zuhanóbombázók ostromolták. Az Iknen-tó környékén a bolsevisták szombaton is széles szakaszon folytatták támadásai­kat, javarészt nagy tömegekkel s csak akkor vetették küzdelembe páncélos kötelékeiket és csatarepü­lőiket, amidőn lövészhadosztályaik vesztesége az itt folyó harcéiban szokatlan nagyra emelkedett. De ez sem segített, mert minden alkalom­mal véresen kellett visszavonul­tak. A volohovi arcvonalon Leningrádnál és a Ladoga-tónál szombaton tökéletes nyugalom ho­nolt. Az amen-tótól északra, Nov­gorod terében azonban erős bolse­vista erőcsoportosulás tapasztal­ható, ami arra mutat, hogy itt a Szovjet új támadó arcvonalat akar nyitni. A Jeges­ tengeri arcvonalon a német légi haderő továbbrombol­ta a murmani vasutat. Bukórepülők nehéz bombákkal megsemmisítet­tek egy átrakodópálya­udvart és lángba borították több pályaudvar állomásépületét. A Kola-öbölben gyors harci repülők megtámadtak egy 8000 tonnás kereskedelmi ha­jót, közvetlenül a hajó fala mellé bombát dobtak s a hajó erősen fél­oldalra dűlve mozdulatlan maradt. A Halász-félsziget környékén egy fegyveres felderítő repülőgép harcbaszállt egy bolsevista búvár­­hajóval, amely lilába igyekezett me­rülés útján menedéket találni. Fa­rát egy telibetalált bomba oly széle­sen fölhasította, hogy gyorsan el­merült Német és magyar harcirepülők sikeres vállalkozásai a c­arkovi légitérben Berlin, március 1. Az Izlumtól délnyugatra táma­dó német csapatok az ellenség szívós ellenállásának megtörése után február 26-án a Popoff-féle szovjet páncélos hadsereg részeit tovább verték vissza északkeleti irányba és kierőszakolták az át­kelést egy folyón, amely az el­jövendő hadműveletek szempont­jából nagy jelentőséggel bír. Az ellenség nagy sebtében oda­vezényelt páncélos tartalékokkal igyekezett feltartóztatni az előre­törő német kötelékeket, de fárado­zása eredménytelen maradt. A c­arkov-kurszki vonaltól nyu­gatra folyó harcok során német és magyar harci repülők bolse­vista csapat összevonásokat és utánpótlási raktárakat támadtak. A heves légelhárítás ellenére szét­­szórták az ellenség oszlopait, teli­találatokkal szétromboltak több mint ISO járművet és két teljes üteget. I Kramatorszkaját és Lozovaját elfoglalták a német csapatok Berlin, március 1. A Führer főhadiszállásáról va­sárnap délután kiadott német hadi­­jelentés közölte, hogy az Izlum­­térségben indított német ellentá­madás sikeresen halad. Német csapatok Kramatorszka­­játt és Lozovaját rohammal elfog­lalták. Az ellenség kétségbeesett ellenállást fejtett ki és különösen nagy veszteségeket szenvedett em­berben és hadianyagban. A hiába­való átkarolási kísérletekre beve­tett és végül is körülzárt ellensé­ges hadseregek maradványait fo­kozatosan megsemmisítik. Február 20-tól 26-ig az eddig be­­érkezett és még nem teljes jelen­ HUSZONHÁROM ÉV Huszonhárom évvel ezelőtt, március 1-én választotta a nem­zetgyűlés Magyarország kor­mányzójává vitéz nagybányai Horthy Miklóst, a nemzeti had­sereg akkori fővezérét. Ez a nap örök időkre történelmi dá­tuma marad a magyar históriá­nak, de az antibolsevista esz­mékért harcoló Európa történel­mének is. Magyarország volt az első európai állam, amely Szent István koronájának őrizetére olyan államfőt választott, aki dicsőséggel övezett kardját első­nek húzta ki a bolsevista sár­kánnyal szemben. 1920 március 1-ének mégis leg­elsősorban magyar szempontból van jelentősége. Horthy Miklós Urunk bölcs vezetése alatt ezen a napon indultunk meg azon a­utón, amely a trianoni szégyen és nyomorúság, a megalázottság és fegyvertelenség árnyék- Magyarországából a nemzeti ere­jében, honvédeink fegyvereiben bízó megnagyobbodott európai középhatalom magaslatára ve­zette az országot IV. Béla or­szágépítéséhez volt hasonló az a munka, amelyet Horthy Miklós kormányzó Úr 23 év alatt vég­zett. A sír szélére zuhant ma­gyarból a bátor és magabízó nem­zetet, a trianoni nyomorúságból szociális Magyarországot, a le­­fegyverzett és pár ezer főnyi sastollas seregből pedig olyan magyar honvédséget teremtett, amely ma a világ legelső had­serege oldalán méltóképpen állja meg helyét a bolsevista barbár­sággal szemben. A harc még nem múlt el. Még ma is nagy veszélyek árnyéká­ban él a nemzet, de a magyar kitartáshoz, hűséghez, helytállás­hoz az adja a legnagyobb erőt, hogy a nemzet tudja: van Horthy Miklósa. És amíg ő áll az élen, addig minden magyar bízik benne, hogy a nemzet mos­tani harca épp oly eredményes lesz, mint volt az a huszonhárom esztendő, amelyen, át Horthy Miklós vezette népét a jobb jövő felé. " Német hadijelentés a keleti arcvonalról BERLIN, március 1. A Führer főhadiszállásáról jelen­tik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: Azok a támadások, amelyeket az ellenség vasárnap is a kukán­ hídfő arcvonalai ellen intézett, a bolse­visták súlyos és véres veszteségei mellett összeomlottak. Novorosz­­szijk előtt a hadsereg tüzérsége ta­lálatokkal felgyújtott egy páncélo­sokkal megrakott hajót. A miuszi arcvonalon az ellenség heves tüzérségi előkészítés után széles arcvonalon támadásra indult. A szovjet csapatokat már a főharc­­vonalak előtt elhárító tűzzel szét­vertük. Saját támadásunk Izjum térségé­ben a vasárnapi nap folyamán to­vábbra­ is tért nyert. A támadó had­osztályok a Doneéig, majd a Done­­cen túlra vetették vissza a szívósan védekező ellenséget. Szétugrasztott és elvágott szovjet erőket felmor­zsoltunk, 28 páncélost szétlőttünk és sok foglyot, valamint zsákmányt ejtettünk. Harci és közelharci repülőgépei, nagy kötelékei támadásaikkal sú­lyos csapásokat mértek a visszavo­­nuló ellenséges hadoszlopokra és zsúfolt szovjet erőket támadta. Charkov, Kurszk és Orel harci térségében, valamint az amen-tótól délre súlyos harcokban meghiúsult az ellenség sok támadása. Egy he­lyütt a szovjet gépesített csapatait bekerítettük és megsemmisítettük. A Ladoga-tótól délre az ellenség vasárnap egy keskeny, előretölt kö­­nyökállás ellen egymásután tíz tá­madást intézett. Valamennyit visz­­szavertük­, súlyos veszteséget okoz­va az ellenségnek. Február 21. és 28-a között a had­sereg kötelékei 1060 szovjet páncé­lost elpusztítottak­, zsákmányoltak, vagy találatokkal mozdulatképte­­lenné tettek. Német tengeri haderők ismételt harcbavetés során Novorosszijszk előtt elpusztítottak egy torpedóna­szádot, összesen 6500 tonnányi négy kereskedelmi hajót, valamint két partihajót. A légihaderő elpusz­tította az ellenség két további szál­­lítóhajóját

Next