Függetlenség, 1943. április (11. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-01 / 73. szám

Csütörtök, 1943 április 1 Bornemisza Géza iparügyi miniszter átvette hivatalát Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter szerdán délelőtt átvette mi­nisztériumának vezetését. Ebből az alkalomból a minisztérium és a hozzá tartozó üzemek és intézmé­nyek tisztviselői kara nagy szám­ban gyűlt össze a minisztérium ta­nácskozó termében, hogy üdvözöl­jék az új minisztert. A tisztviselői kar nevében Kádas Károly államtitkár köszöntötte a minisztert. — 1985 augusztus 1-én — mon­dotta többek között — nagyméltó­ságod indította meg ennek a mi­nisztériumnak működését. Sokan kétkedve fogadták a minisztérium felállítását, de nagyméltóságodnak fiatalos lendülete már az első hóna­pokban gazdaságtörténelmet jelen­tett a szociális alkotások terén a nyolcórai munkidő bevezetésével és­ a legkisebb munkabérek megállapí­tásával. A háború megsokszorozta ennek a minisztériumnak munká­ját- Tudjuk, hogy a most követ­kező idő még nehezebb lesz, mint az eddigiek. — Nagyméltóságod ismeri ennek a minisztériumnak tisztviselői ka­rát, teljesítőképességét, hiszen nagyméltóságod választotta ki a tisztviselők legjavát. Ha azóta so­kan eltávoztak az ipar vezető állá­saiba, a fiatalok, akik helyükbe lép­tek — nyugodtan állíthatom — fel­­készültségben, magyar hitben, szakszerű munkában majdnem tel­jesen pótolták őket. Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter meleg szavakkal mondott köszönetet az üdvözlésért, majd így folytatta: — É én is úgy érzem, hogy visz­­szajöttem ide közétek, visszajöttem ebbe a minisztériumba, ah­ol na­gyon sok régi jó barátot találok, akikkel közel négy éven keresztül dolgoztunk vállvetve az iparügyi minisztérium megalapozásán és a magyar ipar továbbfejlesztésén. Meg vagyok győződve, hogy benne­tek is él még ennek az együttmű­­ködésü­nknek az emléke.­­ A viszo­nyok változása foly­tán igen súlyos feladatok hárulnak erre a minisztériumra. A háború szükségletei a magyar iparral szemben olyan követelményeket tá­masztottak, amelyeknek megfelelni csak az ipar és a­ hatóságok cél­tudatos együttműködésével lehet. A magyar munkásság — Ennek az iparnak a gondo­zása a mi feladatunk. Ebbe az iparba bele kell értenünk a gyár­ipart, amely az utóbbi időben mondhatni fantasztikus eredmé­nyeket, produkált; bele kell érte­nünk a derék magyar kézműves iparosságot s bele kell értenünk a ■magyar munkásságot is, amelyről elmondhatjuk, hogy becsületes, tisztességes, hazafias magatartásá­val most fizet vissza azokért a hazafias magatartása szociális alkotásokért, kedvezmé­nyekért, amelyeknek alapját itt, ebben a minisztériumban dolgoz­tuk ki.­­ A magyar ipar a nemzet nagy kincse. Legyünk tisztában azzal, ha e kincset nem óvjuk meg az elsorvadástól, a háború után nem leszünk abban­­a helyzetben, hogy ismét produkáljuk az előző háború utá­ni iparfejlesztést. A tisztviselő ne súlyosbítsa embertársai gondját ! A rendkívüli viszonyok rend­kívüli hatalmat adtak a miniszté­riumok s a tisztviselők kezébe. Miként a múltban, ma is lelki­­ismeretes, igazságos, világos és gyors, azonkívül előzékeny ügy­intézést kérek tőletek. A tiszt­viselő ne politizáljon s ne azon törje a fejét, hogy embertársai­­danáját, baját még súlyosabbá, tegye, hanem igyekezzék minden­kin, amennyire csak lehet­ segí­tőd. - - Meg vagyok győződve, hogy e tekintetben is ugyanazt a szelle­met találom most itten, mint ami­lyet korábban tapasztaltam. — Azt kérem tőletek, hogy a magyar kötelességteljesités pa­rancsszavára hallgatva támogassa­tok munkámban s legyetek meg­győződve, hogy együttes munkánk­kal nagy szolgáim okat tehetünk a nemzetnek. Az egybegyűltek lelkes éljenzés­sel fogadták a miniszter szavait. Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter ezután sorra üdvözölte munkatársait, majd fogadta a mi­nisztérium szakosztályvezetőit. Zsindely Ferenc a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztériumban Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter szerdán átvette hivatalát. A minisztérium tisztviselői és a hozzá tartozó üze­mek és intézmények vezetői igen nagy számban gyűltek össze ebből az alkalomból a minisztérium nagy tanácstermében s nevükben Álgyay Pál államtitkár köszöntötte az új minisztert. — Nagyméltóságod — mondotta a többi között — történelmi jelen­tőségű, gondterhes időkben veszi át a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca vezetését. Ezekben az idők­ben nem szavakra van szükség, ha­nem a haza minden hű fiától oda­adó kötelességteljesítést és tetteket vár. Zsindely Ferenc kereskedelem­és közlekedésügyi miniszter meleg szavakkal mondott köszönetet az üdvözlésért. — Teljesen átérzem az üdvözlő szavak jelentőségét — mondotta többek között —, tudom, mit jelent nehéz időkben egy minisztérium vezetése. Háborúban vagyunk, amelyben jelentős csapatoknak te­kintem azokat a tisztviselőket, akik a kereskedlem és közlekedés ügyeit vezetik. Szerencsének tar­to­k, hogy sok régi ismerős és ba­rát van közöttetek, ezt nagy bizta­tásnak érzem arra, hogy feladato­mat, amelyet mint katona elvállal­tam, talán nem fogom sikertelenül elvégezni. — Nehéz átvenni a vezetést olyan utód után, akinek szakértel­me és tudása nem­­ hasonlítható össze az én szerény képességeim­mel. De meg van bennem a jó­­szándék és az odaadás a szolgálat­hoz s remélem közös munkánknak meg lesz a gyümölcse. Olyan hely­ről jöttem, ahol az általános állami célok szolgálatát végezhettem s a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium kiváló tisztviselői karának odaadó támogatásával re­mélem, hogy munkám nem lesz hiábavaló a szakminisztérium élén. Nagyo­t köszönöm a szívesen fel­ajánlott támogatást és Isten áldá­sát kérem együttes munkánkra. A miniszter szavait az egybe­gyűltek lelkes éljenzéssel fogadták. Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter ezután üdvözölte a minisztérium tisztvise­lőit, majd visszavonult dolgozó­­szobájába, ahol fogadta a miniszté­rium államtitkárait és többi vezető tisztviselőjét. Az olasz sajtó az új miniszterek kinevezéséről Az olasz lapok közül, hogy a kormányzó Varga József minisztert felmentette állásától s új iparügyi miniszterré Bornemisza Gézát, ke­reskedelmi miniszterré pedig Zsin­dely Ferencet nevezte ki. A lapok kiemelik, hogy Varga József négy­éves minisztersége alatt nagy hoz­záértéssel vezette két tárcája ügyeit és nagyfontosságú kérdése­ket oldott meg s a magyar ipar tel­­jesítőképességét igyekezett a végső határra fölemelni. A lapok megír­ják, hogy Bornemisza Géza már Gömbös Gyula kormányában is hosszú időn át vezette az ipar- és kereskedelemügyi tárcát és ismer­tettk Zsindely Ferenc pályafutá­sát is. A Times szerint a japánokat egyre nehezebb lesz kiszorítani az elfoglalt területekről London, március 31. A Times a szövetségesek esen­­des óceáni hadvezetésével foglal­kozva megállapította, hogy minél tovább maradnak a japánok az el­foglalt gazdasági területek birto­kában, annál nehezebb lesz őket onnan rövidesen id­űzni. Waget Danne* on se m­apadjon a játékból Vásároljon osztály sorsjegyet Bank Rt., Jfossuth Ljj$*r­-utca‡ 4. Városhá^ÉT sar<^^jj£g]^, 9. KálLay miniszterelnök üdvözölte Bornemisza és Zsindely minisztereket a minisztertanácson A kormány tagjai kedden dél­után Kállay Miklós miniszter­­elnök elnöklésével miniszterta­nácsot tartottak. A miniszter­­tanácson Kállay miniszterelnök meleg szavakkal emlékezett meg a kormányból kivált Varga Jó­zsef miniszterről és méltatta az ő kiváló munkásságát. Majd szívélyes­ szavakkal üd­vözölte a minisztertanácson mi­niszteri minőségükben először megjelent Bornemisza Géza ipar­ügyi- és Zsindely Ferenc keres­kedelem- és közlekedésügyi mi­nisztert. Mindkét miniszter a mi­niszterelnök szavaiért őszinte köszönetét fejezte ki. A minisztertanács a továb­biakban folyó kormányzati ügye­ket tárgyalt és az esti órákban véget ért. dónak és latéinak A dán választások eredménye ma a pesti publicisztika bizonyos részének legkedvencebb témája. Számukra mindennél,­­ még a szovjet téli offenzíva bukásánál is érdekesebb ez a választás, mely egy Ids országnak annyira belü­gye, hogy semmiféle vonatko­zásban népi hozható Európa élet­halálharcával. Mégis boncolják, elemezik, rágódnak rajta, szél­jegyzetekkel látják el, lelkesed­nek érte. öreg liberális konzer­vatívok és szelíd népfrontisták ugyanolyan hévvel gesztikulálnak Dániáról, mint a Dob­ utcai csont­­keretes pennaforgatók. Ha az írásfejtő nem tudná, miről van szó, hamleti sejtéssel azt hihetné, hogy valami bűzlik Dániában. Pedig minderről nincs szó. Csu­pán annyi történt, hogy ebben a kis országban megválasztottak bizonyos számú szociáldemokrata képviselőt is. Ez éppen elegendő ok arra, hogy a nép, föld és a szabadság marxista jelszavaival szélhámoskodó hazai izraeliták ünnepet üljenek az igen-igen tá­voli esemény miatt. Ugyanigy megfújták már a Sáfárt, amikor a testvéri finn nép szociáldemo­kráciáját köszöntötték ezzel az orrhangú halandzsával. Csupán azt felejtik el meg­említeni, hogy a finn, svéd, dán szociáldemokrácia semmiféle kap­csolatba nem hozható más mar­xista mozgalmakkal. Egyszerűen azért, mert hiányoznak b­e­­­­l­ő­­­e a zsidók. A finn és a dán szociáldemokrácia, lévén , tel­jesen zsidómentes, csupán érdek­­védelmi alakulat, de azontúl nem­zeti mogalom. Ezt pedig se a li­berálisok, se a konzervatívok, de maguk a Conti-utca vezérei sem hihetik el a Brandsteinék vezette szoc­­dem­ mozgalomról. Ők ugyanis mindenkinél jobban tud­ják, hogy mérhetetlen különb­ség van a dánok és a jor­dánok között. Ilolacseff Iván bolgár tábornok, a sz­ófiai Tűzharcos Szövetség vezető­jének látogatása a Magyar Tűzharcos Szövetségben. Jobbról: vitéz Takách-Tolvay József gróf elnök, Holacseff Iván bolgár tábornok, Kertész Elemér orsz. ü. v. alelnö­k, Somogyi Aladár vezérőrnagy, Kenessey Gyula orsz. alelnök, vitéz Aronffy Mihály orsz. alelnök Hasonlítsuk össze a fehérasztalt Kolozsváron és­­ Budapesten A budapesti étlap változatosabb, a kolozsvári olcsóbb ... Kolozsvár, március. (A „Függetlenség” munkatársá­tól) Ha feladnók a kérdést két úrnak, akik közül egyik kolozsvári és üz­leti ügyekben egy hétig a főváros­ban tartózkodott, a másik buda­pesti, aki néhány napra lejött Ko­­lozsvárra, melyik városban lehet jobban és olcsóbban étkezni az ét­termekben, vagy vendéglőkben a kapott válaszok aligha adnának tiszta képet a való helyzetről. Igen sok budapesti ismerősöm irigykedve jegyezte meg, hogy „nálatok való­ságos Kánaán­ban”, a kolozsváriak közül pedig sokan, amikor hazajön­nek, élvezetes előadást tartanak ar­ról, hogy milyen remek vacsorát ettek valamelyik előkelő étteremben, vagy divatos budai helyiségben, amely nem is szégyeni magát egy­­szerűen kocsmának nevezni. Az ország fővárosának és törté­­nelmi múltja, kulturális színvonala után az első vidéki városnak, Ko­lozsvárnál, ilyen vonatkozásban való összehasonlítása, sőt a legpon­­tosabb „étlap-mérleg” felállítása valóban nem országos fontosságú, mindössze érdekes a mai rendkívüli időkben. Dolgozzunk tehát az igazságos ismerésnél rideg adatokkal, vagy ha úgy tetszik, számokkal,­ pen­gőkben és fillérekben. Az íróaszta­lomon fekszik a tegnapi budapesti vacsora és a mai­­kolozsvári ebéd után hat étlap, három fővárosi és három kolozsvári elsőrendű étterem étlapja. Lássuk, hogy mit jelent az ebéd a pénztárca szempontjából Bu­dapesten és Kolozsváron ? ! iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiimiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiimimiiitír Egy menü: 2.70 A sorrendi elsőbbség Budapestté, Déli menü 2 . 70. Ez: leves, sült a­ készételekből és tészta. A kész­ételeknél 1—2 zsírjegyet kell leadni, a tésztánál 1—2 zsír, illetve tészta­jegyet, bizonyos húlnemüeknél hús­­jegyet. A vendég ezeket szépen a pincér elé rakja s azután jön az ebéd. Egy másik ismert Rákóczi­ úti étteremben a menü­s P 90. A­ szabad ételek: harcsa 6 P 60, hideg fogas tartárral 5 P, újházi tyúkhúsleves 4 P 80, adag­ béka­comb 3 P 80, serpenyős libamell 5 P, nyúlgerinc 5 P 40, comb 4 P 20, szegedi halászlé 3 P 80, süllő fűlé 6 P 20, de ehhez már három zsír­jegyet kell leadni, megrendelése te­hát másnapra böjtöt jelent A kiválasztott három budapesti étterem árai nagyjában ugyanazok. Megjegyezni kívánom­, hogy első­rangú, de nem dunaparti luxusétter­mekről van szó. Tészta árak. ..piss, kosmetélt” adagja 88 fillér, de ezt enni fényűzés, mert zsír- és tészta­jegyeket kell leadni. A túrósgombóc az égjük helyen 1 pengő (3 tészta­jegy). Ebéd után­ következzenek a borok. Égyük helyen egy liter rajnai riz­­ling 3 P 50, de rögtön utána áll a tokaji asszú 20­ pengős árával. Egy pohár olasz Vermouth 2 P. A má­sik étteremben egy liter balaton­füredi új bor 5 P 20. Az ételek és italok árához hozzájön 12% kiszol­gálási díj, amit érthetetlenül most most is „service’­ néven jelent be az élclap. Nézzük, mennyibe Itt egy ebéd: menü: 7 P 40 fillér. Egyöntetű az ár. Kenyeret és tész­tát Kolozsváron is jegy ellenében szolgálhatnak ki, de eddig nincs a zsír és húsjegy bevezetve. A sültek árából: bélszíntokány puliszkával, töltött borjúszegű, vágya rozsdás marhafelsár egyaránt 2 P 40. Pá­risi (?) harcsa 4 P 50. — Vagdalt libamell 2 P 80 paradicsomos borjú­­nyelv 2 P 40, ugyanannyi a borjú­máj 1 roston. Az egyik étteremben a ponty 3 P 20, tejfeles rostélyos, vagy leesós szelet 2 P 20. A tésztaárak körülbelül ugyan­azok, mint Budapesten. Nagy kü­lönbséget mutat a márciusi újdon­ság, a hónapos pirosretek ára, amely Budapesten 30 fillér, Kolozs­váron 1 pengő csomóként. A borok a kolozsvári éttermek­ben 5 pengőnél kezdődnek, jobb­fajta borok literenként 8 pengő. A tokaji asszú egyik helyen (% liter) 12 P, a másik helyen 15 P. Aki to­kajit iszik, annak ez a különbözet aligha lehet fontos, s érdekes, hogy a­ pezsgők árai a borárakhoz hason­lítva nem magasak, általában 16%. A budapesti étlapok nem tüntetik fel a pezsgőárakat. A budapesti és kolozsvári étla­pok „razziázása” után megállapít­hatjuk tehát, hogy Kolozsváron jó­val olcsóbbak az éttermi árak, mint­ Budapesten. Igaz, hogy a budapesti étlapok gazdagabbak és változato­sabbak , mint a kolozsvári étterme­ké, természetes, hogy a helyiségek is fényesetek, a forgalom pedig kerül Kolozsváron, egyenesen összehasonlíthatatlan. A jó összehasonlításnál azonban figye­lembe kell venni, hogy a természe­tes piacától elszakított Kolozsvár étteremtulajdonosai, vendéglősei tíz­­szer olyan nehézségekkel küzdenek a beszerzés terén, mint a főváro­siak.­­ Ezek után, uraim, ha úgy tetszik, üljünk Budapesten, vagy Kolozsvá­ron jó étvággy­al az asztalhoz. A pénztárcáját azonban egyik város­ban se felejtse otthon a vendég. Tóth Sándor 3 Több mi félmilliót gyűjtött a honvédség és csendőrség a Kormányzóné segélymozgalmára A főméltóságú asszony segély­­mozgalmára a 99.000 számú posta­takarékpénztári csekkszámlán 1943 március 30-án a következő adomá­nyok érkeztek be: M. kir. honvédség és csendőrség gyűjtése 519.828 P 49 f., Mosko­­vits Béla dr., Budapest 200 P, Grósz Nándor, Brüsszel 134 P 30 f.. ..Aurora’s kereskedelmi rt., Bu­dapest 100 P, Vadászy Béláné, Bu­dapest 31 P, Mária Valéria-sze­­génytelep lakói 13 P 34 f., N. N., Budapest 10 P, Tamásy Sándorná, Ceglédbercel 6 P.

Next