Függetlenség, 1943. május (11. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

A holland katonákat ismét hadifoglyokká nyilvánították a Földközi-tengeren megtorpedóztak a németek egy 20.000 tonnás brit hajót Ezenkívül elsü­lyesztettek tíz hajót 53.000 tonna tartalommal — Tunisz nyugati arcvonalán több angolszász támadást visszavertek — Győzelmes harcot vívtak a tengely repülői 60 angol géppel—Véres veszteséggel összeomlott a bolsevisták újabb támadása . A kubáni hídfőnél hatvanhét szovjet repülőgépet lelőttek London és Washington területi engedményekkel akarta megoldani a szovjet-l­­ u katym tömegsír feltárása robbantotta ki, helyesebben mérge­sítette el azt az áthidalhatatlan ellentétet, amely a lengyel és a szovjet álláspont között szövetségre lépésük pillanatától ke­zdve volt. .­. « tízezer legyilkolt lengyel tiszt, akiknek földi maradványai a katyni erdőben nyugodtak, csak igazolta a lengyel kormánynak, de vele együtt Európa összes nemzeteinek azt az álláspontját, hogy a moszkvai vezetők erkölcsi világnézete, válogatatlan politikai eszkö­zei semmiféle forrásban nem hozhatók közös alapra az emberiség fogalmával. A lengyel kormány nemcsak azért volt eleitől, kezdve bizal­matlan a szovjet ,szövetséges­sel“ szemben, mert az jelenté­keny területet követelt magának a történelmi Lengyelországéból, hanem azért is, mert a közvetlen szomszédság révén már régóta tudták, hogy a bolsevizm­us mi­lyen halálos veszedelmet jelent nemcsak Lengyelország, hanem egész Európa számára. A katyni tömegmészárlás sötét réme megborzongtatta az egész világot és ez a visszatetszés na­gyon is veszélyezteti Amerika és Anglia háborús érdekeit. A beérkező jelentések,— a há­ború e legsúlyosabb diplomáciai bonyodalmáról —, abba az irány­ba mutatnak, hogy az amerikai és angol kormány ■ szemet akza­r hunyni a kérdés erkölcsi és em­beri tartalma fölött és „tárgyi­lagos“ vonalon szeretné a bolse­vista és kapitalista barátság ügyét legalábbis átmenetileg ren­dezni. Sem Washingtonban, sem Londonban hivatalos jelentést a lengyel-szovjet viszály állásáról nem adtak ki. Köztudomású azonban, hogy az angol és ame­rikai diplomácia a lengyel emi­gráns kormány félretolásával igyekszik az ügyet rendbehozni a szovjet uraival. Az amerikai és angol diplomaták nem a katyni tömegmészárlás ügyét akarják tisztázni, hanem a szovjet területi követeléseit. Ez az alku Lengyelország bőrére folyik, ama Lengyelországéra, amelynek területi integritását Anglia a háború kitörése előtt ünnepélyesen garantálta Az amerikai és angol lapok su­galmazott cikkeiben a viszály megoldására azt a módot ajánl­ják, hogy a Sikor­s­ki-kor­m­ányt félre kell tenni. E formai elinté­zés mögött pedig lényegében az áll, hogy az angolok hajlandónak mutatkoznak a Szovjet területi igényeit elismerni,és ezzel a bol­­sevizmus Európa testébe való be­­­­nyomulását elősegíteni. berlini nézet szerint továbbra is nyitva hagyja a határokra vonat­kozó kérdést, mivel szovjet rész­ről eddig nem tettek olyan kije­lentést, hogy milyen lengyel te­rületekre tartanak igényt. Eddig s­zertelenek az angol és amerikai diplomaták tárgyalásai Moszkvában LONDON, április 30. Az angolszász fővárosokban vál­tozatlanul folyik a munka, hogy a lengyel emigráns kormány és a Szovjetunió közötti diplomáciai vi­szonyt ismét helyreállítsák. A tár­gyalások súlypontja jelenleg Moszkvában van. Anglia és az Egyesült Államok moszkvai diplo­máciai képviselői egyöntetűen azt jelentik, hogy a szovjet fővárosban folyó tárgyalások nem kecsegtet­nek sok sikerrel. Sikorski legutóbbi nyilatkozata nem tette meg azt a hatást, amelyet tőle vártak. A „News Chronicle“ szerint a szovjet sajtó hangja mutatja, milyen állást foglalnak el ebben az ügyben az illetékes szovjet tényezők. Vala­mennyi moszkvai lap hangsúlyoz­za, hogy a Sikorski-kormánnyal nem lehet megállapodni. A Wilhelmstrasse véleménye: Összeomlott Eden elképzelése a Szovjetunió szerepéről Berlin, április 30. A Wilhelmstrasse nézete sze­rint a lengyel-szovjetorosz vál­ságban legérdekesebb Anglia sze­repe. A válság lefolyásáról Ber­linben arra következtetnek, hogy Eden külügyminiszternek össze­omlott az elképzelése a Szovjet­unió világpolitikai és különösen európai szerepéről. Eden a Szov­jetnek e szerepéért szállt annak­idején síkra Washingtonban. •­ Berlinben is azt hiszik, hogy a lengyel emigráns kormány nyi­latkozatát az angol kormány su­galmazta, hogy az utolsó pilla­natban megkísérelje a súlyos vi­szály elsimítását. Hogy ez a kí­sérlet mennyiben járt sikerrel, azt nem lehet előrel megmonda­ni. A lengyel válasz különböző pontjai közül Berlinben egyetér­tenek azzal, hogy értelmetlenség német-lengyel összeesküvésről be­szélni. A nyilatkozatnak az a megállapítása, hogy a lengyel emigráns kormány nem tart igényt szovjetorosz területre. Eden újabb tárgya­lása a londoni szovjet nagykövettel London, április 30. Majszky londoni szovjet nagy­követ csütörtökön felkereste Eden külügyminisztert. Ez volt első megbeszélése a szovjet-len­gyel kapcsolatok megszakításáról szóló jegyzék közzététele óta. Egy svájci lap jótanácsa a szovjet kormánynak Bern, április 30. A „Der Bund“ című svájci lap a szovjet-lengyel viszályról többek között ezeket írja: „A legjobb esz­köz a német állítások tarthatatlan­ságának bebizonyítására az volna, ha az oroszok mindazokat a len­­gyeleket, akik a katyni névsoron szerepelnek, az egész világ előtt elevenen felvonultatnák­. A moszkvai lengyel követ­­­ujbisevbe utazott Stockholm, április 30. A moszkvai lengyel nagykövet elutazásakor Anglia, az Egyesült Államok nagykövetei, Törökország követe és más személyiségek je­lentek meg a pályaudvaron. A nagykövet körülbelül , egy hétig marad Kujbisevben, hogy bevárja a Szovjetoroszország területén mű­ködő lengyel diplomáciai és konzuli személyek gyülekezését és velük azután Iránba utazzék. Lengyelor­szág szovjetoroszországi érdekeinek képviseletét az Egyesület Államok diplomáciai képviselete vállalta. A Kormányzó Úr üdvözlő távírata a japán császárhoz Hirohito császár választávirata A Magyar Távirat Iroda je­lenti: A Kormányzó Úr Őfőméltósá­ga a japán császár születésnapja alkalmából üdvözlő táviratot küldött. Hirohito császár a következő táviratban válaszolt: „Magyarország Kormányzója Őfőméltóságának. Mélyen meg­hatva Főméltóságod szívélyes jókívánságaitól, kérem Főméltó­ságodat, fogadja meleg köszöne­­temet. Hirohito.“ Három kínai tartományban általános támadásra indult a japán hadsereg Tokió, április 30. A Dömei Iroda jelenti a Sansi, Hopei és Honan tartományok határainál húzódó arcvonalról. Április 29-én, a "császár szüle­tése napján a japánok az ellen­ség 24-ik hadseregcsoportja el­len valamennyi arcvonalon táma­dást indítottak. Ezenkívül japán katonai repülőgépek, amelyek vadászokból és bombázókból áll­tak, csütörtökön a kora reggeli óráktól kezdve heves támadást intéztek a szétszórt ellenséges csapatok maradványai ellen. Szállay Miklós miniszterelnök a magyar és finn nemzet európai hivatásáról Budapesten most kiadták Linko­­mies finn miniszterelnök beszédét, amelyet Finnország háborúban címmel budapesti tartózkodása alatt, mint a finn parlament al­­elnöke ez év január 16-án mondott a Magyar-Finn Társaság ülésén. A beszédhez Kállay Miklós minisz­terelnök írt előszót, Finn példa­­adás címmel, amelyben többek kö­zött ezeket írja: „Tudom, hogy ez a beszéd a nagyrabecsült példaadás erejével fog hatni minden magyar olva­sóra. Ezt nemcsak azért állapítha­tom meg bátran, mert minden nép, amely a keresztény és nemzeti vi­lágszemlélet európai, szabad lát­határáért küzd, bámulattal és el­ismeréssel adózik rokonainknak, hanem azért is, mert már ez előtt a hatalmas és dicsőséges küzdelem előtt is mindenkor a kedves példa követendő jellemvonásaival fel­­ruhásoltan élt ,és hatott a magyar lelkekben a finn nép élete. Ketten élünk testvérnépek Euró­pában és mindaz, ami másoktól megkülönböztet, hasonlóvá tesz bennünket. A finnek fajrokonaink. Történelmi arcunk, melyet Európa megismert, testvéri. Faji vérmér­­ségletü­nk ugyanolyan nehézségek között termelte a maga kultúráját Európa szélein folyó harcok köz­ben, mint ahogyan egymáshoz ha­sonlóan adott szívós katonákat és a földhöz talán még szívósabban ragaszkodó hűséges földmívesek, akik mindkét nemzetnél fundamen­tuma voltak minden nemzeti erőfe­szítésnek, a munkának és a vitéz­ségnek. Mindkét nemzet kultúrája egy­formán ősi és egyformán európai. A finn és a magyar kultúra leg­jellemzőbb vonása, hogy ezek a kultúrák elválaszthatatlanul kife­jezik a fajta benső, legmélyebbről ható, mindent a maga képére át­alakító sajátos alkatát és mégis európaivá váltak, kiszakíthatatla­­nul gyökereznek Európában is. Ebből következően mindkét nép oly sok vértül megszentelt európai hi­vatását ugyanazzal a meghatáro­zással lehet szabatosan kifejezni: küzdelem az európai keresztény és szabad légkörért, hogy ebben a szabad európai légkörben minél gazdagabban fejlődhessenek, gyü­mölcsözhessenek a nemzeti erély­ű,­ ­llllllllll!!lll!llllllllll!lllllllllllll!i!lll!ll!lll1lllli!llllllllllllllll!ll!llllli:!lllllllllllllllllil!lllll|IIH||!l!llllll|||||||||l!lll Borzadó kíváncsisággal nézik a tuniszi kornszülöttek amerikai bombázót­a lelőtt

Next