Függetlenség, 1943. szeptember (11. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-01 / 197. szám

Glattfelder Gyula érsek meghalt _* lÉltil hűség fajtámhoz M SzMniji Istrin TeVefenszftm: 1-444-0© Bierkexm­esés is kiadóhivatal: Bpest, TUl., Jóriwi­ kSrat *. Szerda, 1943 szeptemberi Budape^ XI. évf., 197. szám.4R414 FICEFU IP 40 és *” * I negyedévre » P 80 finér A szovjet lovasság súlyos vesztesége Taganrog térségében A város kiürítésével megrövidült a német arcvonal Berlin, augusztus 31. Taganrog város kiürítésével kapcsolatban a német csapatok a Mius-vonaltól nyugatra arc­­vonalrövidítést hajtanak végre. Német katonai körökben ezt az arcvonalrövidítést két szempont­tal magyarázzák: először az arcvonalrövidítéssel fo­kozni tudják a német elhá­rítás erejét, másodszor kényszerítik a Szovjetet, hogy állandóan megismé­telje nagy tömegbevetések­kel végrehajtott támadásait. A Mius-vonalon lefolyt eddigi harcok — német katonai körök véleménye szerint — ismét tanú­bizonyságát adták annak, hogy a német harcászati vezetés fö­lényben van s állandóan arra kényszeríti az ellenséget, hogy reménytelen vállalkozásokban őrölje fel erejét, vagy pedig adja fel áttörésre irányuló szán­dékait. Taganrog kiürítése — mint il­letékes helyen hangsúlyozzák — csak a város és a kikötő vala­mennyi fontosabb építmé­nyének és berendezésének szétrombolása után történt meg, tervszerűen és a leg­nagyobb rendben. Német felfogás szerint a város kiürítése a legnagyobb meglepe­tés erejével hatott az ellenségre. A Szovjet ezen az arcvonalszaka­szon már biztosra vette a döntő sikert. Az arcvonal egyik héza­gán keresztül orosz lovaskötelék indult támadásra, a német arc­vonal déli szárnyának utánpót­lási vonalai ellen s az lett volna a feladata, hogy átkaroló moz­dulatot hajtson végre. A lovas­ságot gépesített kötelékek követ­ték. Ez a szovjet vállalkozás azon­ban nem lepte meg a német hadvezetőséget, amely már régebben megfelelő intézkedéseket tett arra, hogy a szükséghez képest megrövidítse az arcvonalat és hátrább vonja a német állásokat. A német utá­szok Taganrogban még folytat­ták a robbantásokat és a jól lep­lezett aknamezők elhelyezését, amikor a német zöm már elin­dult nyugat felé. A szovjet lovas­ság igen súlyos veszteségeket szenvedett a Taganrogból kitörő német csapatok erélyes támadá­sai során. Közben a taganrogi arcvonalszakasz keleti szárnyán álló szovjetkötelékek is akadá­lyozni próbálták a kiürítéssel kapcsolatos német mozdulatokat, a német biztosítások harcereje azonban töretlen volt s az elhárítás teljes sikerrel végződött. Végül a német utóvédek is el­hagyták a várost, anélkül, hogy az utánuk nyomuló szovjet csa­patok komolyabb veszteségeket okoztak volna nekik, arcvonal erősen kiugrik kelet felé. Német részről megtették a szüksé­ges ellenintézkedéseket, amelyek­nek hatása most van erőben. Német hadijelentés a keleti és déli hadszíntérről BÉRÚN, augusztus 31. A Führer főhadiszállásáról je­lentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnoksága közli: Az ellenség hétfő­n is nem­ csök­kenő hevességgel folytatta táma­dásait a keleti arcvonal déli és középső szakasza ellen. Az elkese­redett harcok még folynak, 91 szovjet páncélost pusztítottunk el. A Taganrogtól nyugatra eső ten­gerrészen könnyű német tengeré­szeti erők 6 ellenséges motoros ágyúnaszád közül kettőt elsülyesz­­tettek, két bombázót lelőttek és foglyokat ejtettek. A miusi arcvonalon folyó csatá­ban a múlt héten különösen ki­tüntette magát a 70-ik gránátos­­ezred harmadik zászlóalja Kecht alezredes vezetése alatt. Gyors német harci repülőgépek újabb nappali támadást intéztek Auguszta kikötője ellen és meglepetésszerű mélytámadásban megrongáltak egy ellenséges szállítóhajót, valamint egy partraszállási hajót súlyosan. Az eközben kialakult légi ütközet­ben egy Spitfire-gépet elpusztítot­tunk. Német vadászrepülők Nápoly térségében egy 60 támadó gépből álló repülőkötelékből 26 gépet lőt­tek le. Az Atlanti-óceán felett német távolsági vadászgépek egy nagy brit vízirepülőgépet lelőttek. Erős ellenséges légi erőit a keddre virradó éjszakán nyugat­németországi területet támadtak, különösen München,Gladbach és Rheydt városokat. Nagy rombolá­sokat okoztak, a lakosság vesztesé­gei is tetemesek. Az eddigi jelen­tések szerint a német légi­erő éj­szakai vadászgépei és a légvédelmi tüzérség a támadó brit bombázók közül 25-öt lőttek le. A Földközi tengeren és az At­lanti óceán partjain a német bú­­várhajók öt, 31.000 tonna tartalmat képviselő hajót, egy rombolót és egy tízezertonnás tartályhajót sü­­­lyesztettek el, az Atlanti óceán fe­lel pedig 4 ellenséges repülőgépet lőttek le. A Fekete tengeren német búvárh­ajók 2 szovjet őrnaszádot elsü­lyesztettek, valamint egy ten­geri vontatóhajót 3 uszállyal együtt. Finn hadjelentés HELSINKI, augusztus 31. Az augusztus 31-iki finn hadije­lentés így szól: „A harcterekről nincs jelentenivaló“.­ ­ Heves harcok a keleti arc­vonal i / déli és középső szakaszán A vadászrepülők Olaszország felett 40, a német légitérben 25 gépet lőttek le Berlini jelentés szerint Dániában teljes a rend és nyugalom Vasárnap temetik Boris bolgár királyt ­ Az Azovi-tengertől a Kurszktól északnyugatra húzódó szakaszig tovább folytatódnak az elkeseredett harcok Berlin, augusztus 31. A­­ szovjet nagy nyári offenzívá­­jában — mint Sertorius százados írja — a hét vége sem hozott eny­hülést. A keleti arcvonal déli ré­szén, az Azovi tengertől egészen a Kurszktól északnyugatra húzódó szakaszig, mindenütt tovább foly­­tatódtak a­ rendkívül elkeseredett harcok. Kivétel talán csak a Donee középső folyásának arcvonalszaka­­sza volt (Izjum környéke), ahol a harci tevékenység helyi keretek között maradt. — A német hadvezetés — foly­tatja Sertorius százados — külön­ben is megtanult orosz mértékkel mérni s elhárító hadászatát rész­ben most már szintén a keleti tér­­ség óriási távolságaira állítja be. Számára tehát nem egyes arc­vonalak feltétlen tartása fontos és nem is egyes városok birtoklása, hanem az, hogy ási ellenség minél jobban elhasználja erejét és ne tudjon nagyszabású hadműveleti áttörést végrehajtani. Ilyen, át­törést az ellenség az elmúlt napok­ban sem ért el a Miusz vonalon, annak ellenére, hogy egyes helye­ken jelentős helyi előretörést haj­tott végre. Ugyanez áll a charkovi had­színtérre is, ahol az ellenség szom­­baton és vasárnap ismét heves tá­madásokat hajtott végre rendkívül erős harckocsitámogatással és csa­­tarepülőgépek szokatlanul nagysza­bású bevetésével. Az ellenség nyo­másának főiránya, amely pénteken még Charkovtól délre és délnyu­gatra bontakozott ki, most ismét a Charkovtól nyugatra fekvő térség­re helyeződött át. Egyes orosz páncélos ékek egészen Ljubotii­ig nyomultak előre, itt azonban a ru­galmas német elhárítás felfogta és megállította őket. Sikerült tisztázód­ni a helyzetet több más orosz be­törés helyén is. Kurszktól északnugatra szintén nagyszabású mozgó hadműveletek folynak. A szovjet itt erős táma­dási éket hajszolt előre Szovszkon át nyugat felé. Egyelőre még nem lehet áttekinteni, hogy ez a táma­dó ék északnak fordul,e majd Brjanszk irányában, vagy pedig délnek, Szurni felé, ahol a német A Kormányzó Úr részvéttávirata az özvegy bolgár királynéhoz A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A kormányzó úr őfőméltósága Kállay Miklós miniszterelnök az alábbi részvéttáviratot intézte Filov Bogdán bolgár miniszter­­elnökhöz: „Felséges uralkodója, III. Bo­ris bolgár király hirtelen halá­lának híre őszinte fájdalommal töltött el. Kérem Nagyméltósá­godat, legyen meggyőződve mélységes együttérzésemről és fogadja a magyar királyi kor­mány legőszintébb részvétnyil­vánítását.“ Országos gyász A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó Ür­­őfőméltósága őfelsége III. Boris bolgár király elhalálozása alkalmából a m. kir. honvédség számára augusztus hó 31 étől számítva tizenkétnapos má­sodik fokú országos gyászt ren­delt el. Ennek megfelelően a tisz­tek és hasonló állásúak a fenti idő Boris bolgár király elhunyta al­­kalmából az özvegy királynéhoz meleghangú részvéttáviratot in­tézett. Ghyczy Jenő külügyminiszter az alábbi táviratban tolmácsolta részvétét Filov Bogdán minisz­terelnöknek és külügyminiszter­nek: „Mélységesen megrendített fele­séges uralkodójának, II. Boris király elhúnytának híre. Kérem Nagy méltóságodat, fogadja leg­ őszintébb részvétem nyilvánítá­sát:“ a honvédségnél alatt szolgálaton kívül bal karjukon gyászfátyolt viseljenek. Elrendelte továbbá, hogy a temetés napjáig bezárólag az összes laktanyák hon­védségi, valamint a honvédség ál­tal megszállott egyéb épületek , gyászlobogókkal, illetve gyász­fátyollal díszített lobogókkal lobo­­gózandók fel. Kállay Miklós miniszterelnök és Ghyczy Jenő külügyminiszter részvéttáv­iratai Részletes jelentés Boris király betegségéről és utolsó óráiról Bulgáriában hathavi egész- és hathavi félgyászt rendeltek el . Szeptember 5-én tesz a temetés Szófia, augusztus 31. Hétfőn, két nappal Boris király halála után, Szófia és az egész or­szág továbbra is a gyász jegyében áll. A középületeken és számos magánházon fekete lobogó hirdeti a minden bolgár szívet átjáró fáj­dalmat és gyászt a szeretett ural­kodó elvesztésén. A király halála az egyetlen beszédtárgy. Az újsá­gok szintén szinte kizárólag a ki­rály halálával foglalkoznak. Boris király betegségének lefo­lyása immár részleteiben is isme­retes. Vasárnap az uralkodó Csam­­boriából a Muszallah-csúcsra tett kirándulást, majd hétfőn maga­vezette gépkocsin visszatért Szófiá­ba. Kedden, ebéd után fogta el az első rosszullét, amelyet az elhívott orvos, nem ítélt komolynak, maga a király sem. Este a rosszullét sú­lyosabban megismétlődött és ezút­tal az orvos látta, hogy komoly szívbántalomról van szó. Távbe­szélő útján még aznap este Zago­­rov követ közbenjöttével két kitű­nő berlini szívszakorvost hozattak, akik azonban a királyt már rend­kívül súlyos állapotban találták. A legkiválóbb német és bolgár szak­orvosok mellé szombaton megér­kezett a Hitler vezér és kancellár részéről küldött harmadik német tanár is, a király állapota azonban ekkor már reménytelen volt. A jelek szerint a király tisztá­ban volt a betegség súlyosságával. Eszméletét szombaton délben vesz­tette el. A király halálos ágyánál család­jának felnőtt tagjai voltak jelen. A lapok megrázó részleteket kö­zölnek a király életének utolsó per­ceiről. Mindazok a hírek, amelyek a ki­rály halálával kapcsolatosan más­féle elemeket tartalmaznak, alap­talanok és célzatosak. A hangulat országszerte komor és csak a I. Simeon cárba vetett reménykedés enyhíti. Az egész or­szágból gyászistentiszteletek tar­tását jelentik. Boris király halála óta a leg­fontosabb esemény a trónörökös trónralépése és a katonaság vasár­nap­­ végbement eskütétele volt. Vasárnap délelőtt a hadiakadémia udvarán megjelentek a hadsereg legfőbb vezetői: Kiril herceg, Mi­,­hov hadügyminiszter, Lukas ve­zérkari főnök, a helyőrség tisztjei, altisztjei, közkatonái. A szertartá­son Filov miniszterelnökkel az élén jelen voltak a kormány tagjai és magas rangú közjogi előkelőségek. Mihov hadügyminiszter beszédben felszólította a katonaságot, hogy tegye le az esküt a fiatal cárra. Erre mindnyájan térdre ereszkedve utánamondták az eskümintát, ame­­lyet Stefan metropolita olvasott fel. A legmagasabb rangú tisztek erre a hadsereg nevében megcsó­kolták a keresztet, evangéliumot

Next