Függetlenség, 1943. november (11. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-03 / 248. szám

Szerda, 1943 november 3 Kegyeletes megemlékezések a hősi halált halt kormányzóhelyettes sírjánál Halottak napján a hősi halált halt kormányzóhelyettes, vitéz nagybányai Horthy István kende­­resi sírjánál széles körökből nyil­vánult meg a kegyeletes megemlé­kezés. A családi sírboltban koszo­rúkkal és virágokkal halmozták el a kormányzóhelyettes koporsóját. Letették Kállay Miklós minisz­terelnök és a magyar kormány ko­szorúját. A Magyar Élet Pártja nevében Gajzágó István, Polgár Béla és Váczy György jelentek m­eg a sírboltnál és elhelyezték a part koszorúját. Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagy, országos főcserkész a Magyar Cserkészmozgalom nevében nemzetiszínű szalaggal díszített, árvalányhajból készült koszorút helyezett el vitéz nagybányai Horthy Istvánnak, Magyarország hősi halált halt kormányzóhelyette­sének, a cserkészmozgalom védnö­kének kenderesi sírjára. A főcser­­készt e kegyeletes megemlékezésre elkísérte Éry Emil országos pa­rancsnok, Deméndy Miklós orszá­gos vezető tiszt és Ulbrich Hugó országos repülővezető tiszt. A hősök emlékének áldozott halottak napján a főváros Halottak napján ragyogó nap­fény aranyozta be a temetők sír­emlékeit és a sok-sok virágot, amit szerető, gondos kezek vittek ki az elhúnytak sírjára. Mindenki zarán­dokolt a temetőkbe, hogy a halot­tak ünnepén lerójja kegyeletét el­távozott szerettei sírjánál, a nem­zet nagyjai emlékénél és a hősök hantjainál. Ima, szeretet és virág ünnepi dísze ölelte halottak napján az ország minden temetőjét. Hivatalosan Budapest székesfő­város kegyeletes ünnepet rendezett hétfőn délelőtt 11 órakor a Hősök­­terén a Hősök emlékoszlopánál. Az ünnepségen Horthy Miklós kor­mányzó képviseletében megjelent vitéz Náday István vezérezredes. A polgármester képviseletében Sa­lamon Géza tanácsnok vett részt az ünnepségen. Elsőnek vitéz Náday István vezérezredes helyezte el a kormányzó hatalmas koszorúját, majd Auguszta királyi hercegasz­­szonynak, az országgyűlés felsőhá­­zának, a képviselőháznak, a kor­mánynak, a honvédségnek, a fővá­rosnak, a Mária Terézia-rendnek, a Tűzharcos­ Szövetségnek, a NYU­­KOSZ-nak, a volt haditengerészek­nek, a MANSZ-nak és a cserké­szeknek koszorúját tették le. Ezután a magánszemélyek virá­gai és koszorúi következtek. A MÉP kegyelete A Magyar Élet Pártjának népes küldöttsége jelent meg Mindszentek délelőttjén a Kerepesi-temetőben. A küldöttség a párt nevében ko­­­­szorút helyezett el a Hősök emlék­­művén, továbbá Gömbös Gyula, Kossuth Lajos, Teleki Pál gróf sír­­­emlikén. A MÉP egy­ küldöttsége koszorút helyezett el Darányi Kál­mán volt miniszterelnök tassi sír­boltján. Teleki Pál gróf sírjánál Sok küldöttség kereste fel Ha­lottak napja alkalmából kegyeletes megemlékezéssel a Teleki Pál gróf sírját. A magyar cserkészmozgalom országos parancsnoksága tagjaiból álló küldöttség árvalárghajas ko­szorút helyezett el örökös tisztelet­beli főcserkészének, Teleki Pál grófnál­ a sírjára. A Fiatal Magyarság Szövetség népes küldöttsége jelent meg a sírnál, amelyet elborították a ko­szorúk és virágok. A küldöttség soraiban ott volt Bárdossy László volt miniszterelnök, a szövetség je­lenlegi szenior elnöke is. Szabó Gyula mondott beszédet, amelyben megemlékezett arról a soha el nem múló nemzeti kegyeletről, amellyel a magyar társadalom a nagy ál­lamférfi iránt érez. Bárdossy László helyezte el a sírra a szövet­ség nemzeti szalagos koszorúját. A szövetség még egy másik koszo­rút is helyezett a sírra, a levelek közé­­ékelve a Teleki Pál arcképét Viselő Merjünk magyarok lenni című könyvecskét. Ebben a brevá­­riumban gyűjtötték össze Teleki Pál grófnak nemzetet tanító hal­hatatlan mondásait. Borostyánból és fenyőfából font koszorút helyezett el Munkács vá­ros nevében Vozáry Aladár kép­viselő az első bécsi döntés ötödik évfordulója alkalmából. A koszorú nemzeti színű szalagján ez az em­lékezetes dátum felírása áll: 1930 november 2. A másik szalag kék­fehér színű, ez Munkács város szí­ne és ez a felírás áll rajta: Kö­szönjük — Munkács városa. A Kormányzó úr hitvese lett a keresztanyja egy dévaványai földmíves tizenhatodik gyermekének Dévaványán Borbiró Sándor földmívesnek a felesége, akinek legidősebb fia hosszabb ideig az orosz harctéren küzdött, a közelmúltban 16-ik gyermeké­nek adott életet. A derék ma­gyar családanya kérésére most a Kormányzó Úr hitvese vál­lalta az újszülött leánygyermek keresztanyai tisztjét és egyide­jűleg megfelelő összeget küldött a boldog anyának, hogy azon az újszülöttnek ajándékot vásárol­jon. A keresztelőn a Főméltó­ságú Asszonyt Urbán Gáspár báró főispán felesége fogja kép­viselni. Dwiafirreden ( Budapesttől 27 km-re, Vasúti meg»álló fárd után Szászha­­lombattay [vonutt Kelenföldről reg­­gel 7.53-kor)* Ezenkívül hajóössze­­síötteté­ is. «JELENTŐS KÖZMUNKÁK Tájékoztatás: Magyar Tisztviselők Takarékpénztára B. t.-nál, IX. ker., Ferenc-körút 14. Telefon 188 - 878 Bihar megye küldöttsége Tisza István sírjánál Bihar vármegye küldöttsége vi­téz Nadányi János alispán vezeté­sével Geszten felkereste Tisza Ist­ván gróf sírját, vértanú halálának 25. évfordulója alkalmából. Kegye­letes megemlékezéssel koszorút he­lyeztek a sírra. Az ünnepségen megjelentek a Tisza-család képvi­selői, valamint Geszt község elöl­járóságának tagjai. Koszorút he­lyezett a sírra Nagyvárad város küldöttsége is és elhelyezték Geszt község koszorúját. Nagyváradon eltemették Beöthy Lá­sz­ót Nagyvárad, nov. 2. Vasárnap délután helyezték örök nyugalomra a nagyvárad-olaszi te­metőben lévő családi sabok­ban Beöthy László nyug­­kereskedelem­ügyi minisztert, a felsőhöz volt al­­elnökét. A koporsót Gálffy Sándor apátplébános szentelte be. Az em­lékbeszédet Gziffra Kálmán, Bihar vármegye főispánja mondotta. A temetésen a felsőházat Papp-Szász Lajos császári és királyi kamarás, Markovits Kálmán, Medvigy Fe­renc és Miskolczy Pál képviselték. Képviseltette magát a temetésen Bihar vármegye, Nagyvárad vár­os, valamint igen sok egyesület és tes­tület is. Ttwaettemái Hivatalos közlemény angolszász repülőgépek berepülésérül A Magyar Távirati Iroda be­­repültek, majd északnyugat felé lenti, az ország területét elhagyták. Folyó hó 2-án, a keddi napon, a déli órákban angolszász repü­lőgépek az ország nyugati ha­társzélén több hullámban be-Visszarepülésük ugyanezen az útvonalon történt. Bombázásról vagy egyéb károkról eddig nem érkezett jelentés. Ötéve A Belvedere-palotában öt esz­tendeje hangzott el az első bécsi döntés, amely először törte át a trianoni rendszer által épített börtönfalakat. A Versaillesben megalkotott világrend bukásá­nak logikus következménye volt az, ami 1938 november 2-án a Belevederében történt. Hiszen Magyarország 1920 óta követke­zetesen és megingás nélkül küz­dött együtt azokkal a nagy, ba­ráti nemzetekkel, amelyek Euró­pa érdekében a páriskörnyéki békék tarthatatlan rendszere el­len harcoltak. Ma már tudjuk, hogy milyen végzetes következményekkel járt volna, ha nem sikerül ideje­korán felőrölni Csehszlovákiát, a békeparancsok legszigorúbb tákolmányát. Ma már világosan látja mindenki, mi sors várt volna a keresztény Európára, ha közepén itt marad a bolseviz­­mus előretolt támaszpontja, a Szovjet „repülőgép anyahajója“. Nekünk, magyaroknak az igaz­­ságtétel és a méltán kivívott szabadság örök dátuma marad november másodika, hiszen az ötödik évfordulón még most is szemünk előtt látjuk a mámo­rosan ünneplő budapesti száz­ezreket, a Kormányzó Úr elé vonuló fővárost, amely könnyes szemekkel énekli a felszabadu­lás, igazságtétel nagyszerű Him­nuszát és önfeledten élteti Hit­lert, Mussolinit. Azokban az órákban a magyarság meg­fogadta, hogy soha nem feled­kezik meg erről a napról és ar­ról a két férfiúról, a Führerről és a Dúcéról, akik a lovagi­as barát, bajtárs,­as igazságot érző államférfi nemes érzelmeivel ál­lottak mellettünk a nehéz órák­ban. Az ötödik évfordulón a ma­gyár sár­ ugyanazokkal az érzel­mekkel gondol a nagy napra, mint amelyek akkor eltöltötték a szívét. Hiszi és vallja, hogy a közös európai igazság, amely november 2-án győzött, győzte­sen fog kikerülni a mostani vi­lágküzdelem­ből is. Bornemisza miniszernek vasárnap nyújtják­ át az ózdi kerület egyhangú mandátumát Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter, akit az ózdi választó­ke­rület kért fel, hogy vállalja a képviselőséget, az elmúlt szom­baton benyújtotta ajánlásait a választási elnöknek. Rajta kívül senki sem adott be ajánlást, így tehát Bornemisza Géza minisz­tert már e pillanatban az ózdi kerület megválasztott képviselő­jének lehet tekinteni. A tulajdonképeni választás no­vember 7-én, vasárnap lesz. Ez alkalomma azonban már csupán a képviselői megbízólevél átadá­sára fog sor kerülni. A választás napján Bor­nemisza Gézának ünnepélyes ke­retek között nyújtják át a kerü­let mandátumát. Indiában még mindig nem fékezték meg az éhínséget IJj-Delhi, november 2. Az indiai éhínség, minden se­gélyakció ellenére, napról-napra jobban terjed. Bengálián kívül különösen Travancore, Cochin és Misore déli fejedelemségeket és Kashmir északi fejedelemséget sújtja az éhínség, valamint az azzal kapcsolatban fellépett ko­lerajárványt. Ezenkívül azonban Orissza és Madras tartományok tengerparti vidékén, valamint Bombay tartomány déli részén éhinség és járvány lépett fel. — kitüntetés. A honvédvezérkar főnöke legutóbb kelt rendeletével a Szovjet elleni hadműveletek alkal­mával tanúsított kiváló szolgála­taiért Kelenváry László tart. had­nagy, újságírót dicsérő elismerés­ben részesítette, — 16 község gazdasági elöljárói Nagykőrösön. A földművelésügyi minisztérium a nagykőrösi téli gazdasági iskolában kéthetes gaz­dasági továbbképző tanfolyamot rendezett. A tanfolyamra 16 köz­ségből 24 gazdasági elöljárót ren­deltek be, akik vasárnap szép ered­ménnyel vizsgáztak le. A vizsgán a földművelésügyi minisztérium kép­viseletében Sinkó Kálmán gazda főfelügyelő elnökölt. 3 - Pyramidon tabletták meg­ -­ nyugtatóan hatnak­ a fájlalm­ak agyi központjára megszűnnek Nagy ünnepségen ülték meg a magyar protestán­sok a reformáció emléknapját a pesti Vigadóban Vasárnap este a pesti Vigadó­ban tartották a reformáció emléké­nek főünnepét, amely a Protestáns Napok legkiemelkedőbb eseménye volt. Az ünnepségen a kormány ré­széről megjelent Szász Lajos köz­ellátási miniszter, a felsőház nevé­ben Radvánszky Albert báró al­­elnök, koronaőr, a képviselőház megbízásából vitéz Tors Tibor al­­elnök, az államtitkári kar tagjai közül Tomcsányi Kálmán, Fáy Ist­ván és vitéz Bonczos Miklós, ott voltak még Ravasz László reformá­tus és Józan Miklós unitárius püs­pökök, valamint több magasrangú katonai személyiség. Szabó Imre esperes imája után Tasnádi-Nagy András titkos taná­csos mondott megnyitó beszédet. Szólott a gyűlölködésről, amely ál­lammá szervezett istentelenség for­májában ontja pusztító erejét a ke­resztyén Európa, felé, azonban ne­künk tudnunk kell, hogy Isten ke­zében vagyunk és hisszük, hogy ő el nem hagy bennünket. Minket erősít hitünk mellett, reformáto­raink számos példája, melyek a lelkierő fenköltségére és győzelmes voltára tanítanak. Majd Luther megingathatatlan jelleméről szólva, utalt arra, hogy milyen legyőzhe­tetlen erőt adna nekünk, ha bátor kötelessé­gteljesítésnek a lélek mé­lyén gyökerező megingathatatlan hitnek ez a szelleme hatna át. A képviselőház elnökének meg­nyitó szavai után Kapi Béla evan­­­gélikus püspök mondott ünnepi be­szédet. Azt fejtegette, hogy miben áll a reformáció nemzeti szolgá­lata. Hangoztatta, hogy a reformá­ció új irányt szab az állam fejlődé­­­sének és a nemzetben Isten teremt­ményét látja és Istentől kapja kül­­detését is. A püspök ezután visszapillantást vetett a protestáns írók munkássá­gára és megállapította, hogy a re­formáció prédikátorai és költői nem­ siránkoznak a nemzet siralmas ál­lapotán, hanem feltárják annak mélyen fekvő okait. A reformáció nemzeti szolgálata a nemzeti egyéniség kiépítéséhez lép elénk s ugyanazok a felada­taik, mint azelőtt. Szükség van a reformáció nemzeti szolgálatára, hogy bőven adja az Isten igéjét és vezessen mindeneket az élő Krisz­tushoz. A nagy tetszéssel fogadott ünne­pi beszéd után az ifjúság nevében Simon Imre református teológus szólalt fel és a mindvégig megha­tóan szép ünnepély Veress Gábor dr., a Bethlen Gábor Szövetség társelnöke, IBU­SZ-vezérigazgató, záróbeszédével ért véget. Tasnádi Nagy András rádióelőadása a magyar reformációról Tasnádi Nagy András, az Orszá­­gos Betthlén Gábor Szövetség el­nöke, a reformá­ció emléknap­ján rádióelő­adást tartott „A reformáció ha­tása a magyar életre” címmel. Beszéde elején történelmi vis­- é­senpillantást ve-t/F tett a magyar reformáció ki­alakulásának leg­első idejére és hangsúlyozta, hogy bár az ellenreformáció bizonyos mértékig visszaszorította a refor­mátorok munkájának hatását, a színtiszta magyarság nagy része mégis a reformáció lelki hatásai alatt az evangélium szerint megre­formált hitben él. A tárgyilagos történetírás már régen megállapí­totta, hogy a protestantizmus im­már közel egy félévezred óta nél­­kü­lönghetetlen tényezője a magyar­ság erkölcsi erejének, jellemének és kitörölhetetlen része az ország történetén­ek. Tasnádi Nagy András ezután a reformációnak a magyar életre gyakorolt hatásáról beszélt. Megál­lapította, hogy a reformációnak nem kis része volt abban, hogy a mohácsi vész után a lelkében meg­rendült nemzet össze nem omlott. Ezután az illusztris előadó, Ká­­roli Gáspár bibliafordításával fog­lalkozott és ezzel kapcsolatban­s megemlítette, hogy a XVI. század harminc magyar nyomdája közül huszonkilenc volt protestáns kézen. Ezekben a nyomdákban nemcsak vallásos könyveket, hanem a nem­zeti művelődést szolgáló munkákat is nyomtatták. A protestáns egyházak alkotmá­nya a presbiteri rendszer legköz­vetlenebb közösségbe hozta az egymástól egyébként nagyon távol élő társadalmi rétegeket. Ennek kö­vetkeztében nevelődött bele a nagy tömegek lelkébe az emberi és nem­zeti öntudat és innen van, hogy a nemzet szabadságáért vívott moz­galmak megindítói is, és részesei túlnyomón protestánsokból kerül­tek ki. Tasnádi Nagy András végül rá­dióbeszédében a prodestinátióró beszélt. A törvény parancsa: a munka­adó, gazda, hivatalfőnök kötele­­orvoshoz utasítani azt az alkal­mazottját, akiről tudja, vág,­ akár csak sejti is, hogy gümő kóros. Kövessük a törvény sza­vát. Jr / f jr / Ifyerket, Va vrm 4 pengős ÁLL­AMI SORSJEGYE MuyJjidec...

Next