Függetlenség, 1943. december (11. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-01 / 272. szám
Szerda, 1943 december 1 ffiaagzívnév Nagy érdeklődés mellett megkezdte a Ház a költségvetési felhatalmazás tárgyalását A vezérszónokok fontos megállapításai a politikai és háborús helyzetről A parlament egyeteme felismerte az idők komolyságát — mondotta Laky Dezső a kormánypárt vezérszónoka Az állami költségvetés tárcánként tárgyalása után kedden a képviselőház áttért a megajánlási javaslat vitájára. Mindig mozgalmas életet jelent ez a vita a parlament életében, ilyenkor az egyes pártok vezérszónokai időkötöttség nélkül fejthetik ki nézetüket a felelős magyar politikai vonalvezetésről. A most kezdődő felhatalmazási, illetve megajánlási törvényjavaslat tárgyalását különösen nagy érdeklődés előzte meg politikai körökben. Sőt az érdeklődés hullámai túlterjedtek a pártok keretein kívül is, úgyhogy a nyilvánosság meglepő nagy számban képviseltette magát a karzatokon a felhatalmazási javaslat első tárgyalási napján. Az ülés 10 órakor kezdődött, de már félórával előbb gépkocsik hosszú sora állott az Országház déli része mellett, a Kossuth téren. Percről-percre egyre nagyobb csoportokban érkeztek meg a törvényhozók, úgy hogy az ülés kezdetére már teljes létszámban ültek padsoraikban a törvényhozók, az ErdőVitéz Tors Tibor elnök 10 órakor nyitotta meg az ülést. Felolvasta a pártok vezérszónokainak neveit, majd bejelentette az összeférhetetlenségi bizottság határozatát Pocsernik Ottó képviselő ügyében. Inántsy.pap Elemér előadó megállapította, hogy az állami költségvetés elsősorban közigazgatási jelentőségű majd rövid történeti visza pillantásban indokolta meg, hogy az állami költségvetés végrehajtását 1897 óta tételes törvénnyel kell megállapítani a törvényhozásnak. Különleges jelentőséget tulajdonított a mostani költségvetésnek, amely nehéz viszonyok között, háborús idők közepette született meg, de amely úgy kiadási, mint bevételi tételeiben fejlődést jelent a múlttal szemben. Amint állam nincs közigazgatás nélkül, úgy modern állam nem lehet költségvetés nélkül — hangsúlyozta az előadó beszéde végén.ly a Párt tagjai, a kormánypárti képviselők és a többi pártok törvényhozói. Amikor a csengők megszólaltak, Reményi-Schnelter Lajos pénzügyminiszter és Zsindely Ferenc kereskedelemügyi miniszter vezetésével a kormánypárt törvényhozóinak nagy csoportja vonult az ülésterembe, nem sokkal utóbb Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter is helyet foglalt pirosbársony székében. Éppen úgy, mint a költségvetés tárgyalása, ez a vita is magas színvonalon indult. Elsőnek vitéz Imrédy Béla mondott bírálatot nyugodt, tárgyilagos hangon és ugyanígy válaszolt neki a Ház nagy érdeklődése mellett Laky Dezső, a Magyar Élet Pártja vezérszónoka. Ezúttal üresek voltak a folyosók, mert mindenki benttartózkodott az ülésteremben. Zsúfolt padsorok előtt foly az ülés. Ott volt Kállay Miklós miniszterelnök is, aki ugyanúgy, mint a költségvetési vitában, ezúttal is teljes figyelmét szentelte a felszólalóknak, hogy „ez a háború a mi háborúnk”, napról-napra időszerűbb lesz. Ezért szükséges, hogy a magyarság világpolitikai helyzetét és a háborúban számunkra kockánforgó tétet világosan lássa. Az álmodozó amerikai külpolitikusoknak Moszkva túljárt az eszén. A moszkvai határozatnak az a pontja, hogy az ellenségeskedések megszűnte után a szerződő felek nem alkalmazzák hadseregeiket más államok területén, kivéve, ha előzetesen megállapodtak abban, Moszkva javára szól, mert így más megszálló csapatoktól nem zavarva bolsevizálhat. Németország az egyetlen hatalom, amelyre a kisállamok esetleges szövetsége támaszkodhatna. Mindezek a tervezgetések nem számolnak még azzal, hogy mi lenne Németországgal, ha a háborúból vesztesen kerülne ki. A német nép menekvése csak az Oroszországgal való szövetségben volna tűzvörös előjellel. Vitéz Imrédy Béla ezután azt fejtegette, hogy mi történnék, hogyha valami véletlen folytán az angolszász-orosz felülkerekedés esetén az angolszász koncepciók érvényesülnének. Ez esetben a kisantant szájize szerint történnék a középeurópai rendezés. Egy újabb megcsonkítási operáció várna reánk! Beszédét így fejezte be: Törhetetlen bizalommal hiszünk a magyar népi gondolat, a szociális igazság és a tiszta közéleti erkölcs jegyében megvalósuló magyar megújulásban, hiszünk minden idők legnagyobb háborús megpróbáltatásának történelmi értelmében és igazi céljában: a saját törvényeik és szokásaik szerint élő szabad és boldog nemzetek új Európájában és hiszünk a hűségnek és becsületnek a nemzetek értékét meghatározó fenséges törvényében. Indul a felhatalmazási vita Vitéz Imrédy Béla felszólalása A vezérszónokok közül elsőnek vitéz Imrédy Béla beszélt, örömmel állapította meg, hogy van kérdés, amelyben mindnyájan, pártkülönbség nélkül egyek vagyunk és ez az, hogy a nemzetnek sokkal inkább, mint valaha, szüksége van hősies szellemű, korszerűen felfegyverzett és kiképzett hadseregre. Ezután a parlament működésével foglalkozott és kifejtette, hogy felfogása szerint a parlament megcsontosodott és a pártkeretek megmerevedtek. Sürgette a háború hőseinek földhöz juttatását és mint mondotta, a zsidóbirtokoknak katonaviselt, gyermekáldásban gazdag magyar családok kezébe kell jutnia. Amíg a mezőgazdasági munkásság lábbeli- és ruhaszükséglete nincs biztosítva, addig, a honvédelmi szükségleteket mindig előtérbe helyezve, textil- és bőrnyersanyagot más célra, mint mezőgazdasági és ipari munkások szükségletének ellátására felhasználni nem szabad. A feketepiacról megállapította, hogy kezd elemi csapássá válni. Kifogásolta az ár--és bérrendezést. Belpolitikai szempontból a szociáldemokraták működésével kapcsolatban más nézetet vall. Amikor egy nemzet háborúban áll, akkor a külpolitikai és katonai célok követése tekintetében nincs helye liberális elnézésnek. A zsidókérdésben megállapította, hogy a zsidók azok, akik a szellemi szabotázs fegyvereit forgatják legjobban. Pénzük és összekötik!é-seik vannak, szeretik a jó életet és ezért a feketepocon ők adják a kereslet zömét. — A minizterelnöknek az a mondása — fog tarta lm.é.y —. Laky Dezső: Az események igazolni fogják a kormányt Laky Dezső, a MÉP vezérszónoka következett ezután és általános nagy figyelem közben elmondott beszédét az Imrédy Bélának adott válasszal kezdte el. — Ha nem is érezné mindenki — mondotta — azoknak az időknek roppant súlyosságát, amelyeket méltán lehet zord időknek nevezni, az ellenzék vezérszónokának beszéde még jobban rádöbbentett valóban arra az igazságra, hogy az ország nagy szakadék szélén jár és végtelenül kell vigyázni, el ne hibázzunk egy arasznyira sem egyetlenegy lépést. Mert ha elhibázzuk, bizonytalan, lenne-e módunkban mégegyszer úgy felmelkedni, mint a múlt háborút követő korszakban. Megállapította, hogy Imrédy Bélának, aki régebbi beszédeiben is bírálta a kormány munkáját, fokonként csökkent a parlament munkájára vonatkozó kritikája. Neki is jól esett látnia, hogy az idei költségvetési vita során többnyire telt padsorok hallgatták a vita felszólalóit. Ez is azt mutatja, hogy a parlament egyeteme felismeri az idők komolyságát. A miniszteri válaszokból is azt lehetett megállapítani, hogy a kormány tagjai mérlegelték az elhangzottakat. Az a véleménye, talán abban sem jár egészen messze felfogása az Imrédyétől, hogy a parlamenti beszédek szövege nem hű tartalommal jelenik meg a napi sajtóban. Ez nemcsak az ellenzéknek fáj, mindenkinek fáj, de nincsen másról szó, mint az anyaggazdálkodásnak egy fontos parancsszaváról, hogy takarékoskodni kell az újságpapírossal. A kormánypártban mindazokban a kérdésekben, amelyekben kifogásokat hozott fel az ellenzék vezérszónoka, megvan a jogosult bizalom a kormány iránt. A kormány munkája tövissel teli úton halad. Beszélt a földbirtokpolitikáról s megállapította, hogy a kormány változatlanul szívén viseli a mezőgazdaság ügyét. A földkérdés régi probléma. Vannak olyan körülmények, a politika programpontjain kívül, amelyek nem engednek pontot tenni bizonyos problémákra. Vigyázni kell, nehogy az elhirtelenkedés súlyos károkat okozzon. Kiemelte a termelés mennyiségi és minőségi fokozásának fontosságát. Az események igazolni fogják a kormányt, azért, hogy a mai háborús viszonyok között is elég bátorsággal rendelkezett nagyarányú mezőgazdasági program kidolgozásához és ennek a programnak végrehajtásához. Erős szavakkal bélyegezte meg a feketepiac károkozóit. Rámutatott arra, hogy azok az elgondolások, amelyek Magyarországon az ár- és a bérfronton csendet és mozdulatlanságot kívántak teremteni, az ország gazdasági helyzete folytán nem mindenben voltak keresztülvihetők, de nálunk sokkal gazdagabb országok sem tudták ezt megvalósítani nem tudja, összeegyeztethető-e az alkotmánynyal Imrédynek az a kijelentése, hogy a gazdasági miniszterek munkásságában szervesebben kellene kooperációt biztosítani. Magyar hivatás, öntudat, felemelkedés Helyesnek tartaná, ha a földadót is át lehetne vinni a mai aranykorona-alapról a búzaalapra. Megállapította, hogy a költségvetésben a kormány nagy összegeket tud fordítoti beruházásokra és éles hangon cáfolta azt a beállítást, mely szerint a GyOSz és a szociáldemokrata szervezetek irányítólag hatnának a magyar iparpolitikára. A beszerzési csoportokat a közalkalmazottak számára helyesen szervezik és visszautasította, hogy a magyar politikában misztikus ködbe igyekeznének burkolni valamilyen álláspontot. Nemcsak mondogatjuk, nemcsak átérezzük, hanem tudjuk is, — és megteszünk mindent annak érdekében, — hogy ez az ország valóban szociális állam legyen és aki ismeri szociális törvényeinket, amelyek nem csupán a mi büszkeségeink, hanem büszkeségei lehetnének bármelyik ország törvényhozásának, annak nem kell szégyenkeznie azért a hatalmas fejlődésért, amelyet az ország felmutat a legutóbbi öt-hat esztendő alatt. Semilyen tekintetben nem próbáljuk magunkat hiú ábrándokba ringatni, mert tudjuk, hogy az élet minden vonatkozásában, bármilyen fokra ért el egy nemzet, van fejlődési lehetőség, hiszen meghalna a nemzet abban a pillanatban, amikor újabb, meg újabb célokat nem tűzne maga elé. Nyilvánvalóan nekünk is vannak ilyen céljaink Tudjuk és megmondjuk, hogy vannak még ennek az épületnek olyan szobái, amelyek még nincsenek bebútorozva. Lehet beszélni arról, hogy a mezőgazdasági, betegségi biztosítást meg kell csinálni. Meg is csináljuk, és ezzel megint félmillió ember arcáról fogjuk letörölni a gond ráncait. A szociálpolitika gondolatkörébe tartozik, hogy iparkodtunk-e biztosítani a dolgozó lakosság komoly és reális megélhetését. A számadatok kétségtelenül bizonyítják a kormány gondoskodását, azok a számadatok, amelyek a mostani és a régi életszínvonal mértékeit mutatják. A kormány a háború elindulása óta ott volt mindig, mikor a munkabérek színvonalát figyelni kellett és nem mulasztotta el a megfelelő intézkedéseket. A mai időkben egyetlen kormány sem mondhat többet, mint azt, hogy a magyar hivatásnak, öntudatnak, felemelkedésnek mindennél előbbrevalóbb gondolata vezeti cselekvéseiben. Azzal a veszedelemmel, amely az orosz győzelem esetén fenyegeti az országot, mindenki tisztában van. Határozott hangon szállt szembe azzal a rágalomhadjárattal, amellyel külföldön jól ismert körök ártani akarnak Magyarországnak. A kormánypárt a legteljesebb bizalommal áll a kormány mögött és ezzel a bizalommal elfogadja a javaslatot. Hosszas éljenzés és taps követte a kormánypárt vezérszónokának beszédét. A kormány tagjai üdvözölték először és azután a képviselők csoportosan járultak hozzá, hogy üdvözöljék. Szölössy Jenő, a Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka kifogásolta, hogy a miniszterek a pártban válaszolnak az interpellációkra,, a Házban pedig nem. Nem használ a parlamentarizmusnak, ha az ellenzék bírálatát mellőzi. Véleménye szerint a kormány az eseméynyekkel irányíttatja magát. A javaslatot nem fogadta el. Kéri József és Fia4z.fehöm Teleki Béla gróf állay Miklós történelmi felelősségéről Teleki Béla gróf, az Erdélyi Párt vezérszónoka azt állapította meg mindenekelőtt, hogy a háború utánra is és minden időre megszabta a magyar programot a honfoglalásnak az a ténye, mely a Kárpát-medencében alkotott államot. Ez a földrajzi nagy táj gazdasági szerkezetével és életével is oszthatatlan egységes egész. A benne élő népeknek is egységben kell élniök, ez a közös sorsunk. Éppen ezért fájlaljuk, hogy a körülöttünk lakó népek egynémelyike a közös veszélyezettség ellenére sem tudja megérteni a természet és a történelem meghamisíthatatlan törvényeit. A magyarság kárpátmedencei feladatai még nem zárultak le. A különböző népeket itt az egymásrautaltság és az államhatalom kényszerén túl csak egy magasabbrendű életforma, magasabbrendű társadalom és gazdasági berendezkedés képes egységbe fogni. A háború utáni Európában Magyarország csak új társadalmi berendezkedéssel töltheti be a maga hivatását. Nem elég csak hangoztatni, hogy itt nem lesz több forradalom, hanem lényegbevágó erélyes és következetes intézkedések szükségesek. Társadalmi békét kell teremteni, ezt pedig a nemzeti öncélúság, a keresztény erkölcs és a szociális egyenlőség szilárd pilléreire kell felépíteni. Aki nem áll a reform oldalára, az forradalmi törekvéseket segít elő. Biztató jel azonban, hogy a magyar reformgondolat ma már nem pártkérdés, vagy csoportkérdés, mert egyetért ebben az egész társadalom és meg akarja valósítani a kormány. Bizonyos reformok megvalósítására már most van szükség, mert a nemzetet a jövő Európájába nemcsak katonáink hősiessége, hanem vezető rétegeinknek olyan mértékű áldozatkészsége mentheti át, amilyent a jobbágyfelszabadítás óta még nem láttunk, de követelünk. A parlamentarizmus az egyetlen magyar közéleti életforma, de ki kell küszöbölni ennek hibáit. Az összeférhetetlenségi törvény reformja most ismét időszerű, mert egyes esetekben igen liberálisan kezelik a képviselői összeférhetetlenségi eseteket. Az összeférhetetlenség kérdése az is, hogy magasrangú tisztviselő nyugdíjaztatása után vállalhat-e vezető szerepet olyan vállalatnál, amely ellenőrzése alá tartozott. Az államnak vissza kell szorítania a társadalomhoz azokat a feladatokat amelyek társadalmilag elvégezhetők. Szociális berendezkedéseinkkel nemcsak a magunk jólétét biztosítanók, hanem európai hivatást is szolgálnánk a Kárpát medencében. A háború elterelte a figyelmet a birtokreform ügyéről, de nem zárta le, sőt minden jel arra mutat, hogy ennek a kérdésnek a megoldatlansága a maga teljes élességével kerül felszínre a háború után. Nagy kérdés, hogy akkor majd tudjuk-e a nemzeti és termelési szempontjainkat ilyen reformnál úgy érvényesíteni, mint ahogyan most ez lehetséges volna. Éppen ezért ezt a kérdést a pártpolitikai agitációk és a váltakozó közhangulat felé kell emelni- Felolvasta pártjának a földbirtokreformmal kapcsolatos programpontjait. Az ipart decentralizálni kell, a magántőke kezdeményezésének méltó helyet biztosítani. Felhívta a figyelmet a Székelyföld iparosításának fontosságára.A délerdélyi magyarság helyzetéről beszélt ezután. Eseteket és példákat hozott fel annak bizonyítására, hogy itt méltányos és emberies a román kisebbséggel szembeni bánásmód. A párt örömmel fogadta azt a miniszterelnöki bejelentést, amely kilátásba helyezte, hogy a kormány végső esetben hozzányúl a retorzió eszközéhez. Azt a kívánságot terjesztette elő, hogy a minisztériumok a nemzetiségi ügyek intézésére a visszatért magyarok közül válasszák ki a megfelelő embereket. Kormányelnököt még nem terheli olyan súlyos felelősség, mint Kállay miniszterelnököt, aki igaz magyar érzéssel és a nemzet jövőjében való hittel és erős akarattal áll azon a helyen, ahová a magyar sors állította. Sorsunk alakulása sok tényezőn fordult meg, de ezek közül egy a mi hatalmunkban áll, és ez a mi belső egységünk. A kormányzat szilárdságához járul hozzá az Erdélyi Párt azzal, hogy a javaslatot elfogadja. Thildy Zoltán a Kisgazdapárt, vezérszónoka szólalt fel ezután és a felelősség elvét hangoztatta. Azt hiszi, hogy a kis nemzeteknek az egymás közti megértés útját kellene keresniök, mert ez a közös sorsunk. A Duna völgyében nem lehet béke a magyarság törekvéseinek érvényesülése nélkül. A javaslatot nem fogadta el. A szerdai ülésen folytatjuk a vitát. 3 - Bajtársi találkozó. A volt 32-es tiszti és nem tisztiállományú bajtársak december 5-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Schuhrmannféle (vc. Micheller) vendégeiben összevetelt tartanak é® a bajtársak minél nagyobb sámű megjelenését kérik. Men elent! Jim-Trscíáf wiféz Vrchjorpic' repute száz ar’es ’ műve Beszámoló a magyar légierőn szovj bhardtén jelj sümenetről 1941 -1943 ARA: 10- P. Ka), ható és megrendelhető ST AIM'M Könyvk'adőv' ’Ihamál Rózsa utca 111 iT.: 111-245) STÁDIUM könyvesboltja PFEIFER FERDINAND, Kossuth Lajos-uca 5 kereskedésben. József korai 5 és mindel köny !