Függetlenség, 1944. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-01 / 1. szám

-2 idegeinken is. Nagy harcok, meglepetések, vakmerő fordulatok idején ellenünk is megmozdítják majd a rémhírek marcangoló fúriáit, a csábító ígérgetéseket és a durva megfélemlítés terrorját. Az Urnák 1944-ik esztendejében vizsgázni fog a magyar társadalom. Észreveszi-e, hogy aki riasztani, csüggeszteni akar, az az ellenség szövetségese? Meglátja-e, hogy aki a demokrácia világmegváltó erejéről suttog, aki el akarja hitetni, hogy a szovjet megváltozott, visszatért a valláshoz, nacionalizmushoz, tulajdonképpen azidegen erőszak szálláscsinálója? Felismeri-e ez a társadalom, hogy minden kegyes frázis, humanista szólam, elgyávító és poshasztó szónoklat, újságcikk mögött ott van a sötét Ahasvérusi arc, a judeai szándék, hogy legyőzze a férfias elszántságot s — mindegy, ha egy nemzet veszte árán is — visszaszerezze a maga elveszett hatalmát, elveszett pozícióját? Tud-e majd a magyar faj olyan elszánt, összetartó lenni a védekezésben, mint amilyen kemény és céltudatos ennek az ötezer éves sorsközösségnek minden képviselője a támadásban, a bomlasztásban, a rágcsálás fejlett technikájában? * Végül tudja-e meglátni,hogy egyedül az a jó oldal, ahol állunk, egyedül az a magyar vonal, amelyen a jelenlegi államvezetés halad. Rádöbben-e végre, hogy ez az igazi magyar szabadságharc, ez az egyetlen választás számunkra, ez az egyetlen lehetőség, amellyel megmenthetjük nemzeti létünket? M mert ettől a felismeréstől függ a magyar sors. Elttől függ, hogy milyen lesz, hogy alakul a magyar újesztedő. * Harangok zúgása, ágyúk mennydörgő viharja búcsúztatja ma az ó-esztendőt. S itt a pesti kőrengetegben, az aszfalt sivatagon mi a nádfedeles portákra, éji sötétbe bukott viskókra, apró tanyai házakra gondolunk. Él-e még az a lélek, — midőn még nem altatta el a zsidó áfium — hősöket, héroszokat vezényelt kifogyhatatlan seregekben a szabadság, függetlenség zászlói alá? Él e még az a magyar elszántság, amelynek képviselői nem ismerték a közönyt, a kényelmet, nem óhajtották a minden áron való béke szolgai nyugalmát? Van-e még parasztház, amelynek mestergerendái alatt Petőfi Sándorok, nemesi kúriák, amelyek bolthajtásai között Kossuth Lajosok születtek? Él-e még az a magyarság, amelynek alig szabadult jobbágyai 1849-ben kapára, kaszára kapva, túlerőt nem mérlegelve, életet nem kímélve indultak rohamra ugyanazzal a keleti barbársággal szemben, melynek Kossuth szavai szerint „tradíciója a leigázás és rabszolgaság“. S mert hiszünk abban, hogy ez a magyar fajta él, mert tudjuk, hogy szemét nem kötheti be többé semmifajta idegen, szőrös kéz, mert önmagunkban, az örök magyarságban hiszünk, tudjuk, hogy jöhet harc, megpróbáltatás, szenvedés, de dicsősége lesz a magyar újesztendő. I Bels! mágusai (Tibet misztikája és csodái) Dr. Alexader Cinnon a világhírű angol hipnózsis-szakorvos és tibeti kutatónak a tibeti jógáról, szuggpzzióról és tek'm'tiról írt hatalmas sikerű munkája. Amerikába. két millió példányban kelt Arignáb?ts ki ?..ást ért el Német «»véd norvég óla?? spanyol nyelven is mee- Or Bilogh B ni* fordítása.ra: 12.— Plada hipnózisa (Kelet „bzuggcsztió. Jó*ája‘4 a gyakorlatban. Dr. Balogh Barn*'300 oldalas munkája Kelet és Nyugat hipnózisát is* merteti és indiai mesterek tanításai alapján gyakorlati tanácsokat ad ugyan állíthatjuk minnnapi életünkben a készség, érvényesülés, és idomulás szolgálatába. a teleti hipnózis törvényeit, j ,ár. 15. liitor 18.- P japén mesék Dr. Balogh Barna Japán eredetiből fordított népmesegyűjteménye — eredeti, japánt, színes fametszettel — a karácsonyi könyvpiac egyikegszebb kiállítása ’ ,könyve A virágon Nip- ; j-m. gyönyörű meséi 1 f.‘b'‘tteket 1* gyönyör- f ködtetik, a Ara. ikStve) I.- f. STADIUM «VI., Bózsai Józsefskörút 6., Pfeifer Fci-utca/ill.) — Kapható a Stádium könyvesboltjában,erdei könyvkereskedésében IV. Kossuth Lajosutca 5. faltn- összes U -ivvkereskedésekben. y Merénletet követtek el erodásképek ellen A Ru-Isia Iroda jelentése szerint Öntökein revolvarea merényletet követtek el Ole Bjeem Kraft dán konzervatív képviselő ellen, a képviselő lakásán. Négy golyó találta el, mégpedig a csuklóján, a balcombján, a jobb hónap alatt és a hátán. Kórháziba szántották, is ott nyomban vérátömlesztést hajtottak végre rajta. TfÜ Quett HiRéa Szombat, 1944 január . •Japán A kairói értekezlet után a szövetséges államférfiak Roosevelt és Churchill egyáltalán nem titkolták, hogy Csangkaisek marsallal a Japán ellen indítandó nagy hadjárat részleteit beszélték meg. Csak egy pillantást kell vetnünk Kelet-Ázsia térképére, máris tisztában lehetünk azzal, hogy e beígért nagy hadjáratban a döntő ütközetek a tengeren lesznek. Amíg a Szovjet semleges marad Japánnal szemben, a szárazföld felöl Japánt, Ázsia legnagyobb katonai hatalmát, megtámadni nem lehet. Tehát az angol és amerikai hajóhadnak lépésről-lépésre el kell foglalnia a hollandindiai nagy szigeteket, a Fülöp-szigeteket, hogy valamelyest Japán közelébe férkőzhessenek. Ezt a hatalmas területen elszórt szigetvilágot a japán haditengerészet és szárazföldi hadsereg alig három hónap alatt szállta meg. A visszaszerzése semmiképpen sem lesz ilyen gyors. Szingapúrt, Angliának legnagyobb tengerészeti támaszpontját a Keleten, alig negyveezer katona védte. Hongkongban talán tizenkétezer angolszász katona állomásozott. Egész bizonyos, hogy a japánok az egész kínai tengerparton, valamint a régi Holland-Indiában és az ehhez közelálló brit szigeteken ma már milliós megszálló csapatokat tartanak. Ezek segítségére ott vannak a harci elszántságukról híres japán repülők és az eddig veretlen hajóhad légiflottájukat is. Biztosra vehető, hogy a japán hadvezetés az elkövetkező nagy ütközetekben igen fontos szerepet szánt a halálfélelmet nem ismerő japán repülőidnek. Az összecsapások első felében mindig a japán repülők fognak feltűnni és csak azután avatkozik majd be az a japán hajóhad, amelynek nagyságát és átütő erejét még hozzávetőlegesensem lehet tudni. Mécs Alajos fradió és kereskedelmi tengerészete Harc a Csendes-óceán uralmáért kezdtek, hogy a Csendes-óceánon megszerezzék a tengeri és légifölényt. Magától értetődik, hogy ezalatt a két esztendő alatt a japánok sem voltak tétlenek , míg szorgalmasan figyelik az amerikai és angol hadihajók vízrebocsátásáról kiadott jelentéseket — ők maguk is dolgoznak hajóépítő gyáraikban. Az utolsó békeesztendőben az angol és amerikai hajóhad ereje úgy viszonylott a japánhoz, mint 10:3. Vagyis minden három nagy japán csatahajóra tíz angol és amerikai jutott. Ez az arányszám részben a német sülyesztések, részben a japán haderő rombolásai következtében jelentősen megváltozott. Azt azonban senki sem tudja, milyen mértékben. Ez kiszámíthatatlan már azért is, mert nemcsak sz angolok és az amerikaiak építettek sok új hadihajót, hanem a japánok is. Ha a múltak tapasztalatait vesszük alapul, akkor egész bizonyos, hogy úgy a japán kereskedelmi, mint hadiflotta az elmúlt években ugrásszerűen fejlődött. Anglia és Amerika ,majdnem egyidőben üzente meg a hadatJapánnak. A japánok a hadüzenet első negyedórájában rajtaütöttek az Egyesült Államok a csendesóceáni flottáján és azt a percek alatt hosszú időkre megbénították. Még ma sem tudjuk pontosan, hogy a híres pearl harbouri ütközetben hány nagy amerikai csatahajó és repülőgépanyahajó pusztult el vagy szenvedett igen súlyos sérüléseket. Annyi azonban bizonyos -a mert a bekövetkezett tények is igazolták -, hogy a japánok Pearl Harbour után szinte zavartalanul rá tudták vetni magukat a Délkínai tengeren és a Jávai tengeren tartózkodó angol és holland egységekre. Az angolok legnagyobb vereségüket közvetlenül Szingapúr mellett szenvedték, ahol két legmodernebb és legnagyobb csatahajójukat sülyesztették el a japánok. Ezután következtek még a részletütközetek, amelyeknek kimenetele már nem volt kétséges. Azóta elmúlt két esztendő és az amerikaiak, valamint az angolok ezalatt az idő alatt nagy hajóépítési programba A csuzimai ütközetből a saamonszigeti csatákig Ha a japán tengerészet fejlődését figyeljük, rögtön szemünkbe ötlik, hogy valahányszor Japán háborúba keveredett, utána mindig elképesztő mértékben megerősödött úgy a kereskedelmi, mint a hadiflottája. Modern értelemben vett haditengerészete Japánnak csak hatvan éve van. 1875-ben bocsátották * vízre az első japán hadihajót Jokoszukában. „Seiki“ volt a neve. Még az orosz-japán háború idején is a japánok Angliában rendeltek hat csatahajót és hat páncélost, de két évvel később már maguk * építettek dreadnought okát. Innen kezdődik a japán hajóépítés felfelé törése. Bizonyosra vehető az is, hogy ma már Japán a manzuriai és északinál nagy vas- és széntelepek birtokában összehasonlíthatatlanul többet tud előállítani, mint a háború előtti években. A japánok mindig nagyon titkolták flottájuk erejét. Ez érthető is, mert minden nemzeti érdekük a tengertől függött, akár csak Angliának. A kereskedelmi hajók építéséről azonban már több adat áll rendelkezésünkre. Európai értelemben vett három kereskedelmi hajója 1870-ben volt Japánnak. Ezeket egy Yamanouchi nevű főnemes építtette. A hajók Yokohama és Kobe között bonyolították le az első rendszeres személy- és áruforgalmat. 1874-ben Japánnak ellentétei támadtak Kínával és akkor büntetőexpedíciót akartak küldeni Formosa szigetére. A japán csapatok szállítását az anggol és holland hajóstársaságok megtagadták. Innen kezdődika japán kereskedelmi hajóraj példátlan fellendülése. A japán-kínai első háború után a kereskedelmi hajóraj 177 százalékkal növekedett, az orosz-japán háború után 61 százalékkal, a világháború után 73 százalékkal. Pedig azokban az időkben Japán még nem rendelkezett azokkal a természeti kincsekkel, gyárakkal és emberi munkaerővel, mint ma. Egészen biztos, hogy ti háborúnak mostani hét esztendejében (annyi ideje áll Japán hadban) a japán kereskedelmi és hadiflottában még ennél nagyobb fejlődés történt. Japán hadierejét ma sokkal nagyobb köd borítja, mint néhány évvel ezelőtt. Nemcsak a kereskedelmi és hadihajó-parkjukat erősítették meg, hanem Msiülfolt rejtély As este merflMegpfdam egy barátnőmet, a családom ^nóg asztalnál találtam. MindjárUfelfiiuz a megelégedett hangulat, msJy ^iifdanijánuj^b^-tiralta s a kedvezjjf bejfyc^fiást Jfókozta. felfedezésem, hogy jfeguföbgi látogatásom óta jobban, egérv^cége^ebnen nüznek ki. "R,ejtélyess^erü igaltozás és elárulta, hogy rtfa-tó?" k p s 7.ö n h et 1. hogy kisfiuk thlj) kilóé plzott férje sm idegei éah. kimerült^és^ö is teltebb alakot nyírt. A rrejtélysa^ megoldása a MALATON na§S tápértékű anyagjai. Nem gyógyszer, szervezetre ártalmatlan. 3 csomag 5.— P, 6 csomag 8— P, 2 ersmag 12.— P. Megrendelhető: Zoltán Ki5óS Budait. W. Nv eger^Bege^eonen rseznek J nek rtüntf fel e regysz ert érdeklődő íremre bírálnőm i. MMAT#N opftapportín Kelen ülést tart a képviselőház közjogi bizottsága A képviselőtiház közjogi bizottsága január 4-én, kedden 11 órakor ülést tart, amelyen a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalása során az országgyűlés két háza között felmerült ellentét kiegyenlítése céljából a két ház bizottságainak együttesen tartandó ülésén a képviselőház közjogi bizottsága részéről az elnök kijelölése, helyettes elnök, előadó és jegyző választási. A két ház együttes bizottsága első érdemleges ülését előreláthatólag még aznap, déli 12 óraikor meg-, tartja. Ralcza Scinitor püspök úfiul tizenste Raffay Sándor evangélikus püspök betegsége miatt már évek óta nem mondhatja el újévi beszédét a Deák téri egyházközség dísztermében. Ez idén lelkészi szolgálatának ötvenedik és püspökségének huszonötödik évében a Magyar 15 évesítő c. félhivatalos protestáns sajtótudósítónak nyilatkozott, amelyben hangoztatta, hogy az evangélikus hívőnek egyháza történelmi múltjából kell tanulságot merítenie arra, hogy miképpen viselje el az új próbatételeiket. A magyar társadalomnak szóló testvéri üzenetében hangsúlyozza a püspök, hogy kevesebbet beszéljünk a magyar összetartásról és legyünk erősebbek egymás eltűrésében és támogatásában. A kis nemzetekről szóva a püspök megállapította, hogy a magyarság a boldogabb jövőt akkor találja meg, ha az egyén nem keresi csak a magáét, hanem tekintettel van embertársaira is, akiak boldogságához éppen olyan joga van, mint neki. Befejezésül egy feltett kérdésre válaszolva kijelentette Raffay putnak, hogy több, mint fél?agdon közpályája, és huszonöt éves püspöksége alatt legmélyebb tapsszalata az volt, hogy az emberek nem olyan rosszak, mint amilyenek a cselekedeteik. „Meg vagyok győződve arról — fejezte be nilabkoszetát a püspök -, hogy a mostani világégésből Isten segítségével ki fog vergődni az emberiség s ez a „nagy tűz” kiégeti belőle a rosszat. Elmozdítottak állásától Aigiria egy francia tengernagyot Bem, december 31- Az Exchange jelentése szerint Gervers de la Font francia tengernagyot, algiri tengerészeti parancsnokot felmentették állásától. Ennek oka az, hogy a tengernagy megtűrte, hogy karácsonykor főhadiszállásának kápolnájában misét mondjanak Darlan lelki üdvéért. Küldjük el beteg hozzátartozóinkat a legközelebbi tüdőbeteggondozóba, a vizsgálat mindenes »fánkra Ingyené». I Siebfias üli^sidr*ss Base s EGO INDIA Az indiai szabadságharc vezérének, ' • érdek feszítő könyve A módon, Könyvtár nem' lehet teljes nélküle. itapitató a STADIUitt-NAl (József,stehli 5) PFEIFER FERDINAND könykereskedésében (IV., Kossuth lajos utca 5) és az összes könyvkereskedésekben.