Függetlenség, 1944. március (12. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-01 / 49. szám

Szerda, 1944 március . Közérdekből kívánatos­­­­ gátat vetni a lakásuzsorának — mondotta Gergelyffy András államtitkár A Magyar Mérnök és Építész­­­egylet dísztermében tartott la­kásügyi ankét során, hétfőn este érdekes előadást tartott dr. Gergelyffy András belügyi államtitkár, a lakásügyi kény­szergazdálkodásról. A történeti előzmények ismertetése után rámutatott arra, hogy a keres­let és kínálat elvén nyugvó piacgazdaság az első világhá­ború során miként alakult át lakásügyi kényszergazdálko­dássá. Ezt az átalakítást kizá­rólag szociális érdekvédelmi szempontok­ szorgalmazták. Az előadás további folyamán beszámolt arról az új helyzet­ről, amely a második világhá­ború kitörése folytán állott elő a lakásügyek terén. Elmon­dotta, hogy lényegében az első világháború idején felmerült problémákkal azonos kérdések megoldása érdekében milyen sorrendben léptették életbe a különböző korlátozásokat. Rá­­mautazott arra is, hogy bár ezek a kötöttségek a háztulajdonra nézve hátrányosak és nemzet­­gazdasági szempontból sem mondhatók előnyösnek, mert csökkentik a háztulajdonban fekvő nemzeti vagyon értékét, mégis be kellett ezeket vezetni, mert egész háborús gazdasági életünk a munkabérek megköté­sén és az úgynevezett árrögzí­tésen épült fel és a termelés rendjét zavarná meg minden olyan intézkedés, amely a ház­bérek emelkedése folytán újabb drágulási folyamatot indítana meg. Ezért a kormányzat in­kább az adókedvezmény vonalán tartja lehetőnek a háztulajdon terhein való könnyítést. Rámutatott arra is, hogy az 1940 január 29. után épült új házakra nem terjesztették ki a korlátozó rendelk­ezéseket. Ezek­nél aztán elértük azt, hogy az­­egyszobás garzonlakások évi bére 6000 pengő. Ez is olyan határ, amikor azt kell mondani: közérdekből kívánatos gátat vetni a felburjánzó lakásuzsorá­nak. Az építési költségekkel való egybevetés megszabhatja itt is a józan középmértéket. .Érdekes előadását Gergelyffy államtitkár azzal fejezte be, hogy, sajnos, a lakáskrízist sem a kényszergazdálkodás, sem a beköltözési tilalmak gyökeresen megoldani nem fogják, mert annak minden időkben egy az orvos szere: az építés. Gergelyffy András előadása után dr. Thirring Lajos egye­temi magántanár tartott elő­adást .A lakásügy a statisztika tükrében“ címmel. Rámutatott arra, hogy ezidőszerint az évi normális új lakásszükséglet or­szágosan kb. 40.000-re tehető. Ezzel szemben pld. 1941-ben — amikor pedig még elég erős­­ütemű volt a lakástermelés — csak 22.000 lakás (túlnyomóan kislakás)­­épült. A teljes lakás­szükséglet tehát ■— a meg nem felelő és az 1930 óta meg nem épített lakások pótlására tekin­tettel — kétségtelenül több­­százezerre rúg. Az előadásokhoz dr. Bene Lajos, a székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatója és Bierbauer Virgil építész szól­tak hozzá. Néhány háborús számadat A legutóbbi amerikai veszteség- lsta, amely minden­­ valószínűség szerint még nem tartalmazza a februári veszteségeket, a háború eddigi amerikai vérá­lozatából a végleges fogyatékot kereken 1­03 ezer főben adja meg. Véglegesnek szokás számítani a halottakat (36.005 fő), aztán a jelen háború számára veszendőbe ment embere­ket, tehát az eltűnteket (35.830 fő) és a hadifoglyokat (31.168 fő). Megjegyzendő, hogy a halottak száma erősen növekszik egyrészt a hadifogságban elhaltakból, más­részt az eltűnteknek nyilvántartott halottakból. A hadifoglyok közt nagy a halálozási százalék: az amerikai hadifoglyok közül eddig már közel 2000 fő halt meg. Még rosszabb a helyzet az eltűnteknél: tapasztalat szerint ezeknek mint­egy felét a halottak közé kell szá­mítani. Eszerint a teljes amerikai halottveszteség 55—50.000 fő vol­na. Az Egyesült Államok tehát már részben elérték, részben túl­haladták az első világháború alatt elszenvedett veszteségüket, amely kereken 56.000 halottra és 10.000 fogolyra rúgott. A háború mai ál­lása­­ szerint még hátra van a vesz­teségek oroszlánrésze. Ez akkor fog jelentkezni, amikor az ameri­kaiak hozzáfognak az invázió vég­rehajtásához. Egyetlen kísérlet is könnyebben több emberükbe kerül­het, mint amennyi az eddigi egész véráldozat volt. Emlékeztetünk Itt az osztrák-magyar hadsereg 1918 nyári Piave-csatájára, amelynek vesztesége túlhaladta a 149.000 főt. Néhány számadatot Churchill is közölt legutóbbi parlamenti beszá­molójában, de óvakodott teljes kép adásától. Nem közölte a földi had­sereg veszteségeit. Ezt egy korábbi közlés alapján félmillió főre tehet­jük, beszámítva a sebesülteket is. A hadi- és kereskedelmi tengeré­szet halottainak száma Churchill szerint 41.000 fő volna és ebből esik az 1943 január 1-től 1914 ja­nuár végéig terjedő időre 11.877 halott. Alapjában véve ez nem is volna sok. A békelétszám harmad­része. A veszteség eloszlása és­pedig a háború első 28 hónapja alatt 29.000 halott és a következő 13 hónap alatt 12.000 halott azt bi­zonyítja, hogy a veszteségekben bizonyos állandósulás van, tehát a német ellenrendszabályok eddigi hatályossága nem csökkent. A meg­ítélésnél még tekintetbe kell ven­ni, hogy 1941 decemberétől kezdve az amerikai tengerészet is szenve­dett veszteségeket német ellen­hatás következtében,, csak nem is­merjük a vonatkozó adatokat. Figyelemreméltó, hogy az angol légi haderő vesztesége túlhaladta a tengerészetét. Churchill szerint 48.700 angol repülő veszett oda (38.300 halott, 10.400 eltűnt), pe­dig ebbe nincs beszámítva a domí­niumok hozzájárulása. Ezek a szá­mok mutatják legjobban­ a háború mélypontjának a légtérbe való el­tolódását. -­ Anglia egyébként még nem érte el az első világháborúban elszenve­dett veszteséget (944.000 halott, 200.000 sebesüt). Vezetői állan­dóan hangsúlyozzák is, hogy az igazi­­nagy veszteségek még csak ezután következnek. Churchill a szövetségesek telje­­sítményeinek összehasonlítására is nyújtott támpontot, amikor meg­említette, hogy a Szovjetunió „már eddig is többmilliós áldozatot ho­zott“. Ennek a ténynek politikai hatását az angolszászok máris sú­lyosan érzik, mikor sem a lengyel, sem pedig a finn kérdésben nem képesek kellő nyomatékkal a Szov­jetunió ellen fellépni. Julier Ferenc: 1 Gerhart Ellert s ATTILA 1 na~ hun feje elem: Attila alakjával a világirodalom min­­ dig élénken foglalkozott. Gerhart Ellert a kiváló törté-* netíró e drámai sodrú művé­ben Attila­ emberi arcát vará­zsolja elénk. Széleskörű történelmi tájéko­­zottsággal, megragadó jel­lemző erővel nyúl másfél évez­red távlatába. Könyve, amelyet vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály fordított magyarra, komoly iro­­dalm­i érték! A 325 olda­ ip m- ára kötve kaphat m­ég/mwf rendelhető Stá­dium . a Könyvkiadóvállalatnál VI., Rózs-utca 111 (tel 111- 245) Stádium Könyvesboltban József-körút 5 Pfeifer Ferdi­nand, IV Kossuth Lajcs-u­t éa minden könyvkereskedés­ben. — temetem meg —— . Miskolc ünnepli Borbély-Maczky Emil főispánt Miskolc, febr. 23. Miskolc törvényhatósági jogú város kisgyűlésén Lichtenstein László főispán napirend előtt javaslatot tett arra, hogy a vá­ros közönsége meleg szeretettel üdvözölje vitéz Borbély-Maczky Emil vármegyei főispánt, abból az alkalomból, hogy a Kor­mányzó Úr őfőméltósága a ha­za , szolgálatában szerzett­­ érde­meinek elismeréséül a m. kir. , titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. Vitéz Bor­bély-Maczky Emilt régi kapcso­latok fűzik Miskolchoz, mely­nek korábban országgyűlési képviselője volt, m­ost pedig évek óta Borsod vármegyének a főispánja. A törvényhatósági kisgyűlés nagy lelkesedéssel catlakozott Lichtenstein László főispán indítványához. i —_____. A Magyar Élet Pártja választmányi nagygyűlése Dévaványán és Karcagon A Magyar Élet Pártja szolnok­­megyézei szervezete Dévaványán és Karcagon választmányi nagygyű­lést tartott, amelyen megjelent vitéz báró Urbán Gáspár főispán­nal az élén a vármegye több or­szággyűlési képviselője. A gyűlé­sen felszólaltak Szapáry János kerületi elnök, vitéz Lipcsey Már­ton, Váczi György és Pápai István képviselők. A beszámolók után a nagygyűlés befejezése előtt báró Urbán Gáspár beszélt a kishitűség és a bizalmatlanság ellen. A nagy­­­­válaztmány táviratban üdvözölte Kállay Mik­lós miniszterelnököt és vitéz Lukács Béla miniszter, or­szágos pártelnököt. Esső Sándor képviselő beszámolója Szombathelyen Esső Sándor országgyűlési kép­viselő beszámolót tartott Szombat­helyen. Vázolta a Mi­ és belpoli­tikai helyzetünket. Hangsúlyozta,­ hogy azt az utat kell követnünk, amely a legtöbb erőt és a legna­­­­gyobb biztonságot jelenti. Ettől a háborútól az európai keresztény kultúra fennmaradása függ, ezért kellett nekünk földrajzi helyzetünk­nél fogva is a háború kockázatát vállalni. A mi helyzetünk — mon­dotta — nem hasonlítható össze Svájc és Törökország helyzetével. Erőteljes jobboldali politikával kell a nemzet erejét és egységét bizto­sítani. A battonyai szervezetek gy­ű­lése A battonyai választókerület köz­ségeinek szervezetei dr. vitéz Ga­lamb Sándor kerületi pártvezető vezetésével együttes gyűlést tar­tottak. A gyűlésen Galamb Sán­­dor elnöki megnyitója után dr. Fe­hér Miklós főispán beszélt a ma­gyar kötelességteljesítés feladatai­­ról Eger nagyszabású Felöki ünnepe Február 19-én volt száz éve an­nak, hogy Petőfi Sándor Debrecen­ből Pestre jövet Egerben felkereste a kispapokat és ott írta az „Egri hangok”-ot. Ebből az alkalomból a Petőfi Társaság február­ 27-én Eger­ben nagyszabású Petőfi-ünnepséget rendezett. Az ünnepség Egerben kezdődött a Papnevelő intézetben, ahol már­­vány emléktábla hirdeti Petőfi lá­togatásának e­­lékét. Ott a kispa­­pok rendeztek ünnepséget. Az ün­nepség utá­n Kállay Miklós megko­szorúzta a Petőfi-emléktá­blát. A Petőfi Társaság tagjai a nap fo­lyamán megkoszorúzták Tárkányi Bélának, Petőfi mentorának emlék­tábláját és Gárdonyi Géza sírját.­­ Este az egri kaszinó nagytermé­ben irodalmi ünnep volt. Gáspár Jenő szavai után Agyagfalvy He­gyi István, vitéz Bodor Aladár, Ga­lamb Sándor, Gyökössy Endre, Jan­kó vi ed. Marcell, Kállay Miklós és Terescsényi György olvastak fel műveikből. ­ Tuberkulózisban háromszor annyi kisgyermek pusztul el, mint difté-­­riában, vörhenyben és kanyaróban együttvéve. Mentsük­ meg gyerme­keinket! U SB Amerikai bombavetők három napjal keresztül támadták Fiumét ZÁGRÁB, február 29. Fiume városát három egymásután következő napon át, csütörtö­kön, pénteken és szombaton amerikai bombavetők bombázták. A bom­bák lakónegyedekre estek a város középső részén és tekintélyes anyagi károkat okoztak­ — közli a Deutsche Zeitung in Kroatien. 3 pat^1-kereszt Amióta emberek&iTinak, történetükben m be­tegségek kárhozatos szerepet játszanak. Járványok egész népeket^mottak ki, malária és más tropikus betegségeie'nagyjub&rj'édésű területeket tettek lakat­­lanulfL Annál n­agyobb­ra értékelendők tehát a német tudománynak azok az eredmény­ei, arpmelyek a világ­hírű »Batte*« gyógyszerekben jut M* kifejezésre. Ila ma a járványok^és ejihíf^miák szinte isme­retlen jelenségek^ ipWek, epfes betegségek teljes­séggel eltűntek, mások .pejji£ amelyek régebben el­kerülhetetlenül halállal ..és sorvadással jártak, ma biztonsággal gyógyu­l­tak, "s akkor ez nem utolsósor­ban a .Haue*» kereszt — A—,Artom. Irak és Egyiptom kormánya Washingtonban tiltakozott a palesztinai zsidó állam terve ellen Kairó, febr. 29. Hétfő­n hivatalosan közölték, hogy az egyiptomi kormány til­takozott az Egyesült Államok kormányánál, az amerikai Sze­nátusi bizottságban, Palesztiná­ban létesítendő zsidó állam cél­szerűségéről elhangzott nyilat­kozat miatt. A tiltakozó jegyie­ket átnyújtották az amerikai követnek. Washington válasza még nem érkezett meg.­­Kairóban úgy hiszik, hogy Irak kormánya hasonló tiltako­zást nyújtott át. A kairói ame­rikai követ hétfőn megbeszélést folytatott az egyiptomi minisz­terelnökkel. Vasárnap a köve­tet az igazságügyminszter fo­gadta. Úgy vélik, hogy az egyiptomi kormány valamennyi arab­­ állam értekezletének egy­­behívását tervezi,­­ hogy tilta­kozzék, a nézete­­ szeriit, a Pa­lesztinai kérdésben jogtalan rendezés ellen. „A válságos időben meg kell hallanunk, a határon túlról áthangzó szózatodat” Eszterházy János a szlovákiai magyarok magatartásáról Pozsony, február 29. A szlovákiai Magyar Párt or­szágos pártvezetősége ülést tartott. A formaságok elintézése után Es­terházy János elnöki beszámolójá­ban ismertette a szlovákiai magya­rok magatartását a­ mostani világ­­események közepette.­­ A világ helyzetében bekövet­kezett fejlemények mind határozot­tabban engednek következtetni azokra az eshetőségekre, amelyek­kel ebben a páratlan világégésben a magyarság még szembe fogja ta­lálni magát — mondotta Esterházy­­János. — Meg kell hallanunk ezekben a válságos időkben a magyar testvé­reink részéről a határon tú­­lról el­hangzó szózatokat, amelyeknek ma sincs csak­ időhöz kötött jelentő­sége, ha­nem olyan magyar igazsá­­gokon alapuló tanácsokat tartal­maznak, amely igazságok hozzá­­tartoznak gondolatvilágunknak nemzetfenntartó alapjaihoz. —­ A válságot, amelybe sodród­tunk, nem mi okoztuk. A veszedel­met, amely felénk közeledik, szin­tén nem mi támasztottuk fel. Ab­ban nncs részünk, hogy annak méretei kiterjedtek. Esterházy János a továbbiakban hangoztatta, hogy a leghatározot­tabb lelki ellenállást kell hangoz­tatni minden , propagan­dakisérlet ellen, majd a szlovákiai magyarok helyzetével kapcsolatban ezeket mondotta: / — Belső helyzetünkre vonatkozó­lag szintén nincsen okom eddigi magatartásunk bármely megváltoz­tatásáról beszámolni. Akik türel­metlenkednek, erélyes akciókat, sürgős lépéseket várnak­, azoknak ismételten csak azt mondhatom, hogy vannak idők, amelyben nem az jár el bölcsen, aki rohan a ro­hanókkal, hangoskodik, követel­jü­'get és türelmetlenkedik, hanem az, aki ha némán is, de türelmesen­­várni­ tud. .-=*== Hit, erő, ssaint, ■------­t ez a magyar jövendő. Ezért harcol A ‘~=3 M

Next