Függetlenség, 1944. március (12. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-01 / 49. szám
Szerda, 1944 március . Közérdekből kívánatos gátat vetni a lakásuzsorának — mondotta Gergelyffy András államtitkár A Magyar Mérnök és Építészegylet dísztermében tartott lakásügyi ankét során, hétfőn este érdekes előadást tartott dr. Gergelyffy András belügyi államtitkár, a lakásügyi kényszergazdálkodásról. A történeti előzmények ismertetése után rámutatott arra, hogy a kereslet és kínálat elvén nyugvó piacgazdaság az első világháború során miként alakult át lakásügyi kényszergazdálkodássá. Ezt az átalakítást kizárólag szociális érdekvédelmi szempontok szorgalmazták. Az előadás további folyamán beszámolt arról az új helyzetről, amely a második világháború kitörése folytán állott elő a lakásügyek terén. Elmondotta, hogy lényegében az első világháború idején felmerült problémákkal azonos kérdések megoldása érdekében milyen sorrendben léptették életbe a különböző korlátozásokat. Rámautazott arra is, hogy bár ezek a kötöttségek a háztulajdonra nézve hátrányosak és nemzetgazdasági szempontból sem mondhatók előnyösnek, mert csökkentik a háztulajdonban fekvő nemzeti vagyon értékét, mégis be kellett ezeket vezetni, mert egész háborús gazdasági életünk a munkabérek megkötésén és az úgynevezett árrögzítésen épült fel és a termelés rendjét zavarná meg minden olyan intézkedés, amely a házbérek emelkedése folytán újabb drágulási folyamatot indítana meg. Ezért a kormányzat inkább az adókedvezmény vonalán tartja lehetőnek a háztulajdon terhein való könnyítést. Rámutatott arra is, hogy az 1940 január 29. után épült új házakra nem terjesztették ki a korlátozó rendelkezéseket. Ezeknél aztán elértük azt, hogy azegyszobás garzonlakások évi bére 6000 pengő. Ez is olyan határ, amikor azt kell mondani: közérdekből kívánatos gátat vetni a felburjánzó lakásuzsorának. Az építési költségekkel való egybevetés megszabhatja itt is a józan középmértéket. .Érdekes előadását Gergelyffy államtitkár azzal fejezte be, hogy, sajnos, a lakáskrízist sem a kényszergazdálkodás, sem a beköltözési tilalmak gyökeresen megoldani nem fogják, mert annak minden időkben egy az orvos szere: az építés. Gergelyffy András előadása után dr. Thirring Lajos egyetemi magántanár tartott előadást .A lakásügy a statisztika tükrében“ címmel. Rámutatott arra, hogy ezidőszerint az évi normális új lakásszükséglet országosan kb. 40.000-re tehető. Ezzel szemben pld. 1941-ben — amikor pedig még elég erősütemű volt a lakástermelés — csak 22.000 lakás (túlnyomóan kislakás)épült. A teljes lakásszükséglet tehát ■— a meg nem felelő és az 1930 óta meg nem épített lakások pótlására tekintettel — kétségtelenül többszázezerre rúg. Az előadásokhoz dr. Bene Lajos, a székesfővárosi statisztikai hivatal igazgatója és Bierbauer Virgil építész szóltak hozzá. Néhány háborús számadat A legutóbbi amerikai veszteség- lsta, amely minden valószínűség szerint még nem tartalmazza a februári veszteségeket, a háború eddigi amerikai vérálozatából a végleges fogyatékot kereken 103 ezer főben adja meg. Véglegesnek szokás számítani a halottakat (36.005 fő), aztán a jelen háború számára veszendőbe ment embereket, tehát az eltűnteket (35.830 fő) és a hadifoglyokat (31.168 fő). Megjegyzendő, hogy a halottak száma erősen növekszik egyrészt a hadifogságban elhaltakból, másrészt az eltűnteknek nyilvántartott halottakból. A hadifoglyok közt nagy a halálozási százalék: az amerikai hadifoglyok közül eddig már közel 2000 fő halt meg. Még rosszabb a helyzet az eltűnteknél: tapasztalat szerint ezeknek mintegy felét a halottak közé kell számítani. Eszerint a teljes amerikai halottveszteség 55—50.000 fő volna. Az Egyesült Államok tehát már részben elérték, részben túlhaladták az első világháború alatt elszenvedett veszteségüket, amely kereken 56.000 halottra és 10.000 fogolyra rúgott. A háború mai állása szerint még hátra van a veszteségek oroszlánrésze. Ez akkor fog jelentkezni, amikor az amerikaiak hozzáfognak az invázió végrehajtásához. Egyetlen kísérlet is könnyebben több emberükbe kerülhet, mint amennyi az eddigi egész véráldozat volt. Emlékeztetünk Itt az osztrák-magyar hadsereg 1918 nyári Piave-csatájára, amelynek vesztesége túlhaladta a 149.000 főt. Néhány számadatot Churchill is közölt legutóbbi parlamenti beszámolójában, de óvakodott teljes kép adásától. Nem közölte a földi hadsereg veszteségeit. Ezt egy korábbi közlés alapján félmillió főre tehetjük, beszámítva a sebesülteket is. A hadi- és kereskedelmi tengerészet halottainak száma Churchill szerint 41.000 fő volna és ebből esik az 1943 január 1-től 1914 január végéig terjedő időre 11.877 halott. Alapjában véve ez nem is volna sok. A békelétszám harmadrésze. A veszteség eloszlása éspedig a háború első 28 hónapja alatt 29.000 halott és a következő 13 hónap alatt 12.000 halott azt bizonyítja, hogy a veszteségekben bizonyos állandósulás van, tehát a német ellenrendszabályok eddigi hatályossága nem csökkent. A megítélésnél még tekintetbe kell venni, hogy 1941 decemberétől kezdve az amerikai tengerészet is szenvedett veszteségeket német ellenhatás következtében,, csak nem ismerjük a vonatkozó adatokat. Figyelemreméltó, hogy az angol légi haderő vesztesége túlhaladta a tengerészetét. Churchill szerint 48.700 angol repülő veszett oda (38.300 halott, 10.400 eltűnt), pedig ebbe nincs beszámítva a domíniumok hozzájárulása. Ezek a számok mutatják legjobban a háború mélypontjának a légtérbe való eltolódását. - Anglia egyébként még nem érte el az első világháborúban elszenvedett veszteséget (944.000 halott, 200.000 sebesüt). Vezetői állandóan hangsúlyozzák is, hogy az igazinagy veszteségek még csak ezután következnek. Churchill a szövetségesek teljesítményeinek összehasonlítására is nyújtott támpontot, amikor megemlítette, hogy a Szovjetunió „már eddig is többmilliós áldozatot hozott“. Ennek a ténynek politikai hatását az angolszászok máris súlyosan érzik, mikor sem a lengyel, sem pedig a finn kérdésben nem képesek kellő nyomatékkal a Szovjetunió ellen fellépni. Julier Ferenc: 1 Gerhart Ellert s ATTILA 1 na~ hun feje elem: Attila alakjával a világirodalom min dig élénken foglalkozott. Gerhart Ellert a kiváló törté-* netíró e drámai sodrú művében Attila emberi arcát varázsolja elénk. Széleskörű történelmi tájékozottsággal, megragadó jellemző erővel nyúl másfél évezred távlatába. Könyve, amelyet vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály fordított magyarra, komoly irodalmi érték! A 325 olda ip m- ára kötve kaphat még/mwf rendelhető Stádium . a Könyvkiadóvállalatnál VI., Rózs-utca 111 (tel 111- 245) Stádium Könyvesboltban József-körút 5 Pfeifer Ferdinand, IV Kossuth Lajcs-ut éa minden könyvkereskedésben. — temetem meg —— . Miskolc ünnepli Borbély-Maczky Emil főispánt Miskolc, febr. 23. Miskolc törvényhatósági jogú város kisgyűlésén Lichtenstein László főispán napirend előtt javaslatot tett arra, hogy a város közönsége meleg szeretettel üdvözölje vitéz Borbély-Maczky Emil vármegyei főispánt, abból az alkalomból, hogy a Kormányzó Úr őfőméltósága a haza , szolgálatában szerzett érdemeinek elismeréséül a m. kir. , titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. Vitéz Borbély-Maczky Emilt régi kapcsolatok fűzik Miskolchoz, melynek korábban országgyűlési képviselője volt, most pedig évek óta Borsod vármegyének a főispánja. A törvényhatósági kisgyűlés nagy lelkesedéssel catlakozott Lichtenstein László főispán indítványához. i —_____. A Magyar Élet Pártja választmányi nagygyűlése Dévaványán és Karcagon A Magyar Élet Pártja szolnokmegyézei szervezete Dévaványán és Karcagon választmányi nagygyűlést tartott, amelyen megjelent vitéz báró Urbán Gáspár főispánnal az élén a vármegye több országgyűlési képviselője. A gyűlésen felszólaltak Szapáry János kerületi elnök, vitéz Lipcsey Márton, Váczi György és Pápai István képviselők. A beszámolók után a nagygyűlés befejezése előtt báró Urbán Gáspár beszélt a kishitűség és a bizalmatlanság ellen. A nagyválaztmány táviratban üdvözölte Kállay Miklós miniszterelnököt és vitéz Lukács Béla miniszter, országos pártelnököt. Esső Sándor képviselő beszámolója Szombathelyen Esső Sándor országgyűlési képviselő beszámolót tartott Szombathelyen. Vázolta a Mi és belpolitikai helyzetünket. Hangsúlyozta, hogy azt az utat kell követnünk, amely a legtöbb erőt és a legnagyobb biztonságot jelenti. Ettől a háborútól az európai keresztény kultúra fennmaradása függ, ezért kellett nekünk földrajzi helyzetünknél fogva is a háború kockázatát vállalni. A mi helyzetünk — mondotta — nem hasonlítható össze Svájc és Törökország helyzetével. Erőteljes jobboldali politikával kell a nemzet erejét és egységét biztosítani. A battonyai szervezetek gyűlése A battonyai választókerület községeinek szervezetei dr. vitéz Galamb Sándor kerületi pártvezető vezetésével együttes gyűlést tartottak. A gyűlésen Galamb Sándor elnöki megnyitója után dr. Fehér Miklós főispán beszélt a magyar kötelességteljesítés feladatairól Eger nagyszabású Felöki ünnepe Február 19-én volt száz éve annak, hogy Petőfi Sándor Debrecenből Pestre jövet Egerben felkereste a kispapokat és ott írta az „Egri hangok”-ot. Ebből az alkalomból a Petőfi Társaság február 27-én Egerben nagyszabású Petőfi-ünnepséget rendezett. Az ünnepség Egerben kezdődött a Papnevelő intézetben, ahol márvány emléktábla hirdeti Petőfi látogatásának elékét. Ott a kispapok rendeztek ünnepséget. Az ünnepség után Kállay Miklós megkoszorúzta a Petőfi-emléktáblát. A Petőfi Társaság tagjai a nap folyamán megkoszorúzták Tárkányi Bélának, Petőfi mentorának emléktábláját és Gárdonyi Géza sírját. Este az egri kaszinó nagytermében irodalmi ünnep volt. Gáspár Jenő szavai után Agyagfalvy Hegyi István, vitéz Bodor Aladár, Galamb Sándor, Gyökössy Endre, Jankó vi ed. Marcell, Kállay Miklós és Terescsényi György olvastak fel műveikből. Tuberkulózisban háromszor annyi kisgyermek pusztul el, mint difté-riában, vörhenyben és kanyaróban együttvéve. Mentsük meg gyermekeinket! U SB Amerikai bombavetők három napjal keresztül támadták Fiumét ZÁGRÁB, február 29. Fiume városát három egymásután következő napon át, csütörtökön, pénteken és szombaton amerikai bombavetők bombázták. A bombák lakónegyedekre estek a város középső részén és tekintélyes anyagi károkat okoztak — közli a Deutsche Zeitung in Kroatien. 3 pat^1-kereszt Amióta emberek&iTinak, történetükben m betegségek kárhozatos szerepet játszanak. Járványok egész népeket^mottak ki, malária és más tropikus betegségeie'nagyjub&rj'édésű területeket tettek lakatlanulfL Annál nagyobbra értékelendők tehát a német tudománynak azok az eredményei, arpmelyek a világhírű »Batte*« gyógyszerekben jut M* kifejezésre. Ila ma a járványok^és ejihíf^miák szinte ismeretlen jelenségek^ ipWek, epfes betegségek teljességgel eltűntek, mások .pejji£ amelyek régebben elkerülhetetlenül halállal ..és sorvadással jártak, ma biztonsággal gyógyultak, "s akkor ez nem utolsósorban a .Haue*» kereszt — A—,Artom. Irak és Egyiptom kormánya Washingtonban tiltakozott a palesztinai zsidó állam terve ellen Kairó, febr. 29. Hétfőn hivatalosan közölték, hogy az egyiptomi kormány tiltakozott az Egyesült Államok kormányánál, az amerikai Szenátusi bizottságban, Palesztinában létesítendő zsidó állam célszerűségéről elhangzott nyilatkozat miatt. A tiltakozó jegyieket átnyújtották az amerikai követnek. Washington válasza még nem érkezett meg.Kairóban úgy hiszik, hogy Irak kormánya hasonló tiltakozást nyújtott át. A kairói amerikai követ hétfőn megbeszélést folytatott az egyiptomi miniszterelnökkel. Vasárnap a követet az igazságügyminszter fogadta. Úgy vélik, hogy az egyiptomi kormány valamennyi arab állam értekezletének egybehívását tervezi, hogy tiltakozzék, a nézete szeriit, a Palesztinai kérdésben jogtalan rendezés ellen. „A válságos időben meg kell hallanunk, a határon túlról áthangzó szózatodat” Eszterházy János a szlovákiai magyarok magatartásáról Pozsony, február 29. A szlovákiai Magyar Párt országos pártvezetősége ülést tartott. A formaságok elintézése után Esterházy János elnöki beszámolójában ismertette a szlovákiai magyarok magatartását a mostani világesemények közepette. A világ helyzetében bekövetkezett fejlemények mind határozottabban engednek következtetni azokra az eshetőségekre, amelyekkel ebben a páratlan világégésben a magyarság még szembe fogja találni magát — mondotta EsterházyJános. — Meg kell hallanunk ezekben a válságos időkben a magyar testvéreink részéről a határon túlról elhangzó szózatokat, amelyeknek ma sincs csak időhöz kötött jelentősége, hanem olyan magyar igazságokon alapuló tanácsokat tartalmaznak, amely igazságok hozzátartoznak gondolatvilágunknak nemzetfenntartó alapjaihoz. — A válságot, amelybe sodródtunk, nem mi okoztuk. A veszedelmet, amely felénk közeledik, szintén nem mi támasztottuk fel. Abban nncs részünk, hogy annak méretei kiterjedtek. Esterházy János a továbbiakban hangoztatta, hogy a leghatározottabb lelki ellenállást kell hangoztatni minden , propagandakisérlet ellen, majd a szlovákiai magyarok helyzetével kapcsolatban ezeket mondotta: / — Belső helyzetünkre vonatkozólag szintén nincsen okom eddigi magatartásunk bármely megváltoztatásáról beszámolni. Akik türelmetlenkednek, erélyes akciókat, sürgős lépéseket várnak, azoknak ismételten csak azt mondhatom, hogy vannak idők, amelyben nem az jár el bölcsen, aki rohan a rohanókkal, hangoskodik, követeljü'get és türelmetlenkedik, hanem az, aki ha némán is, de türelmesenvárni tud. .-=*== Hit, erő, ssaint, ■------t ez a magyar jövendő. Ezért harcol A ‘~=3 M