Függetlenség, 1944. április (12. évfolyam, 74-97. szám)

1944-04-01 / 74. szám

L japánok Indiában bekerítéssel fenyegetik a­z aigai sereget •■•51V. áll i­ta: brét Szarni Isid» TttLefonszám: 1-444-69 Sserkegetőséff­én kiadóhivatal: Bpcst, Vili., jíéi»fiúk«h­t f. Szombat, 1944 április 1 Budapest, III. éff., 74. utte» SUHRISITI VITCX kollosvAry-borcsa­i )«9»h«pa S a 40 fllistr 8 * Si II lintr Miii!imi!mramiinmmnnroffinnmiiffl»ininnt«fflffl?m!mimmMifflnmiffltnffl>mi^ Németország fölött 132 nagymotoros angolszász bombázót lőttek I© nana b­ienm mas a aaraaw—ttaiat fiúsvét után Siizeri az országgyőlés * „ _ •1 1 A közvélemény nagy megnyugvással fogadta a zsidókérdés rendezéséről szóló rendeleteket . Milyen arányban foglaltak helyet a zsidók a kamarákban ? A­­JFüggetlen héti pénteki mű­kő közölte azokat a rendeleteket, amelyek a zsidókérdés rendezésé­ről intézkednek. A rendeleteket várta a magyar közvélemény, vagy inkább­ már régen kívánta és követelte. Nem meglepetés te­hát, hogy a kormány, amely a zsidókérdés megoldása tekinteté­ben teljesen szabadkezet élvez, elsősorban ezeket az intézkedé­seket hozta. Természetes volt, tr­gát&MW&"átéletb"m­int megtör­ténik a magyar közvélemény egyik legrégibb kívánságának a kielégítése, a zsidókérdés olyan megoldása, amely valóban elin­tézést jelent, nem pedig pepecse­lőn, kényszerű alkalmazkodást vagy politikai ügyeskedést. Az eddigi módszer, amelyet a zsidókérdés megoldása terén kö­vettünk, nem vált be. A zsidóság nem értette meg, hogy azok az aránylag enyhe és óvatos intéz­kedések, amelyek eddig történ­tek, nem elodázása vagy­­átme­neti elkendőzése voltak a zsidó­kérdés rendezésének, hanem kez­det, amelynek a folytatását első­sorban a zsidóság viselkedése provokálta ki. Azt hitték, ha si­kerül megszabotálniuk az első és második zsidótörvényt, megőriz­­niök­­ a számukra fontos gazda­sági és politikai pozíciókat, akkor megint visszaszerezhetnek mindent, sőt a zsidótörvények bélyegével a homlokukon, még mohóbban vethetik magukat a régi prédára. Nem értették meg, hogy a törvényeket nemcsak az államnak, hanem nekik, a ma­gyar zsidóságnak is végre kellett volna­­ hajtaniuk. Ehelyett még jobban fokozták azokat a jelen­ségeket, amelyek végül is türel­metlenné tették a legjámborabb magyar szemlélőt is. Még na­gyobb lett az összetartás azokkal a zsidó elemekkel, amelyeket ki­felé néha illett megtagadni: a bevándorlók, a törvény és jog ellenére itt tartózkodó idegen zsidó rétegek soha melegebb fo­gadtatásra nem találtak, mint az elmúlt években. Szembetűnő volt a szolidaritás azokkal a zsidó elemekkel is, amelyeknek nyilvá­nos viselkedésére valóban enyhe m jelző, hogy kihívó. ’ ■­­ Ugyanakkor ‘egyre jobban be­­lefurakodtak a politikába, embe­reiket, gondolkodásukat, céljai­kat meg lehetett" ismerni azokon a posztokon, ahol éppen most tiszta magyarságot, becsületet­ és helytállást követel az idő. Ezek vezettek oda, hogy a zsidókérdés megoldása paran­csoló belső szükségesség lett Háborúban, amikor az erőkifej­tés koncentrálódik és a politikai tevékenységnek szükségszerű ha­tárai vannak, a nemzet nem fe­jezhette ki megfelelő formában ezt a kívánságát. A gyülekezési s­­zólásszabadság a háború köve­telményeihez igazodik, a sajtóban pedig a cenzúrán keresztül a kormány politikai elgondolása érvényesül. Ezért nem juthatott megfelelő módon kifejezésre a zsidókérdés megoldásának már a iswck&idfftM.im'KH&d* W*m­­a látszólagos csendet értette nyilván félre a volt miniszterel­nök és szűkebb politikai köre, amikor a zsidókérdés megoldása terén nem volt hajlan­dó további lépéseket tenni. Nem érezte meg, hogy itt nem egyes klikkek, el­lenzéki csoportok követeléséről van szó, hanem az egész magyar­ság egységes álásfoglalásáról, beleesett abba a hibába, hogy szúnyognak nézte az elefántot. Nagy politikai erők, komoly harckészség és öntudat voltak a nemzetben és a zsidókérdés ren­dezésével mindezeket fokozni le­hetett volna. Hozzá lehetett vol­na látni olyan feladatok megol­dásához is, amelyek a nemzet legnagyobb erőkifejtését követe­lik. Mindennek a feltétele volt a zsidókérdés r­endezést és a volt miniszterelnök sajnálatos mó­don éppen ennek a fontosságát nem látta meg. A Sztójay-kormány első teen­dője volt­, hogy rendet teremtsen a zsidókérdésben. Megértette, hogy ez nem politikai sakkhúzás, szü­kségsűrű alkalmazkodás, a körülöttünk élő népek állami és társallami berendezésében, ha­nem belső magyar szükséglet. Ha komolyan meg akarjuk való­sítani azokat e feladatokat, ame­lyeket a mostani nagy mérkőzés állít elénk, akkor nemm indulha­tunk neki a megoldatlan zsidó­­­törvény koloncával a nyakunkon. Ettől meg kell szabadulnunk, ezt a feladatot el kell végeznünk, ezért hozta meg a Sztójay-kor­­mány a tegnapi rn­delkezéseket. Az elintézés módjával egyben példát adott arra is, hogyan kell nehéz és sürgető időkben álla­mot vezetni, napok alatt intézke­dett, átgondoltan, céltudatosan megvalósított olyan reformokat, amelyeknek szükségessége régen nyilvánvaló és hatása pedig na­gyon gyorsan érezhető lesz a magyar élet minden vonalán. ­ A minisztertanács megszövegezte a vasárnapi kormánynyilatkozatot A kormány tagjai S­z­t­ó­­j­a­y Döme miniszterelnök elnöklésével pénteken délelőtt 18 órakor minisz­tertanácsot tartottak. A minisztertanács megállapította a kormány által kiadandó kormánynyilatkozat szövegét ■melyet vasárnap folyamán hoz nyilvánosságra —, egyben elkatáranta, hogy az oewággyWeeefc hús­­vét utáni időpontban leendő összehívása iránt intézkedik. A kormány ez alk­­alommal tájékoztatja majd ■z orzseággyű­lés két házát részletes programjáról.­ A minisztertanács a továbbiakban időszerű kormányzati kérdésekkel foglalkozott és 1 órakor ért véget. Április 6-án megszűnik a zsidók sajtókamarai tagsága Illetékes nyilatkozat az új rendért végrehajtásáról A sajtókamarai zsidó tagok törlésével kapcsolatban megkér­deztük az Országos Magyar Sajtókamara igazgató főtitká­rát, Gáspár Jenőt, aki a rende­let végrehajtásáról a következő­ket mondotta: » — Az Országos Magyar Saj­­­tókamara­ a kormányrendelet alapján április 6-án törli azokat a tagokat, akikről már most minden tovább vizsgálat és irat beszerzése nélkül meg­állapítható, hogy Zsidó. Azoknak a kamarai tagoknak a® ügyében, akiknél újabb ira­tok beszerzése, vagy felmutatása szükséges, a­­nak megállapításá­hoz, hogy a fennálló rendelkezé­sek értelmében zsidóknak jeken­­tendők-e, legkésőbb április 30-ig rend­kívüli választmányi ülésen hoznak határozatot. A törlési határozat ellen a kor­mányrendelet értelmében 15 na­pon belül fellebbezési jogorvos­latnak van helye az országos sajtótanácshoz. A kamarai tagok egyébként négy csoportba oszla­nak. Az első csoportba a keres­z­tények, a másodikba a kor­látolt jogú keresztények, a harmadik csoportba a teljes zsidók, a negyedikbe pedig azok a zsidók, akik hábo­rús, vagy más hazafias ér­dem alapján esnek külön el­bírálás alá. A tagságok elbírálásánál az a névsor az irányadó, amelyet a Kamara félévenként terjeszt a miniszterelnök elé. A rendelet értelmében a második és har­madik csoportba tartatokat tö­rölni kell a tagok sorából. Minden vizsgálat nélkül te­hát 130 zsidó tagot törlünk április 6-án. 166 olyan tagunk van, akik ed­dig teljes jogú keresztényeknek számítottak, az új rendelet értel­mében azonban felül kell vizs­gálnunk irataikat. Ezeknek is egy hányada kiesik a kamarából, úgyhogy a 130­­tagtörlés még nem végleges szám. Eddigi meg­­állapítás Irak szerint hat olyan zsidó tagja van a kamarának, akik arany, vagy két I. osztályú ezüst vitézségi éremmel rendel­keznek, vgy olyan hazafias érde­mekre hivatkozhatnak, amelye­ket az éj zssiad­ől. kívét Rá&di tud be. m. -1 !*-«. I IB&Ute Zsidó-keresztény arány a lobbi kamarában Több mint 2000 zsidtó üigyvéd és jelölt­­tagsága szűnik m­­­g Budapesten A Budapesti Ügyvédi Kamará­nál a fővárosban nyilvántartott ügyvédek száma: 3171. Ezek közül az 1939.IV. t. c. alapján végzett igazoltatások zsidónak állapította meg a* 1484 Ügyvédet. A most kiadott rendelkezések ér­telmében a zsidóság meghatáro­zása az 1941. évi XV. törvény­cikk alapján történik és ennek alapján hozzávetőlegesen úgy pikmiljé is, hogy a zsidó ügyvédek száma az eredeti 1484-em felül még ,kö­­rülbelül 0—40-­ zal emelkedik. Ügyvédjelölteket a Budapesti Ügyvédi Kamara 375-öt tart szá­mon. Ezek közül a 39.IV. törvény alapján zsidó 168. Az 1941-es törvény szerint körül­belül 16%-ra emelkedik a számuk. Ü­gyvédhelyettes a fővárosban összesen 61 működik. Ezeknek átlag a 75%-a zsidó. Hogy a törlések folyamán mi­ként történik majd a zsidó ügy­­véd­i irodákban fekvő folyamatos ügyek átvétele és továbbvezetése, arról most tárgyalnak az illetékes helyeken és a döntést rövidesen közzéteszik. A Színművészeti és Filmművé­­szeti Kamara tagjai közül körül­belül 300 tekintendő az új rendelke­­zés értelmében zsidónak. Ezeket valamennyiüket törlik a Kamarából. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának nincsenek tagjai. Itt csak a kamarai illetéket fizetik­­­két tartják nyilván. . Ezeknek a Száma Budapestem körülbelül 135.000. Olyan kimutatás, amely külön fel­tüntetné, hogy közülük ki zsidó és ki keresztény, még nem készült el, összeállítása most van folyamat­ban.­­ Az flj zsidórendelkezései­ még nem vonatkoznak az orvosi­­karra. . A zsidó-keresztény arányszám megoszlása azonban itt is érdekes és jellemző. Az orvosok országos létszáma 13.6000, amiből a fővá­­rosra 5100 esik. Az 1939 :IV. t­v. alapján ezek közül átlag 40% tekintendő zsidónak, tehát körülbelül 6000 zsidó hi­sJAWS. de

Next