Függetlenség, 1944. április (12. évfolyam, 74-97. szám)
1944-04-01 / 74. szám
L japánok Indiában bekerítéssel fenyegetik az aigai sereget •■•51V. áll ita: brét Szarni Isid» TttLefonszám: 1-444-69 Sserkegetőséffén kiadóhivatal: Bpcst, Vili., jíéi»fiúk«ht f. Szombat, 1944 április 1 Budapest, III. éff., 74. utte» SUHRISITI VITCX kollosvAry-borcsai )«9»h«pa S a 40 fllistr 8 * Si II lintr Miii!imi!mramiinmmnnroffinnmiiffl»ininnt«fflffl?m!mimmMifflnmiffltnffl>mi^ Németország fölött 132 nagymotoros angolszász bombázót lőttek I© nana bienm mas a aaraaw—ttaiat fiúsvét után Siizeri az országgyőlés * „ _ •1 1 A közvélemény nagy megnyugvással fogadta a zsidókérdés rendezéséről szóló rendeleteket . Milyen arányban foglaltak helyet a zsidók a kamarákban ? AJFüggetlen héti pénteki műkő közölte azokat a rendeleteket, amelyek a zsidókérdés rendezéséről intézkednek. A rendeleteket várta a magyar közvélemény, vagy inkább már régen kívánta és követelte. Nem meglepetés tehát, hogy a kormány, amely a zsidókérdés megoldása tekintetében teljesen szabadkezet élvez, elsősorban ezeket az intézkedéseket hozta. Természetes volt, trgát&MW&"átéletb"mint megtörténik a magyar közvélemény egyik legrégibb kívánságának a kielégítése, a zsidókérdés olyan megoldása, amely valóban elintézést jelent, nem pedig pepecselőn, kényszerű alkalmazkodást vagy politikai ügyeskedést. Az eddigi módszer, amelyet a zsidókérdés megoldása terén követtünk, nem vált be. A zsidóság nem értette meg, hogy azok az aránylag enyhe és óvatos intézkedések, amelyek eddig történtek, nem elodázása vagyátmeneti elkendőzése voltak a zsidókérdés rendezésének, hanem kezdet, amelynek a folytatását elsősorban a zsidóság viselkedése provokálta ki. Azt hitték, ha sikerül megszabotálniuk az első és második zsidótörvényt, megőrizniök a számukra fontos gazdasági és politikai pozíciókat, akkor megint visszaszerezhetnek mindent, sőt a zsidótörvények bélyegével a homlokukon, még mohóbban vethetik magukat a régi prédára. Nem értették meg, hogy a törvényeket nemcsak az államnak, hanem nekik, a magyar zsidóságnak is végre kellett volna hajtaniuk. Ehelyett még jobban fokozták azokat a jelenségeket, amelyek végül is türelmetlenné tették a legjámborabb magyar szemlélőt is. Még nagyobb lett az összetartás azokkal a zsidó elemekkel, amelyeket kifelé néha illett megtagadni: a bevándorlók, a törvény és jog ellenére itt tartózkodó idegen zsidó rétegek soha melegebb fogadtatásra nem találtak, mint az elmúlt években. Szembetűnő volt a szolidaritás azokkal a zsidó elemekkel is, amelyeknek nyilvános viselkedésére valóban enyhe m jelző, hogy kihívó. ’ ■ Ugyanakkor ‘egyre jobban belefurakodtak a politikába, embereiket, gondolkodásukat, céljaikat meg lehetett" ismerni azokon a posztokon, ahol éppen most tiszta magyarságot, becsületet és helytállást követel az idő. Ezek vezettek oda, hogy a zsidókérdés megoldása parancsoló belső szükségesség lett Háborúban, amikor az erőkifejtés koncentrálódik és a politikai tevékenységnek szükségszerű határai vannak, a nemzet nem fejezhette ki megfelelő formában ezt a kívánságát. A gyülekezési szólásszabadság a háború követelményeihez igazodik, a sajtóban pedig a cenzúrán keresztül a kormány politikai elgondolása érvényesül. Ezért nem juthatott megfelelő módon kifejezésre a zsidókérdés megoldásának már a iswck&idfftM.im'KH&d* W*ma látszólagos csendet értette nyilván félre a volt miniszterelnök és szűkebb politikai köre, amikor a zsidókérdés megoldása terén nem volt hajlandó további lépéseket tenni. Nem érezte meg, hogy itt nem egyes klikkek, ellenzéki csoportok követeléséről van szó, hanem az egész magyarság egységes álásfoglalásáról, beleesett abba a hibába, hogy szúnyognak nézte az elefántot. Nagy politikai erők, komoly harckészség és öntudat voltak a nemzetben és a zsidókérdés rendezésével mindezeket fokozni lehetett volna. Hozzá lehetett volna látni olyan feladatok megoldásához is, amelyek a nemzet legnagyobb erőkifejtését követelik. Mindennek a feltétele volt a zsidókérdés rendezést és a volt miniszterelnök sajnálatos módon éppen ennek a fontosságát nem látta meg. A Sztójay-kormány első teendője volt, hogy rendet teremtsen a zsidókérdésben. Megértette, hogy ez nem politikai sakkhúzás, szükségsűrű alkalmazkodás, a körülöttünk élő népek állami és társallami berendezésében, hanem belső magyar szükséglet. Ha komolyan meg akarjuk valósítani azokat e feladatokat, amelyeket a mostani nagy mérkőzés állít elénk, akkor nemm indulhatunk neki a megoldatlan zsidótörvény koloncával a nyakunkon. Ettől meg kell szabadulnunk, ezt a feladatot el kell végeznünk, ezért hozta meg a Sztójay-kormány a tegnapi rndelkezéseket. Az elintézés módjával egyben példát adott arra is, hogyan kell nehéz és sürgető időkben államot vezetni, napok alatt intézkedett, átgondoltan, céltudatosan megvalósított olyan reformokat, amelyeknek szükségessége régen nyilvánvaló és hatása pedig nagyon gyorsan érezhető lesz a magyar élet minden vonalán. A minisztertanács megszövegezte a vasárnapi kormánynyilatkozatot A kormány tagjai Sztójay Döme miniszterelnök elnöklésével pénteken délelőtt 18 órakor minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács megállapította a kormány által kiadandó kormánynyilatkozat szövegét ■melyet vasárnap folyamán hoz nyilvánosságra —, egyben elkatáranta, hogy az oewággyWeeefc húsvét utáni időpontban leendő összehívása iránt intézkedik. A kormány ez alkalommal tájékoztatja majd ■z orzseággyűlés két házát részletes programjáról. A minisztertanács a továbbiakban időszerű kormányzati kérdésekkel foglalkozott és 1 órakor ért véget. Április 6-án megszűnik a zsidók sajtókamarai tagsága Illetékes nyilatkozat az új rendért végrehajtásáról A sajtókamarai zsidó tagok törlésével kapcsolatban megkérdeztük az Országos Magyar Sajtókamara igazgató főtitkárát, Gáspár Jenőt, aki a rendelet végrehajtásáról a következőket mondotta: » — Az Országos Magyar Sajtókamara a kormányrendelet alapján április 6-án törli azokat a tagokat, akikről már most minden tovább vizsgálat és irat beszerzése nélkül megállapítható, hogy Zsidó. Azoknak a kamarai tagoknak a® ügyében, akiknél újabb iratok beszerzése, vagy felmutatása szükséges, anak megállapításához, hogy a fennálló rendelkezések értelmében zsidóknak jekentendők-e, legkésőbb április 30-ig rendkívüli választmányi ülésen hoznak határozatot. A törlési határozat ellen a kormányrendelet értelmében 15 napon belül fellebbezési jogorvoslatnak van helye az országos sajtótanácshoz. A kamarai tagok egyébként négy csoportba oszlanak. Az első csoportba a keresztények, a másodikba a korlátolt jogú keresztények, a harmadik csoportba a teljes zsidók, a negyedikbe pedig azok a zsidók, akik háborús, vagy más hazafias érdem alapján esnek külön elbírálás alá. A tagságok elbírálásánál az a névsor az irányadó, amelyet a Kamara félévenként terjeszt a miniszterelnök elé. A rendelet értelmében a második és harmadik csoportba tartatokat törölni kell a tagok sorából. Minden vizsgálat nélkül tehát 130 zsidó tagot törlünk április 6-án. 166 olyan tagunk van, akik eddig teljes jogú keresztényeknek számítottak, az új rendelet értelmében azonban felül kell vizsgálnunk irataikat. Ezeknek is egy hányada kiesik a kamarából, úgyhogy a 130tagtörlés még nem végleges szám. Eddigi megállapítás Irak szerint hat olyan zsidó tagja van a kamarának, akik arany, vagy két I. osztályú ezüst vitézségi éremmel rendelkeznek, vgy olyan hazafias érdemekre hivatkozhatnak, amelyeket az éj zssiadől. kívét Rá&di tud be. m. -1 !*-«. I IB&Ute Zsidó-keresztény arány a lobbi kamarában Több mint 2000 zsidtó üigyvéd és jelölttagsága szűnik mg Budapesten A Budapesti Ügyvédi Kamaránál a fővárosban nyilvántartott ügyvédek száma: 3171. Ezek közül az 1939.IV. t. c. alapján végzett igazoltatások zsidónak állapította meg a* 1484 Ügyvédet. A most kiadott rendelkezések értelmében a zsidóság meghatározása az 1941. évi XV. törvénycikk alapján történik és ennek alapján hozzávetőlegesen úgy pikmiljé is, hogy a zsidó ügyvédek száma az eredeti 1484-em felül még ,körülbelül 0—40- zal emelkedik. Ügyvédjelölteket a Budapesti Ügyvédi Kamara 375-öt tart számon. Ezek közül a 39.IV. törvény alapján zsidó 168. Az 1941-es törvény szerint körülbelül 16%-ra emelkedik a számuk. Ügyvédhelyettes a fővárosban összesen 61 működik. Ezeknek átlag a 75%-a zsidó. Hogy a törlések folyamán miként történik majd a zsidó ügyvédi irodákban fekvő folyamatos ügyek átvétele és továbbvezetése, arról most tárgyalnak az illetékes helyeken és a döntést rövidesen közzéteszik. A Színművészeti és Filmművészeti Kamara tagjai közül körülbelül 300 tekintendő az új rendelkezés értelmében zsidónak. Ezeket valamennyiüket törlik a Kamarából. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának nincsenek tagjai. Itt csak a kamarai illetéket fizetikkét tartják nyilván. . Ezeknek a Száma Budapestem körülbelül 135.000. Olyan kimutatás, amely külön feltüntetné, hogy közülük ki zsidó és ki keresztény, még nem készült el, összeállítása most van folyamatban. Az flj zsidórendelkezései még nem vonatkoznak az orvosikarra. . A zsidó-keresztény arányszám megoszlása azonban itt is érdekes és jellemző. Az orvosok országos létszáma 13.6000, amiből a fővárosra 5100 esik. Az 1939 :IV. tv. alapján ezek közül átlag 40% tekintendő zsidónak, tehát körülbelül 6000 zsidó hisJAWS. de