Függetlenség, 1944. április (12. évfolyam, 74-97. szám)

1944-04-01 / 74. szám

Szombat, 1944 április 1 filmezreinén Nemzeti Munkakamara írta: vitéz Marton Béla Nyolc esztendővel ezelőtt jelöltük meg a szocalista Munkaállam alapszerkezetét a Nemzeti Munkaimmá- rat. Mint Magyarországon félévszázada minden új gondolatnak, ennek is először elhallgatás, majd későt.) gúny lett az őszúlyrésze. De ezúttal sem ilyen liberális taktika nem használt, mert nind többen és többen érzik már, hogy át kell alakulnia az országnak és nemzetnek, ha helyt akar állani a népek versenyében. Ebben a gondolatkörben mind többen foglalkoznak szóban és írásban a mutkásság kérdése va. Ezeknek a jóindulatú és sokszor értékes fejtegetéseknek azonban alapvető hiányosságuk van. A tévedés a kérdés meglátásában van. A kamarának a liberális állam helyett kialakuló szocialista munkaállam alapintézményéért kell lennie. A kamarai rendszernek tehát nem a „munkás” vagy a „munkaadó és munkás”, hanem elsősorban a nemzet célját kell szolgálni. Ezt pedig csak akkor éri el, ha nem egyes osztályok, hanem az egész dolgozói társadalom — tehát a nemzet — érdekét tartja szem előtt. _ A történelmi korfordulóban a nemzet érdeke azt kívánja, hogy az összes nemzeti erők összefogása és rendszerbefoglalása múlhatatlanul bekövetkezzék. Ez pedig el sem képzelhető fél, vagy negyed megoldásokkal. A felszámolás alatt álló liberális állam helyett gazdasági politikai és társadalmi síáton új, fiatal érdekképviseleti munkaállamot kell felépíteni. Az új szocialista Magyarország alapépítménye legyen a Nemzeti Munktakamara. Erre épüljön a nemzeti munkaállam politikai, gazdasági és társadalmi sókon egyaránt. Az ezer és ezer felé széttagolt nemzeti társadalom új életformaúj székem után vágyik. .Az egyesületek és pártok liberális szervezeti életformájából végleg kiábrándult a magyar társadalom, mert ösztönösen érzi, hogy ezek a keretek nem tudják a belső erőket a legnagyobb teljesítményre fokozni és így a nevzet történelmi jövőjét biztosítani. Az egész nemzetet átfogó új szellemiség, új lelkiség is előfeltétele a nemzeti élet minden területére kiterjedő hatalmas termelő és alkotó munkának. Tarthatatlan a kamarai intézmény körül kialakult vitában az a felfogás, hogy csak a muunkavállalónak kell új érdekképviseleti intézményt felállítani És annyit jelentene, hogy a régi iberális munkaadói szervezetek fennmaradnának és ezek mint tárgyaló felek vlanának „Szemben” az új kamarai munkavállalói szervezettel. Ezt a megoldást vagy tájékozatnn,tágnak, vagy tudatosanzmt°séghiánynak lehet csak minősíteni, amely diszkreditálná a kamarai érdekképviseleti rendszert és ezzel komoly kárt okozna. Egész és a nemzet jövőjét jelentő megoldás csak egy lehet: a nemzet minden polgárára kiterjedő helyi, kerületi és országos Nemzeti Munkákamara és azon belül — megfelelő önkormányzattal rendelkező — foglalkozási ágak szerint megalkotott három tagozatú testületi rendszer. Ennek életrehívása után meg kell szűnnieminden néven nevezendő munkásszervezetnek. Az új nacionalista gondolat Nemzeti Munkakamarai rendszere egészen mást jelent, mint a liberális világ kamarái. A régi kamarák a liberális gazdasági és szellemi világ kiszolgálói és ha nem is mindig tudatosan, de legtöbbször a népi gondolat érvényesülésének elnyomói voltak. Egymástól teljesen független szerkezeti felépítésük és életük nem a nemzeti erők összefogását, hanem — a liberális kor követelményének megfelelően — annak széttagolását jelentette. Nem lehetnek tehát egymástól különálló „kamarák”, csak egy Nemzeti Munkakamara, melynek keretén belül a felsorakozó testületek képezik az érdekképviseleti munkaállam gazdasági, társadalmi és politikai szerkezetét. Csak ilyen átfogó alkotás jelent értéket a nemzet jövője szempontjából. Minden egyéb legfeljebb félmegoldás, foltozás, felesleges anyagi áldozatit, kiábrándulást és végeredményben újabb zavart eredményezne. . Az új nacionalista világrend politikai síkon felszámolta a felelőtlen liberális parlamentarizmust, gazdasági síkon az aranyfedezeten nyugvó kapitalista gazdálkodást, társadalmi síkon az osztályok, pártok, felesk eszettek és egyesületek erőket szétosztó, nemzetsorvasztó rendszerét. Az új nacionalista életszemléletesekkel szemben politikai síkon a tekintély felelősségteljes rendjét, — gazdasági síkon a munkára felépített nemzetgazdagsági rendszert, — társadalmi síkon az egységes nemzetszervezetet alkotta meg mint az új világrendben a nemzetek életének három alappillérét. Nem célunk, hogy most ezekkel a kérdéseikkel bővebben foglalkozzunk, mégis annyit meg kell állapítanunk, hogy a tekintélyelv érvényesülése nemi jelent diktatúrát. A munkára felépített nemzetgazdasági rendszer nem jelenti a tőke kiirtását. Az egységes nemzetszervezet pedig nem jelenti az egyéni tehetség és érvényesülés letaglózdását. De jelenti: a nemzeti erők összefogását és ezeknek az erőknek a maximumra fokozását. Ennek a gondolatnak megoldása: az érdekképviseleti kamarai rendszeren nyugvó nemzeti munkaállam kialakítása. A nemzeti munkaállam sajátosan magyar legyen és minden intézményét, egész szellemét egy ezeréves történelmi nemzet büszke öntudata hasás át. Ehhez múlhatatlanul szükséges, hogy állami és nemzeti életünk megkezdett újjászervezése még a most folyó háború befejezése előtt megtörténjék. Szükség van erre azért is, hogy a háború befejeztével bekövetkező végleges európai berendezkedés itt, a Kárpátok medencéjében, szerkezetében és szellemében olyan erős népi államot találjon, mely Kelet-Európában biztosítéka az új nacionalista világrendnek. Nincs erőt adó szervezettség lelki-sség nélkül és hiábavaló minden propaganda, szónoklat, tanítás, ha azt a szervezettség ereje alá nem támasztja. A magyar népnek áttekinthető 1500 éves történelme bebizonyítja, hogy szervezetlensége mennyi csapást, a rendszerbe foglalt igazságos, de keménykezű vezetése menynyi dicsőséget jelentett számára. Igazságot adni az élet minden megnyilvánulásában csak akkor lehet, ha az igazságot osztó államhatalom szemei előtt áttekinthetően él a nemzet. Az építő igazság és demagógia határvonalát csak egy erős központi hatalom tudja megvilágítani, viszont csak egységesen megszervezett nemzeti társadalom tud értékelni erős központi hatalmat. A mának történelmi órái megkövetelik, hogy megadjuk népünknek nemcsak a fennmaradás, hanem a nagy büszke jövő zálogát Előfeltétele ennek a poltikai, társadalmi és gazdasági vonalon egyaránt megszervezett nemzet és az ezt irányító erős, központi hatalom. * Ezeket az előfeltételeket adja meg * a Nemzeti Munkakamara és az eb- ből kialakuló nemzeti munkaállam. * ■Rádiószózatot vitéz a magyar leventeifjúsághoz vitéz Béldy Alajos vezérezredes A Levente Hírközpont jelenti: Nagyfontosságú beszéd hangzik el a magyar rádióban vasárnap, április 2-án délben. A leventefélóra műsorában vitéz Béldy Alajos vezérezredes, az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek országos vezetője intéz szózatot a magyar leventeifjúsághoz. A rádiószózatot Budapest I. hullámhosszán, 12.15-kor közvetítik. Minden leventeifjú hallgassa meg ezt a nagyjelentőségű szózatot! Nagy szerep vár hazánkra a jövő légiközlekedésében Vitéz Csicsery Gyula és báró Babarczy István előadása a közlekedési ankéten A Magyar Mérnök- és Építészegylet és a Magyar Közlekedéstudományi Társaság előadássorozatában csütörtökön vitéz Csicsery Gyula repülőezredes tartott előadást a légi közlekedés jövőjéről Előadása bevezető részeiben azokat a tényezőket vizsgálta, amelyek a légiközlekedés jövőjére befolyással lehetnek. Az egyik ilyen legfontosabb tényező a légiforgalom iránt megnyilvánuló kereslet. Szakértői becslés szerint a világ összes helyváltoztatást igénylő személyeinek és árának mintegy 10 százalékánál fontos az a gyorsaság, amely a légi szállítást indokolttá teszi. Azclak, hogy a légiközlekedés ezt a 10 százalékot megteremthesse, előfeltétele, hogy a légiközlekedés gyors, biztos, rendszeres és sűrű, gazdaságos és kényelmes legyen. A minden időjárás mellett való le- és felszállás, amely a rendszeresség fő követelménye, a városoktól távol eső, nagy és akadálymentes repülőterek építését teszi szükségessé, amely viszont hátrányos abból a szempontból, hogy főként a rövidebb vonalakon a repülőtérre ki- és onnan a városba való szállítás a repülőgép gyorsasága által nyert időből sokat levon. Ezért szükéges, hogy a repülőteret a várossal rendkívül gyors közlekedés kösse össze. Ez kiváló megoldást nyert új budapesti közforgalmi repülőterünknél, amelyet a várossal 13 kilométer hosszúsásbban már elsőrendű gyorsforgalmi út köt össze. Európa jövő légi közlekedését három egymást és a többi ágazato,kát kiegészítő s bizonyos fokig egymásba folyó légi közlekedési rendszerbe lehet összfoglalni. Ezek az Európát átszelő és azt a többi világrésszel összekötő interkontinentális, a földrészen belül kialakuló nagyobb gazdasági egységeket összekötő transzkontinentális és végül az egyes államok belső szükségleteit kielégítő belföldi légivonalak rendszerei. Az, hogy hazánk az interkontinentális repülésben részt vehessen, nem , látszik valószínűnek. Elsőrendű érdekünk azonban, hogy ezekbe a vonalakba fővárosunk s így hazánk is, bekapcsolást nyerjen. Ennek lehetősége meg is van, mert Budapest ezeket a vonalakat tekintve akként fekszik, hogy a rajtuk közlekedő gépek leszállása indokolt- Ezen vonalak csatlakozó és tápláló vonalainak, továbbá a transzkontinentális vonalak repülésében a minket megillető helyet el kell foglalnunk.Az új budapesti közforgalmú repülőtér Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb repülőtere lesz. Kiépítése a háború viszonyok között is a legnagyobb erőfeszítés árán szépen halad. Légi biztonsági szolgálatunk színvonala elsőrendű. ■ A háború előtt itt repülő külföldi vállalatok képviseletének és földi szolgálatának ellátásával a MALERT európai hírnevet szerzett. A második előadó báró Babarczy István Beszkárt, vezérigazgató-helyettes volt, aki a székesfőváros közlekedési feladatait ismertette. Előadásában rámutatott arra, hogy ezeket a feladatokat mindig nagy budapesti elgondolás nézőpontjából kell megállapítani és megoldani. Nagy-Budapest tömegközlekedését a gyorsvasúti hálózat kialakításáig a közúti és helyiérdekű villamosvasutakra kell alapítani, ezért a villamosvasúti közlekedést korszerűsíteni és teljesítőképességét fokozni kell. Nagyobb sebességű és befogadóképességű járművek forgalomba állításával és a pálya megfelelő kiképzésével. Vázolta báró Babarczy István az autóbusz és trolleybusz szerepét Nagy-Budapest közlekedésében és az autóbuszhálózat későbbi bővítésével kapcsolatban felvetette a sebesjáratok gondolatát. Végül egy összeállítást mutatott be azokról a munkalehetőségekről, amelyek a városi közlekedés fejlesztése terén az átmenetgazdálkodás ideje alatt a gyáripar és a munkavállalók hasznos foglalkoztatását biztosíthatnák. Báró Babarczy István és Csicsery Gyula előadásait a hallgatóság nagy érdeklődéssel fogadta. Pénteken éjszaka nagy Brstarc volt a Hémet Birodalom fölött Az angolszász repülők a háború legsúlyosabb vereségét szenvedték Eddig if 32 51 í iif iff 3 ieien&ik £ Berlin, márc.- 31. Német éjszakai vadászgépek erőteljesen szembeszálltak a péntekre virradó éjszaka a birodalom fölé berepülő angol bombázó kötelékekkel és körülbelül Thüringia térsége felett kényszerítették az ellenséges gépek zömét, hogy a kelet felé nyúló felhőzet elérése előtt a zárt felhőtakaró felett Dél-Németország felé kanyarodjanak el. Már eddig is igen sok jelentés érkezett égő vagy lezuhant négymotoros repülőgépekről. Az ellenséges bombázók Nyugat- és 13 J J 5 3 2 JJit frénevík Délnémetország felett szétszórtan dobálták le bombáikat, különösen frank területen. A keményen megtépázott bombázókötelékeket távozóban tovább támadta a német légvédelem. Az angol bombázó kötelékeknek a péntekre virradó éjjel a Német Birodalom ellen intézett támadó vállalkozása a legújabb jelentések alapján eddig példátlanul álló végzetes szerencsétlenség jellegét ölti. A német légvédelem már legalább 132 négymotoros angol bombázó elpusztítását jelenti. 3 Angolok a német légitámadások pusztító hatásáról Stockholm, márc. 31. Rövid látogatásra Stockholmba érkezett angolok szerint, ezekben a körökben az Anglia ellen intézett német légitámadások hatása élénk eszmecsere tárgya. A brit szakembereket különösen asámet bombák pusztító és romboló ereje befolyásolja. Angliában mindenki csodálkozik azon, hogy hogyan képesek a németek viszonylag kevés berepüléssel és a szövetségesek bevetésével 633re sem hasonlítható repülőgépmennyiséggel ilyen megsemmisítő hatású eredményt elérni. Sussex grófság különösen sokat szenvedett a német légitámadások miatt, Hastings kikötője pedig csaknem teljesen szét van rombolva. Portsmouth kikötőjét és Woolwich tengerészeti lőszertárát olyan eredményesen támadták a német repülők, hogy a készleteket máshova kellett szállítani. Az átlagangol különösen amiatt elégedeten, mert nem tudja megérteni, hogy tudnak a németek ilyen támadásokat intézni akkor, amikor az angol lapok és a rádió azt állítja, hogy a légitámadásokteljesen térdre kényszerítették a német fegyverkezési ipart. Éppen ezért most már kételkednek a szövetséges bombatámadások hatásában. Német hadijelentés a keleti és déli hadszíntérről BERLIN, márc. 31. A Führer főhadiszállásáról jelentik. A véderő főparancsnoksága közli: A Szovjet az ukrajnai Bug alsó folyása és a Dnyeszter közt, valamint a Dnyeszter és a Pruth között egész napon át támadott. Kemény harcokban nagy veszteségei mellett visszavertük. Az egyik szakaszon még folynak a harcok az előrenyomult bolsevistákkal. Román csapatok a Pruth mellett hátravetették a Szovjetet és több helységet ismét elfoglaltak. Proszkurovtól délnyugatra továbbra is folynak az elkeseredett , támadó- és elhárító harcok. Itt különösen bevált a keletporosz 1. gyalogos hadosztály Krosigk vezérőrnagy vezetésével. Egyik harccsoportunk Sztaniszlautól keletre szétugrasztotta az ellenség egy gépesített dandárét, számos foglyot ejtett és nagy zsákmányra tett szert. Tarnopolnál alábbhagyott a harctevékenység. Brody térségében egyik páncélos kötelékünk szétvert erősebb bolsevista gyalogos -és páncélos erőket Vonatalakulataikkal együtt. Kovel város helyőrsége visszavert több ellenséges támadást s ez alkalommal megsemmisített 15 páncélost. A várostól északra levő térségben összeomlottak heves szovjet támadások. A Dnyeper és Csauszl között a bolsevisták újonnan odavont erőkkel folytatták áttörési kísérleteiket, de hasztalanul. Osztrovtól délkeletre és Pszkovtól délre a Szovjet szintén számos eredménytelen előretörést intézett. Narvától délnyugatra több napig tartó kemény elhárító harcokban az úttalan, erdős és mocsárvidéken tüzérség, kedvelők, páncélosok és csatarepülők hatásos támogatásával több szovjet hadosztály zömét bekerítettük és megsemmisítettük. • Az ellenség megismételt tehermentesítő támadásai meghiúsultak. E harcokban az ellenség 6000 halottat, többszáz foglyot, 59 lüveget, valamint számos más fegyvert és különféle hadieszközt vesztett. Olaszországban csütörtökön is csak helyi harctevékenység volt. ■ Cassinótól délnyugatra egy hoszszabb idő óta körülzárt ellenséges harccsoportot, amely elkeseredett ellentállást tanúsított, megsemmisítettünk. Az ellenség számos halottat és nagyszámú foglyot vesztett. Különböző fegyvereket és hadieszközöket zsákmányoltunk. Rohamcsapataink a helység északi részében rajtaütéssel elfogyták az ellenség néhánytámaszpontját. __ Más sikeres rohamcsapattevékenységek során közelharci eszközökkel megsemmisítettünk négy ellenséges páncélost. Légvédelmi erőink az elmúlt éjjel a Nürnbergben intézett brit terrortámadások elhárítása alkalmával eddigi legnagyobb sikerüket aratták. Sírakadályyoztak összpontosított támadás végrehajtását és megsenamiztük 132 négymetoros bombázót. Nürnberg város területén és Dél-Németország néhány más helységében károk és a lakosság körében veszteségek keletkeztek. Becker főhadnagy, egy éjszakai vadászrepülőezred repülőgépvezetője ezen az éjzakán Dmét hét légi győzelmet aratott. Néhány ellenséges repülőgép zavarógépű légiket végzett Nyugat- Németország elen. Gyors német harcirepülőgépek célpontokat támadtak meg Londonban és Anglia déli partvidékén. Egy német hajóki ér-?t biztosító járművei, tengerészeti sigethérítők és a kíséret védelmére beosztott védészek a nyugatnovégiai pártol, előtt 18. ered’ménytelenül támadó brit torpedóve'.A repülőgép közül hetet lelőttek. Tengeralattjáróink az Atlanti- tengeren és az Indiai-óceánon el- Küly©érjejtett 23.000 bruttóregisztertana hajóteret kitevő négy hajót és egy űrhajót. Ezenkívül lelőttek két ellenséges bombázót. A legutóbbi idők elsülyesztési eredményeiből kiválóan kivette részét a Z. 8. E'cSi főhadnagy ver© tés© alatt álló búvárhajó. Goring tábornagy jókívánságait tomácsolja Bedel Oraagms A Führer Rudel őrnagynak, egy repülőezred osztályparancsnokának, mint a német haderő tizedik katonájának a Vaskereszt Lovagkeresztjéhez a kokrdokkal, és briliánsokkal diszitett tölgyfalembot adományozta. * • . f Klárig tábornagy a következő táviratot intézte Rudel őrnagyhoz: „Kedves Rudel! önt, mint legbátrabb és legjobb repülőmet a Führer a legmagasabb kitüntetésben részesítette, kitüntetése alkalmával fogadja legőszintébb szerencsekivánataimat. Ebben a kitüntetésben csak azok a katonák részesülnek, akiknekt nevét és tetteit beírják majd a német nép történelmének könyvébe. Megmenekülésének őszintén örültem. A légierő büszke önre. Rudel, egy sziléziai lelkész fia, és életpályája gyorsan ívelt felfelé. Eddig összesen 1800 bevetésen vett részt. Különösen sikeres vállalkozása volt az,amikor a Marat nevű szovjet hadihajón telitalálatot ért el Néhány nappal ezelőtt az ellenséges vonalak mögé szállt le gépével, hogy szerecsétlenül járt bajtársait megmentse.