Függetlenség, 1944. április (12. évfolyam, 74-97. szám)

1944-04-02 / 75. szám

12 Báró Kemény János, a kolozs­vári Nemzeti Színház főigazgató­jának ,J­éter Z­oltna Székelyföl­­­dön lejátszódó színműve, amelyet áprilisban szándékozott bemutatni a Nemzeti, egyelőre lekerült a Színház műsortervéről­. A bemutató azért marad el időlegesen, mert felújítják a nagy magyar népszín­­plaíró, Tóth Ede egyik legismer.­s fyenh­es legnépszerűbb darabját, a giFalu rosszá”-t. A felújításra idő- szerűséget az ad, hogy a magyar Színpad irodalom most ünnepli Tóth Ede születéséne­k százéves évfor­dulóját. Április 21-én kerül­­színre a Nemzeti Színház színpadán már régen látott darab éspedig Galamb Sándor rendezéseiben, aki az elmúlt években már több népszínművet vitt stílusos beállításban a Nemzeti, közönsége elé. Feledi Gáspár, Abonyfi Géza lesz, fia Lajos Ujszky László, Bátki Tercsi Somogyi Er­zsi, Finom Rózsit Lukács Margit alakítja, Göndör Sándor, a falu rosszát pedig Jasor Pál, Szath­­máry Margit, Márkus Tamara és Ihász László játszanak még vezető­­szerepet Tóth Ede népszínművében. Az első próbákat már meg is tar­­tottá­k.­­A Pesti Színházban nagyban ké­szülnek André Picard francia író „Hattyúlovag” című vígjátékénak bemutatására, amely Felkay Ferenc fordításában és átdolgozásában hús­­vétra kerül a közönség elé. A há­ború előtti francia politikai erkölcsö­ket figurázza ki maró szatírával az újdonság, amelynek női főszerepére Simor Erzsit szerződtették le. Az eredeti szereposztásban egyébként változás történt. Simor Erzsi egyik partnerének, ugyanis Dénes György volt kijelölve, néhány nappal ezelőtt azonban kisebb szerepet osztottak ki rá és­­helyébe­­Delly Ferencet szerződtették le az Andrássy Szín­ház együtteséből, akit kölcsönadtak a Pesti Színháznak. Mihályi Ernő, Sármássy Miklós, Pogány Margit és még többen mások játsszanak a francia újdonságban.­ ­ Jubileum volt Szombaton este a Vígszínházban, ahol csütörtöktől ke­­rül színre Herczeg Ferenc történel­mi Színműve, az „Aranyszárnyak”. A Zrínyi Ilona életének drámai epizódjait igen hatásosan megele­venítő színműben, -r- mint ismere­tes __ Lázár Mária játssza a női főszerepet, akinek értékes alakítása nagyban hozzájárul a darab sikeré­hez. Az „Aranyszárnyak” termé­szetesen első jubileuma után is mű­soron marad. Előrehaladtak az előkészületek az Új Magyar Színházban Vaszary Gábor „A mama őfelsége’­ című vígjátékának rövidesen esedékes bemutatójára. Turay Ida, aki né­hány napig betegeskedett, nem ve­hetett részt a próbákon, de hogy fennakadás ne történjen, Fülöp Viola tanulta be­ a szerepét, aki ha szükség van rá, Turay Idát az­­ előadásokon is helyettesíteni fogja. Maga a szerző is részt vesz a pró­bákon, amelyek­­Aladár ve­zetésével folynak. Mi­nt m­ár meg­írtuk, Fedők Sári játssza a cím­szerepet, egy elképzelt ország, anyakirálynéját, a királykisasszony lesz a fiatal Mednyánsz­­y Éva, Palotás Imre, a zenés darabban Pesten először bemutatkozó ^ új bonvivan pedig mint a trón váro­mányosa lép a színpadra. ^ A Vaszary-vígjátékhoz zenét és éne­kes betétszámokat Eisemann Mi­hály írt. A 200-ik jubileumát túl­haladó ,g12 első s­iikere miatt, a bemutató időpontjáról még nem döntöttek.­ ­ A Fővárosi Operettszintházban Fényes Szabolcs igazgató most tár­gyal „A ki­álynő coókjá"-t követő új operett bemutatásáról. Megír­tuk, hogy Szilágyi László „Zizi" című, eddig még Magyarországon nem játszott daljátékára esett a választás. Változás állott be azon­­ban az igazgató ág elhatározásé­ban és úgy döntöttek, hogy Szilágyi László daljátéka hanyott más z­rtó darabját hozzák ki. Hogy kiét, ab­­ban még nem állapodtak meg, erre vonatkozólag most jos­ak a tár­gyalások. Hétfőre azonban már ki­derül, hogy mi lesz a színház so­ron következő operettje. 13 Vasárnap este utoljára kerül színre a Vidám Színházban Jean Letraz ,„­allépés jobbra” című zenés vígjátéka. Az évad eleje óta műsoron szerepelt a mulatságos zenés játék és több mint 275 elő­adást ért meg. Hétfőtől kezdve szünetelnek az előadások a szín­házban, mert esti­ próbákon ké­szülnek Bihari Nándor ,„Varjú­­fészek­k című népi hangulatú, vígjá­tékának bemutatására, nagyszom­baton lesz a premier és ekkor lát­juk majd viszont hosszú idő után a népszerű magyar nóta énekest, Cselényi Józsefet a színpadon, aki, mintegy tíz évvel ezelőtt vált meg a­ Nemzeti Színháztól és azóta a Cselényi József magyarnóta kultusznak szentelte képességeit. A szintén már hosz­­szabb idő óta nem szereplő Dajbu­­kát Ilona játssza mellette a női fő­szerepet. A szerző Bihari Nándor, Fábry Éva és vitéz Madarász László elevenítenek meg érdekes figurákat a „Varjúfészek“-ben. . . Somogyi Erns! 1Y/M400 SZINHAZIái MOSOR ii ni imii in - n­iwi - tv** 11 fiiiii iwii um ■ OPERAN­AZ. Vasárnap (*­2): Pillangó­­kisasszony (bérlet stc.). Hétfő: (Y2Q): Az álarcos bál. (VII. 12.) NEMZETI SZÍNHÁZ. Vasárnap d. u. (1): A kaméniás hölgy­ este (1 6): Hon­talan nép. (VIII. 9.) Hétfő (5): A lap. születésnap. (XX. 8.) NEMZETI KAMARASZÍNHÁZ (2, %6). Péntek, szor­bat -kivételiével ,minden este -és vasárnap délután: Fatornyok. MAGYAR MŰVELŐDÉS HÁZA. Vasár­nap délelőtt (%11): János ,vitéz (Opera­házi., V. 3. 4.). VÍGSZÍNHÁZ (2, %6). Vasárnap dél­­után: A mi kis városunk; este: Arany­szárnyak. Hétfő: A mi kis városunk. PESTI* SZINN­ÁZ (2, 526). Csütörtökig minden este és Vasárnap délután: Fecske és denevér. MADÁCH SZÍNHÁZ (2, 546). Minden este vasárnap és ünnepnap de­uta*: Első Anna és Harmadik Károly. ÚJ MAGYAR SZÍNHÁZ (2, 06) Min­den este, vasárnap és ünnepnap délután: RANHKASSY SZÍNHÁZ (2, 1 6). Min­den este, vasárna­p és ünnepnap délután: A pénz nem boldOGít. FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ (2, .,.6) Minden este, vasárnap is ünnep­’ nap­ délután: A királyné csókja. Vasár­nap délelőtt (11): Latyi Matyi . VIDÁM SZÍNHÁZ (543. H$). Vasárnap délután és este: Ballépés jobbra. Hétfő­től péntekig nincs előadás. It­ VCi’AUOTA ('/44, 1­27). Minden este, hétfő,­ szombat és vasárnap délután:­­ A­u­to­math chí ’ KAMARA-VARIETÉ. Vasárnap és ün­nepnap (2, %6. 7), hétfő, szombat (%4, 127), kedd, szerda, csütörtök, péntek (12 7): Schmarnitz-parádé. NEMZETI BABSZINJÁTÉK (%3, V26). Vasárnap és kedd este: Panoptikum. Hétfő szerda, csütörtök és gombát este: Angyalt vettem feleségül. Péntek este: Tölti !. Csütörtök, szombat és vasár­nap délután: Gyermekelőadás. ERZSI SBETVÁROSI SZÍNHÁZ (^5, 7. trash­- Ünnepnap '^3 *45, 7). Mindenn­ap: Fehérvári huszárok. KISFAM’I)\ SZíNMAZ (W25. 7. vasár 63 ü­nnepnap !/~3 W&5, 7). Mindennap Keménás hölgy. JÓZSEFYÁIÉHSZ SZÍNHÁZ (W­ 7. vasfir- és Onnopnen !/7 ’£5,sz). Minden­ nap: Kata Kilty-Katintyfe * ATRIUM FILMSZÍNHÁZ (Margit-krt. 55 Telefon: 15 -30—34 15—40-24). W, »V26. Yz ’. Sz.. V és-ü.v V22 kor is- Egy nap a világ (Páger. Murát?V Híradó. BELVÁROSI HÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ (Petőfi Sándor­ u­tca 1. Tel.: 181—244) Lángoló hegy (kulturfim a Vezúvről). Rajzos híradó a nagykőt műveletéről. Sziklamászók (kulturfilm). Magyar-, UFA- és Európa-híradók. Folyt, egyórás előadások 10—21 óráig. CORVIN MOZGÓ IV!Hei­m és József körűt sarok) iVd.( 138—988 339—534.) 3. 5. VIS órakor: És a vakok látnak (Nagy I., Erényi O.) V. d. e. 11-kor: Méltóságos kisasszony. DEÁK (BÉCSI) FILMSZÍNHÁZ (V . Teréz­ körút 28 Tel.: 121—343 125—952) M 1 2. 1/2 4. V06 V28. V d. e. 11-kor is: Futótűz (Szilassy, Szabó Ilonka). — .V­íradó FÓRUM FILMSZÍNHÁZ (Tel.: 139-70?, 139-543). V24. V21­,­ V28. V. és v. 11-kor is: Fedora — 3-ik hétre pro­pagálva! NIÍRADÓ FILMSZÍNHÁZ (Erzsébet­­körút 13. Tel.: 222 409). Lángoló hegy (kulturfilm a Vizuvról).­ Rajzos híradó a nagyház művészetéről. Tava^.7? zson­­gás (kulturfilm). Magyar-, UFA» és Eu­rópa-híradók. Folyt] egyórás előadá­sok 9—21 óráig /1 ' KASZINÓ FILMSZÍNHÁZ (Eskü út 1. Tel.:­ 383-102 185-329). *M. V*6. V«8. Szombaton ,42kor is. Varár és ünnep­nap d. e. 11. d. ti */14. 146. 18 órakor: Futótűz (Szabó Ilonka, SzHassy). NEMZETI APOL­LO* VII.. Erzsébet • kon'it 45 Telefon: 222—002) V,4 V9«. ué. Sz Vt.2 s' é« 'I 11 U2-kor ’s­ És a vakok látnak (Nagy I . Eszenyi O.) Modern'”800' kzserpélyes óvóhely! OMNIA FILMSZÍNHÁZ (Te! : IRQ 125). /­*4 V26. Vf° ,Sz V.2 V 11. Vo2 kor is: A látszat esik­l ki??mor. T13lm4ssry)B — Híradó — 2-ik létre m­olongálva! RADN­’S (TeV 122—008 120—564) Vjő *48' S? »/. 2 1T,,C­­*s ü d­e 11-kor is: Forgószél ,(Kristina Söder­ja­um) — Híradó SCALA .FILMSZÍNHÁZ (Telefon-11 44 11) Előadások kezdete hétköznap M14 R­6 Vj« Sz V fi* ft 1A2 kor I?* A Benedek-ház (Szörényi, Somlay Nagy I.dtvén) SZITTYA (CITY) FTIAISZTNH­AZ (Telnf ■» 1 • 1L!—140· 'JA4 *A6 V2S Sz. V és a Uf-Vmr f••RANT A Tel< 146—046) 3 5. Vt8. V fi* t) 11 kor is: Forgószél( (Kristin?' cj;V1orV:?iPn). p 5 T»t ^rpoTr>er«Ti • 4?? 1A4 iAg TA9 órakor • THrk­pl az öreg szír O '1- !■»(­*-*•*@ nrol O' r* eJ o t SKimiH nisl'UDIO) (T.: 225—276). .0, */22, %4, W, ^8 órakor Kíirbinfa; UAPiTOI. ♦ FILMPALOTA (Telefon: 134-337>. ;/22 V2-* ^6 V28. V . ü. 11 kot is: Tonelii. - 2 ik hétre prolongálva! KAMARA (Tel.: 42-39 91). Eleadások mindennap­j­ a­­2. ,M14, V26. M28-kor:. Gróf Monte Christo. II. rész: A bosszú. Modern 500 sze­mé­tes óvóhely RAKOCZI (PHÖNIX) MOZGO fón: 421—326» 11­­, 3­5 V48. (Első mólokért: Rákóczi induló. PEST (PALACK) Telefon: 221—222) M­12.­­A2.­­A4. V26. V26. (Az első három előadás olcsóbb) Boldog Idők. ADRIA (ADMIRAL) (Te­.: 353—707). V.M. V46. Vió. V. ü. és hétfő 11, 1 -kor is: Szalmi-láng. — 3-tól: Akrobat­­ok! ALKOTÁS (Te­ : 355-374) V 4. V 46. ^8 V. és V. 11, 3/42-kor is: Régi keringő. V. d. e. 11 kor is. — 3-től: Magyar kí­ván­sságh­an­gversen­y. ANDRASSY MOZGÓ (Tel.: 12 41-27). 1A4. M?6. V28. Ve? és I V22-kor is: Magyar k­V­ínsághangverseny. V. d. e. ■ 11-kor: Carl­ Petters. 1 ATTILA MOZGO (Telefon- 222 -644) »A4. 1^,6. V28 V. 11. V22 stb . Magyar kívánsághangverseny. — 3-tól: Harmin­cadik * rfLDAl APOL­LO FILMSZÍNHÁZ (Telefon. 351—^00» ^4 Mi6. »A8 V Mi2-kor is: A fekete hajnal. V. d­e. 11: Kish'Viet a vadonon keresztül. — 3-tól: Boldog ember GLORIA T^i • 427 -521) (A4. MiB »A8 v­­és tt. *%2-kor is: Rajongás. — 3-tól: Örök álarc \N­OMERO« MOZGÓ (Tel.: • 496—178) 1/a4 *4€' .(^8 Vas és O. Vsg kor is: Fekete angyal JÓZSEFVÁROSI (T.: 131-316). IM. %6. F.g. V. és V. Vígkor is: Fekete hajnal. V. d. e. 11-kor: Varjú a toronyórán. KI LTI’R (Telefon 188—120• M*4 VzB. Vas és t) 1/^2-kor is: Magyar kí­­vánsághangverseny. MESE VAR (Tel’: 114—502). Előadások kezdete V24. 4A6. V28, V. %2-kor is: FeVít», ha tudsz. OTTHON (T.: 145—447) *44. V46, *48. V ‘ti? kor is: Akrobat­­oh! PM.OIA 1 Te; 156 -606) v24. lA6 Sz., V. és V %2 kor is: Magyar kíván­­sá­g hangverseny — Híradó TUIMN .'Nnrvm^fl 21 T 1^Orf 2 03 f il. 1 2 U4 *46 Vq8. Ahvnhnt fi oh! TTNÓDY (Tel • 225—602) *A4 *A6 *A8 -S’z. Va2. V a 11 és V22 kor is: ^annal ráncS­­ t ^S­J n» ( rTelefon 154 422v •04 ) : 6­1/­H­sj'ícfiT'nnri l'O­ftvgVn-r j­ 5-k ív :1m sá eh­a­n­gversen­y V ■ d .e. A béke angyala. — 3-tól: Hamu­pipöke. ZUanettomia Kétszázadszor ,.­ís Pénteken este kétszázadszor fu­tott szét az Új Magyar Színház bordópiros függönye „Az első“ elő­adása előtt, kétszázadszor telt meg a nézőtér az utolsó szögletig, hogy tapsoljon Kerecsendi Illás Márton népi drámájának és gyönyörködjék Páger Antal, Day­ka Margit, Bulla Elma és Juhász József, meg a töb­biek remek játékában. Nem vélet­len, hogy most, ezekben a mozgal­mas időkben, amikor minden nap új eseményt hoz,, már hosszú idő óta a közérdeklődés előterében áll ez a drámai. „Az első“ megvívta a maga kemény és elszánt harcát az időközben elnémult zsidó sajtó vi­csorgó ellenkezéseivel, gúnyos fölé­­­nyével és vad indulataival. Nem ér­dektelen fellapozni a darabról szóló kritikákat, a baloldali sajtó a be­mutató után szinte tagjával ron­tott a szerzőre és a darab rendező­jére, Páger Antalra. „Hogy­ juthat eszébe egy falusi tanítónak, hogy darabot írjon?“ — olvastuk az egyik „magasröptű“­­ elmemében, amelynek szerzője a maga körúti észjárásával képtelen volt felfogni, hogy a színházi publikumot más is érdekelje, mint a századik jelentés­ben feltálalt szerelmi háromszög, vagy pedig valamely divatos kül­földi giccs, amelynek sokszor még­­a szerzője sem bizonyos. Az egy­szer már a startnál megbuktak a nagyhangú jósok. „Az első“ a pre­mier tomboló sikere után a szezon nagy eseményévé nőtt. Ő, nem a zsidóság karolta fel tévedésből, ez a darab száz százalékig a keresz­tény publikumnak köszönhette si­kerét. S ez a publikum levizsgá­zott, mégpedig kitűnően. Ez a két­száz előadás mutatta meg, hogy a zsidóság nemcsak a színpadon fe­lesleges, hanem a nézőtereken is. Csak üljön be bárki egy este a színházba és látni fogja, hogy eb­ben a színházban az igazgatótól a legkisebb jegyszedőig, a nézőtéren pedig a pástolysortól a karzati ülő­helyig mindenki egy világnézetet vall s ha a színészek játékára illik ez a jelző, hogy az igyekezetüket a lelkesedés fűti, ugyanezt a lelkes szellemiséget láthatjuk a nézőkö­zönség soraiban is, amikor kipirult arccal­­ figyelik a színpadról fel­hangzó mondatokat. Ez a kétszáz előadás több, mint siker, próbatéte­lét jelenti a keresztény magyarság­nak, amely egyetlen fenntartója és felvirágoztatója a magyar színházi kultúrának.­­­ (U. V.) Vasárnap, 1944 április 2 Kertay Lili, Haász Joli és Serényi Éva a „Gyanú“ című új magyar film főszereplői. . •tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiituiiimiiiniliiiiiiiiiiiiiiiíHiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiuiiiniiiiiiiiiiimiiriiiin Kiket zártak ki a Színészkamarából a zsidó tagrevízió soráéi? A hét végén megjelent egyik kor­mányrendelet — mint ismeretes —, úr­y intézkedik, hogy a Kamarák­nak, így a Színészkamarának­ is, zsidó tagja nem lehet. A rendelet értelmében nyomban megindult a tagrevízió az egész vonalon és a zsidókat a tagok sorából „haladék­talanul kizárják. . A Színművészeti és Filművészeti Kamarában dr. Cziffra András mi­niszteri biztos hajtotta végre a tag­­revíziót. A tagok származási lapja mellett a fennálló törvények értel­mében mellékelve vann­ak az ere­deti okmányok, illetve azoknak hi­teles másolatai, így tehát mindenki­ről megállapítható volt a vizsgálat során, hogy a tag származása­­meg­felel­ a m a fennálló rendelkezéseimért. Több mint háromszáz tagot tö­röltek a közel ötezres taglétszám­ból éspedig­ százhetvenöt zsidót és százharminckilenc zsidószármazás is — a régi zsidótörvények szerint ke­reszténynek számító tagot. A töröt­tek legnagyobb része már hosszabb ideje nem műk­ödött, mert a ka­mara volt elnöke, Kiss Ferenc mű­ködése alatt a zsidótörvényt nem­csak bely szerint, hanem ann­k szellemében is végrehajtották. A legutóbbi időkben azonban a most kizárt tagok egy része már ismét megpróbált közeledni a szí­nházi és filmvilághoz és szinte ugrásra ké­szen .Viták abban a hiszemben, hogy rövidesen ismét elfoglalhatják elvesztett pozícióikat. Most, hogy ezek az egykori színházi és filmnagyságok végle­gesen nyugalom­ba vonultak, n­m érdektelen egy kis seregszemle, kik azok, akik a közelmúltban még a magyar művészvilág fontos őrhelyein állottak. A törölt tagok között találjuk Básti-Berger La­­jost, az operáit orrú hősszerelmest, Gombaszögi Ellát, Lendvai-Leopold Andor operaénekest, Törzs Jenőt, Bársony Erzsit, Gőzön Gyulát, Szé­kely Mihály operaénekest, Nádor Mihály zeneszerzőt, Belle Gabriel­lát, Revers Gyulát, Rub­inyi Tibort, Szigeti Jenőt, Sziklai Szerénát, Halász Gittát, Rálk­ai Mártont, Fleischer Antalt, Gódi Sándort, Kondor Ibolyát, Kondor Annit, Lóránt Vilmost, Z. Molnár­ Lászlót, Svépcs Liát, Bánóczi Dezsőt, Dénes Oszkárt, Fodor Artúrt, Hetényi- Heidelberg Albertet, Erdélyi Gézát és még egy sereg kevésbé ismert, de egyidőben sokat szerepelt szí­nésznevet. Az igazgatói tagnévsorból töröl­ték a az eddig nemzsidónak tekinten­dő névsorban szereplő Föld­i Aurélt, Brédi Pált, Wertheimer Elemért, Jóp Dánielt, Bárdos Artúrt, a fil­mesek közül Szatmári Jenőt, Ren­ner Endrét, Sz­ilas Lászlót, Engel Györgyöt, Csuszár Lászlót, Rákosi Tibort, Tuchten Jenőt, Rajk Mi­hályt, Kovács Emilt, Sándor Tiva­dart, Gál Bélát, Vitéz Miklósnál, Boros Mihályt és még egy sereg, főként csak a szak­ma körében is­mert filmest. A tagrevízió azonban a mostani törlésekkel még nem ért véget, a tagok soraiban még vannak szegio.­­sáp, akiknek okmányaik nem kielé­gítőek és ezért további igazolás válik szükségessé. A mostani reví­zióval azonban általánosságban megtisztult a kamara a zsidó befo­lyástól, a magyar színpad és a ma­gyar fim ezután száz­százalékosan keresztény magyar alapon műkö­dik. Benfficivül meleg, és bensőséges ünneplésben részesítették Csortos Gyulát, az Andrássy­ Színházban pénteken este 40 éves színészi jubi­leuma alkalmából. A kiváló művész ugyanis 1604 március 31-én szerezte meg színi akadémiai d­plomáját és ekkor indul­t sikerekben gazdag karrierjének útjára, amelynek egy­egy állomását emlékezetesen nagy­hatású alakításai jelzik. Vaszary , János köszöntötte az első és máso­­­dik felvonás szünetében a színház nevében a jubiláló művészt és kol­legáinak megbízásából egy értékes pecsétgyűrűvel lepte meg. Csortos Gyula öltözőjét a­­ babérkoszorúk tömege árasztotta el, a Színművé­szeti Kamara, a Színpadi Szerzői­ Egyesülete, az Új Magyar Színház igazgatósága, azonkívül még sok más intézmény és Csortos Gyula tiszte­lői küldték babérkoszorú formájá­ban elismerésüket a művésznek. Sokszáz távirat pedig jelét mutatta a nagy népszerűségének. Legérdeke­sebb ajándékát a Vígszínház kül­dötte, egy régi fotográfiát, amely 1914-ben készült a ,,Zsuzsi kisasz­­szony” című darab egyik jeleneté­­ről, amelyben­ Csorton Gyula bóbitád­­frizurával női szerepet alakított.

Next