Függetlenség, 1944. augusztus (12. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-01 / 172. szám
Kedd, 1944 augusztus 1 Mmetfowq — Az angolszászok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Törökországra és követelik, hogy a törökök szakítsák meg Németországgal a kapcsolatukat Ankara, Jul. 31. Az ellenléges sajtó egy idő óta élénken foglalkoztatja a Törökországra gyakorolt angolszász nyomás, amelyet Moszkva is támogat. Az angolszász lapok ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy Törökországnak olyan irányba kell terelnie külpolitikáját, hogy a szovjet kívánságokat jobban tekintetbe vehesse. Farren amerikai újságíró röviddel ezelőtt csűrés-csavarás nélkül kijelentette a Daily Mailben, hogy Törökország silány őre volt a Dardanelláknak. A továbbiakban megállapítja, hogy a szovjet kormány a montreuxi Dardanellla-egyezménynek javára való megváltoztatását fogja kérni, mivel a tengerszorosnak török ellenőrzése ebben a háborúban nem volt kielégítő. A brit és amerikai lapok újabban a török angol szövetségre való hivatkozással követelik, hogy Törökország szakítsa meg Németországgal fennálló kapcsolatait. A török lapok ezzel kapcsolatban kifejezésre juttatják azt az álláspontjukat, hogy a török kormány az, angol, amerikai és a szovjet nyomás következtében az előtt a kérdés előtt áll: teljesítse-e a török nép kívánságát, és maradjon-e kívül a háborún, szolgálva ezáltal a törökség életérdekeit, avagy pedig engedjen az angolszászok és a Szovjet nyomásának. Ha a török kormány engedne el nyomásnak, politikailag és katonailag nehéz helyzetbe hozná az országot. (MTI) zatokat kénytelenek fizetni. Ez a körülmény világít rá legjobban azokra az igazi hátsó okokra, amelyek a szövetségeseket ma arra szorítják, hogy újabb áldozatot keressenek maguknak egy olyan országban, amelynek népét százados kipróbált barátság fűzi a németekhez. Remélhető, hogy Törökország a küszöbön álló döntés meghozatalakor számot fog vetni ezekkel a tényekkel. (MTI.) Törökország nem számíthat angol-amerikai támogatásra a Szovjettel szemben — írja a Völkischer Beobachter Berlin, július 31. A német reggeli lapok Törökország külpolitikai helyzetének alakulásáról szóló ankarai és szófiai jelentésekkel kapcsolatban annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy ez a fejlődés atörök kormányra már hosszú ideje nehezedett erős nyomással magyarázható. A lapok egyhangúlag megállapítják, hogy a töröknemzetgyűlés igen nagy horderejű döntés előtt áll . Nem kétséges ugyanis — írja például a Deutsche Allgemeine Zeitung —, hogy a kormány határozatának megerősítésse és a szövetséges légi- és tengeri támaszpontkövetelések esetleges teljesítése természetszerűleg veszedelmes törvényszerűségek bekövetkezését vonhatná maga után. A Völkischer Beobachter véleménye szerint Törökország adott esetben egyáltalán nem számíthat rá Anglia és az Egyesült Államok megbízható támogatására, mert tudniakellene, hoy ez a két hatalom a Szovjetunió felé terelné és ugyanabba a helyzetbe kerülne, mint azok a keleti népek, amelyeket a britek és amerikaiak ma feláldoznak a Szovjetuniónak. (MTI.) A török parlament augusztus 2-án összeül • ( Ankara, júl. 31. A török parlament augusztus 2 án ismét összeül. A politikai helyzetre való tekintettel ennek az ülésnek nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ugyanaznap a török kormánypárt parlamenti csoportja is ülést tart és előreláthatóan fontos nyilatkozatokat hallgat meg a kormány részéről. Török kormánynyilatkozat áll küszöbön ANKARA, július 31. A török kormánypárt — a köztársasági néppárt — parlamenti csoportja kedden bizalmas értekezletre ül össze, hogy meghallgassa Szaradzsoglu miniszterelnök nyilatkozatát a külpolitikai helyzetről. Szerdán a török nemzetgyűlés is osszel. Politikai körökben nagy jelentőséget t tulajdonítanak a nemzetgyűlés összeillésének s úgy tudják, hogy a szerdai ülésen fontos elvi jelentőségű kormánynyilatkozat hangzik el. A képviselők legnagyobb része megszakította nyári szabadságát és Ankarába jött. Az általános felfogás szerint a háború mostani döntő szakasza a török állam vezéstől is a legnagyobb fokú éberséget és figyelmet követeli. Az érdeklődés előterében Papén német nagykövet tárgyalásai állanak. Papén is megszakította nyári pihenőjét s Therapia fürdőhelyről Ankarába jött, ahol állandó érintkezésben van a török miniszterelnökkel és a tengelyhatalmak ottani diplomatáival. Ankarában a levegő tele van politikai feszültséggel. Egyelőre senki sem tudja, mi lesz a kormány döntése. Nagy figyelmet kelt, ebben a lég-körben az a hivatalos jelentés, hogy a török hajóhad partvédelmi gyakorlatokat tart. A gyakorlatok rövidesen megkezdődnek, miután most már sem az Éelei-tengeren, sem a Márvány-tengeren egyetlen kereskedelmi hajó sem tartózkodik. * 1 Wihelmstrasse véleményét A történelem szerint a diplomáciai viszony megszakítása általában háborúhoz vezethet Berlin, júl. 31. Illetékes német helyről tájékoztatásul a következőket közüik: Ellenséges oldalról már hetek óta mind fokozottabb nyomást igyekeznek kifejteni Törökországra. Ez a nyomás jelenleg olyan méretet öltött, hogy túlzás nélkül az eddig is sűrűn alkalmazott különböző színezetű és erejű zsarolási kísérletek betetőzésének mondható. Ha az ember számbaveszi ma az errevonatkozó értesüléseket és jelentéseket, arra a felismerésre jut, hogy az úgynevezett szövetségesek most már elérkezettnek látják az időt, hogy Törökországot olyan engedményekre és rendszabályokra kényszerítsék, amelyek reményük és várakozásuk szerint kényszerű módon a Németországgal való háborút eredményezik. Németország ellenségeinek ismert magatartása következtében egyáltalán nem csodálatos, hogy a mostani esetben sem hajlandók arra, hogy Törökországnak az általuk követelt fellépés ellenében a legcsekélyebb biztosítékot is megadják. A Törökországot érintő sok kérdésben a döntés most egyedül magának Törökországéat a kezében van, a török kormánynak az lenne a feladata, hogy amint februárban történt, most is megkérdezze a népet és módot nyújtson arra, hogy a nép a nemzetgyűlés útján kifejezésre juttassa akaratát. A török népnek valamennyi döntő kérdésben eddig tanúsított magatartása arra utal, hogy politikailag tisztán látja a helyzetet és helyesen tudja megítélni az idők követelményeit. Ha igaznak bizonyulnak a Szófián keresztül Szovjetoroszországból, érkező hírek, amelyek szerint az augusztus 2-án összeülő török nemzetgyűlésnek a kormány a Németországgal való diplomáciai és gazdasági kapcsolatok megszakítását fogja javasolni, akkor Törökországban mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy milyen rendkívül nagy a hordereje ennek az indítványnak. A történelem azt bizonyítja, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakítása esetén az események általánosságban olyan irányba terelődnek, amely háborúhoz vezethet. Németország ellenségei, akik erre a célra törnek, ma azon mesterkednek, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel elkendőzzék a háború igazi arculatát és a jelenlegi, valamint a kialakulóban levő hadihelyzetről oly képet fessenek, amely a való tényeknek egyáltalán nem felel meg. Eljárásuk oka sokkal világosabb, hogy sem magyarázatot igényelne. A német véderő ellenállása következtében Normindiában az angol-amerikaiak, keleten pedig a Szovjet súlyos véráldo Lakatos Géza vezérezredest a Vaskereszt lovagkeresztjével tüntették ki BERLIN, júl. 31. A Vaskereszt lovagkeresztjével tüntették ki: Csikszentsimoni Lakatos Géza vezérezredest, az egyik magyar hadsereg parancsnokát, Mihail Raccovita lovassági tábornokot, egyik román hadsereg parancsnokát, Edgar Radulescu dandártábornokot, az egyik román gyalogsági hadosztály parancsnokát. (MTI.) A kereskedelmi miniszter ajándéka Esztergomnak Esztergom, júl. 31. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a minisztérium tulajdonában levő négy méter magas Szent István szobrot, amelyet Pátzay Pál készített, Esztergom városának ajándékozta. A város képviselőtestülete közgyűlésen mondott köszönetet a szép ajándékért. (MTI.) Nem kezdődik meg szeptember előtt a tanítás A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi minisztérium az 1944— 45. iskolai év megnyitásával kapcsolatban félreértések elkerülése végett közli, hogy a tanítás sem a népiskolákban, sem a közép- és középfokú iskolákban nem kezdődik meg szeptember előtt. (MTI.) A Mahatma az Indiai események középpontjában Bangkok, július 31. Az angol hírszolgálat jelentése szerint Dzsinnah, a muzulmán liga elnöke elfogadta Gandhi javaslatát, hogy keresdék fel megbeszélés céljából. Dzsinnah ezt vasárnap a pánindiai muzulmán liga ülésén bejelentette. Wawell elutasította Gandhinak azt a második kérelmét, hogy beszéljék meg a helyzetet ,,a közeljövőben megjelenő bejelentések fényénél". Wawell egy levélbenazt válaszolta, hogy ő az alkirály, azon a véleményen van, hogy semmi új nem történt, amely megokolná a Gandhival való összejövetelt. Gandhi vasárnap kikelt az ellen, hogy az angol alsóház pénteki vitájában India gazdasági fejlesztését „politikai holtponton való átjutástól" tették függővé. Az alsóházban nem ismerik India igazi viszonyait mondotta Gandhi és nemzeti kormány nélkül India gazdaságát nem fejleszthetik, hanem csak „kizsákmányolhatják és lefokozhatják". Nagybritannia nem érzi át a hinduk helyzetét. (MTI.) ■ Papén és Szaradzsoglu megbeszélését keddre halasztották Ankara, júl. 31. Frank von Papén német nagykövet és Szaradzsoglu török miniszterelnök tervbe vett megbeszélését keddre halasztotta. Ugyanazon a napon, mint ismeretes, a török köztársaság parlamenti csoportja bizalmas értekezletre ül össze, hogy meghallgassa a politikai helyzetről teendő kormánynyilatkozatot. Csak visszaütésről van szó . Méltatlan, felháborító és krisztusi erkölcsöt arculata volt az Úristenhez intézett fohász, melyet az angol-amerikai hírverés kürtöt széjjel a világba, mielőtt az inváziós haderő vállalkozására elindult. A halsevizmus uralmát előkészítő és elősegítő partraszállás kegyes álszenteskedéssel támított az igazágos Isten támogatására. Lehet-e hitele, becsülete és értéke ezután az angol amerikai politikai céloknak és háborús eszközöknek? — A világháború mai tökéletes »Most már nekünk is van elszámolni és visszaülni valónk« Vitéz Jaross Andor belügyminiszter rádióüzenete az amerikai magyarsághoz Vitéz Jaross Andor belügyminiszter a német rádió rövidhulámú adásában üzentet intézett az Amerikában élő magyarsághoz. A belügyminiszter rádióüzenetét a magyar Rádió székházában mondotta mikrofonba, a német adók Budapesttől vették át a hanglemezre rögzített beszédet és ezt sugározták világgá rövidhullámú adásukban. Vitéz Jaross Andor belügyminiszter Hepp-Baján Ernő miniszteri osztályfőnök, a belügyminisztérium elnöki osztályának főnöke és Kukorelly György személyi titkár kíséretében érkezett a Magyar Távirati Iroda és a Rádió Sándor, utcai székháza elé. A stúdió bejáratánál vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály államtitkár, a Magyar Távirati Iroda és a Rádió kormánybiztosa, Zilahy Sebess Jenő külügyi sajtófőnök, Frigyesy János, a Rádióvezérigazgatója és Schneidt Ottó, a Rádió külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Moszkva gúnyos öröme — Amerikai magyar testvérek! — kezdte beszédét a belügyminiszter. — Kemény és sorsdöntő időket élünk s úgy érzem ilyenkor kötelességünk, nekünk magyaroknak, bármely világtájon is legyen jelenlegi otthonunk, újból és újból egymáshoz szólni, hogy elsősorban önmagunk között alakítsunk ki becsületes magyar törekvések értelmében és örök magyar célok szellemében közvéleményt. Szóljunk egymáshoz, akiket a magyar vérség szent köteléke fűz össze és dicsőségben és szenvedésben gazdag közös történelmi múlt emléke kapcsol, egybe. A Világháború hihetetlen szívóssággal és elkeseredéssel folyik az európai kontinensen. A kultúr Európára törő bolsevista politika kényszerítette az angolszász hatalmak partraszállását a nyugati végeken és azóta példátlan bőségben ömlik a vér, de különösen az angol-amerikai vér, a normandiai romvárosokban és gránátok felszaggatta lankákon. Moszkvában gúnyos örömmel könyvelik kel ezt a vérveszteséget, mert a bolsevista világforradalomnak feltétlenül szüksége van arra, hogy Londonban és Newyorkban egyaránt felüsse fejét a® elégedetlenség; előtérbe nyomuljon a felelősségrevonás szelleme és diadalt üljön a mai rendszer pusztulása utáni vágy. — A felszabadítás gondolata így torzul el megmerevedő, kemény, kegyetlen és a támadóra nézve reménytelen állásharccá, melyben egymásután rorzsolódnak fel a bevetett ás eddig harcot alig kóstolt hadosztályok. Merő képzelődés azt hinni, hogy a francia nép felszabadítóként köszönti városai, falvai és lakossága elpusztítóit, és ellenségesnek tekinti azokat a német katonákat, akik eddig, védték a terület lakosságát és értékeit. Ha tűzvész tombol, nem szokás a gyújtogatót pártolni és ellenségnek tekinteni a bátor tűzoltót. Nem megtévesztő híresztelés tehát, hogy sok helyen a lakosság agyon akarta ütni az elfogott angol vagy amerikai katonákat és csak a német védő őrizet akadályozta meg halálukat, eldurvulásáért nem ők felelősek-e, akik tehetetlenségükben az Európát védő haderőt úgy akarták legyőzni, hogy el akarták pusztítani a védtelen lakosságot, legnagyobbrészt asszonyok és gyermekek lakta városokat és falvakat, így akarják összetörni a szárazföldön, tengereken és levegőben harcoló katona férfi szívét." Akik hadi, stratégiai célpontok helyett rendszeresen pusztítanak kórházakat, templomokat, zárdákat és temetőket. — így kellett eljönnie ennek az időnek, amikor a technika hatalmas vívmányainak birtokában megindult London és Dél-Anglia ellen a távolból irányítható bombák sorozatos és folyamatos támadása.Tudjuk, hogy soha nem tapasztalt pusztulás fakad robbanásuk nyomán. Égés® városok lakossága menekül és minden védekezés csak időleges, tűz és halál kiséri útjukat biztosan és kivédhetetlenül. Hatásukatmegkísérelték elhallgatni, kisebbíteni és félvállról venni, hogy elejét vegyék az ijedtségnek és demoralizációnak. Pedig itt csak visszaütésről van szó. A német hadvezetőség fizet Hamburgért, Brémáért, Kölnért, Berlinért, Stuttgartért és a többi bombázott német városért. A sok hajlékalanná vált családért, asszonyért és gyermekért, örökre némává vált hitvesi és gyermeki ajakért, melyek vádoltak és vádolnak talán örökre, de legalább addig, amíg e nemzedék és Értünk is fizetnek most Angliában a repülőbombák . Mi magyarok bizalommal, sorsunk tökéletes tisztánlátásával figyeljük a nagy birkózást, mely különféle arcvonalakon tombol. Véreink ott küzdenek a Kárpátok előterében és Kelet-Lengyelország síkságain. Angol és amerikai bombázó rajok ismételten támadták meg fővárosunkat, vidéki városainkat, és az egyszerű falusi magyar otthonokat. Védtelen családok, aszszonyok és gyermekek estek áldozatai a pusztító, kegyetlen angolamerikai terrornak. Pedig mi sehol egyetlen angol, vagy amerikai katonával sem állottunk szemben. Egyetlen magyar bomba sem hullott angol vagy amerikai földre. A hideg, kegyetlen, emberi érzést tökéletesen elvető angolszász hadviselés minderre nincs tekintettel. — Most már nekünk is van elszámolni valónk és visszaütni valónk! Dél Anglia felett süvítő , pusztító repülőbombák fizetnek most magyarokért, Budapestért, Szolnokért, Miskolcért, Debrecenért, Nagyváradért, Kolozsvárért, így érezzük és így tudjuk. Nekünk is vannak néma halottaink, akik vádolnak, nem hagynak pihenni. A nagy célok mellett most már őértük is kell harcolnunk és győznünk, hogy érdemes legyen ezen a földön magyarokként élni a jövőben. — Bízzatok bennünk ott a távolban, ha őrei vagyunk az őseinktől örökölt hazának. Nem vagyunk semmiféle megtévesztés áldozatai- Tisztán él előttünk a magyar jelen és nyugodt szemmel nézünk a jövőbe. Nem leszünk és nem lehetünk ellenségei Európának. Meg kell akadályoznunk, hogy idegen, távoli érdek szabja meg életünk lehetőségeit. Európa szolgasága a mi szolgaságunk is. Segítsetek nekünk azzal, hogy hisztek nekünk és bíztok becsületes harciunkban, mely a ti magyar jövőtökért is folyik. (MTI.) 3 - A Honvédek adománya a bomba, károsultaknak. Egy egri honvédzászlóalj tisztikara és legénysége parancsnokának kezdeményezésére 1200 pengőt adott össze a bomba- károsultak javára. Az adományt rendeltetési helyére juttatták. (MTI.) Bármilyen könyvet lehetőséghez képest gyorsan szállít PFEIFER FERDINAND NEMZETI KÖNYVKERESKEDÉS K. F.I. Budapest, IV. Kossuth Lajos utca 6. Telefon: 185—730, 187—400 Fennállásának 100. esztendejében