Függetlenség, 1944. augusztus (12. évfolyam, 172-197. szám)

1944-08-01 / 172. szám

Kedd, 1944 augusztus 1 Mmetfowq — Az angolszászok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak Törökországra és követelik, hogy a törökök szakítsák meg Németországgal a kapcsolatukat Ankara, Jul. 31. Az ellenléges sajtó egy idő óta élénken foglalkoztatja a Török­­országra gyakorolt angolszász nyo­más, amelyet Moszkva is támogat. Az angolszász lapok ezzel kapcso­latban hangsúlyozzák, hogy Török­országnak olyan irányba kell terel­nie külpolitikáját, hogy a szovjet kívánságokat jobban tekintetbe ve­hesse. Farren am­erikai újságíró röviddel ezelőtt csűrés-csavarás nélkül kijelentette a Daily Mail­ben, hogy Törökország silány őre volt a Dardanelláknak. A továb­biakban megállapítja, hogy a szov­jet­ kormány a montreuxi Darda­­nellla-egyezménynek javára való megváltoztatását fogja kérni, mi­vel a tengerszorosnak török ellen­őrzése ebben a háborúban nem volt kielégítő. A brit és amerikai lapok újab­ban a török angol szövetségre való hivatkozással követelik, hogy Tö­rökország szakítsa meg Német­­országgal fennálló kapcsolatait. A török lapok ezzel kapcsolatban ki­fejezésre juttatják azt az állás­pontjukat, hogy a török kormány az, angol, amerikai és a szovjet nyomás következtében az előtt a kérdés előtt áll: teljesítse-e a török nép kívánságát, és maradjon-e kí­vül a háborún, szolgálva ezáltal a törökség életérdekeit, avagy pedig engedjen az angolszászok és a Szovjet nyomásának. Ha a török korm­ány engedne el nyomásnak, politikailag és katonailag nehéz helyzetbe hozná az országot. (MTI) zatokat kénytelenek fizetni. Ez a körülmény világít rá legjobban azokra az igazi hátsó okokra, ame­lyek a szövetségeseket ma arra szorítják, hogy újabb áldozatot ke­ressenek maguknak egy olyan or­szágban, amelynek népét százados kipróbált barátság fűzi a németek­hez. Remélhető, hogy Törökország a küszöbön álló döntés meghozata­la­kor számot fog vetni ezekkel a tényekkel. (MTI.) Törökország nem számíthat angol-amerikai támogatásra a Szovjettel szemben — írja a Völkischer Beobachter Berlin, július 31. A német reggeli lapok Törökor­szág külpolitikai helyzetének ala­kulásáról szóló ankarai és szófiai jelentésekkel kapcsolatban annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy ez a fejlődés a­­török kor­mányra már hosszú ideje neheze­dett erős nyomással magyarázha­tó. A lapok egyhangúlag megálla­pítják, hogy a török­­nemzetgyűlés igen nagy horderejű döntés előtt áll . Nem kétséges ugyanis — írja például a Deutsche Allgemeine Zei­tung —, hogy a kormány határo­zatának megerősítésse és a szövet­séges légi- és tengeri támaszpont­követelések esetleges­­ teljesítése természetszerűleg veszedelmes tör­vényszerűségek bekövetkezését von­hatná maga után. A Völkischer Beobachter vélemé­nye szerint­ Törökország adott esetben egyáltalán nem számíthat rá Anglia és az Egyesült Államok megbízható támogatására, mert tudnia­­kellene, h­oy ez a ké­t ha­talom a Szovjetunió felé terelné és ugyanabba a helyzetbe kerülne,­ mint azok a keleti népek, amelye­ket a britek és amerikaiak ma feláldoznak a Szovjetuniónak. (MTI.) A török parlament augusztus 2-án összeül • ( Ankara, júl. 31. A török parlament augusztus 2 án ismét összeül. A politikai hely­zetre való tekintettel ennek az ülés­nek nagy jelentőséget tulajdoníta­nak. Ugyanaznap a török kor­mánypárt parlamenti csoportja is ülést tart és előreláthatóan fontos nyilatkozatokat hallgat meg a kor­mány részéről. Török kormánynyilatkozat áll küszöbön ANKARA, július 31. A török kormánypárt — a köz­társasági néppárt — parlamenti csoportja kedden bizalmas értekez­letre ül össz­e, hogy­ meghallgassa Szaradzsoglu miniszterelnök nyilat­kozatát a külpolitikai helyzetről. Szerdán a török nemzetgyűlés is osszel. Politikai körökben nagy jelentőséget t tulajdonítanak a nem­zetgyűlés összeillésének s úgy tud­ják, hogy a szerdai ülésen fontos elvi jelentőségű kormánynyilatko­zat hangzik el. A képviselők leg­nagyobb része megszakította nyári szabadságát és Ankarába jött. Az általános felfogás szerint a hábo­rú mostani döntő szakasza a török állam vez­és­tő­l is a legnagyobb fokú éberséget és figyelmet köve­teli. Az érdeklődés előterében Pa­pén német nagykövet tárgyalásai állanak. Papén is megszakította nyári pihenőjét s Therapia fürdő­helyről Ankarába jött, ahol ál­landó érintkezésben van a török miniszterelnökkel és a tengelyha­talmak ottani diplomatáival. Anka­rában a levegő tele van politikai feszültséggel. Egyelőre senki sem tudja, mi lesz a kormány döntése. Nagy figyelmet kelt, ebben a lég-­­körben az a h­ivat­alos jelentés, hogy a török hajóhad partvédelmi gyakorlatokat tart. A gyakorlatok rövidesen megkezdődnek, miután most már sem az Éelei-tengeren, sem a Márvány-tengeren egyetlen kereskedelmi hajó sem tartózkodik. * 1 Wihelmstrasse véleményét A történelem szerint a diplomáciai viszony megszakítása általában háborúhoz vezethet Berlin, júl. 31. Illetékes német helyről tájékoz­tatásul a következőket közüik: Ellenséges oldalról már hetek óta mind fokozottabb nyomást igyekez­nek kifejteni Törökországra. Ez a nyomás jelenleg olyan méretet öl­tött, hogy túlzás nélkül az eddig is sűrűn alkalmazott különböző színezetű és erejű zsarolási kísér­letek betetőzésének mondható. Ha az ember számbaveszi ma az erre­­vonatkozó értesüléseket és jelenté­seket, arra a felismerésre jut, hogy az úgynevezett szövetségesek most már elérkezettnek látják az időt, hogy Törökországot olyan enged­ményekre és rendszabályokra kény­szerítsék, amelyek reményük és vá­rakozásuk szerint kényszerű módon a Németországgal való háborút eredményezik. Németország ellen­ségeinek ismert magatartása kö­vetkeztében egyáltalán nem csodá­latos, hogy a mostani esetben sem hajlandók arra, hogy Törökország­nak az általuk követelt fellépés el­lenében a legcsekélyebb biztosíté­kot is megadják. A Törökországot érintő sok kérdésben a döntés most egyedül magának Törökországéat a kezében van, a török kormány­nak az lenne a feladata, hogy amint februárban történt, most is megkérdezze a népet és módot nyújtson arra, hogy a nép a nem­zetgyűlés útján kifejezésre juttassa akaratát. A török népnek vala­mennyi döntő kérdésben eddig ta­núsított magatartása arra utal, hogy politikailag tisztán látja a helyzetet és helyesen tudja meg­ítélni az idők követelményeit. Ha igaznak bi­zonyulnak a Szó­fián keresztül Szovjetoroszország­­ból, érkező hírek, amelyek szerint az augusztus 2-án összeülő török nemzetgyűlésnek a kormány a Né­metországgal való diplomáciai és gazdasági kapcsolatok megszakítá­sát fogja javasolni, akkor Török­országban mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy milyen rend­kívül nagy a hordereje ennek az indítványnak. A történelem azt bizonyítja, hogy a diplomáciai kapcsolatok megsza­kítása esetén az események általá­nosságban olyan irányba terelőd­nek, amely háborúhoz vezethet. Németország ellenségei, akik erre a célra törnek, ma azon mester­kednek, hogy minden rendelkezé­sükre álló eszközzel elkendőzzék a háború igazi arculatát és a jelen­legi, valamint a kialakulóban levő hadihelyzet­ről oly képet fessenek, amely a való tényeknek egyáltalán nem felel meg. Eljárásuk oka sok­kal világosabb, hogy sem magyará­zatot igényelne. A német véderő ellenállása következtében Norm­in­­diában az angol-amerikaiak, kele­ten pedig a Szovjet súlyos véráldo­ L­akatos Géza vezérezredest a Vaskereszt lovagkeresztjével tüntették ki BERLIN, júl. 31. A Vaskereszt lovagkeresztjével tüntették ki: Csikszentsimoni Lakatos Géza vezérezredest, az egyik magyar hadsereg parancsnokát, Mihail Raccovita lovassági tábornokot, egyik román hadsereg parancs­nokát­, Edgar Radulescu dandár­­tábornokot, az egyik román gya­logsági hadosztály parancsnokát. (MTI.) A kereskedelmi miniszter ajándéka Esztergomnak Esztergom, júl. 31. A kereskedelem- és közlekedés­­ügyi miniszter a minisztérium tu­lajdonában levő négy méter magas Szent Istvá­n szobrot, amelyet Pát­­zay Pál készített, Esztergom váro­sának ajándékozta. A város képvi­­selőtestülete közgyűlésen mondott köszönetet a szép ajándékért. (MTI.) Nem kezdődik meg szeptember előtt a tanítás A magyar királyi vallás- és köz­­oktatásügyi minisztérium az 1944— 45. iskolai év megnyitásával kap­csolatban félreértések elkerülése végett közli, hogy a tanítás sem a népiskolákban, sem a közép- és kö­zépfokú iskolákban nem kezdődik meg szeptember előtt. (MTI.) A Mahatma az Indiai események középpontjában Bangkok, július 31. Az angol hírszolgálat jelentése szerint Dzsinnah, a muzulmán liga elnöke elfogadta Gandhi javasla­tát, hogy keresd­ék­ fel megbeszé­lés céljából. Dzsinnah ezt vasárnap a pánindiai­ muzulmán liga ülésén bejelentette. Wawell eluta­sította Gandhinak azt a második kérelmét, hogy beszéljék meg a helyzetet ,,a közel­jövőben megjele­nő bejelentések fényénél". Wawell egy levélben­­azt válaszolta, hogy ő az alkirály, azon a véleményen van, hogy semmi új nem történt, amely megokolná a Gandhival való összejövetelt. Gandhi vasárnap kikelt az ellen, hogy az angol alsóház pénteki vi­tájában India gazdasági­­ fejleszté­sét „politikai holtponton való át­­jutástól" tették függővé. Az alsó­­házban nem ismerik India igazi viszonyait mondotta Gandhi és nemzeti kormány nélkül India gaz­daságát nem fejleszthetik, hanem csak „kizsákmányolhatják és le­fokozhatják". Nagybritannia nem érzi át a hinduk helyzetét. (MTI.) ■ Papén és Szaradzsoglu megbeszélését keddre halasztották Ankara, júl. 31. Frank von Papén német nagykö­vet és Szaradzsoglu török minisz­terelnök ter­vbe vett megbeszélését keddre halasztotta. Ugyanazon a napon, mint ismeretes, a török köz­társaság parlamenti csoportja bi­zalmas értekezletre ül össze, hogy meghallgassa a politikai helyzetről teendő kormánynyilatkozatot. Csak visszaütésről van szó . Méltatlan, felháborító és krisz­tusi erkölcsöt arculata volt az Úr­istenhez intézett fohász, melyet az angol-amerikai hírverés kürtöt széjjel a világba, mielőtt az invá­­ziós haderő vállalkozására elindult. A halsevizmus uralmát előké­szítő és elősegítő partraszállás kegyes álszenteskedéssel támí­­tott az igazágos Isten támogatására. Lehet-e hitele­, becsülete és értéke ezután az angol amerikai politikai céloknak és háborús eszközöknek? — A világháború mai tökéletes ­ »Most már nekünk is van elszámolni és visszaülni valónk« Vitéz Jaross Andor belügyminiszter rádióüzenete az amerikai magyarsághoz Vitéz Jaross Andor belügymi­niszter a német rádió rövidhulámú adásában üzentet intézett az Ame­riká­ban élő magyarsághoz. A belügyminiszter rádióüzenetét a magyar Rádió székházában mondotta mikrofonba, a német adók Budapesttől vették át a hang­lemezre rögzített beszédet és ezt sugározták világgá rövidhullámú adásukban. Vitéz Jaross Andor belügymi­niszter Hepp-Baján Ernő miniszteri osztályfőnök, a belügyminisztérium elnöki osztályának főnöke és Ku­­korelly György személyi titkár kíséretében érkezett a Magyar Távirati Iroda és a Rádió Sándor, utcai székháza elé. A stúdió be­járatánál vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály államtitkár, a Magyar Tá­virati Iroda és a Rádió kormány­biztosa, Zilahy Sebess Jenő kül­ügyi sajtófőnök, Frigyesy János, a Rádió­­vezérigazgatója és Schneidt Ottó, a Rádió külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. Moszkva gúnyos öröme — Amerikai magyar testvérek! — kezdte beszédét a belügyminisz­ter. — Kemény és sorsdöntő idő­ket élünk s úgy érzem ilyenkor kötelességünk, nekünk magyarok­nak, bármely világtájon is legyen jelenlegi otthonunk, újból és újból egymáshoz szólni, hogy elsősorban önmagunk között alakítsunk ki becsületes ma­gyar törekvések értelmében és örök magyar célok szellemé­ben közvéleményt. Szóljunk egymáshoz, akiket a ma­gyar vérség szent köteléke fűz össze és dicsőségben és szenvedés­ben gazdag közös történelmi múlt emléke kapcsol, egybe. A Világháború hihetetlen szívós­sággal és elkeseredéssel folyik az európai kontinensen.­­ A kultúr Európára törő bolsevista politika k­ényszerítette az­ angolszász hatalmak partraszállását a nyugati végeken és azóta példátlan bőségben ömlik a vér, de különösen az angol-ame­rikai vér, a normandiai romváro­sokban és gránátok­­ felszaggatta lankákon. Moszkvában gúnyos örömmel könyvelik kel ezt a vérveszteséget, mert a bolsevista világforradalom­na­k feltétlenül szüksége van arra, hogy Londonban és Newyorkban egyaránt felüsse fejét a® elégedet­lenség; előtérbe nyomuljon a fele­­lősségrevonás szelleme és diadalt üljön a mai rendszer pusztulása utáni vágy. — A felszabadítás gondolata így torzul el megmerevedő, kemény, kegyetlen és a támadóra nézve re­ménytelen állásharccá, melyben egymásután r­orzsolódnak fel a be­vetett ás eddig harcot alig kóstolt hadosztályok. Merő képzelődés azt hinni, hogy a francia nép felszab­adítóként köszönti városai, falvai és la­kossága el­pusztítóit, és ellenséges­nek tekinti azokat a német ka­tonákat, akik eddig, védték a terület lakos­ságát és­ értékeit. Ha tűzvész tom­bol, nem szokás a gyújtogatót pár­tolni és ellenségnek tekinteni a bá­tor­ tűzoltót. Nem megtévesztő hí­resztelés tehát, hogy sok helyen a la­kosság agyon akarta ütni az el­fogott angol vagy amerikai kato­nákat és csak a német védő őrizet akadályozta meg halálukat, eldurvulásáért nem ők felelősek-e, akik tehetetlenségükben az Euró­pát védő haderőt úgy akarták le­győzni, hogy el akarták pusztítani a védtelen lakosságot, legnagyobb­részt asszonyok és gyermekek lak­ta városokat és falvakat, így akar­­ják összetörni a szárazföldön, ten­gereken és levegőben harcoló ka­tona férfi szívét." Akik hadi, stra­tégiai célpontok helyett rendszere­sen pusztítanak kórházakat, temp­lomokat, zárdákat és temetőket. — így kellett eljönnie ennek az időnek, amikor a technika hatal­mas vívmányainak birtokában megindult London és Dél-Anglia ellen a távolból irányítható bom­­bák sorozatos és folyamatos táma­dása.­­Tudjuk, hogy soha nem tapasztalt pusztulás fakad robbanásuk nyomán. Égés® városok lakossága menekül és min­den védekezés csak időleges, tűz és halál kiséri útjukat biztosan és kivédhetetlenül. Hatásukat­­megkí­sérelték elhallgatni, kisebbíteni és félvállról venni, hogy elejét vegyék az ijedtségnek és demoralizációna­k.­­ Pedig itt csak visszaütésről van szó. A német hadvezetőség fi­zet Hamburgért, Brémáért, Köl­nért, Berlinért, Stuttgartért és a többi bombázott német városért. A sok hajlékalanná vált családért, asszonyért és gyermekért, örökre némává vált hitvesi és gyermeki ajakért, melyek vádoltak és vádol­nak talán örökre, de legalább ad­dig, amíg e nemzedék és Értünk is fizetnek most Angliában a repülőbombák . Mi magyarok bizalommal, sor­sunk tökéletes tisztánlátásával fi­gyeljük a nagy birkózást, mely kü­lönféle arcvonalakon tombol. Vé­­­reink­ ott küzdenek a Kárpátok elő­­terében és Kelet-Len­gyelország sík­ságain. Angol és amerikai bom­­bázó rajok ismételten támadták meg fővárosunkat, vidéki városain­kat, és az egyszerű falusi magyar otthonokat. Védtelen családok, a­sz­­szonyok és gyermekek estek áldo­­­zatai a pusztító, kegyetlen angol­amerikai terrornak. Pedig mi sehol egyetlen angol, vagy amerikai katonával sem állot­tunk szem­ben. Egyetlen magyar bomba sem hul­lott angol vagy amerikai földre. A hideg, kegyetlen, emberi érzést tökéletesen elvető angolszász had­viselés minderre nincs tekintettel. — Most már­ nekünk is van el­számolni valónk és visszaütni va­lónk! Dél Anglia felett süvítő , pusztító repülőbombák fizetnek most magyarokért, Budapestért, Szolnokért, Mis­kolcért, Debrecenért, Nagyvá­radért, Kolozsvárért, így érezzük és így tudjuk. Nekünk is vannak néma halottaink, akik vádolnak, nem hagynak pihenni. A nagy célok mellett most már őértük is kell harcolnunk és győz­nünk, hogy érdemes legyen ezen a földön magyarokként élni a jövő­ben. — Bízzatok bennünk ott a távol­ban, ha őrei vagyunk az őseinktől örökölt hazának. Nem vagyunk semmiféle megtévesztés áldozatai- Tisztán él előttünk a magyar jelen és nyugodt szemmel nézünk a jö­vőbe. Nem leszünk és nem lehe­­tünk ellenségei Európának. Meg kell akadályoznunk, hogy idegen, távoli érdek szabja m­eg életünk lehetőségeit. Európa szolgasága a mi szolgaságunk is.­­ Segítsetek nekünk azzal, hogy hisztek nekünk és bíztok becsüle­tes harciunkban, mely a ti magyar jövőtökért is folyik. (MTI.) 3 - A Honvédek adománya a bomba, károsultaknak. Egy egri honvéd­zászlóalj tisztikara és legénysége pa­rancsnokának kezdeményezésére 1200 pengőt adott össze a bomba-­ károsultak javára. Az adományt­­ rendeltetési helyére juttatták. (MTI.) Bármilyen könyvet lehetőséghez képest gyorsan szállít PFEIFER FERDINAND NEMZETI KÖNYVKERESKEDÉS K. F.I. Budapest, IV. Kossuth Lajos­ utca 6. Telefon: 185—730, 187—400 Fennállásának 100. esztendejében

Next