Fül- orr- gégegyógyászat, 1963 (9. évfolyam, 1-4. szám)
1963-11-01 / 4. szám
FLEiSCHMAtSN LÁSZLÓ dr. A magyar orvostudomány egyik legértékesebb tudósát vesztettük el Fleischmann László halálával. Fleischmann László 1878. március 4-én született Tahitótfalun. Orvosi diplomáját 1902-ben nyerte a budapesti egyetemen. 1905-ig mint tanársegéd Portik professzor kórbonctani intézetében dolgoztt. 1905-ben egyetemi ösztöndíjjal Wienbe ment, hol a magyar származású Politzer Ádám professzor fülklinikáján folytatott tanulmányokat és kiváló munkatársak (Alexander, Bárány, Neumann stb.) társaságában szerezte meg fülgyógyászati ismereteit. Ez a kiváló Politzer-iskola rányomta értékes bélyegét Fleischmann László egész későbbi orvosi munkásságára. A wieni fülorvosi iskolában szerzett mag itthon dús, érett kalásszá növekedett. Budapestre visszatérve a Böke professzor vezetése alatt álló Fülgyógyászati Klinika első tanársegédje lett 1908-tól 1910-ig. A Fülgyógyászati Klinikától megválva 1915-ig az újpesti Gyermekkórház fül-orr-gégeosztályának főorvosa volt, majd az I. világháborúban a mozgósítástól a leszerelésig, részben Budapesten, részben a harctéren (Bukovinában és Galíciában) ezredorvosi minőségben teljesített szolgálatot. 1919. nov. hó 1-től 1930-ig a Szeretett Kórház, majd 1930-tól 1947-ig a volt Zsidó Kórház, 1947. szeptember 1-től pedig egész nyugdíjazásáig. 1961. január 1-ig a Péterfy Sándor u. Kórház fül- orr-gégeosztályának főorvosa volt. Ki kell hangsúlyoznom, hogy Fleischmann László minden kiválósága dacára az I. világháború előtt is jobboldali és utána teljesen reactiós budapesti orvosi fakultás lehetetlenné tette Fleischmann László hivatalos elismerését és megfelelő klinikai positióba jutását. Annál nagyobb dicsősége Fleischmann Lászlónak, hogy ezen politikai elnyomás dacára a fülorvosok elismerték tudását és vezetésre való rátermettségét. Ennek külső megnyilatkozása volt, hogy a fülészeti szakosztály először alelnökévé, majd elnökévé választotta. Fleischmann László a tudományos ülések leglelkesebb résztvevője volt, kitűnő, szakszerű, értékes előadásokat tartott és hozzászólásaival állandóan élénkítette a szakosztályok munkásságát. Részt vett minden belföldi és lehetőleg a legtöbb külföldi kongresszuson, hol nagy megbecsülés jutott osztályrészéül és mindenütt elismerést szerzett a magyar fülgyógyászatnak. Kiváló munkásságáért több külföldi tudományos társaság választotta tagjává. A felszabadulás után a hivatalos körök igyekeztek jóvátenni a reactiós múltak hibáit. 1946-ban magántanárrá habilitálták, majd 1947-ben címzetes rendkívüli tanári címet kapott, a Tudományos Minősítő Bizottság pedig 1951-ben az orvostudományok doktora címével ruházta fel, ugyanezen évben a „kiváló orvos” kitüntető elismerést is megkapta. A Fril-orr-gégeszakcsoport újból elnökévé, vezetőségi tagjává és legutóbb díszelnökévé választotta. 1958-ban és 60-ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa munkaérdemrend magas kitüntetésével jutalmazta. Fleischmann Lászlónak példátlan munkabírása volt ; a 80. életévén is túl lankadatlan ambícióval végezte szakmai munkáját, és sebészi készségét mindvégig megtartotta. A fülgyógyászat minden ágában az élvonalat képviselte. Legkedvesebb munkaterülete az otogen agyi complicatiók sebészete, elsősorban a labyrinthus sebészet továbbfejlesztése volt. Külön ki kell emelni azt az érdemét, hogy a labyrinthogén megbetegedések műtéti indicatióit szigorú szabályokba sorozta. A pyramiscsúcs gyulladások sebészi megoldását Ramadier szellemében nagy sebészi készséggel tökéletesítette. Első volt, ki hazánkban az otosclerosis műtéti megoldásét nemcsak folytatta, de önálló újításokkal továbbfejlesztette. De nemcsak a fülsebészet, hanem a fülgyógyászat minden ágában maradandót alkotott, és értékes munkásságot fejtett ki a fülgyógyászat körébe tartozó orvosszakértői területen. Lelkes agitációt folytatott a hallószerv functionális vizsgálatainak egységesítésén és az otoneurologia jelentőségét kihangsúlyozva otoneurologiai osztály létesítését követelte. (Orvosi Hetilap, 1952. 26. sz.) Magyar és külföldi szaklapokban 56 értekezése jelent meg, melyekben a fülgyógyászat minden ágával szakszerűen, nagy gyakorlati és elméleti tudással foglalkozott. Fleisohmann László nyugodtan mondhatta el Horatiussal : „exegi monumentum aere perennius”. Fleischmann László emberi és orvosi kiválóságai maradandó például szolgálhatnak nemcsak nekünk, de a késői orvos-nemzedékeknek is. Pogány Ödön dr. X0 Fül-, orr-, gégegyógyászat