Fül- orr- gégegyógyászat, 2010 (56. évfolyam, 1-4. szám)
2010-05-01 / 2. szám
120 Emlékezés Kelemen Györgyre (1890-1983) Kelemen György a fül-orr-gégészet tanára volt, aki 1940-ben, a fasiszta uralom elől Amerikába emigrált, és igen jelentős tudományos karriert futott be. Halála után az amerikai Otolaryngology - Head and Surgery nevű szaklap emlékezett meg róla. Szülőföldjén neve feledésbe merült. Zsidó polgári családban született Budapesten. Itt avatták orvossá 1913-ban. Már medikus korában az egyetem kórtani intézetében dolgozott. Kutató munkásságának jutalmául 1912-ben Hőgyes Endre díjban részesült. Első tudományos dolgozata „A beteg vese munkájának nagysága” (Csema Sándorral közösen) az MTA Mathematikai és Természet Tudományi Értesítőjében jelent meg még 1913-ban. A német fordítás még ugyanebben az évben a Biochemische Zeitschriftben látott napvilágot. Kelemen Györgyöt 1917-ig gyakornokként alkalmazták az egyetem kór és gyógytani intézetében. Az első világháborúban 27 hónapig szolgált a Nádasdy huszárezred kötelékében ezredorvosi rangban. 1918-tól a pozsonyi egyetem sebészeti osztályán dolgozott tanársegédi minőségben. 1919-től ő vezette a Fül-orr-gége rendelést. 1920-ban a trianoni békeszerződés következtében az egyetem Pécsre került, ahol sokat segített az orvosi kar letelepítésében. Dr. Kelemen 1921-22-ben továbbképző tanulmányútra ment Németországba. A berlini, valamint a würzburgi egyetem fül-orr-gégészeti osztályain dolgozott. Pécsett akkoriban nem létezett fül-orr-gégészeti klinika, és nem tanították a szakmát. A pécsi egyetem Almanachja szerint a fül-orr-gégészeti betegek vizsgálata és kezelése az első években a Dischka Győző utcában működő Sebészeti Klinika két kis helységében folyt le. A rendelést Kelemen György vezette, az asszisztenciát egy medikus, a műszerelést pedig egy apáca végezte. A rendelő felszerelése rendkívül szegényes volt. Az ambulancián kezelt betegeket a műtét után az Irgalmas Rend Kórházába szállították be. A leggyakrabban végzett műtét a tonsillectomia volt. Az Almanach szerint 1924-ben Kelemen György a sebészeti klinikán tanársegédként működött Bakay Lajos igazgatósága alatt, s a sebészeti munkássága mellett ő gyógyította a fül-orr-gége betegeket is. Egyetemi pályafutásában az első jelentős esemény volt, amikor 1926. január 15-én a „Fül és felső légutak kór és gyógytanából” magántanárrá habilitálták. A Sebészet Klinikán hetenként két órát tanított, az orvostanhallgatók számára azonban nem volt kötelező az oktatásban való részvétel. Ugyancsak Kelemen György nevéhez fűződik a Magyar fül-orr-gégészeti bibliográfia, a „Bibliographia otorhino-laryngolica Hungarica” összeállítása. Ez a munka a pécsi egyetem kiadásában jelent meg 1926-ban. 1928-ban - ismeretlen okból kifolyólag - megtört pécsi egyetemi pályafutása. Prof. Kelemen a fővárosba költözött fel, és az első szemeszter idején már Pestről utazott le előadásokat tartani, a második félévben pedig kimaradt az előadók névsorából. Budapesten a II. Sebészeti Klinikán a fül-orr-gégészeti rendelés vezető főorvosává nevezték ki, s ebben a munkakörben dolgozott 1940-ig. Dr. Kelemen rendkívül gazdag tudományos munkát fejtett ki életének e 12 évre terjedő pesti korszakában. Közleményei, amelyekben a fül-orr-gégészet különböző kérdéseit tárgyalta, a német, olasz és angol szaklapokban is megjelentek. 1928-ban aktívan részt vett a koppenhágai, 1929-ben a londoni nemzetközi fül-orr-gégészeti kongresszuson. 1932-ben a Budapesten tartott Collegium otolaryngicum ülésén szerepelt. Ugyanabban az évben a Lipcsében megjelent „Lehrbuch der Mund und Radien-Krankheiten” című hatalmas munka társzerzője. Különös érdeklődést mutatott a homlokcsont kóros állapotai iránt. A Széchényi Tud. Társaság 1932-ben és 36-ban kutatási ösztöndíjban részesítette. A Budapesti Királyi Orvosegyesület Otológiai Szakosztályának alelnöke volt, a Magyar Fül és Gégeorvosok Egyesülete pedig főtitkárrá választotta. 1937-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem címzetes rendkívüli tanárrá nevezte ki. A Magyar- Olasz Otolaryngológiai Egyesület alapítója és a német, lengyel, dán, valamint francia szakegyesületek választott tagja lett. Prof. Kelemen szerkesztőbizottsági tisztséget töltött be a következő lapokban: Acta Oto-Laryngologica (Stockholm), Practica oto-rhino-laryngologica (Basel), Rassegna Internazionale di Oto-rhino-laryngologia (Roma), Archivio Italiano per le Malatti e della Trachea, Bronchi, Esotago (Parma). 1940-ben a zsidótörvények miatt Prof. Kelemen oly veszélyben érezte magát, hogy elhagyta szülőföldjét, és kivándorolt Amerikába. Az 50 éves Kelemen Bostonba utazott, ahol neve már ismert volt, hiszen közel 100 tudományos dolgozata jelent meg a nemzetközi szakirodalomban. A Tufts University az fül-orr-gége associate professzorává nevezte ki, továbbá a Massachusetts Szem és Fül Kórházban oktató és kutató lett. Prof. Kelemen 15 évig dolgozott Bostonban, s ebben az időszakban 75 tudományos cikket publikált az amerikai szaklapokban. A jelentősebbek között említem a belső fül FÜL-, ORR-, GÉGEGYÓGYÁSZAT 56(2), 2010