Fül- orr- gégegyógyászat, 2017 (63. évfolyam, 1-4. szám)

2017-08-01 / 3. szám

Otorhinolaryngologia Hungarica HALLÁSSÉRÜLTEK IONHÁZTARTÁS VÁLTOZÁSÁBAN FONTOS KÁLIUM IONCSATORNÁK EXPRESSZIÓJÁNAK KIMUTATÁSA (POSZTER) Szűts Viktóra1­4, Jarabin János2, Ötvös Ferenc1, Nagy Attila13, Kovács András12, Fazekas Piroska2, Deák Péter1, Véda Antal4, Vágvölgyi Csaba5, Halasy Katalin6, Rovó László2, Kiss József Géza2­­MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Növénybiológiai Intézet és a Biokémiai Intézet, Szeged 2Szegedi Tudományegyetem, Orvostudományi Kar, Für-Orr-Gégészet és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged 3Szegedi Tudományegyetem, Orvostudományi Kar és Természettudományi és Informatikai Kar, Orvosi Fizika és Orvosinformatikai Intézet, Szeged 4Szegedi Tudományegyetem, Mérnöki Kar, Élelmiszermérnöki Intézet, Szeged 5Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Mikrobiológiai Intézet, Szeged­i Állatorvostudományi Egyetem, Anatómiai és Szövettani Tanszék, Budapest Háttér: Hazánkban a hallássérültek száma minden korosztályban megemelkedett az utolsó két évtizedben, amelynek oka részlegesen ismert. A hallószervben a kálium forgalom sérülése a cochleában súlyos következménye akár süketséggel járhat, amit feltehetően a kálium-ioncsatornák megváltozott működése jelez. A hallásban a nor­mál és a kóros folyamatok ioncsatornára vonatkozó molekuláris háttér még nem tel­jesen tisztázott. A kifelé egyenirányító kálium ionáramok (k­o) meghatározzák a sej­teken mérhető akciós potenciáljuk (AP) első szakaszát és a befelé egyenirányító ká­lium ionáramok (IKI) biztosítják a sejt nyugalmi membránpotenciálját, valamint az AP utolsó terminációs fázisát. Ismeretes, hogy a Kr4.x ioncsatornák az lto áramért és a Kir2.x csatornák az IKI ionáramért felelősek. A Kir2.1 csatornákról kimutatták, hogy Andersen-Tawil-szindrómában halláskárosodást okoznak. Cél és módszerek: Feltételezzük, hogy egyes kálium-ioncsatornák megváltozott mű­ködése kitüntetett szerepet játszik a halláskárosodás kialakulásában. Ebben a tanul­mányban a hallásvesztéses betegeket disztorziós kombinációs hangemisszióval (DPOAE) és tympanometriával vizsgáltuk. Továbbá összehasonlítottuk a Kv4.3, Kir2.1 és Kir2.2 csatornák fehérje kifejeződését és mintázatát különböző életkorú, cochlearis implantátum beültetést megelőzően hallásvesztett betegeknél. Megvizsgáltuk immunfluoreszcenciás technikával, hogy a Kr4.3, a Kir2.1 és Kir2.2 ioncsatornák szá­ma és elrendeződése hogyan változik süketséggel járó betegségben vérsejteken. Eredmények: Objektív vizsgálatokkal kimutattuk, hogy a betegek hallásvesztése a cochlea és az idegrendszer-kapcsolat sérülésének következtében alakult ki. Konfokális mikroszkópos vizsgálataink azt mutatják, hogy a Kir2.1 ioncsatorna fehérje mennyi­sége lecsökken a betegek vérsejtjeiben, azonban a Kir2.2 mennyiség változó bizonyos életkorban. A Kir2.x ioncsatornák eloszlása a sejtfelszínen nagyon eltér a normális mintázattól. A Kr4.3 csatorna protein denzitása lecsökken, és eloszlása a vérsejt plazmamembránban megváltozik, amely hasonló a magi sejtmembránban kimutat­ható változáshoz. A Kv4.3 ioncsatorna prezentációja jelentősen meghatározhatja a cochlea kálium for­galmának biztosítását együttesen a Kir2.1 és Kir2.2 ioncsatornákkal, ahol az utóbbiak változására eddig semmilyen ismeretünk nem volt. Feltehetően a hallás kialakulásá­ban jelentős szerepet játszanak a Kv4.3 és Ki­2.x ioncsatornák a cochlea­lto és IKI ionáram kialakításában, amely detektálása diagnosztikai értékű lehet patofiziológiás kórképekben már a betegség korai stádiumában. Ennek fontos patofiziológiai és te­rápiás vonatkozásai lehetnek a jövőben. Ez a munka a GINOP-2.3.3-15-2016-00006 s a GINOP-2.3.2-15-2016-00012 pályázatok támogatásával készült. CSONTVEZETÉSES VEMP-VIZSGÁLATOKKAL SZERZETT KLINIKAI TAPASZTALATAINK Tamás T. László1, Garai Tibor1, Tompos Tamás1, Szirmai Ágnes2 , Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Fül-orr-gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály, Győr Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Fül-orr-gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Budapest A „vesztibulogram" kifejezés a perifériás vesztibuláris végkészülékek kvantitatív és objektív vizsgálatára alkalmas vHIT- és VEMP-vizsgálatok eredményeinek grafikus ábrázolását jelenti. A VEMP-vizsgálatokat lég- és csontvezetéses ingerlés segítsé­gével végezhetjük el. Eddigi megfigyeléseink szerint a légvezetéses OVEMP-vizsgálat volt a „vesztibulogram’Achilles-sarka, mivel időskorban az elektromiográfiás hullá­mok kiválthatósága jelentősen csökkent. Otoneurológiai ambulanciánkon bevezetett csontvezetéses ingerlő („minishaker") segítségével tapasztalataink szerint a karak­terisztikus oVEMP PI -N­I hullámok kiválthatósága javult a légvezetéses vizsgálatok­hoz képest. A csontvezetéses ingerlés további előnye, hogy a légvezetéses VEMP tesztet meghiúsító vezetéses halláscsökkenés esetén is elvégezhető és informatív a vizsgálat. OBJEKTÍV HALLÁSVIZSGÁLAT CSECSEMŐ ÉS GYERMEKKORBAN (NEHÉZSÉGEI, MÓDSZEREI, HIBALEHETŐSÉGEK) (ASSZISZTENSI ÖSSZEFOGLALÓ) Tombáczné Dobó Márta, Herczeg Csilla, Matievics Vera Szegedi Tudományegyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged Az újszülöttkori objektív hallásszűrés, törvényi úton való bevezetése, újra felszínre hoz­ta a vizsgálatokkal kapcsolatos mindennapi problémákat, előnyöket, nehézségeket va­lamint az új lehetőségeket. Beadásunkban az alábbi szempontokról szeretnénk beszélni: ■ hallásvizsgálat csecsemő- és gyermekkorban (nehézségei, módszerei, hibalehe­tőségek). ■ Hallásvizsgálat csecsemő- és gyermekkorban a mi módszereinkkel (eredménye­ink, tapasztalataink). ■ Felmerülő problémák és hibalehetőségek a csecsemő- és gyermekkorban végzett objektív hallásvizsgálatok során. ■ Objektív hallásvizsgálatok kivitelezése csecsemő- és gyermekkorban, a minden­napi gyakorlatban. ■ Asszisztensi szemszögből a csecsemő- és gyermekkori objektív hallásvizsgálatokról. VIHAROS VÁLTOZÁSOK ELŐTT, AZAZ A JÓ ILLESZTÉK MÉG MINDIG FONTOS! (CÉGES ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÓ) Tóth Attila Auditus Kft., Budapest Az illesztők minőségi gyártása, a különböző hatósági elvárásoknak való megfelelés, a széles paletta, a rövid gyártási határidő komoly kihívás! Viszont kiváló minőségben gyártott versenyképes áru­fül illesztékekre szomjas a szakm. A ReSonic most bemu­tatja azt a forradalmi megoldást, ami mindezen elvárásoknak tökéletesen megfelel - mert a jó illeszték még mindig fontos. CÉLKERESZTBEN A HALLÁSVÉDELEM (CÉGES ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÓ) Tóth Balázs Victofon Kft., Budapest Az előadás során bemutatkozik a dörejártalom ellen használható, a Victofon Kft. által forgalmazott hallásvédelmi eszköz. A terméket digitális funkciói támogatják a kom­munikációt akár extrém zajos hangkörnyezetben is. Segítségével és használatával egy­aránt megelőzhető a zajártalom miatt kialakuló akut és krónikus hallásvesztés. COCHLEARIS IMPLANTÁLT BETEGEK HALLÁSÁNAK MONITOROZÁSA HEARLAB-RENDSZERREL Tóth Ferenc, Balogh Norbert, Szakáll, Beáta, Dimák Balázs, Nagy Roland, Szamosközi Alice, Perényi Ádám, Jarabin János, Matievics Vera, Jóri József, Rovó László, Kiss József Géza Szegedi Tudományegyetem, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika, Szeged A coclearis implantátumok elterjedésével világszerte exponenciálisan nő az implan­­tátummal rendelkező betegek száma. Az ilyen implantátummal rendelkezőknél az implantáció óta eltelt időtől függően különböző mértékű és gyorsaságú beszédértés­javulást tapasztalhatunk. A munkánk célja az volt, hogy megállapítsuk a kortikális ki­váltott válaszok vizsgálatára alkalmas HEARLab rendszer alkalmazhatóságát egyol­dali, illetve kétoldali cochlearis implantátummal rendelkezők betegeken. Vizsgálataink első fázisában egy cochlearis implantátummal rendelkező alany kérgi kiváltott válaszait hasonlítottuk össze egy referencia alany értékeivel, valamint a már korábban a HEARLab készülékkel felállított standard paraméterekkel. Ezt követően 12 bilaterálisan implantált beteg kiváltott válasz paramétereit vizsgálták az implan­táció óta eltelt idő függvényében. Az először vizsgált páciensnél megfigyelt Pl -N­I-P2 komplex hullámai jól reprodukál­hatók voltak és nem mutattak szignifikáns eltérést a korábbi standard értékektől. A bilaterális implantátummal rendelkezőknél is jól detektálhatóak voltak a kiváltott vá­laszok. A hullámok látenciaideje az irodalmi adatoknak megfelelő tartományban je­lentkezett. A vizsgálatok eredményei alapján a kiváltott válaszok paraméterei szoros korrelációt mutatnak az implantátum behelyezése óta eltelt idővel. A HEARLab-ké­­szülékkel végzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a készülék jól alkalmaz­ható a klinikumban coclearis implantátummal rendelkező betegek esetén. Absztraktok

Next