Gabona- és Malomipari Dolgozók Szakszervezetének Időszaki Lapja, 1993 (1. évfolyam, 1. szám)
1993-01-01 / 1. szám
1 s Újabb szakszervezeti vizsga előtt / Érdekünk, hogy jól válasszunk Kerekasztal-beszélgetés az üzemi tanácsokról SZALAY GYULA: Szakszervezetünk már a törvény előkészítése idején készült az üzemitanács-választásra. Tanfolyamot szerveztünk, egy utazás során pedig megismerkedtünk az osztrák tapasztalatokkal is, az ottani malomipari dolgozók gyakorlatával. Az új Munka Törvénykönyve elfogadása után újabb felkészítő megbeszéléseket tartottunk. A vállalatok 48 megkezdték az előkészületeket a humánpolitikai területen dolgozó munkatársak felkészítésével. Az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos teendőinket a gabonaipari vállalatok jelenlegi struktúrájára építettük fel. Problémát jelent viszont, hogy időközben az Állami Vagyonügynökség privatizációs koncepciójának megfelelően kisebb termelőegységekre oszlik fel az iparág. Ebből adódik, hogy újra kell gondolnunk eredeti elképzeléseinket, s azokat a várható struktúrához kell igazítani. Számolunk azzal is, hogy - az ÁVÜ döntésétől függően - nálunk kitolódhat, elhúzódhat a választás. Célunk természetesen az, hogy minél több tisztségviselőnk bekerüljön a helyi és központi üzemi tanácsba. Ezt szolgálják azok a segédanyagok is, amelyeket elkészítettünk ,és az alapszervezetek rendelkezésére bocsátottuk. JAKSI ERNŐ: A munkaadók is felkészülnek, ismerjük a Munka Törvénykönyvéből fakadó feladatainkat. Ennek szellemében a munkavállalói részvételt megvalósító üzemi tanácsokat partnereinknek tekintjük. Mint ismeretes, a Munka Törvénykönyve értelmében a munkavállalói jogosultságok jelentős része átkerül az üzemi tanács hatáskörébe. Mi is fontosnak tartjuk, hogy a megválasztandó üzemi tanácsok tagjai olyanok legyenek, akik már elegendő tapasztalatot szereztek a munkavállalók érdekei védelmében. Én is hangsúlyoznám: számolni kell azzal, hogy a vállalati átalakulás, a privatizáció folyamatai késleltethetik, nehezíthetik az üzemi tanácsok működését. VARSÁNYI JÓZSEFNÉ: Nehéz próbatétel lesz mindannyiunk számára az üzemi tanácsválasztás. Alapvető dolog tudnunk azt, hogy a részvételi joggal mindenki élhet. A szakszervezeti aktivisták részéről is Mit kell tudnunk az üzemi tanácsokról, és hogyan készülünk megválasztásukra? Ez a gondolatkör állt annak a kerekasztal-beszélgetésnek a középpontjában, amelyet a Gabona és Malomipari Dolgozók Szakszervezetében tartottunk. Az eszmecsere résztvevői voltak: Szalay Gyula, a GMDSZ titkára, Varsányi Józsefné, a Hungarograin Komárom-Esztergom Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Rt. szb-titkára és Jaksi Ernő, a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Munkaügyi és Szociálpoliti Osztályának vezetője. Lapunkat Kárpáti Sándor képviselte. Nézzük a fontos és időszerű témakör tömörített jegyzőkönyvét, türelemre, megértésre van szükség ahhoz, hogy a dolgok a törvényes keretek között történjenek. Minthogy a szakszervezeti jogosultságok egy része átkerül az üzemi tanácsok hatáskörébe, arra kell törekedni, hogy érdemi együttműködés alakuljon ki; olyan, amely a dolgozók érdekeit szolgálja. Magam is úgy érzem, hogy a választások menetét nehezíti az átalakulás, a privatizáció. Ugyanígy a piac hiánya, a munkahely bizonytalansága, a munkanélküliség közvetlen veszélye. Nem könnyű a munkaadók helyzete sem, hiszen többféle szervezettel kell egyeztetniük. A jelzett gondok ellenére az alapszervezetünknél minden feltétel adva van a választások lebonyolítására. Nem teljesen ismeretlen feladatokkal állunk szemben, hiszen a dolgozók már tapasztalatokat szereztek a szakszervezeti választásoknál. A procedúra most is ugyanaz lesz. A felkészülést már elkezdtük a kollektív szerződés megkötésekor. Megfelelő tartalmú információkat és segédanyagokat kaptak a tisztségviselők. Emellett mindenkinek lehetősége nyílik további tájékozódásra is a sajtóból, a rádióból, a televízióból. Jóllehet a törvény nem írja elő egyértelműen, hogy az üzemi tanács-választások lebonyolítása a szakszervezetek feladata, de érdekünk és kötelességünk az aktív közreműködés a jelentős eseményben. Ezt kívánják és diktálják a dolgozók érdekei. SZALAY GYULA: Valóban érdekünk a reprezentativitás megszerzése. Erre azért is szükségünk van, hogy a munkavállalói érdekvédelem legfőbb eszközének, a kollektív szerződés megkötésének a jogát megszerezzük. Ezt az biztosíthatja, ha felkészült tiszségviselőink lesznek az üzemi tanácsokban. Ennek a célnak a szolgálatába állítjuk egész felvilágosító munkánkat. Annál is inkább, mert a GMDSZ szempontjából sem közömbös, hogy milyen tisztségviselők kerülnek pozícióba. JAKSI ERNŐ: Az üzemi tanács a teljes dolgozói körre terjed ki. Ebből következik, hogy minden üzemben, egységben, telepen olyan üzemi tanács tagot, megbízottat válasszanak meg, aki élvezi dolgozótársainak bizalmát, aki megfelelő partnere tud lenni a helyi munkáltatónak, s aki a központi üzemi tanácsban érdemben és színvonalasan képes képviselni az adott egység, illetve munkaköri csoport dolgozóinak érdekeit. Vállalatunk részéről minden - anyagi, személyi - segítséget megadunk abból, ami munkaadói kötelezettségeinkből fakad. VARSÁNYI JÓZSEFNÉ: Minden telephelyen tartunk olyan tanácskozást, ahol részletesen elmagyarázzuk, megbeszéljük a választás módját, tennivalóit, egész folyamatát. A választási bizottságok létrehozása igen fontos, hiszen az egész munkának ők a gazdái, az irányítói. A bizottság tagjait kibővített bizalmi testületi ülésen választjuk meg, amelyen a szakszervezeten kívüli dolgozók küldöttei is jelen lesznek. Eszerint az Rt.-nél üzemi tanácsokat, üzemi megbízottakat és ezekből - a vállalati létszámnak megfelelő - 7 fős központi üzemi tanácsot választunk. Kulcskérdésnek azt tartjuk, hogy olyan tisztségviselők, szakemberek kerüljenek a testületbe, akik önként vállalják a megbízatásukat és az ezzel járó feladataikat hozzáértéssel, becsülettel látják el. Ezért az lenne jó, ha a dolgozók maguk választanák ki soraikból a legrátermettebbeket, és nem az lenne a fő szempont, hogy ez ismét egy új törvényben előírt kötelezvény. A munkáltatók sokat segíthetnének abban, hogy ahol nem kötötték meg a kollektív szerződést, (amelyben rögzítettek a munkáltatói jogok), ott a törvényi előírásoknak megfelelően tisztázzák a munkáltatói jogkört. SZALAY GYULA: A GMDSZ folyamatosan figyelemmel kíséri és segíti a választások egész folyamatát, az iparág átalakulása és privatizációja ütemének megfelelően. JAKSI ERNŐ: Mivel a törvénynek nincs (nem is lesz) végrehajtási utasítása, ezért - a törvényesség betartása mellett - nagy jelentősége van a helyi sajátosságok figyelembevételének, az önálló gondolkodásnak és döntéshozatalnak. SZALAY GYULA: Ezt én is szeretném megerősíteni, hiszen alulról építkező, új képviselet kialakításáról és hatékony működtetéséről van szó. Az egész választásnak ez az értelme és tétje. Kárpáti Sándor Találkozzunk naponta! Tel: (46) 340-411 A székesfehérvári szakiskolában továbbra is oktatjuk a molnár szakmunkás, a malomipari technikus és az élelmiszer-ipari gépész technikus hallgatókat. Gyakorlóhely, kollégium van! Az érdeklődőknek részletes tájékoztatást adunk. Telefon/fax: (22) 311-400 Levélcím: Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola 8000 Székesfehérvár, Ady Endre u. 17. Pf.: 22. LISZTET BUDAPESTEN LEGOLCSÓBBAN A FERENCVÁROSI MALOMÜZEM SZAKÜZLETEIBŐL! Várjuk üzleteinkben! Kedvező áron vásárolhat lisztet, továbbá az egészséges táplálkozást elősegítő malomipari termékeket. Gazdag választékkal állunk vásárlóink rendelkezésére. (Budapest IX., Ipar u. 2., II. Mártírok útja 71.) DISZKONT ÁRUSÍTÁS A FERENCVÁROSI MALOMBAN ZSÁKOS ÉS KISZERELT ÁRUK (Budapest IX., Soroksári út 44.) Árukiadás a Tóth Kálmán utca felőli oldalon munkanap 8-13.30-ig z /* Az ÁVÜ szerint is Nagy kincs a gabonaipar A privatizáció a magyar történelem egyik igen jelentős eseménye, amikor is az állami kézben lévő termelő vagyonok magántulajdonba kerülnek és megindulhat a piacgazdaság kialakítása - mondta Rácz Ernő, az Állami Vagyonügynökség helyettes ügyvezető igazgatója. A privatizáció minden ágazatban sokrétűen folyik, a munka oroszlánrészét az ÁVÜ végzi, koncepciója szerint úgy kell a vállalatokat értékesíteni, hogy az vonzó legyen a befektetőknek, be kell hozni a működő tőkét külföldről, de minél több magyar vállalkozónak is módot kell nyújtani, hogy ezáltal is határozottan meginduljon a polgárosodás. Lapunk képviseletében Lendvai Vera a gabonaipar privatizációjáról kérdezte Rácz Ernőt. - A gabonaipar privatizációja a legjellegzetesebb formája annak, amit a kormány az ÁVÜ- től elvár. Az FM szakmai véleménye alapján terveztük meg azokat a lépéseket, amelyekre a gabonaiparban szükség van. Mindenekelőtt megvizsgáltuk, hogy a hazai tulajdonosokat miként lehet esélyessé tenni, vesenyhelyzetbe hozni. A hazai befektetők tulajdonhoz juttatása az egyes malmok privatizációja révén valósulhat meg. Ugyanakkor szem előtt tartjuk a hazai kenyérellátást, az állattenyésztéshez szükséges takarmánybázis biztonságát. Igyekszünk a kárpótlási jegyek számára is teret nyújtani, ugyanakkor a nemzetközi gabonaipari piacon is versenybe állítjuk a magyar gabonaipart. - Ez sokrétű feladat. Egyik elágazik a másiktól, nem lesz könnyű megoldani. - Az elmúlt év végén az igazgatótanács elé tártuk, hogy erős decentralizálást ajánlunk. A kismalmokat, takarmánykeverőket, tárházakat egyedileg értékesítjük, ugyanakkor három-négy-öt nagy versenyképes koncentrált malomipari vállalatot hozunk létre, amelyek a nemzetközi tőke előtt is tiszteletet ébresztenek, mert versenyképesek, tőkeerősek. Tehát nagy kínálat kismalmokból az egyik oldalon, és szűk körű, célzott koncentráció a másik oldalon. - Vannak-e már átalakult vállalataik? - Tavaly létrejött a Hajdúsági Gabona Rt. és a Bács megyei Viktória Rt. Ez utóbbinál már folyik a malmok egyenkénti értékesítése, azok meghirdetése, de úgy látjuk többszöri pályáztatásra lesz szükség. A Hajdúság Rt-nél már volt egy pályázat, most még egyet hirdetünk. - Úgy tűnik, hosszadalmas lesz a privatizáció. - Lehet mondani, hogy hosszadalmas, de megfontolt lépések nélkül nem lehet becsületesen privatizálni. Mivel a magyar gabonaipart nagy kincsnek tartjuk, minden oldalról meg kellett vizsgálni a teendőinket. Most már nem csak magánbefektetők jelentkeznek, hanem ahogyan a földárveréseken kárpótlási jegyhez jutnak az átalakult termelőszövetkezetek, ők is be tudnak szállni a ringbe, licitálhatnak. Én magam ezt nagyon támogatom, mert az egész termelési folyamat öszekapcsolódik, és a közös cél érdekében előre lép az egész malomipar. - A malmok iránt nagy az érdeklődés, az mindig is vonzó befektetés volt, de vajon elkelnek-e a takarmánykeverők? - Van érdeklődés azok iránt is. Ahol egybe vannak építve a malmokkal, ott együtt hirdetjük meg, ahol önállóan működnek, külön értékesítjük valamennyit. - Lezajlik-e ebben az évben a gabonaipar privatizációja? - Mint más ágazatokban, úgy a gabonaiparban is feltérképeztük a vagyont. Látjuk, hogy mi van a tulajdonunkban. Ehhez elkészítettük az értékesítési decentralizálási programot, vagyis, hogy melyiket akarjuk egyenként, és melyeket a nemzetközi normák szerint értékesíteni. A soron következő igazgatótanácsi ülésen bemutatjuk a vagyontérképet és azt az ajánlatot, amelyet az FM-mel közösen a szakértői stáb kialakított. A jóváhagyás után - előreláthatóan február közepén - már tömegesen megjelenhetnek a hirdetések. Bízom benne, hogy még az idén döntő részben megtörténik a tulajdonváltás. A koncentrált nagy cégek összerakása természetesen hosszabb időt vesz igénybe, ám remélem, hogy az első félév végén ezeket is meg tudjuk hirdetni. - Ezek állami tulajdonban maradnak? - Nem, a magyar kormány a gabonaiparnál nem kötött ki egyetlen olyan vállalatot sem, amelyet saját tulajdonban kíván megtartani. Ezért is sokkal nagyobb a privatizáló felelőssége. Nem engedhetjük meg, hogy idejöjjön egy cég és felvásárolja a malmokat, kialakuljon a monopólium. Kiegyensúlyozott versenyhelyzetben helytálló vállalatokat kívánunk létrehozni. A gabonaipar privatizációjánál talán az egyik legfontosabb szempont az is, hogy a termelőknek legyen választási lehetőségük belátható körzeten belül, melyik felvásárló szervhez viszik gabonájukat értékesíteni. Köszönjük a beszélgetést. Lendvai Vera Tájékoztató A GMDSZ rendszeresen részt vesz az ÉDOSZ nemzetközi munkájában, a kapcsolatok építésében. Jelentős az az erkölcsi és esetenként anyagi támogatás, amellyel külföldi kollegáink segítik a szakszervezet törekvéseit. Értékes szakmai tapasztalatokat és dokumentációt bocsátanak rendelkezésre. Ezek mindenki számára hozzáférhetők a szakszervezet központjában. Érdeklődni lehet: 1224- 024 telefonszámon. * 1993-ban is működik a GMDSZ által létrehozott „Alapítvány a munkanélküli dolgozók támogatására”. A munkanélkülivé vált szakszervezeti tagok a vállalati szakszervezeti bizottságokon keresztül igényelhetnek támogatást az alapítvány kuratóriumától. * A GMDSZ 1992-ben „Egészségügyi, Szociális, Képzési Alapítványt” hozott létre legrászorultabb tagjai támogatására. Igényeket a szakszervezeti bizottságokon keresztül lehet eljuttatni az alapítvány kuratóriumához. Az 122-4024 telefonszámon Szalay Gyula ad tájékoztatást az alapítvány lehetőségeiről.