Gabona- és Malomipari Dolgozók Szakszervezetének Időszaki Lapja, 1993 (1. évfolyam, 1. szám)

1993-01-01 / 1. szám

1 s Újabb szakszervezeti vizsga előtt / Érdekünk, hogy jól válasszunk Kerekasztal-beszélgetés az üzemi tanácsokról SZALAY GYULA: Szakszer­vezetünk már a törvény elő­készítése idején készült az üze­­mitanács-választásra. Tanfolya­mot szerveztünk, egy utazás során pedig megismerkedtünk az osztrák tapasztalatokkal is, az ot­tani malomipari dolgozók gya­korlatával. Az új Munka Tör­vénykönyve elfogadása után újabb felkészítő megbeszéléseket tartottunk. A vállalatok 48 meg­kezdték az előkészületeket a humánpolitikai területen dolgozó munkatársak felkészítésével. Az üzemitanács-választások­­kal kapcsolatos teendőinket a ga­bonaipari vállalatok jelenlegi struktúrájára építettük fel. Prob­lémát jelent viszont, hogy időközben az Állami Vagyon­ügynökség privatizációs kon­cepciójának megfelelően kisebb termelőegységekre oszlik fel az iparág. Ebből adódik, hogy újra kell gondolnunk eredeti elkép­zeléseinket, s azokat a várható struktúrához kell igazítani. Szá­molunk azzal is, hogy - az ÁVÜ döntésétől függően - nálunk ki­tolódhat, elhúzódhat a választás. Célunk természetesen az, hogy minél több tisztségviselőnk beke­rüljön a helyi és központi üzemi tanácsba. Ezt szolgálják azok a segédanyagok is, amelyeket el­­­­készítettünk ,és az alapszer­vezetek rendelkezésére bocsátot­tuk. JAKSI ERNŐ: A munkaadók is felkészülnek, ismerjük a Mun­ka Törvénykönyvéből fakadó feladatainkat. Ennek szellemében a munkavállalói részvételt meg­valósító üzemi tanácsokat part­nereinknek tekintjük. Mint is­meretes, a Munka Tör­vénykönyve értelmében a mun­kavállalói jogosultságok jelentős része átkerül az üzemi tanács hatáskörébe. Mi is fontosnak tartjuk, hogy a megválasztandó üzemi tanácsok tagjai olyanok legyenek, akik már elegendő tapasztalatot szereztek a munka­­vállalók érdekei védelmében. Én is hangsúlyoznám: számolni kell azzal, hogy a vállalati átalakulás, a privatizáció folyamatai kés­leltethetik, nehezíthetik az üze­mi tanácsok működését. VARSÁNYI JÓZSEFNÉ: Ne­héz próbatétel lesz mindannyi­unk számára az üzemi tanács­­választás. Alapvető dolog tud­nunk azt, hogy a részvételi jog­gal mindenki élhet. A szakszer­vezeti aktivisták részéről is Mit kell tudnunk az üzemi tanácsokról, és hogyan készülünk megválasztásukra? Ez a gondolatkör állt annak a kerekasztal-beszélgetésnek a középpontjában, amelyet a Gabona és Malomipari Dolgozók Szakszer­vezetében tartottunk. Az eszmecsere résztvevői voltak: Szalay Gyula, a GMDSZ titkára, Varsányi Józsefné, a Hungarograin Komárom-Esztergom Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Rt. szb-titkára és Jaksi Ernő, a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat Munkaügyi és Szociálpoliti Osztályának vezetője. Lapunkat Kárpáti Sándor képviselte. Nézzük a fontos és időszerű témakör tömörített jegyzőkönyvét, türelemre, megértésre van szük­ség ahhoz, hogy a dolgok a törvényes keretek között történ­jenek. Minthogy a szakszervezeti jogosultságok egy része átkerül az üzemi tanácsok hatáskörébe, arra kell törekedni, hogy érdemi együttműködés alakuljon ki; olyan, amely a dolgozók érdekeit szolgálja. Magam is úgy érzem, hogy a választások menetét nehezíti az átalakulás, a privatizáció. Ugyanígy a piac hiánya, a mun­kahely bizonytalansága, a mun­kanélküliség közvetlen veszélye. Nem könnyű a munkaadók hely­zete sem, hiszen többféle szer­vezettel kell egyeztetniük. A jelzett gondok ellenére az alapszervezetünknél minden fel­tétel adva van a választások lebo­nyolítására. Nem teljesen is­meretlen feladatokkal állunk szemben, hiszen a dolgozók már tapasztalatokat szereztek a szak­­szervezeti választásoknál. A pro­cedúra most is ugyanaz lesz. A felkészülést már elkezdtük a kollektív szerződés meg­kötésekor. Megfelelő tartalmú információkat és segédanyagokat kaptak a tisztségviselők. Emel­lett mindenkinek lehetősége nyí­lik további tájékozódásra is a sajtóból, a rádióból, a televízi­óból. Jóllehet a törvény nem írja elő egyértelműen, hogy az üze­mi tanács-választások lebonyo­lítása a szakszervezetek felada­ta, de érdekünk és kötelességünk az aktív közreműködés a jelentős eseményben. Ezt kívánják és diktálják a dolgozók érdekei. SZALAY GYULA: Valóban érdekünk a reprezentativitás megszerzése. Erre azért is szük­ségünk van, hogy a munkavál­lalói érdekvédelem legfőbb esz­közének, a kollektív szerződés megkötésének a jogát megsze­rezzük. Ezt az biztosíthatja, ha felkészült tiszségviselőink lesz­nek az üzemi tanácsokban. En­nek a célnak a szolgálatába állítjuk egész felvilágosító mun­kánkat. Annál is inkább, mert a GMDSZ szempontjából sem kö­zömbös, hogy milyen tiszt­ségviselők kerülnek pozícióba. JAKSI ERNŐ: Az üzemi tanács a teljes dolgozói körre terjed ki. Ebből következik, hogy minden üzemben, egységben, telepen olyan üzemi tanács tagot, megbízottat válasszanak meg, aki élvezi dolgozótársainak bi­zalmát, aki megfelelő partnere tud lenni a helyi munkáltatónak, s­ aki a központi üzemi tanács­ban érdemben és színvonalasan képes képviselni az adott egység, illetve munkaköri csoport dol­gozóinak érdekeit. Vállalatunk részéről minden - anyagi, szemé­lyi - segítséget megadunk abból, ami munkaadói kötelezett­ségeinkből fakad. VARSÁNYI JÓZSEFNÉ: Minden telephelyen tartunk olyan tanácskozást, ahol rész­letesen elmagyarázzuk, meg­beszéljük a választás módját, tennivalóit, egész folyamatát. A választási bizottságok létrehozá­sa igen fontos, hiszen az egész munkának ők a gazdái, az irá­nyítói. A bizottság tagjait kibő­vített bizalmi testületi ülésen választjuk meg, amelyen a szak­­szervezeten kívüli dolgozók kül­döttei is jelen lesznek. Eszerint az Rt.-nél üzemi tanácsokat, üze­mi megbízottakat és ezekből - a vállalati létszámnak megfelelő - 7 fős központi üzemi tanácsot választunk. Kulcskérdésnek azt tartjuk, hogy olyan tisztségviselők, szak­emberek kerüljenek a testületbe, akik önként vállalják a megbí­zatásukat és az ezzel járó fel­adataikat hozzáértéssel, becsület­tel látják el. Ezért az lenne jó, ha a dolgozók maguk válasz­tanák ki soraikból a legráter­mettebbeket, és nem az lenne a fő szempont, hogy ez ismét egy új törvényben előírt kötelezvény. A munkáltatók sokat segíthet­nének abban, hogy ahol nem kötötték meg a kollektív szer­ződést, (amelyben rögzítettek a munkáltatói jogok), ott a törvé­nyi előírásoknak megfelelően tisztázzák a munkáltatói jogkört. SZALAY GYULA: A GMDSZ folyamatosan figyelem­mel kíséri és segíti a választá­sok egész folyamatát, az iparág átalakulása és privatizációja ütemének megfelelően. JAKSI ERNŐ: Mivel a tör­vénynek nincs (nem is lesz) végrehajtási utasítása, ezért - a törvényesség betartása mellett - nagy jelentősége van a helyi sa­játosságok figyelembevételének, az önálló gondolkodásnak és döntéshozatalnak. SZALAY GYULA: Ezt én is szeretném megerősíteni, hiszen alulról építkező, új képviselet kialakításáról és hatékony mű­ködtetéséről van szó. Az egész választásnak ez az értelme és tétje. Kárpáti Sándor Találkozzunk naponta! Tel: (46) 340-411 A székesfehérvári szakiskolában továbbra is o­ktatjuk a molnár szakmunkás, a malomipari technikus és az élel­miszer-ipari gépész technikus hallgatókat. Gyakorlóhely, kollégium van! Az érdeklődőknek részletes tájékoztatást adunk. Telefon/fax: (22) 311-400 Levélcím: Szent István Mezőgazdasági és Élelmiszer­­ipari Középiskola 8000 Székesfehérvár, Ady Endre u. 17. Pf.: 22. LISZTET BUDAPESTEN LEGOLCSÓBBAN A FERENCVÁROSI MALOMÜZEM SZAKÜZLETEIBŐL! Várjuk üzleteinkben! Kedvező áron vásárolhat lisztet, továbbá az egészséges táplálkozást elősegítő malomipari termékeket. Gazdag választékkal állunk vásárlóink rendelkezésére. (Budapest IX., Ipar u. 2., II. Mártírok útja 71.) DISZKONT ÁRUSÍTÁS A FERENCVÁROSI MALOMBAN ZSÁKOS ÉS KISZERELT ÁRUK (Budapest IX., Soroksári út 44.) Árukiadás a Tóth Kálmán utca felőli oldalon munkanap 8-13.30-ig z /* Az ÁVÜ szerint is Nagy kincs a gabonaipar A privatizáció a magyar történelem egyik igen jelentős ese­ménye, amikor is az állami kézben lévő termelő vagyonok magántulajdonba kerülnek és megindulhat a piacgazdaság ki­alakítása - mondta Rácz Ernő, az Állami­­ Vagyonügynökség helyettes ügyvezető igazgatója. A privatizáció minden ágazat­ban sokrétűen folyik, a munka oroszlánrészét az ÁVÜ végzi, koncepciója szerint úgy kell a vállalatokat értékesíteni, hogy az vonzó legyen a befektetőknek, be kell hozni a működő tőkét külföldről, de minél több magyar vállalkozónak is módot kell nyújtani, hogy ezáltal is határozottan meginduljon a pol­gárosodás. Lapunk képviseletében Lendvai Vera a gabonaipar privatizációjáról kérdezte Rácz Ernőt. - A gabonaipar privatizációja a legjellegzetesebb formája an­nak, amit a kormány az ÁVÜ- től elvár. Az FM szakmai vé­leménye alapján terveztük meg azokat a lépéseket, ame­lyekre a gabonaiparban szük­ség van. Mindenekelőtt meg­vizsgáltuk, hogy a hazai tulaj­donosokat miként lehet esélyes­sé tenni, vesenyhelyzetbe hozni. A hazai befektetők tulajdonhoz juttatása az egyes malmok pri­vatizációja révén valósulhat meg. Ugyanakkor szem előtt tartjuk a hazai kenyérellátást, az állatte­nyésztéshez szükséges takar­mánybázis biztonságát. Igyek­szünk a kárpótlási jegyek szá­mára is teret nyújtani, ugyan­akkor a nemzetközi gabonaipari piacon is versenybe állítjuk a magyar gabonaipart. - Ez sokrétű feladat. Egyik elágazik a másiktól, nem lesz könnyű megoldani. - Az elmúlt év végén az igaz­gatótanács elé tártuk, hogy erős decentralizálást ajánlunk. A kis­malmokat, takarmánykeverőket, tárházakat egyedileg értékesítjük, ugyanakkor három-négy-öt nagy versenyképes koncentrált ma­lomipari vállalatot hozunk létre, amelyek a nemzetközi tőke előtt is tiszteletet ébresztenek, mert versenyképesek, tőkeerősek. Te­hát nagy kínálat kismalmokból az egyik oldalon, és szűk körű, célzott koncentráció a másik ol­dalon. - Vannak-e már átalakult vállalataik? - Tavaly létrejött a Hajdúsági Gabona Rt. és a Bács megyei Viktória Rt. Ez utóbbinál már folyik a malmok egyenkénti értékesítése, azok meghirdetése, de úgy látjuk többszöri pályáz­tatásra lesz szükség. A Hajdúság Rt-nél már volt egy pályázat, most még egyet hirdetünk. - Úgy tűnik, hosszadalmas lesz a privatizáció. - Lehet mondani, hogy hossza­dalmas, de megfontolt lépések nélkül nem lehet becsületesen privatizálni. Mivel a magyar gabonaipart nagy kincsnek tart­juk, minden oldalról meg kellett vizsgálni a teendőinket. Most már nem csak magánbefektetők jelentkeznek, hanem ahogyan a földárveréseken kárpótlási jegy­hez jutnak az átalakult ter­melőszövetkezetek, ők is be tud­nak szállni a ringbe, licitálhat­nak. Én magam ezt nagyon tá­mogatom, mert az egész termelé­si folyamat öszekapcsolódik, és a közös cél érdekében előre lép az egész malomipar. - A malmok iránt nagy az érdeklődés, az mindig is von­zó befektetés volt, de vajon elkelnek-e a takarmány­keverők? - Van érdeklődés azok iránt is. Ahol egybe vannak építve a malmokkal, ott együtt hirdetjük meg, ahol önállóan működnek, külön értékesítjük valamennyit. - Lezajlik-e ebben az évben a gabonaipar privatizációja? - Mint más ágazatokban, úgy a gabonaiparban is feltérképez­tük a vagyont. Látjuk, hogy mi van a tulajdonunkban. Ehhez elkészítettük az értékesítési de­­centralizálási programot, vagyis, hogy melyiket akarjuk egyen­ként, és melyeket a nemzetközi normák szerint értékesíteni. A soron következő igazgatótanácsi ülésen bemutatjuk a vagyon­­térképet és azt az ajánlatot, ame­lyet az FM-mel közösen a szak­értői stáb kialakított. A jóvá­hagyás után - előreláthatóan február közepén - már tömege­sen megjelenhetnek a hirdetések. Bízom benne, hogy még az idén döntő részben megtörténik a tu­lajdonváltás. A koncentrált nagy cégek összerakása természetesen hosszabb időt vesz igénybe, ám remélem, hogy az első félév végén ezeket is meg tudjuk hir­detni. - Ezek állami tulajdonban maradnak? - Nem, a magyar kormány a gabonaiparnál nem kötött ki egyetlen olyan vállalatot sem, amelyet saját tulajdonban kíván megtartani. Ezért is sokkal na­gyobb a privatizáló felelőssége. Nem engedhetjük meg, hogy ide­jöjjön egy cég és felvásárolja a malmokat, kialakuljon a mo­nopólium. Kiegyensúlyozott ver­senyhelyzetben helytálló vállala­tokat kívánunk létrehozni. A gabonaipar privatizációjánál talán az egyik legfontosabb szempont az is, hogy a ter­melőknek legyen választási le­hetőségük belátható körzeten belül, melyik felvásárló szervhez viszik gabonájukat értékesíteni.­­ Köszönjük a beszélgetést. Lendvai Vera Tájékoztató A GMDSZ rendszeresen részt vesz az ÉDOSZ nemzetközi munkájában, a kapcsolatok építésében. Jelentős az az erkölcsi és esetenként anyagi támogatás, amellyel külföldi kollegáink segítik a­ szakszervezet törekvéseit. Értékes szakmai tapasztalatokat és do­kumentációt bocsátanak rendelkezésre. Ezek mindenki számára hozzáférhetők a szakszervezet központjában. Érdeklődni lehet: 1224- 024 telefonszámon. * 1993-ban is működik a GMDSZ által létrehozott „Alapítvány a munkanélküli dolgozók támogatására”. A munkanélkülivé vált szak­­szervezeti tagok a vállalati szakszervezeti bizottságokon keresztül igényelhetnek támogatást az alapítvány kuratóriumától. * A GMDSZ 1992-ben „Egészségügyi, Szociális, Képzési Alapítvá­nyt” hozott létre legrászorultabb tagjai támogatására. Igényeket a szakszervezeti bizottságokon keresztül lehet eljuttatni az alapítvány kuratóriumához. Az 122-4024 telefonszámon Szalay Gyula ad tájékoztatást az alapítvány lehetőségeiről.

Next