Gabona- és Malomipari Dolgozók Szakszervezetének Időszaki Lapja, 1995 (3. évfolyam, 1. szám)
1995-01-01 / 1. szám
2 Szociálpolitikánk eszköztára Aki bemutatja: Szalay Gyula, a GMDSZ titkára - Hogyan jellemezné azt a gazdasági környezetet, amelyben a GMDSZ a szociálpolitikáját folytatja és működtetni tudja a rendelkezésére álló eszköztárát? - A privatizáció az élelmiszeriparban és a gabonaiparban is befejezés előtt áll. A gabona- és malomipar nagy egységei - a decentralizált privatizáció következtében - több száz kis részre darabolódtak. Az új helyzet sajátossága, hogy most nem a húsz nagyvállalat vezető garnitúrájával, hanem a sok kistulajdonossal és a szakszervezeti bizalmiakkal, alapszervezeti titkárokkal kell megoldani az érdekvédelmi feladatokat. Ez az útkeresés időszaka is, hiszen az anyavállalattól levált kisüzemek tulajdonosai, menedzsmentjei ugyanúgy keresik az érdekképviselet legjobb megoldásait, mint a szakszervezeti tisztségviselők. - Az új, változó helyzetben miként alakultak a szociális juttatások? - A decentralizált privatizáció következményeként törést szenvedett az iparban nagyon jó helyet elfoglaló szociális ellátottság. A megyékben az átalakult gazdasági társaságok még tartják magukat a szociális juttatások tekintetében, de már itt is tapasztalhatók a negatív folyamatok: gyengülnek azok a törekvések, amelyek a dolgozók igényeinek kielégítésére irányulnak. Ezek a gazdálkodási nehézségekkel és helyenként a menedzsment szociális érzéketlenségével függnek össze. Hatásukra csaknem lenullázódott a szociális juttatások mértéke. Sajnos, a megállapodásokban rögzített értékeket sem lehet betartatni, érvényre juttatni. A menedzsment többsége ugyanis úgy vélekedik, hogy a spórolás idejét éljük, ezért elsődleges szempont az üzemek folyamatos működtetéséhez szükséges anyagi alapok biztosítása. - Ilyen szituációban mit tehet a szakszervezet? - Mi már a privatizációs elképzelések előtt érzékeltük a várható fejleményeket, ezért a szakszervezeti tagdíjakból két alapítványt hoztunk létre és működtetünk. Ha lehetőségeink szerények is, de mégis segítséget jelent tagságunknak. - Melyek ezek? - Az egyik a Munkanélküli Alapítvány, a másik a Szociális, Egészségügyi és Képzési Alapítvány. Főleg a kisüzemek szociálpolitikai segítésére ez az eszköztár áll a rendelkezésünkre. - Beszéljünk ezekről kicsit részletesebben most, a soron lévő ÉDOSZ-kongresszus előtt. - A Munkanélküli Alapítványt 1990. májusában hoztuk létre azzal a céllal, hogy a munkanélkülivé vált gabonaipari dolgozókat támogassuk. Ez az alapítvány működik, sajnos egyre többen kénytelenek igénybe venni. A nehézséget az okozza, hogy a sok kis egység szétszórt tagságát nem könnyű összefogni. Márpedig, ha az állás nélkül maradt emberek kiesnek a látókörünkből és megszűnik a szakszervezeti tagságuk, akkor nem tudjuk őket segíteni. Ezt a problémát valahogy meg kell oldanunk. További tennivalóink közé tartozik az alapok növelése, kamatoztatása, az adományozás szorgalmazása. A Szociális, Egészségügyi és Képzési Alapítványt 1991 májusában hoztuk létre, s azóta is eredményesen működik. Változatlan célja a gabona- és malomiparban dolgozók, a nyugdíjasok és családtagjaik részére szociális alap biztosítása. Ez felhasználható az iparban dolgozók rehabilitációjára, a betegségek megelőzésére, üdültetésre, a gyermek- és ifjúságvédelemre, a diák- és szabadidősport támogatására, a dolgozók oktatására, át- és továbbképzésre. Az olyan ösztöndíjakat, képzési formákat támogatjuk elsősorban, amelyek szakszervezetünk tartalmi céljainak megvalósítását szolgálják. Itt is arra törekszünk, hogy növeljük a pénzügyi forrásokat, bővítsük a lehetőségeinket. - Vannak-e további tervek, elképzelések? - Folytatni kívánjuk az igényelt, a bevált támogatási formákat és újabbakon is gondolkodunk. Ezen a téren kedvező hírrel szolgálhatok: tavaly december 16-án, 33 alapító tag személyes részvételével megalakult az Élelmiszeripari Nyugdíjpénztár. Ez egy hosszabb ideje tartó szervezőmunka eredménye. - Mit kell tudnunk erről az új lehetőségről? - A biztosító pénztárak köztes helyet foglalnak el a társadalombiztosítás és az üzleti biztosítók által kínált élet- és nyugdíjbiztosítási rendszerek között. Amiben a céljuk közös: az előrelátó öngondoskodás megalapozása. A szociális gondoskodás olyan önkéntes intézményei, mint a nyugdíjpénztárak, a fejlett ipari társadalmakban már régóta működnek, és Magyarországon is szép hagyományokkal rendelkeznek. - Melyek működésük alapelvei? - A pénztárak tulajdonosai és kedvezményezettjei ugyanazok: maga a pénztártagság. A következő alapelvek vezérlik tevékenységüket: önkéntesség, szolidaritás, demokratizmus, függetlenség, közhasznúság. - Milyen előnyökkel jár a pénztártagság? - A befizetett tagdíj - a működési és a likviditási költségek levonása után - a tag személyes számlájára kerül, amelynek gyarapodását folyamatosan figyelemmel kísérheti. Ennek terhére - meghatározott feltételek mellett - kölcsönt vehet fel. A felhalmozási időszak leteltével, vagy nyugdíjba kerülésétől számítva jogosult a járadékszolgáltatásra, amely a pénztártag elhatározásától függően lehet egy összegben történő felvétel, fix összegű járadék öt, tíz és tizenöt éves időszakon belül, s lehet a két lehetőség kombinációja. A pénztártag halála esetén az örökös vagy a megnevezett kedvezményezett a tulajdonosi jogokat tovább gyakorolhatja. A pénztártag tagdíjbefizetési kötelezettsége a nyugdíjkorhatár elérésekor megszűnik. Köszönöm a tájékoztatást. Kárpáti Sándor A gabonaszövetség legfrissebb költségelemzése szerint a liszt előállítási ára januárban kilónként 1- 1,5 forinttal nőtt. Ennél is nagyobb a költségemelkedés azoknál a malmoknál, amelyek napi áron vásárolják a búzát. Náluk a kilónkénti árnövekedés elérheti a 2-2,5 forintot is. Erről Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének Főtitkára számolt be. Elmondta: ha a malmok folytatják az önpusztítónak is nevezhető árversenyt, belátható időn belül csődhullám söpörhet végig a malomiparon. (Népszabadság, 1995. február 6.) * - Miután a Pannongabona székhelye Győr, és lassanként az M1-es már komplett négy sávval Hegyeshalomig is eljut, mit gondol Vámos György, amikor azt hallja, hogy Európai Unió? - A közös piaci országokban a gabonaipar a kiélezett verseny miatt átalakult és ez 1995. január 1-jétől Ausztriában is be fog következni. Ez a folyamat nagy hatással lesz a magyar gabonaágazatra az elkövetkezendő években. Miért? Eddig Ausztriában a malmokban kvótarendszer volt, és mindegyik malom a kvóta alapján működött, így próbálták az iparágat életben tartani. Ez a jövő évtől nem fog menni, ami azt jelenti, hogy Ausztriában a malmok száma harmadára vagy negyedére fog csökkenni. Ezért próbálkoznak sokan Magyarországon tulajdonhoz jutni, mivel otthon lassan kiszorulnak a piacról. (Napi Gazdaság 1994. december 2.) * A Gabona- és Takarmánykereskedők Szövetsége (GAFTA) ülésén Londonban alelnökké választották Lacfi Dánielt, a Gabona Rt. elnök-vezérigazgatóját. Korábban nem volt a szervezetnek közép, illetve kelet-európai tisztségviselője. Az alapszabály értelmében két év múlva Lacfi Dániel személyében magyar elnöke lesz a szervezetnek. A GAFTA-nak hetven országból hatszáz kereskedő cég a tagja. (MTI jelentés: 1995. február 7.) Molnárélet Köszöntjük a 85 éves Hegedűs Antal szaktársunkat Kedves Tóni Bácsi! Köszöntünk elsősorban Téged, másodsorban a 85 évedet, és köszöntjük a Te molnár életed által azt a még velünk élő sokat tapasztalt molnárnemzedéket, amelybe Te is beleszülettél, 1910 január 15-én Szegeden. Családod után lettél molnár. A szegedi Bach-malom, Bicske, Karcag, Vámospércs, Budapest majd mindegyik nagy malma, ismét Szeged, majd végül a kaposvári MIR- malom voltak szakmai állomáshelyeid. Az általad olyannyira megszeretett somogyiak közül mentél nyugdíjba 1971-ben, mint a Kaposvári Malom üzemvezetője. Testvéreid közül Géza a 30-as évektől már az ország jó nevű főmolnára, Sándor pedig az 50-es évektől szaktanárunk, a szakmunkás- és főmolnár képzések szervezője és oktatója. Feleséged családja szintén molnár família volt. A legjobb szaktársaid voltak a barátaid, közülük említve: Deák Lajos, Oszter Sándor és Rajki Árpád nevét. Akár irigyelhetnénk is Téged, hogy mit adott Neked ez a század, ha nem tudnánk a mi kis hazánk és a mi szakmánk történelmét. Tóni Bácsi! Szerény vagy, pedig kincseid vannak! Literátus ember voltál és vagy: írogatsz és rendezve gyűjtögetsz. Az életedet ma is a molnárságban éled. Egybeesőleg 65 éve, 1929 óta tagja vagy a malomipari és élelmezésipari munkások szakszervezetének. Tagja? Nem! Aktívája és csendes formálója voltál a szakszervezetnek, eszméd szerint. Molnár nemzedéked legjobbjainak élettörvénye: bizalmat előlegezni, a megbecsülést viszonozni, a társaknak észrevétlen is hasznára lenni, a molnár és a malom szentségében hinni. További jó egészséggel legyél közöttünk! Szaktársaid nevében is: Sebők Tibor a METE Malomipari Szakosztály titkára ELSŐ PESTI HENGERMALOM RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1097 Budapest, Vaskapu u. 41. TISZTELT LISZTFELHASZNÁLÓK! TISZTELT PÉKMESTEREK, CUKRÁSZOK, TÉSZTAGYÁRTÓK! Az Első Pesti Hengermalom Rt. tájékoztatja kedves vevőit és leendő partnereit, hogy a nagy múltú FERENCVÁROSI MALOM a szép, új ÉRDI MALOM és a modernizált ASZÓDI MALOM az utóbbi időben megszokott és megszerzett STABIL LISZTMINŐSÉGGEL A LEGKEDVEZŐBB ÁRON ÁLL az Ön rendelkezésére. Malmainkban, tárházainkban a tárolási, őrlési technológia úgy van kialakítva, hogy egész évben mindig 30%-os sikerű, kiváló sütőipari értékű lisztet kapjon a vásárló. Lehetőségünk van az egy időben a raktárainkban meglévő 50.000 tonna búza egyneműsítésére. A célzott lisztminőségnek alárendelt búzavásárlásaink, a gondos tárolás, a hatékony tisztítás, a szakszerű őrlés lehetővé tette, hogy lisztjeink minősége vevőink elismerését kivívja. Célunk az egyenletes lisztminőség biztosítása! Ha a mi lisztjeinket vásárolja, az adalékanyagokat elhagyhatja, de mindenesetre a mennyiségüket csökkentheti, ezáltal tetemes költséget takarít meg. Először próbálja ki lisztjeinket, majd kössön velünk szerződést! Házhoz szállítást az Ön által kért határidőre vállalunk. Felvilágosításért, szerződéskötésért keresse meg munkatársainkat. Kerekes Katalin telefon: 215-4402, Jánosi Károly telefon: 215-0506, Fehér Józsefné telefon: 215-7432. Dr. Szalay Péter kereskedelmi üzletági igazgató