Gabona- és Malomipari Dolgozók Szakszervezetének Időszaki Lapja, 1995 (3. évfolyam, 1. szám)

1995-01-01 / 1. szám

2 Szociálpolitikánk eszköztára Aki bemutatja: Szalay Gyula, a GMDSZ titkára - Hogyan jellemezné azt a gazdasági környeze­tet, amelyben a GMDSZ a szociálpolitikáját folytatja és működtetni tudja a rendelkezésére álló esz­köztárát? - A privatizáció az élel­miszeriparban és a gabona­iparban is befejezés előtt áll. A gabona- és malom­ipar nagy egységei - a de­centralizált privatizáció kö­vetkeztében - több száz kis részre darabolódtak. Az új helyzet sajátossága, hogy most nem a húsz nagyválla­lat vezető garnitúrájával, hanem a sok kistulajdonos­sal és a szakszervezeti bi­zalmiakkal, alapszervezeti titkárokkal kell megoldani az érdekvédelmi feladato­kat. Ez az útkeresés idősza­ka is, hiszen az anyavál­lalattól levált kisüzemek tu­lajdonosai, menedzsmentjei ugyanúgy keresik az érdek­­képviselet legjobb megol­dásait, mint a szakszerveze­ti tisztségviselők. - Az új, változó helyzet­ben miként alakultak a szociális juttatások? - A decentralizált privati­záció következményeként törést szenvedett az iparban nagyon jó helyet elfoglaló szociális ellátottság. A me­gyékben az átalakult gazda­sági társaságok még tartják magukat a szociális juttatá­sok tekintetében, de már itt is tapasztalhatók a negatív folyamatok: gyengülnek azok a törekvések, amelyek a dolgozók igényeinek ki­elégítésére irányulnak. Ezek a gazdálkodási nehéz­ségekkel és helyenként a menedzsment szociális ér­zéketlenségével függnek össze. Hatásukra csaknem lenullázódott a szociális jut­tatások mértéke. Sajnos, a megállapodásokban rögzí­tett értékeket sem lehet be­tartatni, érvényre juttatni. A menedzsment többsége ugyanis úgy vélekedik, hogy a spórolás idejét éljük, ezért elsődleges szempont az üzemek folyamatos mű­ködtetéséhez szükséges anyagi alapok biztosítása. - Ilyen szituációban mit tehet a szakszervezet? - Mi már a privatizációs elképzelések előtt érzékel­tük a várható fejleménye­ket, ezért a szakszervezeti tagdíjakból két alapítványt hoztunk létre és működte­tünk. Ha lehetőségeink sze­rények is, de mégis segítsé­get jelent tagságunknak. - Melyek ezek? - Az egyik a Munkanél­küli Alapítvány, a másik a Szociális, Egészségügyi és Képzési Alapítvány. Főleg a kisüzemek szociálpolitikai segítésére ez az eszköztár áll a rendelkezésünkre. - Beszéljünk ezekről ki­csit részletesebben most, a soron lévő ÉDOSZ-kong­­resszus előtt. - A Munkanélküli Ala­pítványt 1990. májusában hoztuk létre azzal a céllal, hogy a munkanélkülivé vált gabonaipari dolgozókat tá­mogassuk. Ez az alapítvány működik, sajnos egyre töb­ben kénytelenek igénybe venni. A nehézséget az okozza, hogy a sok kis egy­ség szétszórt tagságát nem könnyű összefogni. Márpe­dig, ha az állás nélkül ma­radt emberek kiesnek a látó­körünkből és megszűnik a szakszervezeti tagságuk, ak­kor nem tudjuk őket segíte­ni. Ezt a problémát vala­hogy meg kell oldanunk. További tennivalóink közé tartozik az alapok növelése, kamatoztatása, az adomá­nyozás szorgalmazása. A Szociális, Egészség­­ügyi és Képzési Alapítványt 1991 májusában hoztuk lét­re, s azóta is eredményesen működik. Változatlan célja a gabona- és malomiparban dolgozók, a nyugdíjasok és családtagjaik részére szo­ciális alap biztosítása. Ez felhasználható az iparban dolgozók rehabilitációjára, a betegségek megelőzésére, üdültetésre, a gyermek- és ifjúságvédelemre, a diák- és szabadidősport támogatásá­ra, a dolgozók oktatására, át- és továbbképzésre. Az olyan ösztöndíjakat, képzési formákat támogatjuk első­sorban, amelyek szakszer­vezetünk tartalmi céljainak megvalósítását szolgálják. Itt is arra törekszünk, hogy növeljük a pénzügyi forrá­sokat, bővítsük a lehetősé­geinket. - Vannak-e további ter­vek, elképzelések? - Folytatni kívánjuk az igényelt, a bevált támogatá­si formákat és újabbakon is gondolkodunk. Ezen a téren kedvező hírrel szolgálha­tok: tavaly december 16-án, 33 alapító tag személyes részvételével megalakult az Élelmiszeripari Nyugdíj­­pénztár. Ez egy hosszabb ideje tartó szervezőmunka eredménye. - Mit kell tudnunk erről az új lehetőségről? - A biztosító pénztárak köztes helyet foglalnak el a társadalombiztosítás és az üzleti biztosítók által kínált élet- és nyugdíjbiztosítási rendszerek között. Amiben a céljuk közös: az előrelátó öngondoskodás megalapo­zása. A szociális gondosko­dás olyan önkéntes intéz­ményei, mint a nyugdíj­­pénztárak, a fejlett ipari tár­sadalmakban már régóta működnek, és Magyaror­szágon is szép hagyomá­nyokkal rendelkeznek. - Melyek működésük alapelvei? - A pénztárak tulajdono­sai és kedvezményezettjei ugyanazok: maga a pénztár­­tagság. A következő alapel­vek vezérlik tevékenységü­ket: önkéntesség, szolidari­tás, demokratizmus, függet­lenség, közhasznúság. - Milyen előnyökkel jár a pénztártagság? - A befizetett tagdíj - a működési és a likviditási költségek levonása után - a tag személyes számlájára kerül, amelynek gyarapodá­sát folyamatosan figyelem­mel kísérheti. Ennek terhé­re - meghatározott feltéte­lek mellett - kölcsönt vehet fel. A felhalmozási időszak leteltével, vagy nyugdíjba kerülésétől számítva jogo­sult a járadékszolgáltatásra, amely a pénztártag elhatá­rozásától függően lehet egy összegben történő felvétel, fix összegű járadék öt, tíz és tizenöt éves időszakon belül, s lehet a két lehetőség kombinációja. A pénztártag halála esetén az örökös vagy a megnevezett ked­vezményezett a tulajdonosi jogokat tovább gyakorol­hatja. A pénztártag tagdíj­befizetési kötelezettsége a nyugdíjkorhatár elérésekor megszűnik.­­ Köszönöm a tájékoz­tatást. Kárpáti Sándor A gabonaszövetség legfrissebb költségelemzése szerint a liszt elő­állítási ára januárban kilónként 1- 1,5 forinttal nőtt. Ennél is nagyobb a költségemelkedés azoknál a mal­moknál, amelyek napi áron vásá­rolják a búzát. Náluk a kilónkénti árnövekedés elérheti a 2-2,5 forin­tot is. Erről Makay György, a Ma­gyar Gabonafeldolgozók, Takar­mánygyártók és Kereskedők Szö­vetségének Főtitkára számolt be. Elmondta: ha a malmok foly­tatják az önpusztítónak is nevez­hető árversenyt, belátható időn belül csődhullám söpörhet végig a malomiparon. (Népszabadság, 1995. február 6.) * - Miután a Pannongabona székhelye Győr, és lassanként az M1-es már komplett négy sávval Hegyeshalomig is eljut, mit gon­dol Vámos György, amikor azt hallja, hogy Európai Unió? - A közös piaci országokban a gabonaipar a kiélezett verseny miatt átalakult és ez 1995. január 1-jétől Ausztriában is be fog kö­vetkezni. Ez a folyamat nagy ha­tással lesz a magyar gabonaág­azatra az elkövetkezendő évek­ben. Miért? Eddig Ausztriában a malmokban kvótarendszer volt, és mindegyik malom a kvóta alapján működött, így próbálták az iparágat életben tartani. Ez a jövő évtől nem fog menni, ami azt jelenti, hogy Ausztriában a malmok száma harmadára vagy negyedére fog csökkenni. Ezért próbálkoznak sokan Magyaror­szágon tulajdonhoz jutni, mivel otthon lassan kiszorulnak a piac­ról. (Napi Gazdaság 1994. decem­ber 2.) * A Gabona- és Takarmányke­­reskedők Szövetsége (GAFTA) ülésén Londonban alelnökké vá­lasztották Lacfi Dánielt, a Gabo­na Rt. elnök-vezérigazgatóját. Korábban nem volt a szervezet­nek közép, illetve kelet-európai tisztségviselője. Az alapszabály értelmében két év múlva Lacfi Dániel személyében magyar el­nöke lesz a szervezetnek. A GAFTA-nak hetven országból hatszáz kereskedő cég a tagja. (MTI jelentés: 1995. február 7.) Molnárélet Köszöntjük a 85 éves Hegedűs Antal szaktársunkat Kedves Tóni Bácsi! Köszöntünk elsősorban Téged, másodsorban a 85 éve­det, és köszöntjük a Te molnár életed által azt a még ve­lünk élő sokat tapasztalt molnárnemzedéket, amelybe Te is beleszülettél, 1910 január 15-én Szegeden. Családod után lettél molnár. A szegedi Bach-malom, Bicske, Karcag, Vámospércs, Budapest majd mindegyik nagy malma, ismét Szeged, majd végül a kaposvári MIR- malom voltak szakmai állomáshelyeid. Az általad olyannyira megszeretett somogyiak közül mentél nyug­díjba 1971-ben, mint a Kaposvári Malom üzemvezetője. Testvéreid közül Géza a 30-as évektől már az ország jó nevű főmolnára, Sándor pedig az 50-es évektől szak­tanárunk, a szakmunkás- és főmolnár képzések szervező­je és oktatója. Feleséged családja szintén molnár família volt. A legjobb szaktársaid voltak a barátaid, közülük em­lítve: Deák Lajos, Oszter Sándor és Rajki Árpád nevét. Akár irigyelhetnénk is Téged, hogy mit adott Neked ez a század, ha nem tudnánk a mi kis hazánk és a mi szak­mánk történelmét. Tóni Bácsi! Szerény vagy, pedig kincseid vannak! Li­­terátus ember voltál és vagy: írogatsz és rendezve gyűjtö­getsz. Az életedet ma is a molnárságban éled. Egybeeső­­leg 65 éve, 1929 óta tagja vagy a malomipari és élelme­zésipari munkások szakszervezetének. Tagja? Nem! Ak­tívája és csendes formálója voltál a szakszervezetnek, eszméd szerint. Molnár nemzedéked legjobbjainak élettörvénye: bizal­mat előlegezni, a megbecsülést viszonozni, a társaknak észrevétlen is hasznára lenni, a molnár és a malom szent­ségében hinni. További jó egészséggel legyél közöttünk! Szaktársaid nevében is: Sebők Tibor a METE Malom­ipari Szakosztály titkára ELSŐ PESTI HENGERMALOM RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1097 Budapest, Vaskapu u. 41. TISZTELT LISZTFELHASZNÁLÓK! TISZTELT PÉKMESTEREK, CUKRÁSZOK, TÉSZTAGYÁRTÓK! Az Első Pesti Hengermalom Rt. tájékoztatja kedves vevőit és leendő partnereit, hogy a nagy múltú FERENCVÁROSI MALOM a szép, új ÉRDI MALOM és­ a modernizált ASZÓDI MALOM az utóbbi időben megszokott és megszerzett STABIL LISZTMINŐSÉGGEL A LEGKEDVEZŐBB ÁRON ÁLL az Ön rendelkezésére. Malmainkban, tárházainkban a tárolási, őrlési technológia úgy van kialakítva, hogy egész év­ben mindig 30%-os sikerű, kiváló sütőipari értékű lisztet kapjon a vásárló. Lehetőségünk van az egy időben a raktárainkban meglévő 50.000 tonna búza egyneműsítésére. A célzott lisztminőségnek alárendelt búzavásárlásaink, a gondos tárolás, a hatékony tisztí­tás, a szakszerű őrlés lehetővé tette, hogy lisztjeink minősége vevőink elismerését kivívja. Célunk az egyenletes lisztminőség biztosítása! Ha a mi lisztjeinket vásárolja, az adalékanyagokat elhagyhatja, de mindenesetre a mennyisé­güket csökkentheti, ezáltal tetemes költséget takarít meg. Először próbálja ki lisztjeinket, majd kössön velünk szerződést! Házhoz szállítást az Ön által kért határidőre vállalunk. Felvi­lágosításért, szerződéskötésért keresse meg munkatársainkat. Kerekes Katalin telefon: 215-4402, Jánosi Károly telefon: 215-0506, Fehér Józsefné telefon: 215-7432. Dr. Szalay Péter kereskedelmi üzletági igazgató

Next