Gazdák Lapja, 1905. május (4. évfolyam, 18-21. szám)

1905-05-05 / 18. szám

2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA A soproni borvásár. A soproni borvásár ápril hs 30. és május­­­2-ika között zajlott le. A Magyar Szőlősgazdák­­ Országos Egyesülete által néhány héttel előbb Pozsonyban rendezett hasonló vásár forgalma eredményezte azt, hogy e vásár iránt a terme­lők érdeklődése nagyobb fokban nyilatkozott meg, így több mint 300 termelő vett részt a vásáron 820 borfajjal. Ezek közt a Szatmár­­megyei Gazdasági Egyesület is szerepelt 15 borfaj bejelentéssel, ami természetesen túl kevés azokhoz a mennyiségekhez rendkí­képest, melyek vidékünkön vevőre várnak.­­ Annál szomorúbb, hogy e kevés bejelentésnek nagy része is elmaradt a vásárról, így elmaradtak az erdődi uradalom összes bejelentései, a Sántha Dezső összes bejelentései és a Szerdahelyi Ágos­ton által bejelentett bor mintái. Másrészt a vásár direkt forgalma nem elé­gítette ki a hozzá fűzött reményeket. A vevő­közönség kevés volt, az a néhány ausztriai ke­reskedő, aki a vásáron mégis megjelent, rész­ben vételi szándék nélkül, csakis áttekintés cél­jából volt ott, részben pedig a soproni borok tömegesebb kiállítására számítva, annak a vi­déknek megfelelő erősebb borokat keresett, így a könnyebb természetű borokból direkt eladás ott egyáltalán nem történt, ami azonban nem­ zárja ki, hogy az ott kóstolt és megismert könnyebb borok után később nem fognak ér­deklődni, kivált, amennyiben ezek ára konve­­riál, miután a bejelentett összes borokról ki­merítő adatokkal ellátott katalógus lett kiadva. Annak dacára tehát, hogy az újabban kez­deményezett borvásárok direkt forgalmat keve­set tudnak elérni, e vásárok jelentősége minden esetre megmarad s szükséges, hogy a kezde­ményezés gyakrabban ismételtessék, de ránk nézve szükséges kivált az is, hogy termelőink nagyobb érdeklődést fejtsenek ki, mert évről évre fokozódó bortermelésünk azzal a szomorú kilátással fenyeget, hogy ha a legnagyobb oda­adással nem dolgozunk boraink számára piacok biztosításán, úgy boraink eladása a legközelebbi jövőben is már nagyon meg fog nehezedni, s bor­áraink rendkívül le fognak szállani. P. T­ÁRCA. A közgazdaság elemei. Irta: W. Stanley Jevons tanár, az 1898-ban megjelent 6-ik kiadás után a Gazdák Lapja részére angolból fordította : Becsek Sándor ny. főgimn. tanár. Amerikának van sok marhája, melyekből faggyút, nyersbőrt, csontot, szarut, húskonzervet nyerünk. China ellát bennünket roppant mennyiségű theával, ezenkívül selyemmel és egyéb kissebb árucikkekkel. India szállit pamutot, indigót, juttát, rizst, magvakat, cukrot, fűszert s minden egyébféle terményt. A világ minden részében van valami értéktárgy, melyet előnyösebben képes ter­melni, mint más országban, s ha az emberek és kor­mányok­ okosak volnának, az iparforgalomnak lehető szabadságot engednének, hogy minden tárgyat ott ter­meljenek, ahol azok termelése legkevesebb munkába kerül. május 5. A méhészetről. E b. lapból látom, hogy a Szatmármegyei Gazd. Egylet is igyekszik a méhészet fellendítésén ; helye­sen teszi, mert a kisgazdáknak is szép jövedelmet ad az, ha megtanulják, hogyan kell ma már méhészkedni, hogy hasznot is adjon. Igen nagy baj a népnél, hogy a régi méhészke­dés módjától nem tud szabadulni; úgy szeretnék, hogy egy családból lenne most is 9, ősszel aztán, ha legyil­kolják, lenne méz bőven, mint régen. E helyett na­ponként kevesebb a méh, kevesebb a méz, elvesztik kedvüket, mert nincs haszon. Bizony ma már az erdők ki vannak pusztítva, a vaseke kiirtotta a mézelő növényeknek gyökerét is, csak a tarlóvirág tarthatja fenn magát némely helyen. A megváltozott viszonyokhoz kell tehát a méhé­szeknek is alkalmazkodni, meg kell tanulniuk, miként kell ma már méhészkedni. Igen nagy hiba az, hogy az egyszerű népet is a keretekkel való méhészkedésre szorítják ; nincs ahhoz nekik sem elegendő értelmük, sem pénzük, sem ide­jük. Súlyosbítja a bajt, hogy minden helyen egyenlő keretes kaptárakat ajánlanak, pedig hasztalan a nagy keret ott, a­hol m­érlegelő nincs hozzá való, valamint nagy hiba kis keretes kaptárt erőszakolni ott, hol a méz bőven begyűjthető, hiszen kis gazdának kis csűrre, nagy gazdának nagyra van szüksége, de mindamellett 23. Munka legcélszerűbb módon. Akár­miféle ipar létesül valamely helyen, arra kellene törekednünk, hogy minden munkaerő a legcél­­­­szerűbben fejlesztessék. Sok különböző módja van a munkába kezdés­­­­nek, és hogy a munkás a legcélszerűbbet válassza, ér­telmes és szakértőnek kell lennie, máskülönben : vezettesse magát olyan embertől, akinél ismeret és­­ szakképzettség van. Ezen kívül — mint látni fogjuk — nagy munka­­j felosztásnak kell lenni, úgy, hogy az ember olyan fajta­­ munkát végezzen, amirőt legjobban tud. Szükséges tehát nekünk : 1. Tudomány. 2. Mun­­­­kafelosztás. 24. A tudomány szükséges. Hogy a munkás munkaerejét legnagyobb siker­rel használhassa, szükséges, hogy ne legyen csupán Az igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselekszik, ha szükségletét 15 év óta Marhasó ingyen zsákkal 100 kg. K 8‘— fennálló üzletember fedezi, mindenféle konyha és gazdasági cikket a létező legolcsóbb árban és Kocsi kenőcs kék úszó 100 kg. K 17.— lelkiismeretes kiszolgálással kaphat. Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igaz gi Szerszámzsir tiszta vazelin 1 kg. K 1’50 tisztelettel LÖVINGER JÓZSEF fűszer és csemege üzlet Szatmár, Deák-tér 17. szám.­isi Istváng, kötőfék bácskai kend. 1 db. 40 f Wlauthner Ödön, híres kerti és mezei magvak nagy lerakata.

Next