Gazdák Lapja, 1906. november (5. évfolyam, 44-48. szám)

1906-11-02 / 44. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA Indokolás a II. Rákócz Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozata­láról szóló törvényjavaslathoz. A nemzet többszörösen megnyilvánult köz­óhajának tett eleget fölséges Urunk, midőn a király és nemzet közötti birodalom újabb zá­logául II. Rákóci Ferenc és bujdosó társai ham­vainak hazahozatalát elrendelni méltóztatott. Ennek a nemes lelkűlétből eredő feje­delmi elhatározásnak a folyománya, hogy a nemzeti hősök emlékének kegyeletes ünnep­lése alkalmából azok a megbélyegző törvény­rendelkezések is eltöröltessenek, a­melyek tör­vénykönyvünk s jelesül az 1715. évi XLIX. törvénycikk 2-ik és 3-ik §-ai tartalmaznak. Ezt kivánja elérni a kormány a jelen tör­vényjavaslat előterjesztésével, mely közóhajának felelvén meg, bővebb a nemzet indokolást nem igényel. Budapest, 1906. évi október hó­­ 19-én. Wekerle Sándor s. k., m. kir. miniszterelnök. november 2. A végrehajtók államosítása. Az már régóta általánosan elismert dolog, hogy a mostani bírói végrehajtási eljárás elavult, a mai igényeknek meg nem felelő hosszadalmas és drága. Mindeme hibák jórészben abban gyökeredzenek, hogy a 1867. utáni állami átalakulásunk idejében a ros­szul felfogott állami takarékosság arra vezetett, hogy ál­lami tisztviselők alkalmazása helyett a végrehajtási teendők végzésével felruházott közegek az állam­tisztviselői kötelességeknek alávetve, javadalmazásukat mégis a felektől nyerték. Ez volt az oka, hogy a bí­róságok székhelyein a bírósági végrehajtók a bírói határozatoknak külön kézbesítési díj mellett való kéz­besítésére is nyertek megbízást. De egyébként is gon­doskodott az állam, hogy a bírósági végrehajtók felektől oly javadalmazásban részesüljenek, mely nem­a csak a napi költségek fedezésére, de a borús napok idejére is elégséges létalapot nyújtson, így az 1868. LIV. t.-c. nem ismert külömbséget a végrehajtási összegnél. Ha ingatlanra vezettetett a végrehajtás, a végrehajtó a helyszínen eszközölte az ingatlan becslést, továbbá az első árverési határna­pon az ingatlan becsáron alul nem volt elárverezhető, a­mi legtöbb esetben kétszeri árverési határnap meg­tartását és így a végrehajtónak kétszeres költséget eredményezett. A bírói végrehajtás nehézkes és költséges módja azonban azóta sok részben javíttatott s így, kivált a bírósági végrehajtók szempontjából, az ingatlanok becslése és árverése a legminimálisabbra szoríttatott. Természetes dolog, hogy a bírósági végrehajtóknak ily módon jövedelme megcsappant, és ők maguk pa­­naszt­ panaszra emeltek. Ily befolyások hatása alatt az igazságügy miniszter 1991-ben rendeletet adott ki, mely azokról a díjazásokról szól, melyeket a birósági végrehajtói intézményt életbeléptető törvénycikk nem tartalmazza. Mig igy a birói végrehajtói eljárás nem vált nagyon egyszerűbbé, addig másrészt az a felekre nézve mégis drága marad. A mai végrehajtási eljárás drága és nehézkes voltát már az is feltünteti, hogy a végrehajtó legalább három példányban kiállított végrehajtási kérvényt tar­tozik benyújtani; erre a bíró elrendelő végzést hoz; ezt a kiadóhivatal leíratja és expediálja. Ez a fölösleges munka évenként legalább egy milliószor fordul elő. Ha egy-egy végrahajtási kér­vényt a végrehajtónak járó és a végrehajtást szenve­dőt terhelő folyamodási költségeket bélyeg nélkül, át­lag 8 koronával számítjuk, akkor is 8 millió korona olyan költség terheli az adósokat, mely elkerülhető, és ugyanannyi ügydarabra fordított munka a bírósá­got, mely szintén elkerülhető lenne. Ezen eljárások orvoslására nézve Ugocsa vár­­megye közönsége hosszabb felterjesztést dolgozott ki és intézett a kormányhoz, melyben a végrehajtók ál­lamosításával kapcsolatban az eljárás egyszerűbbé és olcsóbbá tételére nézve a következő reformokat ajánlja: „A jogosított fél a jogerős, bírói határozatra, vagy egyéb végrehajtható közokiratra a végrehajtást megengedő (jogerősségi) záradékot rávezetteti és ez­zel jelentkezik a bírósági végrehajtónál, aki azután az eljárást, hacsak a végrehajtató azt be nem állítja, hivatalból végig folytatja.“ Ezen módosítás által a teljesen felesleges nagy költség és munka megszüntethető volna, mely a vég­rehajtást szenvedőkre nézve nagy kön­nyebbséget jelentene. A végrehajtási eljárásnál szintén életrevaló és nagyfontosságú reformokat ajánl, melyek népünk álta­lános jólétét nagyban elősegítené, ezek a következők : 1. A közbejövetel legalább a kisebb összegű vég­rehajtásoknál szintén megszüntetendő lenne. Mert ez drágítja meg legjobban az eljárást. Jogában áll azon­ban a végrehajtónak önköltségén bármily csekély ös­­­szegű ügyben is közbenjárni. 2. A kijelölési jog első­sorban a végrehajtást szenvedőt illesse, ha ugyanis kellő és elfogadható fe­dezetet nyújt. Mert a mindennapi tapasztalat elég pél­dáját nyújtja annak, hogy a végrehajtást szenvedő egész vagyonával a végrehajtató malíciájának, vagy szeszélyének van kitéve, nem is szólva a gyakori fék­telen bosszú káros következményeiről. 3. A családi életben feltétlenül szükséges ingók le nem foglalhatók. Tehát ne csak a szükséges ágyne-Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb WCGT „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. ""S$*eg Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidő szerint l6-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztításához berendezett különleges gépeket, szerelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegy­zéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci­ utca 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.

Next