Gazdák Lapja, 1909. augusztus (8. évfolyam, 32-35. szám)
1909-08-06 / 32. szám
2ik oldal. GAZDÁK LAPJA, gyelmeztetőleg jelzik — nemsokára ismét itt lesznek az amerikai ügynökök, hogy pennszilvániai kőszénbányákba, melyekbe, miután csupán az éhhaláltól megmentő, nyomorúságos bérfizetések miatt nem kapnak munkást — oda ötezer magyar munkást exportáljanak. Ezek a bányák valóságos pokolra küldik rabszolgáikat, akikre fojtogató és tüzes veszedelem ólálkodik a föld alatt ... De azért az útlevelek száma nő, folyton nő . . . Julius 31-ig egy év alatt 84014 ember vándorolt ki. Sz. V. au?. 6. Állatvédelem. Tudjuk jól mindnyájan, hogy az állat ép olyan érzékszervekkel van felruházva, mint az ember s habár alakja más is, de szervezete, életműködése, idegrendszere ép olyan, mint az emberé. Ebből az következik, hogy mindent ép úgy érez, mint az ember. A hideget és meleget, éhséget és fáradságot ép úgy érzi, mint az ember, valamint az ütlegeket is ép úgy fájlalja min az ember. Tudjuk embertársunk ezt jól mindnyájan, s mégis mily sok ok mily gyakran megfeledkezik erről ! Az a házi állat, az az igavonó, amely keresi nekünk az élelmet, a pénzt s nélküle meg sem élhetnénk, nagyon gyakran a legmostohább bánásmódban részesül. Nem mondom én, hogy néha nem szükséges azt az oktalan állatott megfenyíteni, dehogy nem, kell sokszor, de nem kell azt mindjárt az ostornak boldogabb végével, vagy a vasvilla nyéllel megkezdeni ! Elsősorban a gazdák figyelmét akarom erre felhívni. Nagyon sok lelketlen cseléd van, aki úgy bánik a kezére bízott érző állattal, mint egy száraz, érzéketlen fadarabbal. Ne engedjen semmiféle állatkínzást s legyen erre figyelemmel minden gazda már csak azért is, mert ezzel sok anyagi kártól mentheti meg magát. Hiszen az ütlegelés, állatkínzás, rossz bánásmód okozhat sok orvos és patika költséget; lehet következménye sántaság, elvetélés stb. sőt az állat elhullása is. De még az állatkínzást ne engedja a szive sem. De gyerünk csak tovább. Még az elitélt legnagyobb gonosztevőt is, mikor már a siralomházban van, úgyszólván, majdnem dédelgetjük s kap enni, inni amit akar, azt az állatot pedig, amely eddig is hasznunkra volt, mikor a vágóhidra vezetik, tehát már a siralomházban van, hogy ezután is hasznunkra legyen, sok lelketlen s hóhérnak nevezhető mészáros legény ütlegeli úgy, ahogy csak lehet. Ezek védelmét a városi elöljáróságnak, főképen pedig a vágóhídon működő állatorvos urak szíves figyelmébe ajánljuk. Városokban is, de főképpen falun, útszéli korcsmák mellett, gyakran láthatunk kocsikat óraszámra kint állni; a fáradt, meghajtott, sokszor megizzadt lovak takaratlanul ott dideregnek, míg korhely gazdájuk a melegen pálinkázik. Lópokróczra nem jut nekik, — azt mondják — de mindennap egy-két liter pálinkára jut. Hagyja csak abba azt a butizó pálinka ivást, két hét alatt meg lesz a lópokróc ára. Ilyen embereknek, illetve állatkínzóknak meg kellene tiltani a lótartás , de büntetést érdemel az a korcsmáros is, aki ily lelketlen lovas gazdát megtűr a korcsmájában. Ilyen esetekre a községi elöljáróknak, csendőrőrjáratoknak s minden jó érzésű embernek kell ügyelni s figyelmeztetni az ily kocsisokat lelketlenségükre. Ami a lovaknál az állatkínzást illeti, a legnagyobb állatkínzók közé sorolhatunk némely városi fiakkerosokat. Általában, ha valakit meg akarunk átkozni, azt mondjuk, hogy holta után legyen belőle fiakkeros ló, vagyis ezeknek sehol jó dolguk nincs, hanem amit különösen némely városban látunk, az igazán vérlázító. A szegény fiakkeros lónak védelmét az illető városi elöljáróságok s az utazó közönség figyelmébe ajánljuk. A ló egyike a legnemesebb állatoknak s ezzel karöltve jár a finomabb, érzékenyebb szervezete is. Ha megállunk velük, hidegben azonnal takarjuk le a kantárt, illetőleg zablát télen ne tartsuk hideg helyen , még ha az istállóban áll is a ló, állott, hideg vízzel ne itassuk. Hasonlóképen védelmezzük az ökröt is. Igaz, hogy ennek szervezete durvább, bőre vastagabb, a hideg iránt nem oly érzékeny, mégis, ha nem kell, ne hagyjuk óraszámra állni a hidegen, ne itassuk nagyon hideg vízzel stb. nemcsak azért, mert ebből kárunk lehet, hanem azért is, hogy mint korlátlan urai annak az oktalan állatnak, amely nem tud magán segíteni, védjük őt, segítsünk rajta amiben tudunk mi. Kell, hogy az a tudat, hogy mi segítettünk az Istennek egy érző teremtményén, jól essék a mi lelkünknek. Vagy itt van pl. a kutya, leghívebb barátja az Minden gazdasá,^. Európaszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb, nélkülözhetetlenek... y a gazda minden követelményének legjobban megfelelő „Eredeti Kalmár-rosták“ Ezévi ujdons ágainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. BZalm^.rZg. ég T., BCóíimosíí'Véné»rh.ely különleges termény tisztító gépgyár és vasöntöde. Vezérképviselet: A Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárának Vezérügynöksége 195 BUDAPEST, V., Váczi-körút 32. 53—25