Gazdálkodás, 1999 (43. évfolyam, 1-6. szám)
1999-03-01 / 2. szám
42 WACHTLER: Falusi turizmus 74%-a nyilatkozta azt, hogy nincs hitelfelvételi lehetősége vagy nem tudja milyen lehetőségei vannak; 24%-a azt mondta, hogy van hitelfelvételi lehetősége, de nem élt vele, csak egy személy vett fel hitelt (szociálpolitikai kedvezményt lakásépítésre). A vendéglátók 60%-a igényelne valamilyen szaktanácsadást, videokazettát, könyvet. A többi 40% ezt nem tartja szükségesnek. A költségeket vizsgálva megállapítható, hogy a legjelentősebb költségtényezők az energia (fűtés, víz, villany) és a szinten tartás, fejlesztés költségei. Emellett jelentős a mosóporköltség és az ágyneműk költsége. A befektetett tőke megtérülési ideje 3-5 évre tehető. Ez az érték meglehetősen relatív, hiszen egy nagyobb beruházás esetében (pl. bútorvásárlás) ez az idő sokkal tovább tarthat. A vendéglátók 73%-a ítéli nyereségesnek az 1997. évi működését. Következtetések és javaslatok A falusi turizmus kínálatáról összességében elmondható, hogy értékesítésre alkalmas termékkel mennyiségi oldalról már rendelkezik, de igen nagy a minőségi szórás. Nem alakult még ki a megkülönböztető egyedi arculat, a magas szintű marketingtevékenységhez pedig mind a kellő szakértelem, mind az anyagiak hiányoznak. A vidéki turizmus, a lehetőségek ellenére nem meghatározó ágazat, ez azzal is magyarázható, hogy még csak a kezdeteknél vagyunk. A vidéki térségek többsége nem tud teljesen önerőből fejleszteni, beruházni, ezért igen fontos a régiónkénti komplex falumegújítási program kidolgozása és jelentős pénzügyi támogatás az állam részéről. A jelenlegi szabályozásnak megfelelően igénybe vehető adókedvezmény mellett a meglévő tőkehiány miatt a jövőben elengedhetetlen olyan kedvezményes hitelkonstrukciók és vissza nem térítendő támogatást nyújtó programok megteremtése, melyek lehetővé teszik a hagyományos kisparaszti gazdaságok fejlesztését, ezzel még inkább feltételeket teremtve a vendégfogadáshoz. Az állam legfontosabb feladata az információterjesztés, a finanszírozás és a promóció. A finanszírozás területén az államnak részt kell vennie a szükséges nagy infrastruktúrák megvalósításában, mint például a különleges építészeti műemlékek rehabilitálásában, illetve az utak, távközlés stb. minőségének, felszereltségének javításában. Nem lenne szerencsés a helyi ügyekbe központi, állami döntésekkel beavatkozni. Az ösztönzésnek, kezdeményezésnek alulról, a magánszektorból kell jönnie. A vidéki turizmus propagálását a helyi önkormányzatok illetékes szerveinek kell elvégezniük. Erre Heves megyében történtek már lépések. A Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület a minősítő rendszer kidolgozása és bevezetése mellett, a vendégfogadók egységes reklám-propagandájának megszervezését és elindítását tartja a legfontosabb feladatnak. A reklám-propaganda munka keretein belül az alábbiak kerültek megvalósításra: • Elkészült a szálláshelyeket ajánló úgynevezett „kapcsos könyv”, amely fotókkal ellátott szöveges információt közöl az egyes szálláshelyekről és a TURINFORM irodákban áll a vendégek rendelkezésére. • Elkészült a szálláshelyeket bemutató prospektus 5000 példányban, 3 nyelven (angol, magyar, német), melynek terjesztése az országos TOURINFORM-hálózaton keresztül, valamint a bel- és külföldi idegenforgalmi vásárokon kerül sor. • Az egyesület sikerrel mutatkozott be az idén és az elmúlt években az Utazás Kiállításon, valamint az Agria vásáron.