Gazdálkodás, 2005 (49. évfolyam, 1-6. szám)

2005-07-01 / 4. szám

48 HEKLINÉ: Vendégfogadás a Karcagi Kistérségben Telyek jónak mondhatók, de a jövőbeni fejlesztési célkitűzések között feltétlenül szerepelnie kell a komfortfokozat növe­lésének, hogy ne maradjanak le a vendé­gekért folytatott versenyben. A szállás­helyek kategória szerinti megoszlását vizsgálva szintén jónak minősíthető a je­lenlegi állapot, mivel külön bejáratú és/vagy önállóan kialakított lakrésznek van nyilvánítva az ingatlanok közel 70%-a, míg a fennmaradó hányadot a közös térből nyíló vendégszobák teszik ki. A falusi vendégfogadásban regisztrált és minősített - 2, 3, vagy 4 napraforgós - vendégfogadó házak aránya nem éri el a 40%-ot. Ezen a területen is van tehát mit javítani, hiszen a minősítés megléte a po­tenciális vendégkör számára mindenképp garanciát jelent a választás során. A ven­dégszobák felszereltsége is megfelelő, mivel többségükben van TV, rádió, majdnem mindenhol van hűtőszekrény és több mint a szobák felében van mosó­gép és vasaló is. A vendégek számára a telken belül nyújtott kikapcsolódási lehetőségek gya­koriságukat tekintve a következő sorrend alapján jeleníthetők meg: pihenésre al­kalmas zöldfelület, pihenőkert, játszóud­var, játszószoba. A telken belül nyújtott egyéb programlehetőségek közül ki­emelkedik a szabadtéri sütés-főzés (80%), majd ezt követi a sportolási lehe­tőségek­ és szabadtéri játékok biztosítása és az állatok ápolása. A vendéglátók többsége (60%) egy­általán nem biztosít étkezést a vendé­geknek, alkalmanként is csak egyharma­­duk él ezzel a lehetőséggel. A viszonylag alacsony arány okai a vendégek étkezte­tésére vonatkozó - közelmúltbeli és je­lenlegi -, talán túl szigorú jogszabályok­ban keresendők. A jelenleg érvényes rendelkezések betartása mellett feltétle­nül emelni kellene az étkeztetéssel is foglalkozó vendéglátók arányát, mivel ez a tevékenység alkalmat adna a helyi me­zőgazdasági termékek közvetlen értéke­sítésére, ezzel egyidejűleg a családok jö­vedelmének növelésére is. A kistérség településeinek program­­lehetőségeit (a gyakorisági sorrend alap­ján) a vendégfogadók a következőképp minősítik: - lovaglás, - kirándulás, - sétakocsikázás, - a népi élethez, mesterségekhez, ha­gyományokhoz fűződő látnivalók,­­ egyéb (pl. strandolási, horgászati, kerékpározási) lehetőségek. A vendégfogadás egyéb jellemzői A vendégfogadás motívumaként (esetenként több választ is megjelölve) a megkérdezettek több, mint 80%-a a csa­ládi jövedelem kiegészítését, illetve a meglévő adottságok kihasználását (30%) jelölte meg. Csak a vendégfogadók 10%­­a látja úgy jelenleg, hogy ez a tevékeny­ség jövedelmező. A válaszadók közel 70%-a más jövedelemszerző tevékeny­séget nem folytat, az életkorra vonatkozó adatok alapján arra lehet következtetni, hogy az így kapott jövedelem a legtöbb vendégfogadó esetében a nyugdíj kiegé­szítését szolgálja. Igazolva látszik tehát az a megállapítás, miszerint a turizmus a vidéki térségekben alternatív jövedelem­­szerzésre, illetve kiegészítésre nyújt le­hetőséget. A turizmus területén végzett tevé­kenységet a válaszadók viszonylag ma­gas arányban (42%) ítélték sikeresnek. A vendégfogadók információs kap­csolatainak jellemzése során kitűnik, hogy a megkérdezettek majdnem fele a falusi turizmus egyesületen keresztül jut információhoz, örvendetesen magas az Internetet használók aránya (30%), majd ezt követi a szakmai újságok és egyéb kiadványok megjelölése, végül pedig az egyéb lehetőségek (levél, telefon, Tourinform iroda) megjelölése.

Next