Gazdaság, 1970 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1970-09-01 / 3. szám - A KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ÉLETÉBŐL - Állami díjas közgazdászok - Háy László, Bognár József, Csikós-Nagy Béla, Kádas Kálmán

Állami díjas közgazdászok 14­­ CSIKÓS-NAGY BÉLA 1915-ben született és 1937-ben szerzett államtudományi doktorátust a Szegedi Tudományegyetemen. 1942-ben egyetemi magántanár lett. 1945 és 1956 között külön­böző gazdasági irányító szerveknél vezető beosztásban dolgozott. 1956 végétől az Országos Árhivatal (Országos Anyag- és Árhivatal) elnöke. 1968-ban államtitkárrá nevezték ki. 1959 óta tanít a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1964 óta címzetes egyetemi tanár, 1967-ben pedig elnyerte a közgazdaságtudományok dok­tora fokozatot. A Magyar Közgazdasági Társaság és a Gazdaság szerkesztőbizottsá­gának elnöke. A gazdasági gyakorlatban végzett kiemelkedő tevékenységével párhuzamosan gazdag irodalmi munkásságot fejt ki a közgazdaságtudományok területén. 1957 és 1969 között 120 tanulmánya jelent meg, köztük több könyv és tanulmány idegen nyelven. Tudományos munkásságának középpontjában az árkérdés áll. E tárgykörben 1958-ban megjelent „Árpolitika az átmeneti gazdaságban” című könyve, amelyet 1960- ban oroszul, 1961-ben lengyelül is kiadtak. 1964-ben tette közzé az „Árpolitika a mai kapitalizmusban” és ,,Eszközgazdálkodás és árrendszer” című könyvét. Árelméleti kuta­tásait összegezve 1967-ben megjelent ,,Általános és szocialista árelmélet” című nagy monográfiája. Az árkérdés csaknem minden vonatkozására kiterjedő, nemzetközi­leg is nagy figyelmet aratott működését a tudományosan megalapozott gazdaság­­politika kidolgozása részének tekinti. A gazdaságpolitika tárgykörének rendszeres kifejezését nyújtotta 1969-ben megjelent „Bevezetés a gazdaságpolitikába” című műve. Egyike azoknak a közgazdászoknak, akik az új gazdaságirányítási rendszer kidolgo­zásáért és megvalósításáért a legtöbbet tettek. Gyakran tart előadásokat hazai és nem­zetközi fórumokon. KÁDAS KÁLMÁN 1908-ban született Kisorosziban. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetemen szerzett gépészmérnöki majd közgazdasági diplomát. Később mindkét karon magántanári fokozatot nyert el. Heller Farkas tanítványa és több mint másfél évtizeden át munkatársa volt. Műszaki képzettsége az egzakt gazdaságvizsgálati módszerek irányába vonzotta. Az elsők között figyelt fel hazánkban az ökonometria eredményeire, és kapcsolódott be az ez irányú vizsgálatokba. Hosszabb időn át fog­lalkoztatták a termelés egzakt gazdasági törvényei, a Cobbs Douglas-függvényt első­nek alkalmazta a magyar iparra. Sokat foglalkozott a termelékenység-mérés és -ténye­zőelemzés kérdéseivel. 1941-től 1961-ig a Közlekedésügyi Minisztériumban dolgozott vezető beosztásban. E gyakorlati munkássága tette a közlekedés gazdaságtan művelőjévé, amelynek terén nemzetközileg kiemelkedő eredményeket ért el. 1955 óta a Műszaki Egyetem tanára, a közlekedésgazdaságtan tanszék vezetője. E mellett megszervezte a gazdasági mér­nökképzést és jelentős szerepe van a mérnökök továbbképzésének előmozdításában. A Műszaki Egyetemnek hét éven át dékánja, s három évig rektorhelyettese volt. Sokoldalú érdeklődése kiterjed az említetteken kívül az urbanisztikára, a regionális kutatásra, újabban a mikroökonómiai és organimetriai vizsgálatokra. Sok előadást tartott külföldön. A drezdai Közlekedési Egyetem tiszteletbeli doktora. Tagja és vezetőségi tagja több hazai és külföldi tudományos társaságnak. Alelnöke a Magyar Közgazdasági Társaságnak. Tagja a Gazdaság és a Statisztikai Szemle szerkesztő­­bizottságának.

Next