Gazdaság, 1971 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1971-06-01 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Pál József: Szövetkezetpolitikánk időszerű kérdései

­ SZÖVETKEZETPOLITIKÁNK­I 67 ügyeletét a tanácsok, a különféle hatósági felügyeletet pedig az ezzel megbí­zott állami szervek látják el. E tekintetben irányadó az a szabály, hogy a szö­vetkezetekre kötelező döntést csak jogszabályok, alapszabályok és saját válasz­tott szerveik hozhatnak. Az egységes törvény megjelenése még nem biztosíthatja a különféle szövet­kezeti ágazatok speciális igényeinek a rendezését, ezért megjelenését követően szövetkezeti ágazatonként törvényerejű rendeletek megalkotása is indokolt.16 Mindezek megjelenése után a szövetkezetek ismét áttekinthetik alapszabá­lyukat, s azt szükség szerint módosíthatják. Tulajdonképpen e folyamattal kerül teljes „szinkronba” a szövetkezetek jogi szabályozása a szövetkezet­­politikai elveknek megfelelő társadalmi- gazdasági tevékenységükkel. A jogi szabályozás intenzív munkálatai előreláthatóan több problematikusnak jelzett kérdés további elméleti tisztázására is serkentően hatnak. A szövetkezeti elmélet gondozása azonban a jogi szabályozást követően sem ismerhet pihe­nőt, a társadalmi, gazdasági élet fejlődése várhatóan további új kérdések meg­oldását fogja sürgetni. Az állami vállalatok működésének tapasztalatai is bizonyára polgárjogot igényelnek majd a szövetkezeti gyakorlatban, mint ahogy a szövetkezeti élet sok jó tapasztalatát is célszerű az állami vállalatok­nak átvenniök. Fontos feladat ezért, hogy a közgazdaságtudomány a szövet­kezeti kérdéseket ne tekintse lezártnak, hanem folyamatosan segítse elő a társa­dalmi, gazdasági követelményekkel összhangban álló fejlesztésüket.­ ­ E szemlélet hiánya miatt bírálták egyes szövetkezeti szakértők a „Hipotézisek a foglalkoztatás és az életszínvonal alakulására Magyarországon” c. tanulmányt. (Gazdaság 1969. 3. szám). 2 Lenin: Válogatott művek III. 462. o. (Magyar Helikon, 1967.). 3 Erdei Ferenc: A szövetkezetek elméleti kérdései. Társadalmi Szemle 1968. februári száma.­­Megjelent a Társadalmi Szemle 1970. júniusi számában. 5 Nyers Rezső: Vita közben. Társadalmi Szemle 1968. szeptemberi száma. 8 Fehér Lajos: Agrár és szövetkezetpolitikánk időszerű kérdései. Kossuth Kiadó 1969. 7 Ihrig Károly: Szövetkezeti szerkezet és szövetkezeti funkció. (Szövetkezeti Kuta­tó Intézet közleménye, 1964.) 8 A 35 600 szovjet kolhoz szántóterületének átlaga 2837 ha. (A Budapesti 1970-es Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár dokumentációja.) 9 Ennek jele például az, hogy a specializált ipari szövetkezetek (az építőipari­; a műszer- és a gépipari; a vas- és a fémtömegcikkipari; a vegyi- és a műanyagipari; a fa- és a papíripari; a szolgáltatóipari; a ruházati; valamint a háziipari szövetkezetek) külön szakmai szövetségeket is létrehoztak. 10 A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa, 180. oldal. Kossuth Kiadó, 1970. 11 Becslésem szerint jelenleg a termelőszövetkezeti tagok mintegy 15 százaléka tartozik e réteghez. 12 G. Lasserre: A szövetkezeti demokrácia válsága”. (Revue des Etudes Coopéra­­tives, 1969. (1). 13 Técsi János: Termelőszövetkezeti tagok felhalmozó tevékenységének ösztön­zése” c. cikkét (Gazdálkodás 1970. 11. szám.) 14 A forgalomnövekedésben jelentős az áruházak szerepe, részesedésük 1970-ben elérte a 12 százalékot. 15 A falusi lakosság betéteinek 21,5 százalékát kezelik. 19 A mezőgazdasági termelőszövetkezetek működését szabályozó 1967. évi III. törvény az ágazat helyzetét kellően rendezi, sok tekintetben a többi szövetkezet jogi rendezéséhez is alapot ad.

Next