Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)
1850-05-26 / 42. szám
A vizinosta árkokról, vonatkozólag a földszin oltalmazására. (Folytatás.) A szántóföldek mivelésében is, a földszin oltalmazása czéljául, több teendőink vannak. Nálunk a domb és hegyoldalak, közönségesen fölülről egyenesen aláfelé szántatnak, sőt ezen helytelen szabály azon elvből, miszerint mindenki egyaránt nyerjen a lapos és dombos részekből — mintha az igazságos kiegyenlítés másként eszközölhető nem volna — a legutóbbi időben újonnan felmért és felosztott határokban több mérnökeink által szigorúan megtartatott, pedig számtalan az eset arra, hogy a hány barázda vagy mesgye vonatott a hegy ormától lefelé a hegy talpáig, ugyanannyi veszedelmes vízmosás keletkezett. S tudtomra vannak határok, mellyek ezelőtt 20—25 évvel osztattak fel, jelenleg a felosztás helytelensége miatt a vízmosások annyira kezdettek szaporodni, hogy az egész határ rövid idő alatti elárkosodásától félni lehet, ha az osztály más alakban újólag nem eszközöltetik. Kiváltkép tehát határok rendezésekor vigyázni kell jövendőben, hogy a hegyoldali egyes földdarabok czélirányos alakzatot nyerjenek. Átalános szabályként, a hegyoldalakat mindig keresztbe kell szántani, úgy minden harmadik vagy negyedik mesgyét 2 láb szélességben alacsony élő sövénnyel elültetni. Nem azon kell lennünk, hogy hegyoldalakban az egyes földosztályok rendes formát nyerjenek , hanem ezért alárendelőleg különösen figyelemmel arra szükség ügyelni, hogy az egyes földek a hegyoldalban olly idomzatú kereszthelyeztetésbe jöjjenek , miszerint a hegyoldal fekvéséhez és lejtőségéhez képest, a leszivárgó eső vagy hóolvadási vizek a mesgyék és barázdák huzama szerint, csak akkora esettel húzódhassanak le egész a hegy talpáig, melly a föld kivájhatására elégtelen. Ezen szabály különböző körülmények között mikénti teljesithetésének módja, szorosan a mérnök köréhez tartozik. Mindezekre pedig sokkal inkább kell ügyelni délnek, mint éjszaknak fekvő hegyoldalakban, mert amazok a nap melege által jóval parázs-kötetlenebb földből alkottatvák. Honunk külön vidékein több határokban máig is látható nyomai mutatkoznak, miként a hegyoldalakat régente sok helyütt terraszokra osztva növelték; nem képzelhetni, mi oknál fogva hanyagolták el ezen igen czélszerü módot, melly megérdemli, hogy ismét alkalmazásba hozassák. A terraszok sejtjein úgy hasznosan, mint czélirányosan törpe gyümölcsfákat lehetne nevelni. Rendezetlen határokban, hol a vizkotrotta árkok több birtokos földjén keresztben húzódnak át, rögtön köteleztetnék minden tulajdonos, földje derekán alább előadandó módon az árkot megzárni, ügy pandalait és széleit beültetni. A parlagon elárkosodva heverő földeket, az árkok elfojtása és korlátozása által szükség volna orvoslás alá venni, s azonnal egyszersmind egész töreket, vagy erdővé visszaültetni, vagy ha alapjuk és helyzeti fekvésükre nézve szántásra alkalmasok, alább érintendő szabály szerint lehetne mivelés alá venni, mit foganatba tenni, ha az illető tulajdonos vonakodnék, az arra vállalkozónak kedvező feltételek alatt adatnék át az elárkosodott földtér. Hasonlókép a víz által összeroncsolt legelőbeli terek, az árkok elfojtását eszközlő munkálatok mellett erdővé ültettessenek vissza , és szorgalommal ápoltassanak , de a legeltetés is azokon szigorun eltiltassék. Az előadottak után irányeszméül fővonásokban terjeszszük elő a gyakorlati eljárást, és azon módokat, miszerint a vízroncsolta térek, úgy a kisebb s nagyobb kimosott árkok, különböző esetekben orvosolhatók, és mik az előforduló körülmények sokoldalú változottságához képest, az eljárót 42 1850. 42. Pest, május 26. MZDszfájl LAPOK. Szerkeszti s kiadja: Korizmics László. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM: A vizmosta árkokról, vonatkozólag a földszin oltalmazására. Folyt. (Horváth). —Érdekes közlemények. IX. Az eső-támadás, és a száraz időjárat némelly okai. (K. E.) — Gazdasági tudósítás. (Honti.) — Kereskedelmi hírek. — Pénzkeret és termény-ár. — Hirdetés.