Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)
1850-08-04 / 62. szám
Pest, augustus 4. 62. KAZBIlág LAPOK. Szerkeszti s kiadja: Korizmics László. ,,Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat. TARTALOM: A gazdasági gépek szüksége, és az úrbéri váltság. (Folyt.) (Gáty). — Szájfájás és körömkor elleni óvszerek. (Szabó Pál.) — A gyümölcs értékesítésének módjai.—Kormányi utasítás stb.— Kereskedelmi tárcza. — Hirdetések. A gazdasági gépek szüksége és az úrbéri váltság. (Folytatás.) Azonban, mint már említve volt, a szükség a találmányok nagy mestere; azon kell gondolkoznunk már most, hogy az emberi kéz hiányát, mikép pótolhatnánk ki, hogy vagy a munkás kezeket jobbára kikerüljük , vagy őket méltányosabb napidíjakra szorítsuk. Mert ha most az élelmiszerek olcsósága mellett, a napszámos egy hét alatt két vagy három hétre elegendő kenyerét be tudja szerezni, bizony kevés ösztöne marad a szorgalomra , ellenben napi bérét időnként mindig emelni fogja. Eddigelé az 1—1/1 helyes gazda, magas robot munkáján felül sok üres napokkal bírva , eljárt napszámba, a V2 helyes elküldé gyermekeit, a 3/4 és 1 egész helyes eljárt fuvarba; most jobbára csak a zsellérek dolgoznak napi bérért, fuvarba is kevesen járnak , mert szokott módjuk szerint a nélkül is megélnek , s így a fuvarbér is túlságos. Pedig épen nem azért, mintha a kezek a forradalom következésében annyira megfogytak volna, mert a talán 200 ezerre menő honvédsereg fele legalább is nem a földmivelő népből, hanem honorátiorok, mesteremberekből stb. került ki, s igy a földmives osztályból legfeljebb 100 ezer fogyhatott el, — és kérdem, mi ez 15 millió népességben? Bizony e hiány aránya szerint, alig lehetne a kaszás napszám 16 krajczárral magasabb, mint múlt években , pedig 60—50 krajczárral is magasabb az hellyel közzel. E mellett hiszen ló nem is sok veszett el, ökör pedig talán egy se, mert mit a táborok megemésztettek , azt úgy is eladásra felhajtották volna. Miért hát a szekeres napszám, két s harmadfél annyi ? — Azért, mert a polgártársak most már dolgozni nem akarnak pénzért se , illetlennek találván, hogy a földbirtokos másnak dolgozzék. Fát se vágni, se hordani nem hajlandók, kivált az erdőbirtokos megkeresésére. Azonban zsidónak, hol nagy részben pálinka árában adósak, nagy fizetésért mégis csak megteszik. Ez oka, hogy az erdők néhol már is zsidókézre kerültek, s a fa ára szokatlanul felszökött. — Ha dolgozni akarna mindenki, a concurrentia az árakat mérsékelné. De henyél a nép: a szabad föld áldásait használni, miveletlensége miatt nem képes. S igy a tudakozás aránytalanul nagyobb lévén az ajánlatoknál , az árnak aránytalanul nagyobbnak kell lenni. Hogy pedig a paraszt a szabad birtokkal nyert idejét tulajdon hasznának emelésére s a gazdaság jobbítására fordítná, azt még csak feltenni se lehet. Mert hiszen ő most se tud többet, mint két évvel ezelőtt. Amint hogy vetései mákszemmel sem jobbak, mint hajdan. Kukoriczáját folyó évben is csak kétszer kapálta, mint hajdan , bár azt háromszor kapálni is lett volna ideje, mire pedig még példát is eleget lát; de ő annak hasznát, elhagyatott állapotában még csak felfogni is alig képes. Cseréljük fel azért mindenütt, hol csak lehet — pedig igen sok helyen lehet is — az emberi erőt, állati erővel, ha bukni nem akarunk, és csak folytonos munkára tartsunk cselédeket. A mezei gazdasághoz is ezen kézi munkások kívántainak, u. m. kapások, kaszások, gyűjtök, aratók és cséplők. Kapások. — Több 100 événél, hogy Angolhonban jó kapával mivelik a burgonyát; Némethonban pedig 1807-től fogva, Thaer után, a burgonyakapálást gépekkel (exstirpator és cultivatorral) teljesítik, s megkímélnek 1 lóval legalább 24 napszámot. E műszer hazánkban is annyira ismeretes , hogy róla bővebben szólani szükségtelen volna. Ezt már 50— 60 vízért bármi városban is kaphatni hazánkban. Ugyan lókapával mivelik a kukoriczát, repetét és lueternát is. Ehhez szükséges azonban még egy vonalhúzó gép is (lineator), melly 62