Gazdasági Lapok, 1851 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1851-04-20 / 16. szám
feleknek egyaránt. És mig az erdők ez elkülönítése végre nem hajtatik, addig sajátlag nincsenek is a hazában az álladalmi, alapítványi, községi és magán - erdők megkülönböztetve; minél fogva a status az irányukbani felügyelési jogot, mellynek az első háromnál közvetlennek, utóbbinál ellenben közvetettnek szükséges lenni, kívánatosan nem is gyakorolhatja. De sürgetik az erdők ez elkülönítését egyéb igen fontos érdekek is; miilyenek az adózás ügye, a kataszter, a telekkönyvek és hitelintézetek behozatala, mik egyetemben csak úgy rendeztethetnek kívánatosan, ha a birtokközösség az országban minden tekintetben mielőbb megszüntettetik. Közös birtokkal hasztalan nem lehet valódi előremenetel, és mellette a behozandó legjobb intézmények is a legnagyobb részben elvesztik azt, mi bennök jó. Ennélfogva az erdők és birtok elkülönítése hazánkban azon sarkalatos cselekvénye a kormánynak , azon mellőzhetten feltétel, mellytől minden létesítendő reform és javítás sikere függ: vele —áldás fog fakadni mindenütt, és felvirágzik az ország; nélküle — egy zsibbasztó pangás és naponkint növekedő szegénység foglaland helyet. Az erdők haszonvételi illetőségének meghatározását, s az ajánlott elkülönítést legczélszerübben s leggyorsabban végrehajthatná egy — e czélra megyénkint szakférfiak s közbizodalmát biró egyé- nekből összeállítandó bizottmány, mellynek hatáskörét egyébiránt a földbirtok tagosítására s elkülönítésére átalában is szükséges volna kiterjeszteni. E bizottmánynak hatásköre körülbelül ugyanaz lehetne, mellyet a 1848-ki törvények a birtok elkülönítése s tagosítására nézve az alispáni bíróságra ruháztak. Lenne e szerint részben egyeztető, részben pedig mint első bíróság. A tagosítás és elkülönítésnek hazánkra vonatkozó kiválólagos fontossága, s felüdülésünknek úgyszólván mellőzhetetlen feltétele mindenesetre elég ok arra, hogy e kérdés megfejtése kiválasztva és lehető erélylyel vezéreltessék eredményre; különben tartani lehet, hogy számos egyéb teendőinkkel kezelve, a végső megoldás csak igen hosszú idő múlva következhetnék be. Előadottaknál fogva e rendező bizottmányok felállítását haladék nélkül óhajtanák foganatosítva látni, mert a mostani viszonyok közt a birtok közösségéből fakadó kihasználhatlansága földünknek, szükségkép a földbirtokos osztály elszegényedését vonandná maga után; mit hogy elkerülni lehessen, mindenkinek mielőbb a magáét kiszolgáltatni szükséges. A dolgok illy helyezetében véleményünk az előadott tárgyra nézve abban öszpontosul, miszerint bármilly jeles erdészeti törvénynek behozatala idő előtti, s annak üdvös hatást csak úgy lehet ígérni, ha először: a kormány az erdők használatát hazánkban az erdei gazdálkodás józan elvei, a fenálló törvények és gyakorlat nyomán mielőbb közmegelégedésre szabályozza; másodszor: ha a faizási közösséget végkép megszünteti, és pedig a hol csak lehetséges, az erdőknek természetbeni felosztása által. Csak ezek megtörténte után lesz idején — felfogásunk szerint — körülményeinkhez illő részletes és kimerítő erdei törvényekről gondoskodni. Igen örülnénk, ha közlött nézeteink a kormány s hazánkfiainak egyenlő méltánylásával találkoznának. Korizmics, érdemelnek-e a gazdatisztek az álladalom részéről figyelmet? E kérdés tagadó vagy igenlő megoldása attól függ, milly szempontból fogjuk fel a gazdatisztek helyzetét s hivatását; mert ha azon tekintetből indulunk ki, hogy a gazdatiszt nem egyéb, mint a birtokos vagy ennek meghatalmazottja szeszélyének játéktárgya, kit a közönséges cselédek módjára bármikor szolgálatából elűzhetnek; hogy azoknak semmivel sem kell többet tudni, mint bármellyik öreg béresnek; hogy őket bármilly egyének által pótolni lehet, ekkor természetesen senki sem fog illy alárendelt hivatásnak nagy fontosságot tulajdonítani. Ámde, ha a gazdatiszteket olyanokul tekintjük, mint kiknek a földbirtokosok, tehát egyszersmind az álladalom reál tőkéjét képviselő vagyon legnagyobb része, kihasználás és értékesítés végett, még mai napig is intéző kezeik közt van , s az ország e tőkincsének kezelése, a dolgok mostani helyzeténél fogva, még igen sokáig csak is az ő erkölcsi és anyagi munkásságukra leend szorulva; ha továbbá figyelembe veszszük, miként a gazdatisztek, hivatásuknál fogva, a nép alsórétegével vannak közvetlen érintkezésben , következőleg mint ilyenek csak akkor járhatnak jó példával előre, ha állásuk betöltésére lehetőleg képesíttetnek; illy nézetekből kiindulva, közlő véleménye szerint, azon meggyőződés merül fel, miszerint a gazdatiszti osztály egy olly jelentékeny társadalmi testületet képez, melly az álladalom gyámolítását anyagi és szellemi tekintetben egyaránt megérdemli, már csak azért is, mert ők nem csupán hogy több jövedelmet képesek aránylag a földet értékesítő tőkéből előállítani, mint más, náluk avatatlanabb földmivelők , s ezáltal természetesen az állodalomnak egyszersmind több és nagyobb adózási képességet biztosítani, hanem állásuknál fogva a leendő bérlő rend alakulásához is a legtöbb erkölcsi anyag bennök rejlik; illy bérlő rend nélkül pedig, sem Magyarország kiterjedt földe virágzóvá, sem az álladalomnak termékeny téréiben fekvő, de jelenleg szunyadozó kincse és pangó tőkéje terményzővé egyhamar nem válhatik. Lehetnek ollyanok , kik földmivelési felvirágzását hazánknak, egyedül külföldről hozott telepedek, s onnan beédesgetett értelmes, vagyonos bérlők