Gazdasági Lapok, 1851 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1851-01-26 / 4. szám
annyi tápanyag még akkor is , midőn ez drágának tartatik, legfeljebb harmadába fogna kerülni, így jár, ki nem számít és nem gondolkozik, hanem megy vakon a szokás öntudatlan ösvényén. Előadottakból kitűnvén, miszerint a kukoricza, piaczi áras táp tartalma szerint, minden gabnafélék közt aránylag a legolcsóbb : folytatólag össze fogjuk ugyanazt hasonlítani a széna, szalmafélék és gyöknövényekkel; miknél, mivel rendes piaczi áruk nincsen, az összehasonlítás némileg ingatagabb ugyan, de azért tápértékük és keletük, mégis minden számító gazda előtt tudva van. Lapunk m. é. 75-ik számában közlött adatok szerint felér egy pos. mérő , vagyis 85 font kukoricza, táptartalomra nézve 283/3 font legjobb, 377 font közép, és 472 font leggyengébb minőségű szénával. Akkor tehát, midőn egy pos. mérő kukoriczának piaczi ára 1 ft. 14 kr. p.p., egy mázsa szénának, táptartalma szerint, kellene kerülni, az első esetben .... 26, a másodikban 19 , a harmadikban pedig 16 p. krba. Más szóval: helyes arányban csak akkor áll a széna ára táptartalmához, ha mázsája, egy pos.mérő kukoriczának árához képest, első esetben körülbelül +/3-ad, másodikban /4-ed, harmadikban %-nél magasabbra nem megy. Mindazon esetekben,midőn a széna ára ez arányokon túl megy, olcsóbb volna, ahol csak lehet, a széna hiányát kukoriczával pótolni. Most például, a kukoricza pos. mérete az országban körülbelül 1 ft. 36 és 2 ft. 12 kr. p. közt változván, egy mázsa középminőségű szénáért számitó gazda nem adhat többet 24—30 p. krnál ,s ha így nem kapna , akkor kukoricza és szalma etetéssel fogna magán , nagy előnynyel segíthetni. Ha már most meggondoljuk, hogy a széna ára rendszerint milly tetemes , a kukoriczáé ellenben milly mérsékelt, vagy igen helyén lenne, ha gazdáink e körülményt figyelemre méltatva, a kukoriczát takarmányozásra mennél átalánosabban behoznák. Lássuk ezután , mikép mérlegzi a kukoricza , táptartalma és piaczi ára szerint, a szalmafélék, gyöknövények, s a mosléknak aránylagos értékét. Egy pos.mérő kukoricza , táptartalma szerint felér 566®, „ font tavaszi, 708 font őszi szalmával ; továbbá 61381, font burgonyával, 7083 font burgundi répával, 900 itcze búza v. kukoricza-, 1088 itcze rozs-, 1178 itcze árpa-, s 1549 ircze burgonya-moslékkal. Midőn tehát egy pos. m. kukoriczának piaczi ára 1 ft. 14 kr., akkor egy mázsa tavasszalma, táptartalma szerint 13 krt, egy mázsa őszi 10 krt, egy mázsa burgonya 12 krt, burgundi répa 10 krt, egy akó búza v. kukoricza-moslék 5 krt,rozs-moslék 4,árpa 3S10, burgonya-moslék 3 p. krt ér csak___Ezen adatok gondolkozó és számító gazda szemében kétségkívül értékkel bírnak, miután szerintük képessé tétetik, a takarmányozást, minden körülmények közt öntudattal intézni. És ha a kukoricza, a piacii ár alapján anyagi előnynyel kínálkozik,elgondolhatni, hogy a mérleg részére még sokkal kedvezőbb eredményt mutat, ha az előállítási ár szerint hozatik számításba. Egyre-másra ugyanis egy hold kukoricának összes mivelési költsége, a földbéren kívül, 25—30 pontnál magasabbra nem igen rúg, s ez áron, czélszerü mivelés mellett, igen könnyen termeszthetni holdankint 30 pozsonyi mérő szemes kukoriczát, melly után ismét legalább is 35—40 mázsa kukoriczaszár-termést biztosan fölvehetni, s ez esetben, ha a 35—40 mázsa kukoriczaszár értékét, csak az őszi szalma értékével veszszük is egyenlőnek — az 513 pos. mérő kukoricza-értéket képvisel, mellyel a 30 pos. m. szemterméshez adva — 27 ft. 30 krajczáron sajátlag annyi tápanyag termeltetik, a mennyi 35*/2 pos. mérő kukoriczában foglaltatik, melly esetben kerül egy pos. mérő csak: 461 a hrba; tehát a kukoriczának feljebb említett tíz évi átlagos árához képest, posonyi mérőnként, 272 krral kevesebbe. Megjegyzendő pedig, hogy felvett esetben a termelési eredmény elég mérsékelten vézetett.És ha a kukoriczának ez előállítási ára vételik összehasonlítás alapjául, úgy egy mázsa középminőségű széna-érték csak 10 pge krra állítja ki magát. S kérdjük: lehet-e ennél olcsóbb takarmányt csak kívánni is? Ezek folytán nem tétovázunk kimondani, miszerint a kukoricát hazánkra nézve, annyira fontos és figyelmet érdemlő terménynek tartjuk, különösen takarmány szempontjából, hogy általa, czélszerű termesztés és használat mellett, egyetemes gazdálkodásunk alapbeli felemelhetését tartjuk lehetségesnek. Ha pedig a takarmány mennyiségét,melly egy holdról e termény által előállítható, szemügyre veszszük,úgy ismét messze meghaladva találjuk a többi takarmányféléket összesen. Ugyanis, 85 font kukoricza 377,4 font középminőségű szénával érvén fel, táptartalomra, 37'/a mérő kukoriczaérték vagyis amennyi egy holdon—szárral együtt— terem, 140 mázsa középminőségű szénát képvisel, s kérdjük ismét gazdáinktól: melly takarmány-növény az, melly egy holdról ennyi tápanyagot bírna szolgáltatni ? ! Mondjuk tehát még egyszer: legyenek gazdáink a kukoricza iránt figyelemmel, s tegyék azt, hol csak lehet, télen szemül, nyáron zölden, legfőbb takarmánynövényükké. Alkalmilag a kukoricza-termesztést egyéb oldalairól is felvilágosítani nem fogjuk mulasztani. Jelen sorainkkal csak felhívni kívántuk iránta gazdáink osztatlan figyelmét. K o r i z m i c s.