Gazdasági Lapok, 1851 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1851-01-26 / 4. szám

annyi tápanyag még akkor is , midőn ez drágának tartatik, legfeljebb harmadába fogna kerülni, így jár, ki nem számít és nem gondolkozik, hanem megy vakon a szokás öntudatlan ösvényén. Előadottakból kitűnvén, miszerint a kukoricza, piaczi ára­s táp tartal­ma szerint, minden gabnafélék közt aránylag a legolcsóbb : folytatólag össze fogjuk ugyanazt hasonlítani a széna, s­z­a­l­­ma­félék és gyöknövényekkel; miknél, mi­vel rendes piaczi áruk nincsen, az összehasonlítás némileg ingatagabb ugyan, de azért táp­értékük és keletük, még­is minden számító gazda előtt tudva van. Lapunk m. é. 75-ik számában közlött adatok szerint felér egy pos. mérő , vagy­is 85 font kuko­ricza, táptartalomra nézve 283­­/3 font legjobb, 377­­ font közép, és 472 font leggyengébb minő­ségű szénával. Akkor tehát, midőn egy pos. mérő kukoriczának piaczi ára 1 ft. 14 kr. p.p., egy mázsa szénának, táptartalma szerint, kellene kerülni, az el­ső esetben .... 26, a másodikban 19 , a harmadik­ban pedig 16 p. krba. Más szóval: helyes a­­rányban csak akkor áll a széna ára táptartalmához, ha mázsája, egy pos.­mérő kukoriczának árához képest, el­ső esetben körülbelül +/3-a­d, m­á­s­o­d­i­k­­ban /4-ed, harmadikban %-né­l maga­sabbra nem megy. Mindazon esetekben,midőn a széna ára ez arányokon túl megy, olcsóbb volna, a­hol csak lehet, a széna hiányát kukoriczával pótolni.­­ Most például, a kukoricza pos. mérete az or­szágban körülbelül 1 ft. 36 és 2 ft. 12 kr. p. közt változván, egy mázsa közép­minőségű szénáért számitó gazda nem adhat többet 24—30 p. krnál ,s ha így nem kapna , akkor k­u­k­o­r­i­c­z­a és s­z­a­l­­m­a­ etetéssel fogna magán , nagy előnynyel segít­hetni. Ha már most meggondoljuk, hogy a széna á­r­a rendszerint milly tetemes , a kukoriczáé ellen­ben milly mérsékelt, v­agy igen helyén lenne, ha gazdáink e körülményt figyelemre méltatva, a kukoriczát takarmányozásra mennél átalánosabban behoznák. Lássuk ezután , mikép mérlegzi a kukoricza , táptartalma és piaczi ára szerint, a szalmafélék, gyöknövények, s a mosléknak aránylagos értékét. Egy pos.­mérő kukoricza , táptartalma szerint felér 566®, „ font tavaszi, 708 font őszi szal­mával ; továbbá 61381­, font burgonyával, 708­3 font burgundi répával, 900 itcze búza v. kukoricza-, 1088 itcze rozs-, 1178 itcze árpa-, s 1549 ircze burgonya-moslékkal. Midőn tehát egy pos. m. ku­koriczának piaczi ára 1 ft. 14 kr., akkor egy mázsa tavas­­szalma, táptartalma szerint 13 krt, egy má­zsa őszi 10 krt, egy mázsa burgonya 12 krt, bur­gundi répa 10 krt, egy akó búza v. kukoricza-mos­­lék 5 krt,rozs-moslék 4,árpa 3S10, burgonya-mos­lék 3 p. krt ér csak___Ezen adatok gondolkozó és számító gazda szemében kétségkívül értékkel bír­nak, miután szerintük képessé tétetik, a takarmá­nyozást, minden körülmények közt öntudattal in­tézni. És ha a kukoricza, a p­ia­c­i­i ár alapján any­­agi előnynyel kínálkozik,elgondolhatni, hogy a mér­leg részére még sokkal kedvezőbb eredményt mu­tat, ha az előállítási ár szerint hozatik számí­tásba. Egyre-másra ugyan­is egy hold kukoric­á­nak összes mivelési költsége, a földbéren kívül, 25—30 pontnál magasabbra nem igen rúg, s ez áron, czélszerü mivelés mellett, igen könnyen ter­meszthetni holdankint 30 pozsonyi mérő szemes kukoriczát, melly után ismét legalább is 35—40 mázsa kukoriczaszár-termést biztosan fölvehetni, s ez esetben, ha a 35—40 mázsa kukoriczaszár ér­tékét, csak az őszi szalma értékével veszszük is e­­gyenlőnek — az 5­13 pos. mérő kukoricza-értéket képvisel, mellyel a 30 pos. m. szemterméshez ad­va — 27 ft. 30 krajczáron sajátlag annyi tápanyag termeltetik, a mennyi 35*/2 pos. mérő kukoriczában foglaltatik, melly esetben kerül egy pos. mérő csak: 461 a hrba; tehát a kukoriczának feljebb em­lített tíz évi átlagos árához képest, posonyi mérőn­ként, 27­2 krral kevesebbe. Megjegyzendő pedig, hogy felvett esetben a termelési eredmény elég mérsékelten vézetett.­És ha a kukoriczának ez elő­állítási ára vételik összehasonlítás alapjául, úgy egy mázsa közép­minőségű széna-érték csak 10 pge krra állítja ki magát. S kérdjük: lehet-e ennél ol­csóbb takarmányt csak kívánni is? Ezek folytán nem tétovázunk kimondani, mi­szerint a kukoric­át hazánkra nézve, annyira fon­tos és figyelmet érdemlő terménynek tartjuk, külö­nösen takarmány szempontjából, hogy általa, czél­szerű termesztés és használat mellett, egyetemes gazdálkodásunk alapbeli felemelhetését tartjuk le­hetségesnek. Ha pedig a takarmány mennyiségét,melly egy holdról e termény által előállítható, szemügy­re veszszük,úgy ismét messze meghaladva találjuk a többi takarmányféléket összesen. Ugyan­is, 85 font kukoricza 377­,4 font középminőségű­ széná­val érvén fel, táptartalomra, 37'/a mérő kukoricza­­érték vagyis a­mennyi egy holdon—szárral együtt— terem, 140 mázsa közép­minőségű szénát képvisel, s kérdjük ismét gazdáinktól: melly takarmány-nö­vény az, melly egy holdról ennyi tápanyagot bírna szolgáltatni ? ! Mondjuk tehát még egyszer: legyenek gaz­dáink a kukoricza iránt figyelemmel, s tegyék azt, hol csak lehet, télen szemül, nyáron zölden, leg­főbb takarmány­növényükké. Alkalmilag a kukoricza-termesztést egyéb ol­dalairól is felvilágosítani nem fogjuk mulasztani. Je­len sorainkkal csak felhívni kívántuk iránta gazdáink osztatlan figyelmét. K o r i z m i c s.

Next