Gazdasági Lapok, 1851 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1851-10-19 / 42. szám
42. A londoni iparműkiállitásról. (Alulirt jelentéséből.) I. A Londonban tartatott iparműkiállitás,közgazdasági tekintetben, nevezetes momentum. — Mióta emlékezünk és civilisatió létezik, első eset ez,hogy nemzetek a földnek minden részeiből egy czélnak kedvéért egy pontra seregettek össze, s eszük, szorgalmuk, földjük s éghajlatuk terményeit egymás mellé fekteték, hogy lássanak mindnyájan mindent, mit ember és természet jelenleg előállítani tud ! . . Nagyszerű, következményteljes gondolat,mellynek horderejét nincs ember, ki meg tudná kellőleg határozni. E kiállítás sokak által sokféleképen ítéltetett meg. — Legtöbben, nem láttak benne egyebet, mint helyes számítást az angol részéről, ki általa mintegy megadóztatá a világot, s egyúttal alkalmat szerzett magának meggyőződni arról — hogy mit tud a többi világ ? — Én nem osztom e véleményt, hanem azokkal tartok, kik e kiállításnak, az egyetemes világ műipari kifejlődésére nézve — epoelialis fontosságot tulajdonítanak. — Azon eredmények, mellyeket feljebbi felfogással, az angolok részére következtetnek, azokhoz képest, mellyeket a nemzetek egymástéli tanulása, az összes emberiség javára előállítani fog, kétségkívül igen alárendelt értékűek. Mióta a kiállítás nyitva áll, azt látogatta legalább is négy-öt millió ember. Ezek közül hány volt külföldi iparos és szakértő, nem tudjuk, de ha csak öt-hatszázezer volt is, már az eredmény igen nevezetes. Ezen emberek mindenike tanulni jött, és saját szakjában kétségkívül tanult is valamit. Viszszatérve hazájukba, szétoszottak az egész világon, s a gyarapodás, mellyet szakukban szereztek, már a befektetés útján van. Az általuk szerzett ismeretek értékét meghatározni nem lehet ugyan, de annyi bizonyos , hogy a többi világ ipari termelése, a nyert benyomások és eszmecsere által,nagyszerű előmenetelt teendő elő menetelt,melly különben tán egy század mulva sem fogott volna bekövetkezni. E szempontból véve fel a dolgot, a kiállítás haszna igen nagy, és ha párvonalt húzva kell az iráni véleményemet kimondanom, úgy az inkább a többi népek, mint az angolok gyarapítására szolgál, miután a dolog természete szerint, a fejlődöttebbtől tanul többet a kevesbbé fejlődött, és nem megfordítva. A kiállításnak gyönyörű üvegpalotája, egy szép parallellogramot képez, mellynek alapbani kiterjedése mintegy 21 angol holdat tesz; mihez ha a galériákon volt kiállítási térek hozzá adatnak, úgy kétségkívül 30 holdra lehet tenni azon tért, melly a kiállítás és látogatók elfogadására szolgált A roppant épületnek felénél nagyobb részét Anglia és tömérdek coloniai foglalták el. Anglia ennélfogva egymaga annyit állított ki, mint a többi országok együtt véve mind. — Kiállító, minden nemzetek részéről, volt összesen mintegy : 15,000; kiállított tárgy: számnélküli. A hivatalos catalogus betűsorozatos rendje szerint, következők voltak a kiállító álladalmak: u. m: Anglia egyetemes coloméival; Amerika; Belgium; Brasilia; Chili; China; Dánia; Német vámegyesületi álladalmak; Egyptus; Francziaország Algierrel; Társasági szigetek; Görögország; Hamburg; Hannover ; Holland ; Lübeck ; Mecklenburg - Schwerin; Mecklenburg-Strelitz ; Mexico; Új Granada; Osztria; Oldenburg; Persia; Portugál és Madeira; Roma; Oroszország; Sardinia; Svéd és Norvégország ; Schweicz; Spanyolország; Toscana; Tunis és Törökország. Jelentésemben a nevezett álladalmak kiállítását , státusgazdasági szempontból fogom ismertetni, s egyúttal — a kereskedelmi forgalom alapján, melly előttem ez irányban biztos barométernek látszik — egybehasonlítandom azok termelő erejének nagyságát.— Szerintem azon 42 Pest, odtob. 19. „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“ TARTALOM : A londoni iparműkiállitásról. I. (Korizmics) :— Gazdasági eszközök és gépek a londoni iparmű-kiállitáson. (Vége.) — Nyilt levél a száztóji rendszer érdekében. (Berki.).---Xenofon munkája a háztartásról. (Télfy.) — Nézetek az Ordium Tuckeri eredetéről. — TARCZA . (Intézetek s egyesületi működések; pénz és adó-ügy; vám és közlekedés; ipar; irodalom ; gazd. és kereskedelmi tudósitások.) Hirdetések. 1851.