Gazdasági Lapok, 1854 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1854-10-19 / 42. szám
nyu volt.Ki jó bort akar szűrni, jól teszi, ha legalább két héttel később szüretel, mint tavai. A fent nevezett ózdi vashenger-gyár,a melly a rima -murányvölgyi vas-egyesület kiegészítő része, elhagyván a szép és termékeny rimaszécsi völgyet, s átkelvén Sajó-Kereszturnál a Sajón, ehhez 3/4 órányira Borsod megye szélén kopár, azonban búzatermő hegyek közt Ózd helysége szomszédságában fekszik ; nagyszerű gyár, a melly jelenleg egy 90 mázsás lapító kalapácscsal (Patsch-Hammer), két nagyszerű vasnyirő ollóval és hat olvasztó kever pesttel (Pudling-Ofen) van ellátva. A Godthard gyári igazgató ügyes tapintata felügyelete alatt ide hozatván,a többi,Gömör felvidékén fekvő gyárakban készült olvasztott nyers vasnak egy része, részint pléhhé, részint abroncs-, sin-s egyéb vassá a legnagyobb sebességgel hengereztetik, mintegy 24,000 mázsát készít, melly jóságánál fogva igen kapós. A gyárban, ide nem értvén a fuvarosokat, 200 ember foglalatoskodik, kik közt 8 — 10 éves fiukat is láthatni. — A munkások öt hat nyelven beszélnek s jó felügyelet alatt egymást megértik. Feltűnő volt a sok külföldi munkások közt, magyar, azon vidéki barkókat s czigányokat találni, sőt még feltűnőbb volt az, hogy a gőzgép vezénylője, e környékről való volt juhász. A gyár a szomszédban több helyeken nyitott gazdag bányáiból nyert tulajdon barna kőszenével dolgozik, s épen ez okozza, hogy jelenleg olcsóbban gyárt a társulat, mint annakelőtte faszénnel. Kirándultam Pettykó selmeczi académiai ásványtan tanár társaságában, ki mint részvényes társ szintén megjelent a gyűlésen, a legközelebb fekvő kazai kőszénbánya megtekintésére. Örömmel tapasztaltuk itt a nagy gazdagságot s tiszta és jó kezelést. A bánya ezelőtti évvel nyittatván meg, mintegy 200 ölre terjed, s 120, többnyire a vidékről való magyar munkásokat foglalatoskodtat, ide nem értvén a fuvarosokat, kiknek számát elhatározni nem lehet A bányából évenkint 20,000 mázsányi kőszén vágatik, eddig még csupán a gyár szükségeire. Végre örömmel írhatom Losonczról, hogy virágzó kereskedésénél s szerencsés fekvésénél fogva, hamvaiból phönixként újra föléled s évről évre jobban és jobban épül. Kubinyi Ágoston. * * * Midőn t. közlő urnák a fenebbi becses sorokért szíves köszönetünket mondjuk, nem mellőzhetjük el különösen kifejezni örömünket a felett, hogy az érdeklett megyékben egy netán keresztül viendő vasútvonal létesítésére a földbirtokosság részéről is készséges hajlam mutatkozik. Hogy a bányászat-s gyáriparban olly gazdag, de hajókázható folyóval a természettől meg nem áldott felvidékre nézve egy oliyatén közlekedési eszköz, melly nevezetesen Gömör, Szepes, Zólyom, Ilont és Nógrád megyéket egy részről a Tiszántúli alfölddel, más részről pedig Pesttel és Becsesel lehető legolcsóbb s gyorsabb érintkezésbe hozná —valóságos életkérdés, ez elismert tény. S hogy ez érdemben czélszerűen combinált vasút által lehetne az érdekek kielégítésére legtöbbet tenni,— kétségbe alig vonható. Épen ezért találkozott örvendetes részvéttel a nem rég tervbe vett debreczenmiskolcz-kassai vasútvonal, melly Miskolcznál magához kapcsolva mindazon utakat, mellyek Felső-Magyarországból a tiszai vidékre és az Alföldre vezetnek — tagadhatatlanul igen előnyösen fogná gyámolitani a termelésük szerint egymástól nagyon különböző, s ennélfogva kereskedelmi kapcsolatok és érintkezésekre természetszetesen felhívott al- és felföld közti forgalmat. E vonal indítványba hozatala azonban, a dolog haszonhajtási képessége s életrevalóságánál fogva, igen természetesen, részletes vágyakat ébresztett, s a kassai kereskes iparkamra, Felső-Magyarországot különösen Pesttel egy rövidebb, s Miskolczról egyenesen Heves megyén és a Jászságon keresztül Czeglédig vezetendő mellékvonal által szeretné összeköttetni. Sőt ime, a fenebbi sorokban már azon óhajtás nyilvánul, hogy a felső megyék egy részről a bécs-pesti vonallal Szobnál, más részről az alfölddel Miskolcznál érintkeznének. Losonczról a bányavárosok felé, s Rimaszécstől Rozsnyóig mellékszárnyak vezettetvén. A legközelebb kiadott vasúti törvény, melly azon bölcs közgazdasági elven alapul, miszerint vasút-építkezéseknél az eszközlést magányosak vagy részvénytársulatok is tehessék, — megadd a lehetőséget, hogy a szóban forgó kassa miskolcz -debreczeni, miskolcz - czeglédi és szob-losonczmiskolczi vasútvonalak magánerők szövetkezése által mielőbb létre jöhessenek, melly hármas vonalú vasúthálózat észak felé idővel a krake-lembergi vasúttal kapcsolatba hozatva, al- és felföldünknek csaknem egész éjszaki és nyugati Európát megnyitná Néhány szó a gyöngyös-vidéki szőllőmivelésről. Azon jeles értekezések, mellyeket e lapok n. Havas József kir. tanácsos ur szakavatott tollából a szellemivelés érdekében időnként hoztak, csak edzé abbeli meggyőződésemet, miszerint hazánk bortermő tájainak sajátságait megtudni vajmi hasznos volna, mert csak is ekkor láthatnék meg, hol van valami követésre méltó, vagy hol lehetne s mint kellene helybeli viszonyok szerint a szőllőmivelést mindinkább nemesíteni. — Illy felfogással közlöm Gyöngyös vidékének szőllőmiveléséről a következő — hiányos ugyan, de legjobb szándékkal adott — ismertetést, bizton reményivé, hogy fog akadni ez érdemben más jártasabb, ki jelen sorok hézagait betölteni segéd kezet tgurktáNr,-ÍÍN!'1 tr.-. i. Gyöngyös vidéke dél-kelet felé egészen nyilt, éjszakról pedig a Mátra övezi körül félhold alakban, védfalkint a zordon szelek ellen. Szőllőhalmainak lejtőssége különféle fokozatú, a mint azok a Mátrához közelebb vagy távolabb esnek. Szőllőföldje különféle vegyületü, tetősebb helyeken jobbatlán homokkő-törmelék, laposabb részeken pedig kövér agyag. Népe a szőllő megmunkálásában serény s elég ügyes, de inkább mennyiségre mint minőségre törekedvén, nem szűr olly nemes nedvet, millyet a helybeli kedvező körülmények közt kétségségkivül szűrhetne. A szőllők többnyire korán s későn érő fajokkal vegyest vannak beültetve, a szüret idejét tehát a termés érettségi foka szerint nem irányozhatják, szedéskor pedig a fürtöknek minden válogatása vagy osztályozása nélkül az egész termést összeszűrik. Mind a mellett jó, s aránylag az itteniekhez képest legjobb, legerősebb s tartani való vörös bor terem Gyöngyös határai közt az úgynevezett Prágában és az alsó Szurdok egy részén; fehér pedig a Sárhegyoldalban. Laposabb helyeken, a toka és nagy patak közt fehér bőven terem ugyan, de silány, ollykor meg is nyúlósodik, s azért szokták mondani, hogy résfel mérik. A Gyöngyössel határos visontai hegyen országszerte hires,a rhédein kellemes izü, tarjányin bikavétói vörös, kemény és tartós borok teremnek; a halászin jóizü asztali, püspökin közönséges fehér, oroszin fehér vörös vegyest, solymosin fehér korcsmái borokat szűrnek; a benei pusztán gyermekijesztő, karácsendi hegyen meglehetős fehér s vörös bor terem. A szőllőnek első kézi munkája e vidéken a nyitás; ez történik, mihelyt az idő nyílik tavaszkor, midőn a hidegtől már nem félnek, körülbelül böjt elején. Nyitni nálunk annyit tesz, mint a befedett szőllőtőkét a földből kiszabadítani s körülötte a földet a sor közé élesen felhányni; ezúttal a tőkét holmi apró sarjadékaitól is megtisztítják a kapával, s mintegy a szabadon lélekzésre elkészítik. Ezt a munkát nyomban követi a metszés. A vörös , nálunk török szőllőt világos szemre és egy-két, legfelebb három csapra metszik, mert ha ezenfelül több csapot hagynak a tőkén, igaz , egypár évig bőven terem, de azután megsiik. A fehér szőllőt rudasra szokták metszeni, azaz: ép,egészséges jó vesszejét a tőkének, negyedik vagy ötödik barkájánál vagyis szeménél metszik el, miből aztán hajtja az új termő vesszőt;ezt pedig azért hagyják ilyen fent, mert a fehér szőllőnek fürtjei közönségesen hosszak szoktak lenni, tehát hogy a földet ne érje, különben megrothad. Metszéskor a szőllőművesnek arra is van gondja egyszersmind, hogy a sorokban nem hibázik-e szőllőtőke: ha hibázik, kiszemeli a tőkén a vesszőt, mellynek vége, ha bujtásolni vagy homlitani kell, oda érjen, hol a tőke hibázik. Bujtás vagy homlitás nálunk a dologra nézve egyet jelent. A szőllőtőkén meghagyott vesszőt ugyanis, az anyatőkéről föld alá lehúzzák oda, hol a sorban tőke hibázott, ekkér a lehúzott vesszőből a tőke hiányát pótolandók. Az 514