Gazdasági Lapok, 1854 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1854-12-14 / 50. szám

is felolvastatott a tanácskozmány tartásá­nak megengedésére vonatkozó magas cs. k. helytartósági leirat — továbbá több gömör­­megyei gyárak képviselőinek az elnöklő cs. kir. tanácsos úrhoz intézett felszólítása, a kérdéses vasút ügyében a tanácskozmány ki­eszközlése végett. Erre elnök úr a tanács­­kozmányt a megvitatandó pontok iránt rö­viden tájékozván, mint első s lényeges kér­dés, mindenekelőtt az ipolysajóvölgyi vas­út szükségessége s hasznossága került szőnyegre. Ennek bizonyságául fel­­olvastattak több gömöri gyámnokok emlék­iratából, mit azok a kassai kereskedelmi s iparkamrához intéztek, azon helyek, mik­ben e vasút szükséglete reájuk nézve mint életkérdés eleven színekkel festetik és számokkal bizonyittatik. Előadatott, mikép az árucsere természete, minélfogva a külön­böző termelésű vidékek sietnek leginkább a maguk terményeit egymással közleni, s az ez alapon biztosan remélhető felvirágzá­sa felföldi kereskedésünknek; továbbá a kérdéses vasút által érintendő felvidék ter­­mészetadományokbani gazdagsága, miknek kibányászása a közbirodalom és hazánk ér­dekében egyaránt kívánatos; a mezőgazdá­szat, mellynek számára több százezer kezek fognának megnyeretni, mik most keserves fuvarozással foglalkoznak; a gyár- és kéz­műipar, melly itt különböző ágazatokban otthonos, de hiányos közlekedési eszközök miatt sem eléggé ki nem fejlődhetik, sem üdvös munkaszellemét tovább nem terjeszt­heti, — mindezek kiáltólag igénylik az i­­polysajóvölgyi vasút létesítését, melly mint tervezve van, Szobnál kezdődve, Ipolyság, Balassagyarmat, Losoncz , Fülek, Rim­a­­szécsnek Rozsnyóig és netán Dobsináig e­­gyik ággal, másikkal Rimaszécstöl Putnok­­nak Miskolczig vezetne. A bányászat, melly az ipar emlője, s mellynek főpontjai a vasúthoz közel fog­nának esni, az uj bányatörvény áldásait s kedvezményeit csak a tervezett vasút segé­lyével élvezendi tökéletesen. E mellett a­­zonnal emlékbe tolul az ipolysajóvölgyi vi­dék kőszén- és r­é­z-, de különösen vas­­érc z­rt­e­l­e­p,e­k­b­e­n­­ feltűnő gazdagsága, melly utóbbi tekintetben e vidék a biroda­lomnak egyik legjelentékenyebb része , maga látván el több koronaországokat vas­­műczikkeivel; minélfogva biztosan remél­hetni, hogy azon vidéki vasgyáraknak e vasút folytáni emelkedésével az állam ol­csóbb sineket nyerhetene vaspályáihoz,mint akárhonnan. Ugyancsak első pillanatra föl­tűnik e vidék épület- és tüzifábani bővelkedése, mert nem említvén a többi környező megyéket, elég legyen Nógrádot és Zólyomot felhozni, melly két megye ösz­­szesen körülbelől félmillió hold er­dővel bir, s ennek fája általánosan di­csért anyagot nyújt szerszámkészitéshez. (Vége köv.) A debreczeni kereskedelmi és iparka­m­ra 1853-ik évről f. é. sept. 1 -jén ismét egyedül német nyelven közzétett j­e­­lentésében a következő statistikai adato­kat hozza. Legelőször is a termény,-ke­­resked­ésről szól, melly , valamint a termesztés és állattenyésztés eredménye is nem volt kielégítő. Körisbogárra kül­földről nevezetes megrendelés érkezett; e megrendelések nem teljesítethettek, miután az időjárás e bogarak tenyészetét meggátolá. Kedvező viszonyok közt e kerület mintegy 150 mázsát szedhet össze. A kerület legfőbb kiviteli czikkei a gyapjú és a toll. A kerület által termelt 20,000 mázsa gyapjú fele több­nyire szállítási bérszerződések mellett, a pia­­czi ár 3/4-nek előlegezésével pesti házak ré­szére szokott leköttetni, így a pesti gyapjú­­vásáron a termelt mennyiségnek tulajdonkép csak fele jelenhetik meg. E körülmény is a földhitelbank szükségét mutatja fel. A bir­­­tokos, a termesztő most fáradságának hasznait kénytelen provisio fejében az ár 3/4-ét előle­gező vevőnek átengedni. Ily viszonyok leg­­kevésbbé képesek a gyapjúnemesítéste vidé­ken előmozdítani. Pedig a boroszlói gyapjú­­vásárok emelkedése, az ausztráliai gyapjúnak mindinkább nagy mennyiségbeni megjelené­se az európai piac­okon, valamint a tenyész­tőket általában juhaik nemesítésére, úgy az államot azon eszközök nyújtására hívja fel, mik a birtokos osztály invesziáló törekvéseit előmozdíthatnák. Örömmel vettük volna e körülményeknek megérintését a jelentésben. A nedves időjárás az egész kerületben (u. m. Arad, Békés, Csanád, Bihar, Szabolcs és Szál­hínár megyében) mindössze 54,205 db juh elhullását okozi. A juhok összes­ száma tett 849,600 darabot. Toll mintegy 3,000 mázsa adatott el schweiczi, würtembergi,ba­­­jor és franczia házak részére. A jelentés egy lúd hasznát toll és pehelyben 50 pkrra be­csüli. Az irótollak árát az ércztollak terjedése leszállitá. Ezerét 40 pkrért alig vették. A debreczeni vásárra egy év alatt megjelent nyers és kikészített bőrök (fekete, szürke és fehér báránybőrök) árát 800,000 pftra teszi. A nyúlbőrök minősége nem volt kielégítő, miután a nyulak legnagyobb része agarak ál­tal fogatik Az ökör-, tehén- és borjúbőrök árának emelésére a jelen hadviszonyok sem hatottak kedvezőleg. A kerület 5 nagy gabo­­napiaczc­al bir, u. m. Aradon, N.-Váradon, Debreczenben, Nyíregyházán és II.­Károly­­ban. E piaczok árai egyidőben 20—30 °/c-el is eltértek egymástól, miután utak­ hiánya, vagy a létezők roszasága miatt egyik vidék a másikat gabonával el nem láthatta. — Ne­héz búzát termeszt Békés-Csanád és Arad nyugoti része; a szathmári német községek búzája könnyű, halvány, duzzadt, s finom, lánglisztre alkalmatlan. A rendetlen időjárás miatt a gabonatermés nem csak mennyiségre, hanem minőségre is rész volt az egész kerü­letben, különösen a búza és árpa hibázott meg, s az árak átlagosan 30 percenttel emelked­tek. Kukoricza évről évre több termesztetik, s aránylag a többi gabonaféléhez 1853-ban is jól termett. Jóllehet az alföldön emberi eledelül­ nem használják, ára mégis egyre feljebb hág, s 1854. tavaszán köble 7 ft 30 kr volt p. p. Méz mintegy 6000 mázsa nye­­retett, de ennek csak' y3 része adatik el. Má­zsája 17. pft. Viasz 600—700 m. A lóhere termesztés terjed, de a magszedéssel kevés gazda s ezek közt is a nagyobb rész kevés gonddal foglalkozik; igy magot még mindig hazánkon kívül kell vásárolnunk. A kerület erdeiben 61,100 köböl gubacs termett.­­• Legtöbb Biharban (36,000), legkevesebb Békés-Csanádban (300 k), Szathmárban 2800 k.; Szabolcsban semmi; Aradban 22,000 k. Az utak roszasága s a drága raktárak nyomasztólag hatottak az árra. Repetéből a várt mennyiség negyedrésze sem nyeretett. A termesztőkre levetőleg hatnak a pesti piacz operatiói,­nem annyira a valóságos beszállí­tásra, mint az árdifferentiákra épített üzérke­dések, mik a hatóság gondoskodását már rég igénybe vették. A kerület által évenkint elő­állított faggyú 20,000 mázsára tétethetik. Ára emelkedésben volt. A borkőre nézve bel- és külföldről érkezett megrendeléseknek alig egy tizedrésze elégittethetett ki, évenkint 800—- 1000 mázsa termeltetvén csupán. A borter­mesztés még mindig a régi kedvezőtlen vi­szonyok súlya alatt áll. E viszonyok közt a jelentés a kb­. kisebb haszonvételek rende­zetlenségét s a­­fogyasztási adó magasságát emeli ki. A szeszgyárak melletti marhahizla­­­lás terjedésével a múlt évben 25.000 hízott marha hajtatott fel a pesti és bécsi piac­ra. Ez üzlet haszonnal járt. A kerület szarvas­­marháinak összes száma 500,000 darabra té­tethetik, s bár a hús árának emelkedésével a hizlalás jövedelmessége mindinkább biz­tosabb leend, a létező pénzszükség a birto­kosokat a hizlalás nagyobb mértékbeni frzé­­sében felette gátolja. A marhatenyésztés e­­melése tekintetéből a kamara a marhasózásra vásárlandó só árának leszállításáért folyamo­dik. A marhavész 1852-ben 26,152, 1853- ban 7560 darabot ejtett el ; Szathmárban 1852-ben 14,319, 1853-ban 3991­, Békés- Csanádban 840 s a múlt évben 15 darabot A sertés­hizlalás a makk gyér termése s a ku­koricza drágasága miatt a múlt évben nem volt haszonhajtó; 331,700 darab sertés kö­zöl az egész kerületben 107,800 db. hizlal­­tatott makkra. Lovak 5 év óta Gallicziából nem hajtattak be; Erdélyből is kevés szép ló érkezik. A ménlovak hiánya a lovak elsat­­nyulását okozza; hágató helyek felállítását javasolja a kamara, mit az állam érdekében is kíván létesíttetni, miután a lovak árának 60°/é­tel növekedése mellett sem lehet most elegendő alkalmas katonlovakat a kerü­letben vásárolni. Szárított hal mintegy 15.000 m. adatott­al. (Folyt, kőv.) tíjfl tiajdasági és kereskedelmi tudó­sitások. Pest, dec. 13. A gabnakereskedésben, nevezetesen a kukoriczánál némi pangás ész­revehető; az árak egyébiránt még nem vál­toztak : búza pos. m. bánsági (83 -85 f.) 7 ft. 12 — 7 ft. 48* kr., tiszai (82­—86 f.) 6 ft. 40 — 7 ft. 36 kr., bácskai (81—83 f.) 7 — 7 ft. 12 kr., fehérmegyei (81—84 f.) 7 ft. 12 — 7 ft. 48 kr., kétszeres és rozs (75—77 f.) 5 ft. 44 — 6 ft.; árpa (64—70 f.) 3 ft. 20 — 3 ft. 44 kr.; zab (42—46 f.) 2 ft. 26 — 2 ft. 30 kr.; kukoricza régi 4 ft. 50 — 5 ft.; uj 4 —4 ft. 8 kr.; köles 4 ft. 36 — 4 ft. 56 kr.; repcze 8 ft. 30 — 8 ft. 50 kr. pp. Agio : e­­züst 24'/2 , arany 293/4%. Dunavizállás : 7' 3'­0 felett.

Next