Gazdasági Lapok, 1854 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1854-12-14 / 50. szám
is felolvastatott a tanácskozmány tartásának megengedésére vonatkozó magas cs. k. helytartósági leirat — továbbá több gömörmegyei gyárak képviselőinek az elnöklő cs. kir. tanácsos úrhoz intézett felszólítása, a kérdéses vasút ügyében a tanácskozmány kieszközlése végett. Erre elnök úr a tanácskozmányt a megvitatandó pontok iránt röviden tájékozván, mint első s lényeges kérdés, mindenekelőtt az ipolysajóvölgyi vasút szükségessége s hasznossága került szőnyegre. Ennek bizonyságául felolvastattak több gömöri gyámnokok emlékiratából, mit azok a kassai kereskedelmi s iparkamrához intéztek, azon helyek, mikben e vasút szükséglete reájuk nézve mint életkérdés eleven színekkel festetik és számokkal bizonyittatik. Előadatott, mikép az árucsere természete, minélfogva a különböző termelésű vidékek sietnek leginkább a maguk terményeit egymással közleni, s az ez alapon biztosan remélhető felvirágzása felföldi kereskedésünknek; továbbá a kérdéses vasút által érintendő felvidék természetadományokbani gazdagsága, miknek kibányászása a közbirodalom és hazánk érdekében egyaránt kívánatos; a mezőgazdászat, mellynek számára több százezer kezek fognának megnyeretni, mik most keserves fuvarozással foglalkoznak; a gyár- és kézműipar, melly itt különböző ágazatokban otthonos, de hiányos közlekedési eszközök miatt sem eléggé ki nem fejlődhetik, sem üdvös munkaszellemét tovább nem terjesztheti, — mindezek kiáltólag igénylik az ipolysajóvölgyi vasút létesítését, melly mint tervezve van, Szobnál kezdődve, Ipolyság, Balassagyarmat, Losoncz , Fülek, Rimaszécsnek Rozsnyóig és netán Dobsináig egyik ággal, másikkal Rimaszécstöl Putnoknak Miskolczig vezetne. A bányászat, melly az ipar emlője, s mellynek főpontjai a vasúthoz közel fognának esni, az uj bányatörvény áldásait s kedvezményeit csak a tervezett vasút segélyével élvezendi tökéletesen. E mellett azonnal emlékbe tolul az ipolysajóvölgyi vidék kőszén- és réz-, de különösen vasérc zrtelep,ekben feltűnő gazdagsága, melly utóbbi tekintetben e vidék a birodalomnak egyik legjelentékenyebb része , maga látván el több koronaországokat vasműczikkeivel; minélfogva biztosan remélhetni, hogy azon vidéki vasgyáraknak e vasút folytáni emelkedésével az állam olcsóbb sineket nyerhetene vaspályáihoz,mint akárhonnan. Ugyancsak első pillanatra föltűnik e vidék épület- és tüzifábani bővelkedése, mert nem említvén a többi környező megyéket, elég legyen Nógrádot és Zólyomot felhozni, melly két megye öszszesen körülbelől félmillió hold erdővel bir, s ennek fája általánosan dicsért anyagot nyújt szerszámkészitéshez. (Vége köv.) A debreczeni kereskedelmi és iparkamra 1853-ik évről f. é. sept. 1 -jén ismét egyedül német nyelven közzétett jelentésében a következő statistikai adatokat hozza. Legelőször is a termény,-kereskedésről szól, melly , valamint a termesztés és állattenyésztés eredménye is nem volt kielégítő. Körisbogárra külföldről nevezetes megrendelés érkezett; e megrendelések nem teljesítethettek, miután az időjárás e bogarak tenyészetét meggátolá. Kedvező viszonyok közt e kerület mintegy 150 mázsát szedhet össze. A kerület legfőbb kiviteli czikkei a gyapjú és a toll. A kerület által termelt 20,000 mázsa gyapjú fele többnyire szállítási bérszerződések mellett, a piaczi ár 3/4-nek előlegezésével pesti házak részére szokott leköttetni, így a pesti gyapjúvásáron a termelt mennyiségnek tulajdonkép csak fele jelenhetik meg. E körülmény is a földhitelbank szükségét mutatja fel. A birtokos, a termesztő most fáradságának hasznait kénytelen provisio fejében az ár 3/4-ét előlegező vevőnek átengedni. Ily viszonyok legkevésbbé képesek a gyapjúnemesítéste vidéken előmozdítani. Pedig a boroszlói gyapjúvásárok emelkedése, az ausztráliai gyapjúnak mindinkább nagy mennyiségbeni megjelenése az európai piacokon, valamint a tenyésztőket általában juhaik nemesítésére, úgy az államot azon eszközök nyújtására hívja fel, mik a birtokos osztály invesziáló törekvéseit előmozdíthatnák. Örömmel vettük volna e körülményeknek megérintését a jelentésben. A nedves időjárás az egész kerületben (u. m. Arad, Békés, Csanád, Bihar, Szabolcs és Szálhínár megyében) mindössze 54,205 db juh elhullását okozi. A juhok összes száma tett 849,600 darabot. Toll mintegy 3,000 mázsa adatott el schweiczi, würtembergi,bajor és franczia házak részére. A jelentés egy lúd hasznát toll és pehelyben 50 pkrra becsüli. Az irótollak árát az ércztollak terjedése leszállitá. Ezerét 40 pkrért alig vették. A debreczeni vásárra egy év alatt megjelent nyers és kikészített bőrök (fekete, szürke és fehér báránybőrök) árát 800,000 pftra teszi. A nyúlbőrök minősége nem volt kielégítő, miután a nyulak legnagyobb része agarak által fogatik Az ökör-, tehén- és borjúbőrök árának emelésére a jelen hadviszonyok sem hatottak kedvezőleg. A kerület 5 nagy gabonapiaczcal bir, u. m. Aradon, N.-Váradon, Debreczenben, Nyíregyházán és II.Károlyban. E piaczok árai egyidőben 20—30 °/c-el is eltértek egymástól, miután utak hiánya, vagy a létezők roszasága miatt egyik vidék a másikat gabonával el nem láthatta. — Nehéz búzát termeszt Békés-Csanád és Arad nyugoti része; a szathmári német községek búzája könnyű, halvány, duzzadt, s finom, lánglisztre alkalmatlan. A rendetlen időjárás miatt a gabonatermés nem csak mennyiségre, hanem minőségre is rész volt az egész kerületben, különösen a búza és árpa hibázott meg, s az árak átlagosan 30 percenttel emelkedtek. Kukoricza évről évre több termesztetik, s aránylag a többi gabonaféléhez 1853-ban is jól termett. Jóllehet az alföldön emberi eledelül nem használják, ára mégis egyre feljebb hág, s 1854. tavaszán köble 7 ft 30 kr volt p. p. Méz mintegy 6000 mázsa nyeretett, de ennek csak' y3 része adatik el. Mázsája 17. pft. Viasz 600—700 m. A lóhere termesztés terjed, de a magszedéssel kevés gazda s ezek közt is a nagyobb rész kevés gonddal foglalkozik; igy magot még mindig hazánkon kívül kell vásárolnunk. A kerület erdeiben 61,100 köböl gubacs termett.• Legtöbb Biharban (36,000), legkevesebb Békés-Csanádban (300 k), Szathmárban 2800 k.; Szabolcsban semmi; Aradban 22,000 k. Az utak roszasága s a drága raktárak nyomasztólag hatottak az árra. Repetéből a várt mennyiség negyedrésze sem nyeretett. A termesztőkre levetőleg hatnak a pesti piacz operatiói,nem annyira a valóságos beszállításra, mint az árdifferentiákra épített üzérkedések, mik a hatóság gondoskodását már rég igénybe vették. A kerület által évenkint előállított faggyú 20,000 mázsára tétethetik. Ára emelkedésben volt. A borkőre nézve bel- és külföldről érkezett megrendeléseknek alig egy tizedrésze elégittethetett ki, évenkint 800—- 1000 mázsa termeltetvén csupán. A bortermesztés még mindig a régi kedvezőtlen viszonyok súlya alatt áll. E viszonyok közt a jelentés a kb. kisebb haszonvételek rendezetlenségét s afogyasztási adó magasságát emeli ki. A szeszgyárak melletti marhahizlalás terjedésével a múlt évben 25.000 hízott marha hajtatott fel a pesti és bécsi piacra. Ez üzlet haszonnal járt. A kerület szarvasmarháinak összes száma 500,000 darabra tétethetik, s bár a hús árának emelkedésével a hizlalás jövedelmessége mindinkább biztosabb leend, a létező pénzszükség a birtokosokat a hizlalás nagyobb mértékbeni frzésében felette gátolja. A marhatenyésztés emelése tekintetéből a kamara a marhasózásra vásárlandó só árának leszállításáért folyamodik. A marhavész 1852-ben 26,152, 1853- ban 7560 darabot ejtett el ; Szathmárban 1852-ben 14,319, 1853-ban 3991, Békés- Csanádban 840 s a múlt évben 15 darabot A sertéshizlalás a makk gyér termése s a kukoricza drágasága miatt a múlt évben nem volt haszonhajtó; 331,700 darab sertés közöl az egész kerületben 107,800 db. hizlaltatott makkra. Lovak 5 év óta Gallicziából nem hajtattak be; Erdélyből is kevés szép ló érkezik. A ménlovak hiánya a lovak elsatnyulását okozza; hágató helyek felállítását javasolja a kamara, mit az állam érdekében is kíván létesíttetni, miután a lovak árának 60°/étel növekedése mellett sem lehet most elegendő alkalmas katonlovakat a kerületben vásárolni. Szárított hal mintegy 15.000 m. adatottal. (Folyt, kőv.) tíjfl tiajdasági és kereskedelmi tudósitások. Pest, dec. 13. A gabnakereskedésben, nevezetesen a kukoriczánál némi pangás észrevehető; az árak egyébiránt még nem változtak : búza pos. m. bánsági (83 -85 f.) 7 ft. 12 — 7 ft. 48* kr., tiszai (82—86 f.) 6 ft. 40 — 7 ft. 36 kr., bácskai (81—83 f.) 7 — 7 ft. 12 kr., fehérmegyei (81—84 f.) 7 ft. 12 — 7 ft. 48 kr., kétszeres és rozs (75—77 f.) 5 ft. 44 — 6 ft.; árpa (64—70 f.) 3 ft. 20 — 3 ft. 44 kr.; zab (42—46 f.) 2 ft. 26 — 2 ft. 30 kr.; kukoricza régi 4 ft. 50 — 5 ft.; uj 4 —4 ft. 8 kr.; köles 4 ft. 36 — 4 ft. 56 kr.; repcze 8 ft. 30 — 8 ft. 50 kr. pp. Agio : ezüst 24'/2 , arany 293/4%. Dunavizállás : 7' 3'0 felett.