Gazdasági Lapok, 1857 (9. évfolyam, 1-53. szám)

1857-10-22 / 43. szám

Igénytelen nézetek a magyarhoni juhászat körül. "WM. A juhtenyésztésnek legnagyobb titka — igénytelen nézetem szerint — abban rejlik , hogy aránylag minél kevesebb kossal ug­rassunk. Egy finom, gyapjúgazdag, kiegyenlített tenyészkosra, oly tömérdek súlyt helyezünk, és méltán , mert egy tökéletes apakos valóban ritka madár. De nem elég egy ily drága kincset csak megszerezni és birni, hanem mint valódi kincset kell azt felhasz­nálni tudni. Egy kiegyenlített nyáj, azaz : egy nyáj, melynek minden egyes egyénei a lehetőségig hasonlók, s ugyanazon jelleműek, a legdrágább tőke, melyet a juhászat előteremthet, mert csak egy ily tőke jövedelmezteti hálásan kamatjait, vegyük akár a gyapjú­jövedelmet, akár az ily nyáj tenyészállatainak belértékét. Már egy ily kiegyenlített nyájat elővarázsolni, a juhászat legfőbb fel­adata. — Kiegyenlített nyájat csak úgy teremthetünk elő, ha aránylag minél kevesebb kossal ugratunk , mert az mégis természetes dolog, hogy ha száz anyát egy kossal ugratunk, annak ivadéka egymás­hoz hasonlóbb lesz, mintha száz anyát négy kossal ugratunk. Az is természetes, hogy ezen eljárás­ kézből ugratást felté­telez. — Fájdalom, hogy a kézből ugratás oly nehezen tud nálunk elterjedni , pedig ez az okszerű tenyésztés „sine qua non“ja, any­­nyival inkább, minél szegényebbek vagyunk igazán tökéletes te­nyészkosokban. Vegyük például, hogy ha egy ily tökéletes tenyészkossal kézből ugratunk, az után körülbelül száz reményteljes ivadékot várhatunk; míg ha ugyanazon állattal nyájban ugratunk, legfel­jebb 25—30 bárányra számíthatunk. És igy elpazaroljuk ezen legdrágább kincsünk fél, sőt kétharmad értékét : mi valóban megbocsáthatlan hanyagság. De mennyi időt pazarlunk el a nyáj kiegyenlítettségének elérésében, midőn már az első ivadékban, saját hanyagságunk által kétharmadot veszítünk. Ezen tárgy annyival is inkább megérdemli a tenyésztők ko­moly figyelmét, mert a faj consolidálására ez a legrövidebb út. Igen sokan azon hibás nézetben vannak , hogy a beltenyész­tés évről évre alább száll, hacsak külvér által időről-időre fel nem frissíttetik Nézetem szerint a beltenyésztés menete mindig a ke­zeléstől függ. Ha a tenyészkosok jól választása nélkül, nyájban ugratunk, természetes , hogy a tenyésztés lefelé megy. Ha a tenyészkosok jól választása mellett, nyájban ugratunk, a tenyésztés belértékében fentartja magát. Ha pedig a tenyészkosok legszigorúbb megválasztása mel­­­ lett, kézből ugratunk, lehetetlen hogy a tenyésztés ne emelked­­­­jék : mert hiszen hol vette Lichnowszky herczeg 110. számú kos­­sát? vagy ha ő még idegen juhászaiban sajátjainál találna is tö­kéletesebb tenyészállatokat , de mégis csak kell lenni egy juhá­­szatnak, mely a legmagasabban áll, és ez aztán honnan veszi ne­mesebb tenyészkosait? A holdvilágból csak nem hozhatja, de még Spanyolhonból sem , mert hiszen ha a nemes juh egyedül egy helyhez volna kötve, akkor hihetnők , hogy másutt degenerál; igen , de midőn a gyakorlat mutatja, hogy a spanyol juh Német­országban magasabb finomságra emelkedett, mint eredetiségében volt, mégis csak beltenyésztés által kellett felnemesül­nie. Ott hát lehetett, s nálunk nem lehetne? Nem­ mindaddig, m­ígjuhásza­­tunkat nem úgy kezeljük, mint kell és szükség, de ha minden le­hetőséget megteszünk, kell hogy haladjunk ! Mert hiszen látjuk, hogy a juhászat még gyarló kezelés mellett is emelkedett; hát­ha mindent figyelemmel, és az eddigi tapasztalatok nyomán okszerű­en teszünk. Szomorú dolog volna, ha az értelmes szorgalom sem teremné meg gyümölcsét. A consolidált beltenyésztésben tömérdek kincs rejlik : pél­dául mindig a kor kívánalmaihoz alkalmazható, a­nélkül, hogy a gyapjú jelleme koc­káztatva lenne. A beltenyésztésnél csak a sa­ját tenyészkosokat kell azon tulajdon szerint választani, a­mint a kor igénye követeli, és kézből ugratni, s a czél — a gyapjú jelle­me eljátszása nélkül — biztosan el lesz érve. Igaz, hogy a kézbőlugratás egy kissé több gondot és figyel­met igényel, mintha minden száz anyára négy kost a nyáj közibe verünk, és 4—6 hétig éjjel-nappal gond nélkül engedjük tenyész­­anyáinkat zavartatni; de az Istenért! gond és szorgalom nélkül mit adnak a mai időben! ? hiszen nyomott helyzetünkben még a legolcsóbb szerzemény éppen az, a­mit pénz nélkül, egyedül csak szorgalom által szerezhetünk. És ezt is elszalasszuk? Valóban vi­­szás dolog, pénztelen helyzetünkben sok bizonytalan tárgyakat drága pénzen szerezni be, és a­mit ingyen megszerezhetnénk, könnyelműen elhanyagolni. A haszongazdaság ily esetekben kü­lönbözteti magát. Lehet azonban — ha már éppen kell — a kézbőlugratást is könnyíteni, mert kinek körülményei nem engedik, hogy egész rendszeresen járjon el az ugratás körül, legalább osztályozza te­­nyészanyáit, például: 400 anyát négy felé, és ereszsze az első osz­tályra legjobb kosát, a másodikra második kosát, és így tovább Már időnyerés végett az sem szükséges, hogy kereső kossal ke­restessen, hanem korán reggel minden osztályra eresztesse a meg­felelő kost, s engedje kénye szerint ugrani: csakhogy minden osz­tálynál egy ember ügyelvén, a megugrott (fedezett) anyát azon­nal eltávolítsa, hogy több és felesleg ugrás által a kost ne erőtle­­nítse. És igy ugrasson naponkint a legelőrebocsátás idejéig, vagy addig, mig a kosugrást annak erejéhez és életidejéhez képest egy napra elégségesnek látja , és ekkor a tenyészkosokat beszedvén, elkülönítve abrakolja jól. Vagy ha még az anyák osztályozása és naponkinti különvá-43 „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat..“ Előfizethetni helyben a szerkesztő­ségnél , üllői­ uton a ro. gazd. egyesület köztel­kén, vagy Geibel Armin könyvkereskedésében (Kristóf-tér), vidéken minden cs. kir. posta­hivatalnál, a szerkesz­tőséghez utasítandó bérmentes l­evelekben.­­ Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél-két iv. Előfizetési dij : egész évre 10, és évre 5 frt. évnegyedre 2 frt. 30 kr. pp. A hirdetések háromszor halálozott sorának egy­szeri beiktatása 3 pkr. PEST, 185­7. October 22. IX—dik évi folyam második fele. TARTALOM : Igénytelen nézetek a magyarhoni juhászat körül. VIII. — Gyakorlati útmutatás a mezei gazdaság nemesitésére.­­- A bér­rendszer, mint hatalmas előmozdítója anyagi jobblétünknek. — Barmászat XIV. — A gabona megdőléséről s annak megakadályozásáról. — Egy uradalmi főtiszt örömünnepe. — T. szerkesztőség. — Évszaki tudósítások. LXX. LXXI. — KERTÉSZET : Tájékozás III. — TARCZA : Egyesületi működések. — Irodalom. — Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. — Hirdetések

Next