Gazdasági Lapok, 1857 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1857-10-22 / 43. szám
Igénytelen nézetek a magyarhoni juhászat körül. "WM. A juhtenyésztésnek legnagyobb titka — igénytelen nézetem szerint — abban rejlik , hogy aránylag minél kevesebb kossal ugrassunk. Egy finom, gyapjúgazdag, kiegyenlített tenyészkosra, oly tömérdek súlyt helyezünk, és méltán , mert egy tökéletes apakos valóban ritka madár. De nem elég egy ily drága kincset csak megszerezni és birni, hanem mint valódi kincset kell azt felhasználni tudni. Egy kiegyenlített nyáj, azaz : egy nyáj, melynek minden egyes egyénei a lehetőségig hasonlók, s ugyanazon jelleműek, a legdrágább tőke, melyet a juhászat előteremthet, mert csak egy ily tőke jövedelmezteti hálásan kamatjait, vegyük akár a gyapjújövedelmet, akár az ily nyáj tenyészállatainak belértékét. Már egy ily kiegyenlített nyájat elővarázsolni, a juhászat legfőbb feladata. — Kiegyenlített nyájat csak úgy teremthetünk elő, ha aránylag minél kevesebb kossal ugratunk , mert az mégis természetes dolog, hogy ha száz anyát egy kossal ugratunk, annak ivadéka egymáshoz hasonlóbb lesz, mintha száz anyát négy kossal ugratunk. Az is természetes, hogy ezen eljárás kézből ugratást feltételez. — Fájdalom, hogy a kézből ugratás oly nehezen tud nálunk elterjedni , pedig ez az okszerű tenyésztés „sine qua non“ja, anynyival inkább, minél szegényebbek vagyunk igazán tökéletes tenyészkosokban. Vegyük például, hogy ha egy ily tökéletes tenyészkossal kézből ugratunk, az után körülbelül száz reményteljes ivadékot várhatunk; míg ha ugyanazon állattal nyájban ugratunk, legfeljebb 25—30 bárányra számíthatunk. És igy elpazaroljuk ezen legdrágább kincsünk fél, sőt kétharmad értékét : mi valóban megbocsáthatlan hanyagság. De mennyi időt pazarlunk el a nyáj kiegyenlítettségének elérésében, midőn már az első ivadékban, saját hanyagságunk által kétharmadot veszítünk. Ezen tárgy annyival is inkább megérdemli a tenyésztők komoly figyelmét, mert a faj consolidálására ez a legrövidebb út. Igen sokan azon hibás nézetben vannak , hogy a beltenyésztés évről évre alább száll, hacsak külvér által időről-időre fel nem frissíttetik Nézetem szerint a beltenyésztés menete mindig a kezeléstől függ. Ha a tenyészkosok jól választása nélkül, nyájban ugratunk, természetes , hogy a tenyésztés lefelé megy. Ha a tenyészkosok jól választása mellett, nyájban ugratunk, a tenyésztés belértékében fentartja magát. Ha pedig a tenyészkosok legszigorúbb megválasztása mel lett, kézből ugratunk, lehetetlen hogy a tenyésztés ne emelkedjék : mert hiszen hol vette Lichnowszky herczeg 110. számú kossát? vagy ha ő még idegen juhászaiban sajátjainál találna is tökéletesebb tenyészállatokat , de mégis csak kell lenni egy juhászatnak, mely a legmagasabban áll, és ez aztán honnan veszi nemesebb tenyészkosait? A holdvilágból csak nem hozhatja, de még Spanyolhonból sem , mert hiszen ha a nemes juh egyedül egy helyhez volna kötve, akkor hihetnők , hogy másutt degenerál; igen , de midőn a gyakorlat mutatja, hogy a spanyol juh Németországban magasabb finomságra emelkedett, mint eredetiségében volt, mégis csak beltenyésztés által kellett felnemesülnie. Ott hát lehetett, s nálunk nem lehetne? Nem mindaddig, mígjuhászatunkat nem úgy kezeljük, mint kell és szükség, de ha minden lehetőséget megteszünk, kell hogy haladjunk ! Mert hiszen látjuk, hogy a juhászat még gyarló kezelés mellett is emelkedett; hátha mindent figyelemmel, és az eddigi tapasztalatok nyomán okszerűen teszünk. Szomorú dolog volna, ha az értelmes szorgalom sem teremné meg gyümölcsét. A consolidált beltenyésztésben tömérdek kincs rejlik : például mindig a kor kívánalmaihoz alkalmazható, anélkül, hogy a gyapjú jelleme kockáztatva lenne. A beltenyésztésnél csak a saját tenyészkosokat kell azon tulajdon szerint választani, amint a kor igénye követeli, és kézből ugratni, s a czél — a gyapjú jelleme eljátszása nélkül — biztosan el lesz érve. Igaz, hogy a kézbőlugratás egy kissé több gondot és figyelmet igényel, mintha minden száz anyára négy kost a nyáj közibe verünk, és 4—6 hétig éjjel-nappal gond nélkül engedjük tenyészanyáinkat zavartatni; de az Istenért! gond és szorgalom nélkül mit adnak a mai időben! ? hiszen nyomott helyzetünkben még a legolcsóbb szerzemény éppen az, amit pénz nélkül, egyedül csak szorgalom által szerezhetünk. És ezt is elszalasszuk? Valóban viszás dolog, pénztelen helyzetünkben sok bizonytalan tárgyakat drága pénzen szerezni be, és amit ingyen megszerezhetnénk, könnyelműen elhanyagolni. A haszongazdaság ily esetekben különbözteti magát. Lehet azonban — ha már éppen kell — a kézbőlugratást is könnyíteni, mert kinek körülményei nem engedik, hogy egész rendszeresen járjon el az ugratás körül, legalább osztályozza tenyészanyáit, például: 400 anyát négy felé, és ereszsze az első osztályra legjobb kosát, a másodikra második kosát, és így tovább Már időnyerés végett az sem szükséges, hogy kereső kossal kerestessen, hanem korán reggel minden osztályra eresztesse a megfelelő kost, s engedje kénye szerint ugrani: csakhogy minden osztálynál egy ember ügyelvén, a megugrott (fedezett) anyát azonnal eltávolítsa, hogy több és felesleg ugrás által a kost ne erőtlenítse. És igy ugrasson naponkint a legelőrebocsátás idejéig, vagy addig, mig a kosugrást annak erejéhez és életidejéhez képest egy napra elégségesnek látja , és ekkor a tenyészkosokat beszedvén, elkülönítve abrakolja jól. Vagy ha még az anyák osztályozása és naponkinti különvá-43 „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat..“ Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél , üllői uton a ro. gazd. egyesület köztelkén, vagy Geibel Armin könyvkereskedésében (Kristóf-tér), vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentes levelekben. Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél-két iv. Előfizetési dij : egész évre 10, és évre 5 frt. évnegyedre 2 frt. 30 kr. pp. A hirdetések háromszor halálozott sorának egyszeri beiktatása 3 pkr. PEST, 1857. October 22. IX—dik évi folyam második fele. TARTALOM : Igénytelen nézetek a magyarhoni juhászat körül. VIII. — Gyakorlati útmutatás a mezei gazdaság nemesitésére.- A bérrendszer, mint hatalmas előmozdítója anyagi jobblétünknek. — Barmászat XIV. — A gabona megdőléséről s annak megakadályozásáról. — Egy uradalmi főtiszt örömünnepe. — T. szerkesztőség. — Évszaki tudósítások. LXX. LXXI. — KERTÉSZET : Tájékozás III. — TARCZA : Egyesületi működések. — Irodalom. — Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. — Hirdetések