Gazdasági Lapok, 1857 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1857-12-03 / 49. szám
A kisbéres fizetése pedig ez : A kocsis fizetése egyenlő a szekeres béres fizetésével, tehát mindent pénzzé számítva, tesz : 150 ft 26 krt. Az igaerő körüli cselédség fizetésének összes értéke e szerint : Mit elosztva a 780 holdnyi, mivelés alatti térrel , esik egy holdra ezen költségből 3 ft 15 ki. Ha számba vesszük, hogy évenkint 65 vasárnap és ünnep van, s hogy azonkívül legalább is 30—40 olyan nap is fordul elő, mely munkára nem alkalmatos , úgy a cselédségnek valóságos munkanapjait évenkint 260-nál alig tehetjük többre, s ha e számmal elosztjuk a béresek és kocsisok évi fizetésének értékét, kerül ezen gazdaságban . Egy szekeres béres vagy kocsis naponkint . 347/10 pkrba. Egy kisbéres pedig ..... 289/,0 , mely fizetés körülbelül a szokásos napszámmal összevág. A béresek és kocsisokon kívül van még a gazdaságnak egy számadó juhásza három bojtárral, egy sajtos tehenésze két bojtárral, egy csésze, egy vadásza, egy vinczellérje és egy gazdája. A vadász az erdőt, a vinczellér a szőlőt illetvén , a fizetésekre nézve csak a többiről szólok. A számadó juhász s a három bojtárnak fizetése együtt . Ezen fizetésnek készpénzbeli részéből kapnak a bojtárok egyenkint 40 pftot; a termesztmények és egyéb javadalmak alapján pedig, melyek mind a számadó juhásznak szolgáltatnak kezére, nyerik tartásukat. A számadó juhásznak van ezen kívül a státuson felüli évi szaporulat után procentuatiója is, darabonkint 20 pkrjával, miből az évenkint szintén kap 40—50 pftot. A tulajdonos úr tapasztalása szerint, ezen érdekeltetésnek igen jó hatása van. A sajtos-tehenész az ő két bojtárjával, fizetésre nézve a juhászokkal áll egyformán. Csak annyiban kevesebb ezen fizetés, amennyiben a tehenek közül egy bojtárral kevesebb van, mint a juhoknál. Ezeknek fizetése, egészben véve mintegy 475—480 pftra tehető. A csősz fizetése tökéletesen ugyanaz, ami egy szekeres béresé , tehát évenkint mintegy 150 ft 26 kr. A gazda fizetése pedig a következő : Ebből áll ime a gazdaságot illető és terhelő állandó cselédség, s annak fizetése. A gazdálkodási kivitel és vezérlet, magától a lelkes és erélyes birtokostól ered, ki ezen czélokra nem tart mást, mint az utóbb említett gazdát, és tart továbbá segédül a számvezetésben egy tiszti minőségben levő számvevőt, 5—600 pftnyi fizetéssel. A tulajdonos e szerint rendelkezik, vezérel és felügyel; a számvevő jegyzi pontosan minden ágazatnál a kiadást és bevételt, s az egyszerű, edzett gazda végül, pontosan végrehajtja mindazt, mit ura neki végrehajtani rendel. Ezen természetes és egészséges organisatiót az igazgatás és kivitelben, minden oly földbirtokosnak bátran ajánlhatom, ki történetesen 1 — 2000 holdnál többet nem bir. Az összes fizetések pénzbeli értéke tesz e szerint : Miből körülbelül rész készpénzben, a rész pedig terményekben és egyéb javadalmakban szolgáltatik ki. Elosztva ezen kiadást a 780 hold mivelés alatti térrel , esik egy holdra 6 ft 72/fo kr. Az aratást a gazdaság részben végezteti, s fizet rendesen, a búzától 1/13, a rozstól gi2, a tavaszi féléktől pedig l/ved részt. Ezen részen kívül azonban, vagy tartást kell adni az aratóknak, vagy e helyett tartási egyenértéket, mi páronkint áll . A gazdaság ez utóbbi módot szereti inkább, s benne az aratás rendesen eltart 4 hétig. Czélszerűbb is — ahol megy — az aratóknak kiadni a magukét, így legalább mellőzve vannak a koszt iránti örökös panaszok. Ha már most tekintetbe vesszük azt, hogy a jelen gazdaság az aratóknak részben ad mintegy 100 pm. búzát, 56 pm. rozsot, 88 m. árpát, 85 m. zabot, 250 mázsa őszi és 227 mázsa tavaszi szalmát, s tekintetbe továbbá, hogy az aratást körülbelől 35—40 pár arató végezheti , úgy az összes aratási költségek a következőleg fejezik ki magukat : Összesen kr. W 4775 „ 6 „ Készpénz egy évre .... Rozs 15 pos.m. 2 ft 30 krjával . Búza 2 „ 3 „ — „ Árpa 2 „ 2 ,, n . . Főzelék 1 „ 4 „ — „ Fiús 30 font, 10 krjával Só 20 „ 8 ftjával mázsája . Túró 10 „ 6 krjával Vas Gitcze, 36 „ . Ilőzse 80 darab, 8 ftjával száza Egy pár csizma 3 „ . Személyadó ...... Összesen 20 ft — kr. 37 „ 30 „ 6 „ — „ 4 n 0 4 » 0 5 .. „ 1 1 3 6 3 1 36 „ 36;; 24 „ W V) 92 8 szekeres béres, 150 ft 26 krjával 8 kis béres 92 „ 6 „ 4 kocsis 150 „ 26 „ 1203 ft 28 kr. 736 , 48 „ 601 „ 44 „ Összesen 2542 „ „ Készpénz egy évre Búza 15 pos.m. 3 ftjával Rozs 52 „ 2 ft 30 krjával Árpa 10 „ 2 ftjával Főzelék 7 „ 4 „ Hús 300 font 10 krjával Só 1 mázsa . . . . Bor 3 akó, 5 ftjával Tüzelőfa 5 és 8 „ Egy tehéntartás, télen nyáron Három mérő alá való föld, 5 ftjával Lakás . . . . . 180 ft. 45 „ 130 „ 20 ,, 28 „ 50 „ 8 „ 15 „ 40 „ 30 „ 15 „ 30 0 Összesen 591 „ Készpénz egy évre ..... Búza 20 pm, 3 ftjával .... Rozs 20 „ 2 ft 30 krjával Árpa 10 „ 2 ftjával .... Főzelék 2 „ 4 „ Egy mázsa hús ...... Egy mázsa só ..... Két akó bor, 5 ftjával ..... Négy öt fa, 8 „........................................... Egy pár csizma, 4 ftjával .... Két darab tehéntartás télen nyáron, 30 ftjával . Három mérő alá való föld, 5 „ Lakás ........ Összesen 48 ft 60 „ - 50 „ - 20 „ - 8 „ - 16 „ 40 8 „ - 10 „ - 32 ,, 4 „ - 60 „ - 15 „ - 30 „ - 361 „ 40 a) Az igaerő körüli cselédségnél.......................... b) A juhászat „ „ .......................... c) A tehenészet . . .......................... d) A csősznél.......................................................... e) A gazdánál.......................................................... f) A számvevőnél . ............................................... 2542 ft - kr. 641 . 480 „ - 150 „ 26 361 „ 40 600 „ -» W 3/g pm. búzából, ez 3 ftjával . • • • ■ 1 ft 7 kr. 2 „ rozsból, 2 ft 30 krjával, 5 0 » 1 8 0 főzelékből, 4 ftjával . . • • — « 30 „ 3 meszely vajból, 18 krjával . • • • • — 0 54 „ 3 font sóból, 4 8 „ • • • • — « 144 „ 3 „ húsból, 10 „. ... — 0 30 „ 6 „ túróból, 6 „ • • • • -- 0 36 „ 10 kéve rozséból, 48 „• - 0 48 „ összesen 9 „ 394 „ 648