Gazdasági Lapok, 1857 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1857-09-17 / 38. szám
Megjelenik hetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél-két év. Előfizetési díj: egész évre 10, és évre 5 frt. évnegyedre 2frt. 80 kr. pp. . A hirdetések háromszor halálozott sorának egyszeri beiktatása 3 pkr.GAZDASÁGI JÁTOK „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.* * Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél, üllői után a m. gazt. egyesület köztelkén, vagy Geibel Ármin könyvkereskedésében (Kristóf-tér); vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentes levelekben. PEST, 1857. September 17. IX-dik évi folyam második fele. LT"...... — ..... " T-r—" TARTALOM: Igénytelen nézetek a magyarhoni juhászat körül. V. — Gazdasági tájkép Bereghmegyéből. — A maggar táplálkozó madarak kártékonyságáról. (Vége.) — Az állattenyésztésben a szülök befolyása az ivadékra. (Folytatás.) — Évszaki tudósítások. LXIV. — KERTÉSZET : Nézetek a gyümölcsészetnek hazánkbani meghonositása körül. (Folytatás.) — Gyümülcsészet. A mogyorófáról. (Folyt.) — TÁRCZA : Kormányi intézkedések. Az 1852-diki erdőtörvény. (Folyt.) — Irodalom. — Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. — Hirdetések. Igénytelen nézetek a magyarhoni juhászat körül. w. A juhok átöröklő tulajdonai közt legnevezetesebb a gyapjúfinomság. A finomság azon kincse a gyapjúnak, mely annak belbecsét, belértékét meghatározza. Minden terménynek, minden kereskedelmi czikknek van durvább és finomabb neme: a fehérmegyei búzát a pesti piaczon drágábban fizetik mint a bácskait, mert aczélosabb, mert nemesebb. A dohánynak, a bornak ki ne ismerné nemesnél nemesb fajait. Az állatoknál a sertéseknek, szarvasmarháknak és lovaknak jelesebb fajait szinte ismerjük. A juhok nemessége gyapjúk finomsága által határoztatik. Minthogy a termények belértékét többnyire a finomság határozza, és a belérték a termény árát szabályozza, igen természetes , hogy a finomság mindazon terményeknél, melyeknek árát emeli, haszongazdasági szempontból is, a legfőbb tényező. De mondhatni legnagyobb szerepet játszik a finomság, különösen a gyapjúnál, melynek értékét csaknem egyedül ez határozza, mégpedig oly feltűnő arányban, hogy egyik mázsa gyapjú értéke 50 forint, míg egy másik ára 250 forint, sőt ezen felül. A finomság ezen hatalmát a gyakorlati világ rég fölismerte, és igyekezett azt minden terményeinél a legmagasabb, azaz a legértékesebb fokra emelni; természetes tehát , hogy a gyapjúnál is a legfőbb finomság volt czélul kitűzve. Midőn a juhtenyésztés a gyapjúfinomítást tűzte ki czélul, ne higyjük hogy egyedül csak a szépre törekvés ingere vezérelte, hanem vezérelte a haszon utáni vágy, mert látta, hogy a finomabb gyapjúnak magasabb ára van, mint a nemtelen durvának A gyapjúfinomítás tehát czéljaiban tökéletesen helyeslendő, mert haszonra számított, hanem nem menthető a kivitelben, a mennyiben hibázott, midőn a finomságnak minden más tulajdont alárendelt; és pedig nézetem szerint nemcsak azért hibázott, mert ez egyoldalú finomítás által a mennyiséget játszotta el , hanem főként azért, mert a finomságot decreditálta,amennyiben igen sokakat azon szerencsétlen nézetre vezetett, mintha a gyapjúfinomsággal nem lehetne a mennyiséget egybekötni, és ezen szerencsétlen nézet szomorú szüleménye a jelenlegi minden áron gyapjúmennyiségre törekvő irány! Elmondottam igénytelen nézeteimet az egyoldalú finomításból keletkezett szomorú következmények felett; el fogom mondani a minden áron gyapjúmennyiségre törekvésből felledező, nem kevésbé kétes jövendő felett is , mert a legközelebb lefolyt gazdasági kiállítás azon tapasztalatot nyújtotta, hogy juhtenyésztőink ellentétesebb pártra oszottak, mint kívánatos volna, egy részről a legfőbb finomságot bálványozván még gyarlóságaiban is, mig a nagyobb tömeg ennek ellentétül mintegy daczolva, a minden áron gyapjúmennyiségre törekvésben keresi üdvét. Azonban a legfőbb finomság melletti küzdelem jelenleg csak látszólagos, és inkább szavakban mint gyakorlatban él, mert hiszen minden lépten észlelhető a finomsághoz arányított nyirési súlyra törekvés, és e téren alig van többé mitől félnünk, mert itt napról napra tisztulnak fogalmaink. Valóságos kezesség e tekintetben Czilbhert úr többször idézett jeles értekezése, hanem annyival szomorúbb a minden áron gyapjúmennyiségre törekvő irány, mennyivel több látszólagos csalékony okok harczolnak mellette, melyek igen könnyen csábatva tántoríthatnak bennünket , annyival inkább , mert a kor követelményei is sarkalnak bennünket. De ép e kétes pillanatokban, és a ránk nehezült idő vaskarja alatt — midőn a menekvés ösztöne szalmaszálhoz kapkod — kell megmutatni férfiasságunkat és gazdasági értelmiségünket, hogy sem erőnk meg nem törik, sem a csábóknak rabjai nem leszünk, hanem az igaz irányt kiválasztva, határozott akarattal küzdünk a czélra. A minden áron gyapjúmennyiségre törekvést én semmivel sem tartom különb tulságnak az egyoldalú finomításnál, mert ha ez eljátszotta a mennyiséget, amaz meg el fogja játszani a minőséget, és a végeredmény itt is kevéssel lesz kamatozóbb mint ott. A juhászatnak nagyobb átka nincs,mint a helytelen keresztezés , mert ez a gyapjú minden jellegét tökéletesen elrontja; a legjelesebb tenyészállatoktól korcsivadékot származtat, és az egész juhászától annyira összezavarja, hogy az ember nem képes magát többé kiismerni , szóval a kiegyenlítettségnek legnagyobb ellensége a helytelen keresztezés. Pedig fájdalom a jelenleg uralkodó, mindenáron gyapjúmennyiségre törekvő irány legfőbb eszköze, a keresztezés, mert hiszen mit tesznek juhászaink ? A gyapjúszegénységet átalában a finomságságnak tulajdonítván, hogy a gyapjúszegénységtől megmeneküljenek, a durva gyapjúban keresnek orvoslatot, a legfinomabb de kevés gyapjút adó merinókat, gyapjúgazdag, de egyszersmind durva kosokkal keresztezik , és ezáltal hiszik a bajt orvosolhatni, ha egyik tulságból a másikba lépnek; pedig azért, hogy apáink a minőséget a mennyiség rovására magosították, korántsem vagyunk jogosítva a mennyiséget a minőség rovására emelni felé, sőt ellenkezőleg. Ezen igen is sok fáradsággal szerzett finomságot híven meg kell őrizni, mint igen is drága kincset, melyet elődeink annyi áldozattal szereztek meg, hanem igen is a mennyiséget magasítani kell, még pedig magasítani egész a finomságnak megfelelő arányra ; de magasítani csak úgy, hogy a gyapjú jellemét ne kockáztassuk , mert azon nemes tulajdont eljátszani, amit hosszú évek során véres verejtékkel szereztünk meg. rosz számítás volna, magasítani kell, a juhtenyésztés szabályszerű elvei által meghatároz