Gazdasági Lapok, 1857 (9. évfolyam, 1-53. szám)
1857-11-12 / 46. szám
* Megjelenik faetenkint egyszer minden csütörtökön, másfél—két év. Előfizetési dij : egész évre 10, fél évre 5 frt. évnegyedre 2 frt. 30 kr. pp. A hirdetések háromszor halálozott sorának egyszeri beiktatása 3 pkr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél , üllői után a m. gazd. egyesület köztelkén, vagy Geibel Ármin könyvkereskedésében (Kristóf-tér); vidéken minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentes levelekben. PEST, 1857. November 12. IX-dik évi folyam második fele. ..Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ TARTALOM: A magyarorsz. átalános biztosító intézet legszebb hivatása. — Londoni közlemények. XII. — A kettős könyvvitel a mezei gazdaságban. III. — Barmászat. XV. — A Balatonmellék bortermelése és szüreti kezelése. — Egy kis észrevétel az őszi és tavaszi szőlőmetszésre nézve. — ,,Ceres“, porosz hiteltársulat. (Folytatás.) — KERTÉSZET : A mandulafároi. (Folyt.) — TÁRCZA : Az úrbéri szabályozás ügyében. — Gazdasági és kereskedelmi tudósítások. — Hirdetések. A magyarorsz. átalános biztositó intézet legszebb hivatása. A magyarorsz. átalános biztosító intézet nemsokára életbe lépendvén, nem mondhatja akkor többé senki—ha marhái eldöglöttek, ha vetéseiben zivatar, jég, árvíz, vagy fagy által kár történt, ha épületei vagy termékei leégtek — hogy saját szerencsétlenségének — hanyagságból — nem önmaga volt oka. A biztosító intézet tehát úgy, mint annak életbelépését reményleni lehet, sok becsületes és szorgalmas családot megment minden nagyobb csapásoktól. De e hivatás, e jótékonyság tulajdonképen visszafizettetik a haza polgárai által, mert hiszen a visszafizetés létalapja s gyarapodási forrása az intézetnek, miszerint kevés alapon is végre valóban országossá növekedhetik (hacsak részvényesei vissza nem lépnének, vagy igénybe nem vennék ama haszont, melyet ily balesetek teréről vonni igen kétértelmű jótékonyság.) Magas a hivatása a biztosító intézetnek: országszerte hitelt vívni fel a magyar földbirtokosok számára. Ezen állítás talán különös, de mégis igen természetes. Aránylagos a kamatláb a veszélyzés nagyságával; és pedig egy neme a veszélyzésnek: a névszerinti érték (milyen a földbirtoké legtöbb esetben),midőn t. i. a kölcsöntőke, sőt néha még kamatra sem fizethető vissza pontosan, eladhatási hiány, vagy az átalános csapások kártételei miatt. 10—15 — 20 pcentet nyerhet a pénzüzér, ha kellő világ-és emberismerettel kezeli pénzét, oly biztosan, mint csak emberi biztosság lehet; mert hiszen tulajdonát száz meg ezer törvényczikk őrzi;mig viszont a földbirtokos csupán 3 — 4 —5 pcent jövedelmet mondhat biztosnak, de ezt is csak akkor, ha terményeit biztositá, minden csapás ellen ; igaz ő is nyerhet 15—20 pcent jövedelmet néha, bár a hús és kenyér olcsóságáról gondoskodni szokott a közigazgatás. Semmivel sem tartja biztosbnak földbirtokra kölcsönözni pénzeit az üzér, kivált ha annak terményei biztosítva nincsenek, mint saját kezeiben; sőt biztosbnak tartja itt, mert itt mindig látja, érzi, bármi portékát, terményt vett rajta, és nem csekély bizalommal kell lennie a földbirtokoshoz, kinek kezére 10—15 p centtel reá is bízza tőkéjét, kivált ha terményei biztosítva nincsenek, mert nem csupán arra kell számítania, hogy a tőkét */2 vagy egész éves felmondás mellett is csak évek után láthatja, ha perelni nem akar, vagy még később, ha perelnie kell, s így nem egyszer 20—30 pcent bizonyos nyereményű vállalatot el kell eresztenie; de még abban sem bizonyos, hogy kamatait rendesen megkapja, vagy megkaphassa. Ezért földbirtokosaink hitele nem igen szokott tovább terjedni tiszta jövedelmük erejénél, s midőn már a tiszta jövedelemnek 10 —15 pcentet kellett tennie,hogy a kölcsönt visszafizethesse, akkor már a kölcsönző is 10 — 15 pcent kamatot követel, mert hiszen ez mind csak feltételes, csak kivételes eset, s rendesen be nem is ütvén, az 5 — 6 p centen felüli kamat tőkésitzetni szokott. Mennyi kérelem és mily áldozatok útján halaszthatja egész tartozását (s tehát kamatait is) résztermés vagy árhiány esetében csak egy évvel is odább a földbirtokos! sokkal inkább bántó tény, mintsem itt esetekkel példázgassuk. Nincs biztosabb birtok, mint a földbirtok, ezért legmagasb ennek tőkeértéke a kamathoz, jövedelméhez képest. Nincs hasznosabb üzlet, mint a pénzüzlet, ezért legmagasb a tiszta pénz kamatja annak tőkéjéhez. Csupán kivételes esetekben vehet tehát fel czélszerűen kölcsönpénzt a földbirtokos, úgy t. i., hogy ha a kamatláb kicsiny,a hitelező,ha pedig a kamatláb nagy,a kölcsönadó ne csalatkozzék. Minden esetben le kell mondania nyereményest, bár veszélyes a üzletekről a tőzsérnek. Ámde oly esetekben is, midőn a kölcsönvétel és adás mindkét félre nézve hasznos, e hasznot, e számítást egy tűz, egy jég, egy fagy, egy ár, egy dögvész semmivé teheti. Csupán akkor és annyira van tehát biztosítva a kölcsönző kamatainak rendes élvezetében, amennyire és a midőn a birtokos vetései, épületei, marhái biztosítják. Jól láthatjuk, mily bukásokat okozhat nem az értékhiány, hanem a fizetésképtelenség, mely által zár és zárgondnokság alá vettetvén a valódi érték, többnyire igen alá olvad, s minden áron pénzzé tétetik. Mennyire múlhatlan kellék tehát a hitelhez nem a névszerinti érték, hanem a valóságos készpénzzeli fizetésképesség, azt kivált kereskedőink igen érzik s tudják, és im azért nem hajlandók kölcsönözgetni földbirtokra legtöbb esetben. Bizonytalannak szoktuk a földbirtok jövedelmét tekinteni, részint a kezelő erélyes és szorgalmas eljárásábani kétkedés, részint az idő viszontagságaira számítás következtében annyira, hogy bárki is kísértse meg megbecsültetni szép vetéseit őszszel, igen kevés fog egy évre annyi kölcsönt kapni, mennyit terményeiből méltó remény szerint várhat, és még kevésb fog annyi tőkét kapni, mennyinek kamatait ebből kétszeresen is fedezhetné, tehát birtoka 5o/ioo értékéig. Kísértse meg viszont egy kereskedő igénybe venni minden hitelét, nem kap-e könnyen 5o/ioo-nyi készpénzt ingó értékeire?! De igen is, láthatjuk, hogy gyakran 100/Ioo sőt 200/ioo hitele is van. Eme hitelbeli egyenetlenséget kell kiegyenlítnie a biztosítás rendszerének. Oly biztossá kell ennek tennie a mezőn létező vetéseket, mint a boltban készen levő gyártmányokat, melyeknek pedig ’/s — % értékét is néha nem éppen a zivatar, hanem egy szeszély, egy újabb találmány szintén semmire teheti. Midőn a biztosság egyenlő leend, egyenlőnek kell lennie a hitelnek is . . . de természetesen csak a jövedelem értékéig. Mikor terjedhet a földbirtok hitele nem 10°/100 vagy több, hanem csak 70,top—8o/too-re ?. . Akkor, midőn a földhitelbankok rögtön fizethetnek egy-egy fizetésképtelenségbe jutott egyéniség birtokáért. 46