Gazdasági Lapok, 1858 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1858-06-03 / 22. szám

eddig itt kitudakoltam, hallottam, tapasztaltam, azt kell kö­vetkeztetnem , hogy azok nem eshetnek távol a valótól, a­kik a dolgot így nézik. Legelső rendű átérett tiszta ó boraink azok, a­melyek a Johannisberger-, Steinberger- és Hohenhaimerrel, a legjobb Médock-al, Hermitage-al és Roussillonnal a versenyt kiáll­ják — föltéve, hogy tisztán s hibátlanul legyenek kezelve — úgy mint emezek , a maguk eredeti szűz tisztaságukban el­­szállíttathatnak akárhová az egész világba, és vevőt fognak találni mindenütt, tehát Angolországban is; és itt, mivel a gazdag emberek fészke itt van, magasabb árakat hozhatnak, mint máshol. De mivel az efféle Superlativ jelességű termény még Magyarhonban is­­ hol annak mennyisége, ha az emberi szorgalom az anyatermészet bőkezűségével lépést tartana, meghaladhatná Német- és Francziaországokét összevéve — csak kevés különösen megáldott helyiségekre van korlátolva: az, a legjobb esetben is, csak kis mértékben elégíthetné ki a nemzetgazdasági szempont követeléseit, és ezen utóbbi mi­­nálunk utoljára is ezen kérdésre redukálható . Boraink nagy tömegének elég tág és eléggé jutalmas vásárt nyitnak-e a belfogy­asztás és a szomszéd tartományok piaczai ? És ha ezen kérdésre, tényeket és kilátásokat egyaránt tekintetbe véve, nem­mel kell felelni, és be kell vallani, hogy a magyar borok — mindig is mássá véve — természeti jó­ságukhoz arányos, és előállításukat a mostani terhek mellett elegendőkép jutalmazó árakat csak úgy nyerhetnek, ha út­­jukat Angliába, és nemcsak ide, hanem Austráliákba és az Indákba, déli és észak Amerikába, szóval a világkereske­désbe megtalálják, ha ez a czél , úgy — mivel a­ki a czélt akarja, annak az eszközöket is kell akarnia — ha erre a hi­bátlan, gondos, tiszta kezelésen kívül, a spanyol vagy por­­tugalli szüretelési és pinczekezelési mód csakugyan nemcsak főeszköz, hanem, a­mint competens részről állíttatik, condi­tio sine qua non — nincs okunk ettől is vonakodni. Tanár­ky Gyula: különféle próbavetemények 1857-ben Bánréven. (Báró Vay Alajostól.) III. Az olajveteményeknek, mint a melyeket a jelenle­gi nyomasztó kereskedési viszonyok közt is csak el lehet ad­ni, nagy barátja vagyok, tehát legelőször is azokról szólok. 1) Sesamum orientale magot hozattam, sorba elvet­tettem, megkapáltattam és töltögetettem; a tökéletes élet­­erejű plántákon nagyon későn és kevés mag fejlődött, mi arról győzött meg, hogy nem érdemes termeszteni. 2) Guizotta-magot is szereztem, úgy miveltettem mint a sesamot; ez ugyan több magot termett, de nagyon későn érett meg; magvának kitisztítása temérdek fáradságba ke­rült, nem fizet kellőleg, mindamellett hogy a földből temér­dek táperőt kihúz, s így szinte nem érdemli a termesztést. 3) Olajretek-magot két helyről szereztem, sorba vetve kapáltattam és töltögettettem : mind a kettő igen nagy ter­mést ígért, mert hüvelyei nagyon fel vannak puffadva, vagyis jobban mondva nagyon húsosak, úgy hogy az ember azt hi­szi, miszerint tele vannak maggal, és 10 — 12 köblöt is te­remhet egy hold; azonban valósággal csak 5 — 6 mag van egy sokat ígérő hüvelyben. 300 □ ölön csak 3 pos. mérő lett; nem nagyon sok, de még­se megvetendő. Csak az a baj ezen veteménynél, hogy magvának kitisztítása sokba kerül, s a gyárosok nem ismerik és nem szeretik venni. Ugarveteménynek nem való, mert bár tisztán hagyja a földet maga után, még sem ajánlhatom, mert későn érik. 4) Amerikai zártfejű mákot sorba vettettem, kapáltat­tam, töltögettettem. Maga a palánta és fejei olyanok voltak, hogy jobbat kívánni nem lehetett, de mivel a nyár túlságos meleg volt, nem fizetett annyira, mint reménylem­ lehetett , mert fejei nem voltak illőleg megtelve Tapasztalásom után mondhatom, hogy a jó máknak fejei rendesen félig szoktak maggal lenni, a múlt évi azonban csak negyedrésznyire volt telve, és így 300 □ öl, csak valamivel adott többet 3 véká­nál.­­ No de más veteményt­k se adtak a múlt évben nagy termést, tehát a máktól se lehet azt követelni, és kitisztítása után tüstént eladhattam vékáját 4 pfton , adott tehát egy vékás föld mintegy 13 pftot, melyből 3 ftot munkáltatására számítva, 300 □ ölre tiszta jövedelemnek 10 pft marad, ennyi pedig rész évi termésnek mindig elég. Azért ezen fajt nagyban termesztendőm, mert magva rendkívüli nagy. Ezen kívül volt közönséges fajta zártfejű mák 10 holdon sorba vetve, kapálva, töltögetve, de termése silány volt. 5) Lent vetettem három fajtát, egyik volt az amerikai fehér-len, másik a franczia király-len, ezek Párisban jutal­mat nyertek, a harmadik rigai len. Természetes, hogy ezeket — magnyer­és végett— sor­ba vettettem, kapáltattam, töltögettettem. A két első fajta inkább szálára nő, és oly vidékre való, hol a nép a lentermesztéssel foglalkozik szála végett; ne­gyedfél láb magasra is felnőtt néhány szál, s bár sorba vol­tak vetve, mégis ritkán lehetett oly szálakat találni, melyek­nek ágai lettek volna; fő kelléke pedig a szálai végett ter­mesztett lennek az, hogy vastagra ne nőljön és ágakat ne hajtson, bár­milyen kövér földbe van is vetve. A rigai ellenben inkább magtermelésre való, mert na­gyon megbokrosodott, ágas-bogasodott és háromszor annyi magot termett, mint a két előbbi fajta. Választhat tehát e fajtákból mindenki, helyi viszonyai­hoz alkalmazva; én, részemről megtartom mind a három fajt, távol vetve egymástól, hogy el ne korcsosodjanak; a két elsőt kicsiben termesztem addig, mig a népet a lentermesz­téshez szoktatom, az utóbbit pedig nagyban, magva végett, mert a múlt évben sok kereskedő kérdezősködött nálam len­mag után, és ismerek néhány földbirtokost, kik szép össze­get vettek be lenmagért. fi) Franczia fekete mustárt vettettem 20 holdba, szór­va : növése igen szépen sikerült, és árából nagy összeg pénzt reménylhettem; de midőn magva fejlődött, a k­ó oly annyira megütötte, hogy az egész térségen csak egy köböl­­nyi mag lett. Ezen termesztmény, mint ugarvetemény, nagyon czél­­szerű, mert nagyon rövid ideig van a földben, 8 hét alatt megérik, de kezelése még bajosabb mint a repetéé, mert még jobban hull, azért nagyban termesztésre nem ajánlható. 7) Fehér mustár. Ez azon vetemény, mely a szó teljes értelmében megérdemli a dicséretet. Éppen ellenkező ter­mészete van a franczia mustáréval, és éppen azért nagyobb 22.

Next