Gazdasági Lapok, 1859 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1859-05-26 / 21. szám
Pest, 1859. Május 26. si XI. évi folyam első fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖEYF. . A/WWW A/V Megjelen minden csütörtökön két ív, a mellékleteken kívül. Előfizetési dij : Egész évre 10 ft p. (10 ft 50 kr ujp.) Fél évre 5 ft p. (5 ft 25 kr ujp.) Negyed évre 2 ft 30 kr p. (2 ft 62 kr ujp.) Hirdetés dija: kétszer hasábozott sor 6 pkr (10 ujkr.) A hivatalos bélyegdij, minden egyszeri hirdetés után 18 pkr (30 ujkr), külön fizetendő. Nézetek a magyarországi bérrendszer ügyében. Azon fontosságnál fogva, melylyel az okszerű haszonbérlés hazánk gazdasági jövendőjére nézve bir, indíttatva éreztük magunkat 1857/58-ban gazdaközönségünkkel „Anglia haszonbérlési állapotait 11 egész terjedelmében George Wingrove Cook munkája nyomán megismertetni. Gyarapítani akartuk ezáltal hazánk fiainak a haszonbérlés tárgyában eszmekörét, s úgy hisszük hivatott kezekben a nevezett könyv előbb utóbb lényeges szolgálatokat fog tenni ez ügynek. De élénk figyelemmel óhajtunk kisérni minden idevágó nyilatkozatot is, s e figyelmet elégítjük ki, midőn a fentebbi czím alatt a bérrendszer ügyének lapjainkat készségében megnyitjuk, s egyelőre a hozzánk beküldött következő czikket, később a Falusi Gazda 14.15. számaiban megjelent rokontárgyú eszmecserét közöljük. I. Amennyire tudom, Magyarhonban a procentuacio eszméjének megpendítése abból eredt, hogy számos földesúr nem volt jószágai tiszta jövedelmével megelégedve, s a kormányzó vagy kezelő gazdatisztek procentuatio szerinti jutalmakkal gondolák azon „dulce médiumot“ létrehozni, mely a gazdaság kibérlése és saját kezelése közt fekhetnék, s a dolog természete szerint nemcsak mindegyik félre nézve méltányos és kívánatos, hanem édes hazánk gazdasági felvirágzására nézve is üdvös lenne. Eddigelé azonban még nem birt ezen üdvös eszme kellőleg kiterjedni, s a hol megeredt s foganatba vétetett is, vagy az egyik vagy a másik fél felhagyatni kívánta. Mi haszna is lehetett volna ott a procentuationak, hol a földesur akár értett hozzá alaposan, akár nem, meg nem szűnt a kormányzással, vagy a hol nem szerelte fel gazdaságát kellőleg. Ily s ezeket megközelítő körülmények közt a gazdatiszt nem volt megelégedve s nem is lehetett, mert jövedelme a várakozáson alul maradt. De ellenkezőleg számos esetekben a földesúr hagyott fel szívesen a procentuatioval, s leginkább ott, hol oly önző kezekre vala a kezelés bízva, melyek a jelent a jövő rovására éppen úgy kizsákmányolták, mint azt teszik a 3—6 éves mérnökök. Szerény nézetem szerint a következő tervben, vagy annak javított formájában fekhetnék egy életrevalóbb „dulce medium.“ Csekély belátásom szerint előbb utóbb lobbra kell hazánkban a farmer forma mérnökosztálynak kapni, azért, mert a kisebb nemes urakban s gazdatiszti osztályban megvan az ahhoz való dicső anyag; s hogy még nem létezik e hasznos osztály, annak fő oka abban fekszik, hogy hosszabb időre nem szokott gazdaság kibéreltetni, s hogy a szerződések nem tartalmazzák azon pontokat, melyek mindegyik félre nézve kielégítők s megnyugtatók. Sok e szakba vágó olvasás, s bő tanulmányozás után a kivitelben, az eddigi eredmények combinátiója nyomán bennem a következő eszme szülemlett, s minthogy azt két év óta sok helyütt s beavatott gazdáknak fejtegetvén, legtöbbnyire annak helyeslése által örvendeztettem meg: parányi irói tehetségem daczára el nem mulaszthatom azon reményben közrebocsátani, hogy ezzel respectis respectandis vagy mutatis mutandis édes hazámnak és szeretett honfiaimnak tán némely hasznot hajthatok. Hogyha nekem, például Fehérmegyében valahol oly tájékon volna 4—5000 holdas birtokom, mely Fehérvár, Dunaföldvár s Pest közt fekszik, s nem volnék szenvedélyes vagy szerencsés kormányzó, nem értenék a gazdasághoz alaposan, vagy nem volnék képes birtokomat a mostani körülményekhez képest kellőleg fölszerelni, felosztanám jószágomat a föld természete, fekvése s vegyülete szerint, 200—600 holdas bérletekre. Ezen felosztás szerint a nagyobb mérnökségekhez alkalmasint jutna épület, a kisebbekhez nem, s e körülmény az utóbbiakra nézve egyezkedés tárgya maradna olyformán, hogy vagy én építtetnék azokra, vagy azok a kik kibérlék, mely utóbbi esetben a helyi épületek alakja is a szerződés tárgyává válnék. Mindegyik bérnökkel egyezkedném, de csak az első évi bérsommára, jóllehet 12 —15 évre adnám neki földem mert azt kötném ki magamnak, hogy mindenkor a sok fehérvári, dunaföldvári s pesti hetivásárok középár ezután a bérsommát meghatározni. „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.11 35^/WVVAAAA/WVt/WWW „ , , Előfizethetni: helyben a szerkesztőségnél, ül- ci lör-úton, a Magyar Gazdasági Egyesület Közter- i kén, vagy a könyvkereskedésekben, g | Vidéken minden csász. kir. postahivatalnál, a § szerkesztőséghez utasítandó és bérmentesen kül- ^ dendő levelekben. ^O^Vw\m/wwww\awwwW^^(2X^wvvwww'A/wvwvw 'AAAAAAA/VWWVWWWWvO^^Q^fVvWVWvWWWWWWWW^