Gazdasági Lapok, 1859 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1859-05-26 / 21. szám

Pest, 1859. Május 26. si XI. évi folyam első fele. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖEYF. . A/WWW­ A/V Megjelen minden csütörtökön két ív, a mellékle­teken kívül. Előfizetési dij : Egész évre 10 ft p. (10 ft 50 kr ujp.) Fél évre 5 ft p. (5 ft 25 kr ujp.) Negyed évre 2 ft 30 kr p. (2 ft 62 kr ujp.) Hirdetés dija: kétszer hasábozott sor 6 pkr (10 ujkr.) A hivatalos bélyegdij, minden egyszeri hirdetés után 18 pkr (30 ujkr), külön fizetendő. Nézetek a magyarországi bérrendszer ügyében. Azon fontosságnál fogva, melylyel az okszerű haszon­bérlés hazánk gazdasági jövendőjére nézve bir, indíttatva érez­tük magunkat 1­857/58-ban gazdaközönségünkkel „Anglia ha­szonbérl­ési állapotait 11 egész terjedelmében George Wingrove Cook munkája nyomán megismertetni. Gyarapítani akartuk ezáltal hazánk fiainak a haszonbérlés tárgyában eszmekörét, s úgy hisszük hivatott kezekben a nevezett könyv előbb utóbb lényeges szolgálatokat fog tenni ez ügynek. De élénk figyelem­mel óhajtunk kisérni minden idevágó nyilatkozatot is, s e figyelmet elégítjük ki, midőn a fentebbi czím alatt a bérrend­szer ügyének lapjainkat készségében megnyitjuk, s egyelőre a ho­zzánk beküldött következő czikket, később a Falusi Gazda 14.15. számaiban megjelent rokontárgyú eszmecserét közöljük. I. A­mennyire tudom, Magyarhonban a procentuacio eszméjének megpendítése abból eredt, hogy számos földesúr nem volt jószágai tiszta jövedelmével megelégedve, s a kor­mányzó vagy kezelő gazdatisztek procentuatio szerinti jutal­makkal gondolák azon „dulce médiumot“ létrehozni, mely a gazdaság kibérlése és saját kezelése közt fekhetnék, s a dolog természete szerint nemcsak mindegyik félre nézve mél­tányos és kívánatos, hanem édes hazánk gazdasági felvirág­zására nézve is üdvös lenne. Edd­igelé azonban még nem birt ezen üdvös eszme kel­lőleg kiterjedni, s a hol megeredt s foganatba vétetett is, vagy az egyik vagy a másik fél felhagyatni kívánta. Mi haszna is lehetett volna ott a procentuationak, hol a földesur akár értett hozzá alaposan, akár nem, meg nem szűnt a kormányzással, vagy a hol nem szerelte fel gazdasá­gát kellőleg. Ily s ezeket megközelítő körülmények közt a gazdatiszt nem volt megelégedve s nem is lehetett, mert jövedelme a várakozáson alul maradt. De ellenkezőleg számos esetekben a földesúr hagyott fel szívesen a procentuatioval, s leginkább ott, hol oly önző kezekre vala a kezelés bízva, melyek a jelent a jövő rovására éppen úgy kizsákmányolták, mint azt teszik a 3—6 éves mérnökök. Szerény nézetem szerint a következő tervben, vagy an­nak javított formájában fekhetnék egy életrevalóbb „dulce medium.“ Csekély belátásom szerint előbb utóbb lobbra kell ha­zánkban a farmer forma mérnökosztálynak kapni, azért, mert a kisebb nemes urakban s gazdatiszti osztályban megvan az ahhoz való dicső anyag; s hogy még nem létezik e hasz­nos osztály, annak fő oka abban fekszik, hogy hosszabb időre nem szokott gazdaság kibéreltetni, s hogy a szerződések nem tartalmazzák azon pontokat, melyek mindegyik félre nézve kielégítők s megnyugtatók. Sok e szakba vágó olvasás, s bő tanulmányozás után a kivitelben, az eddigi eredmények combinátiója nyomán ben­nem a következő eszme szülemlett, s minthogy azt két év óta sok helyütt s beavatott gazdáknak fejtegetvén, legtöbb­­nyire annak helyeslése által örvendeztettem meg: parányi irói tehetségem daczára el nem mulaszthatom azon remény­ben közrebocsátani, hogy ezzel respectis respectandis vagy mutatis mutandis édes hazámnak és szeretett honfiaimnak tán némely hasznot hajthatok. Hogyha nekem, például Fehérmegyében valahol oly tájékon volna 4—5000 holdas birtokom, mely Fehérvár, Dunaföldvár s Pest közt fekszik, s nem volnék szenvedélyes vagy szerencsés kormányzó, nem értenék a gazdasághoz alaposan, vagy nem volnék képes birtokomat a mostani körülményekhez képest kellőleg fölszerelni, felosztanám jó­szágomat a föld természete, fekvése s vegyülete szerint, 200—600 holdas bérletekre. Ezen felosztás szerint a nagyobb mérnökségekhez alkal­masint jutna épület, a kisebbekhez nem, s e körülmény az utóbbiakra nézve egyezkedés tárgya maradna olyformán, hogy vagy én építtetnék azokra, vagy azok a kik kibérlék, mely utóbbi esetben a hely­i épületek alakja is a szerződés tárgyává válnék. Mindegyik bérnökkel egyezkedném, de csak az első évi bérsommára, jóllehet 12 —15 évre adnám neki földem mert azt kötném ki magamnak, hogy mindenkor a sok­ fehérvári, dunaföldvári s pesti hetivásárok középár ezután a bérsommát meghatározni. „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.11 35^/WVVAAAA/WVt/WWW „ , , Előfizethetni: helyben a szerkesztőségnél, ül- ci lör-úton, a Magyar Gazdasági Egyesület Közter- i kén, vagy a könyvkereskedésekben, g | Vidéken minden csász. kir. postahivatalnál, a § szerkesztőséghez utasítandó és bérmentesen kül- ^ dendő levelekben. ^O^Vw\m/wwww\awwwW^^(2X^wvvwww'A/wvwvw 'AAAAAAA/VWWVWWWWvO^^Q^fVvWVWvWWWWWWWW^

Next