Gazdasági Lapok, 1859 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1859-08-04 / 31. szám
486 tató eszközök megválasztásában térnek el véleményeink egymástól. Az általam kitűzött czél : Vidats István gépgyárát eddigi terjedelmében és virágzásában fentartani, vagyis oly üzleti tőkét teremteni, hogy a gépgyárat eddigi terjedelmében és virágzásában fentartani lehessen. Visontai úr azt hiszi, hogy ezen czélt legkönnyebben részvényes kölcsön útján lehetne elérni. Én magam is ebben a véleményben voltam, s tettem is lépéseket ez irányban, mielőtt azon eszméhez folyamodtam, hogy a gépgyárat egy részvényes társaságnak tulajdonul átadni indítványoztam , de miután a dolgot több igen értelmes urakkal meghánytuk vetettük, azon meggyőződésre kellett jönnünk , hogy a részvényes kölcsön kivitele még több nehézséggel jár, mint a részvényes társaságé. De még azon eszme sem maradt tárgyalás nélkül, hogy közbenjáróul az országos Gazdasági Egyesület hlvassák föl. Ezen szándék azonban már az előzményeknél hajótörést szenvedett, miután a gazdasági egyesületnek legelőkelőbb s legbefolyásosabb tagjai elvileg lehetetlennek nyilvánították, hogy az Egyesület egyes gépgyárakat vegyen pártfogó szárnyai alá. Ily előzmények után legokosabbnak hittük ügyünket egyenest a nagyközönség elébe terjeszteni, s a gyári üzlet átvételére egy részvényes társaság alakítását indítványozni. Jól mondja ugyan Visontai úr, hogy a magyar gazdaközönségnek nincs fölösleges pénze, mit nyerészkedő vállalatokba fektessen, s talán igazi ízlése sincs hozzá, jóllehet a vállalat 10—15 procentet ígér. Itt azonban egyéb tényezők is jönnek a latba, melyek könnyen ellensúlyozzák a most fölemlítetteket. Az indítványnak közérdekűsége az, mi itt a főszerepet játsza. Nem is Vidatsékról van itt a szó, hanem a Vidatsféle gépgyárról; s ugyanazért, nézetem szerint ha a gazdaközönség belátja, hogy a Vidatsféle gépgyárnak eddigi terjedelmében és virágzásábani fentartása nemcsak nemzeti szempontból, de a gazdaközönség saját érdekéből is szükséges; a magyar gazdaközönség fog magában elég hivatást találni, hogy a nem fölösleges pénzből is kerítsen ki annyit, mennyi egy vagy két részvénynek részletenként befizetésére szükséges, annál inkább, miután utólagosan a részvény öszvegét 100 ftra indítványozzuk, hogy a vállalatban a kevésbé vagyonosok is részt vehessenek. Ehhez járul még azon körülmény is, hogy a részvénytársasághoz, mint nyerészkedő vállalathoz, a nem gazda közönség is hozzá fog járulni, s az eddigi hangulat után ítélve, igen nagy részét a kibocsájtandó részvényeknek ő fogja igénybe venni. Ezeknek előrebocsátása után bátor vagyok Visontai urat tisztelettel fölkérni, szíveskedjék a részvényes kölcsön végett tett indítványát, tekintélyes befolyásával együtt a részvényes társaságra ruházni át, nehogy a két dolog között ingadozva, az idő hasztalan elhaladjon, s ezt tenni annál is inkább kérem , mert a felsőbb engedély kinyeréséhez szükségelt előleges aláírások már meg is vannak kezdve a fent előrebocsátott felhívási szöveggel. Jankó Vincze: A mesterséges gyapjúmosószerek ügye. E lapok 27. számában adattak a juhtenyésztő közönségnek tudtára azon kísérletek, melyek a Magyar Gazdasági Egyesület megbízásából N. Lángon Hirsch Ferencz és Hétsey Adolf gyapjúmosószerével vitettek végbe. E kísérlet eredményét egyébiránt a működött bizottmány, melynek csekély tagja magam is voltam, nem tartotta döntőnek s olyannak, mely további vizsgálatokat fölöslegesekké tenne , sőt beadott jelentésében a bizottmány csak amennyiben a felsorolt, idő által korlátolt s több oldalú tapasztalatokkal bővítendő kísérletekből következtetést lehet vonni, gondolta a Hétseyféle szert előnyösbnek tarthatni. Azon juhos gazdák érdekében, kik mesterséges mosószerekre viszonyaiknál fogva szorultak, közlendőnek vélem tehát azon bővebb kísérletet és tapasztalást, melyet ama hivatalos vizsgálat után magam tettem saját nyájamon, s vélem ezt annyival inkább közlendőnek, minthogy a nagyobb kísérlet eredménye a fennebbi bizottmányi veridictet részben igazolja ugyan, de részben lényegesen módosítja is. Nyájam e mosás czéljából 3 részre osztatott fel. Két része a mosás előtti estéken egyszerűen lett a Dunába megúsztatva, másnap reggel még egyszer e procedúrának alávetve, s ez előleges megtisztulás után egyik rész Hétseyféle szerrel rendelet szerint előkészített langyos (22 foknyi) vízben, másik rész Hirsch szapanyát tartalmazó meleg (32 foknyi) fürdőben minden szorgalommal megmosva, s végre a Dunában zuhany nélkül többszöri buktatás s végső usztatás segitségével a piszkos lúgtól megszabadítva. Az előlegesen megúsztatott birkák e mosás kedvéért a két különböző kádba minden válogatás nélkül lettek egyenkint hordva, s csak a mosás teljes bevégzése után lett minden egyes darab (fülben tatonirozott) száma általam személyesen vagy Hirsch, vagy Hetsey rovatába följegyezve, amint t. i. azt vagy ez vagy ama kádból láttam kihozatni. Nyájam 3-ik része (számra legkisebb) minden előleges usztatás nélkül szárazon lett 32 foknyi vízben, mely Hirsch szeréből az előirt mennyiséget tartalmazta, bemártva, s ebben addig tartva s gyöngén suroltatva, mig zsírja tökéletesen feloldódott, mire, úgy mint fennebb, a Dunában való végső kiöblítés következett. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a munka szaporaságára nézve a háromféle eljárásnál mi különbséget sem vettem észre, s hogy átalában a 3 kádhoz, a végső usztatáshoz, s a vízforraláshoz szükséges összesen 16 ember segítségével naponkint 150 — 160 darab juhot voltam képes megmosni (Esik tehát minden napszámosra circa 10 darab juh, s ennek minden darabjára az 50 uj krnyi napszámból 5 kr költség, mihez még körülbelől fél annyi a tüzelő és mosószer fejébe számítandó). A mosás sikerültsége annak minden tényezőiben csak a nyirésnél lévén megítélhető, közvetlen a mosás után csak annyit láttam, hogy az előlegesen úsztatott birkákat a Hétseyféle langyos mosószer kétségkívül sokkal tisztábbra mossa, mint a meleg Hirschféle ; hogy ellenben a szárazon kádba tett birkák Hirschféle mosószerben is szintoly tiszták lettek, mint az előlegesen úsztatott Hétseyféléi: mi arra mutat, hogy a Hirschféle mosószer előleges tisztatást nem igényel, sőt nem enged. Tapasztaltam egyébiránt azt is, hogy egyes juhok sem az egyik, sem a másik szerben nem tisztultak