Gazdasági Lapok, 1859 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1859-10-27 / 43. szám

Pest, 1859. October 27. XI. évi folyam második fele GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. 5 Megjelen minden csütörtökön két ív, a mellékle­­g­e­teken kivü­l. Előfizetési díj : Egész évre 10 ft p. |­s (10 ft 50 kr ujp.) Fél évre 5 ft p. (5 ft 25 kr ujp.) § ; Negyed évre 2 ft 30 kr p. (2 ft 62 kr ujp.) Hirdetés­i dija : kétszer hasábozott sor 6 pkr (10 ujkr.) A­­ . hivatalos bélyegdij, minden egyszeri hirdetés után \ i 36 ujkr, külön fizetendő. p(0y^\A/\A/VV\A/\AA/\AA/\A/N/V\A/\A/V\/^^i^(2^0'/vvv'^'^''^MVV\AAA/\A/AA/VA/VV^^i^1­^ (t^o^/\yv^v/v/\y\rv/v/vvA/vy\yv\y\v\/vA/VAy\ A/^J^^^^^/v^vvvAAyvvrv/xyvvA/VA/vyvAyvvAyx , Hozzunk mezei gazdaság mildi a mielőbb helyes arányokat.( AAA,WAAl_^p)(3S^;/'/'A/\/V\y'y\A/\A/\AAAA/V / L(Q>^>/\A/vvy\A/vvAy\ ''aaaaa. 5^ , 5 Előfizethetni : helyben a szerkesztőségnél, ül- I­löi­ úton, a Magyar Gazdasági Egyesület Köztel­­­­kén, vagy a könyvkereskedésekben.­­ Vidéken minden csász. kir. postahivatalnál, a l |­szerkesztőséghez utasítandó és bérmentesen kül- | c3 dendő levelekben. c, GrP (^g) ^^(2^í~^A/AA/\A/V/V\A/\AA^\A/VV\/VWAA/*^^(^?^Vv\yVV\M/V-VV\yV\Ay\/V\/VVVA/\/AA//^>C^1^ illattenyésztés és törzskönyvezés. III Az alkotó természet legszebb hatalmat, az átörökítést a párosodás által gyakorolja. A párosodás a mindenségnek azon varázs forrása, mely­ből a lét buzog, — és a mely által a múlt, jelen és jövő egygyé olvad. A párosodás, mint a tenyészet létforrása, roppant ha­tást gyakorol az egész életre, és ez okon a természetbúvá­roknak folyvást tömérdek kutatásokra nyújt alkalmat. Az állattenyésztésnél a legfontosabb kérdést hogy „a szülők a párosodás által mint örökítik át egyéni tulajdonaikat?“ Minthogy a természettan eddig leginkább csak tapasz­talati alapokon nyugszik, miután a természetnek ezen mély titkába emberi ész eddig alig hatolhatott, számok által meg­határozott alapszabályokról itt szó alig lehet, hanem annál szorgalmatosabban kell tanulmányozni azon tapasztalati igazságokat, melyeket­ a századéves gyakorlati vizsgálatok és következmények törvénynyé szentesítettek. A tenyésztés alapigaza, hogy hasonlók hasonlót szülnek! Bár­mily egyszerű és természetes ezen alaptörvény, még­is sokan kétségbe hozzák igazságát. — Igen, mert a furfangos ész sohasem a természet egyszerűségében keresi az indokokat, hanem a természeten kívül; ott, hol az emberi mesterkélés a bölcs természet legszebb rendjét és folyamát szentségtelen kezekkel összekuszálta. Valóban keserű fájdalom, hogy e vértagadók természet­ellenes állításaik igazolására a mindennapi életből annyi szemmel látható példákat mutathatnak fel; kézzel fogható bizonyítvány ez, hogy az állattenyésztésnél mily tömkeleg­ben bolygunk. De bár mit mondjanak a farizeusok és írástudók, min­dig igaz marad , hogy hasonlók hasonlót szülnek. Mennyivel vadabb, helyesebben szólva mennyivel ere­detibb a tenyészet, annyival inkább igazolja e szent igaz­ságot. Tessék csak ugyanazon csima és gléba — bármely egy­nemű és fajú vadvirágát, természetes egyszerűségében meg­tekinteni és összehasonlítani: nem tökéletesen ugyanazon külalak, ugyannyi hím-és anyaszál, ugyanannyi és tökéletesen egyforma viráglevél, színvegyület és illat jellemzi mind­egyikét, szóval bár­melyikét nézzük, nem csak hogy egymás­hoz mindenben tökéletesen hasonlók, hanem mondhatni egészben ugyanazok. A vadállatok egymáshoz annyira hasonlók, annyira ugyanazok, hogy nem lehet őket egymástól megkülönböztetni; míg a nemes növények és állatok csak igen igen ritkán hasonlók annyira, hogy egymástól tisztán meg ne lehetne őket különböztetni. Igen, a vadállatoknál tökéletesen igaz, hogy hasonlók hasonlót szülnek, míg a nemesítetteknél ez alapigazság kér­déssé válik. Nem uraim! nem válik kérdéssé!! az igaz, mindig és mindenütt igaz marad ; a titok egyedül ott rejlik, hogy a vad­állatoknál a szülők mind hasonlók, következéskép hasonlót szülnek! mig a nemes állatoknál a szülők nem hasonlók, kö­vetkezéskép a nemzedék__bastard ! Valóban szomorú! de elvitázhatlan igazságok!! Igen, a vadak híven igazolják a tenyésztés alapigazait, mig a nemes állatok meghazudtolják. Nevetséges volna azonban azt hinni, hogy tán a nemes vér bűne, hogy nemzedékeiben nem hasonló­­­ak éppen nem­ a nemes vér nemtelenné válnék , ha ily gyalázatos bűne volna ; a nemes állat ép úgy átörökíti magát, mint a vadon fia , hanem igen is a tenyésztő bűne, a­ki mindent összekever, a­ki nem hasonló szülőket párosít, és azon szerencsétlen illusióban él, hogy ő a természetet megcsalja és par force nemes utódokat teremt. Nem uraim, a ricset, ricset marad, még ha a nagy prépost konyháján keverik is. Ha a természet ezen legszentebb törvényei „hasonlók hasonlót szülnek“ a nemes vérnél oly szigorú értelemben al­­kalmaztatik, mint a vadaknál, azaz, ha a nemesvérű szülők hasonlók, akkor a nemzedék is tökéletesen hasonló lesz;­­ hiszen minden tiszta vérnek ez egyedüli alapja és biztosítéka ; de míg a­­nemes szülők nem hasonlók , addig constantiáról ne is álmodjunk. — Hiában! a természetben nincs ugrás. A törzskönyvezésnek első és legfőbb feladata: hasoló szülőket teremteni elő, hogy hasonló ivadékot biztosítson Minél mélyebben megismerkedünk a tenyészti

Next