Gazdasági Lapok, 1860 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1860-08-02 / 31. szám

­ Köles . 7,846 . . . 13,868 Répcze 34,452 . . . 135,862 1,394,332 4,236,153 Gőzhajóval mindössze 719,141 mérő szállíttatott Pestre, ellenben Győrbe, Bécsbe s fölebb 3,840,539 mérő, tehát az összes forgalom 10,190,165 mérőre rúgott, melyből ez év­ben a gőzhajózásra sokkal több esett, mint az előbbi évek­ben, minek oka részint a kincstári megrendelések gyorsabb szállításában, részint a gőzhajózási díjak mérséklésében keresendő. A lakhelyek közt első helyen áll Baja, itt legalább kö­zönséges hajó legtöbb szokott rakodni, aztán következik Szeged, Adony, Dunaföldvár, Uj-Verbász s­­. t. A búzára nézve legfontosabb hely Szeged, Szanád, Gusztos, a zabra pedig Baja, Cservenka, Kula, Uj-Verbász, Palánka. A Dunán összesen 522 evezős hajó és 186 tutaj van; ebből Szegedre és Sziszekre legtöbb esik. A Bégacsatornán legtöbbnyire tutajon történik a szállítás. A fennebbi összeállításból kitűnik, hogy a gabnaforga­­lom a pesti piac­on mindegyre apad, s azon arányban növek­szik Győrben és Mosonyban. Ennek több oka van: az aldu­­náról jövő közönséges hajókon a szállítás Pestről Győrig nem kerül többe­t kmnál merőnkint, s a gőzhajótársaság is tete­mes száztélit enged a Győrbe menő gabona szállítási díjából. Aztán az előlegezések, miket a hitelintézet a fennebb említett két piac­on a gabonára kölcsönöz, a szállítást odáig nagyon serkenti; végül Bécs és a szomszéd tartományok tetemes szük­sége is nagy készleteket von Győrbe és Mosonyba, honnan a továbbszállítás a vasutakon télen által is minden irányban nyitva áll. Ellenben Pesten a gabnaforgalmat nyomasztólag aka­dályozza: 1) a beviteli vám czime alatt mázsánkint fizetendő l­io ki adó; 1) a hajó nagysága szerint járó 4—5 ft 50 kr állásdij, s végre 3) a naponkénti 14—261/2 kr pártpénz. Mindezen adózások a közönséges forgalmat, melynél a kereskedő haszna krajczárig van számítva, a drága raktáro­zással együtt annyira zsibbasztják, hogy most már Pesten alig raknak ki többet, mint a mennyi éppen a helybeli fogyasz­tásra szükséges. Ide járul még a kikötő és rakodó helyek hiánya, mert — miután a gőzhajótársaság a maga hajóinak­­ a város hosszában csaknem az egész partot elfoglalta, az ér­kező gabonás hajóknak csak távol eső, vagy kényelmetlen fekvésű helyek jutnak, hol a kirakodás bajos is, költséges is. E bajon egyébiránt nagyrészben segíthet majd az 1860. év folytán bevégzendő új kikötő (quai), főleg ha — miként szán­dékban volt — a Dunán felfelé a partot még 150 ölnyire kirakatják A gabnaforgalommal kapcsolatban áttér a jelentés azon föltételek elsorolására, melyektől a mezei gazdaság okszerű fejlődése lényegileg függ. (Folytatás követk.) Selyem­tenyésztés. II. A régi megyei élet korszakáról, ha azt nem mondhat­juk is, hogy a selyemtenyésztés virágzó állapotban lett volna, de annak embriója legalább ápoltatott annyiban, mennyiben rendes inspectort tartottunk, ki az egri, úgynevezett megyei­­ epreskert segedelmével a hernyók tenyésztését kötelességé­ül* 487 Nagyon megélénkült a gabnaforgalom 1859. tavaszán s az olasz háború kitörése által, miután a kincstár részéről te­temes vásárlások történtek. A búza 5 ft 25 krra, a rozs 3 ft 50 krra, még a zab is 2 ft 50 krra emelkedett. Az egészen váratlanul megkötött béke azonban főleg a gabnaforgalomra hatott vissza, s az árak csaknem egyszerre */3-dal alább szál­lottak, ide járulván még a bőtermést ígérő kilátások is. Csak midőn azt vették észre, hogy az árpán kívül a többi gabna­­félék rosszul fizetnek, és Slavóniában, Szerb-, Bosnyák- és Bajorországban némi szükség mutatkozott, kezdtek a gab­­naárak ismét egy kissé emelkedni. A gabna- és olajnövény-forgalom a múlt 3 év alatt rop­pant mértékben kifejlődött. 1857-ben 1008 közönséges hajó volt vele elfoglalva, melyek közül 622 Győrben, s csak 386 rakodott ki Pesten. Ebből volt a szállítás mérő­számra : 4,846,078 . . .1,540,913 Összesen 6,386,991 mérő. Gőzhajóval érkezett Pestre 390,281 mérő, s innen tovább szállíttatott 364,972 mérő, összesen 755,253 m.; az egész vízforgalom tehát 7,142,244 mérőre ment. 1858- ban 1224 közönséges (evezős) hajó működött, ebből 819 Győrbe s 405 Pestre szállított, nevezetesen : Összesen 8,601,935 mérő. 1859- ben Győrbe 608, Pestre 441, összesen 1049 közönséges hajó érkezett, a következő terhekkel : Pestre. Győrbe. Búza . 645,675 . . . 1,637,518 Pestre. Győrbe. Búza 1,567,619 .. . 694,751 Kétszeres 157,841 . . . 65,112 Árpa . 63,793 . . . 91,154 Zab . 2,440,328 . . . 353,405 Kukoricza 449,989 . . . 171,392 Köles 68,265 . . 161,140 Repcze 97,243 . . . 3,959 Pestre, Győrbe. Búzát 760,268 . . . 2,605,002 Kétszerest 122,908 . . . 310,514 Árpát 158,180 . . . 111,694 Zabot 86,910 . . . 2,997,923 Kukoriczát 83,101 . . . 301,155 Kölest . 7,567 . . . 34,495 Repczét 10,012 . . . 98,109 1,228,946 T . . 6,458,892 Gőzhajóval érkezett , Pestre, Pestről felfelé. Búza . 176,939 . . . 357,292 Készeres 25,000 . . . 3,589 Rozs . 1,938 . . . 2,051 Árpa . 15,183 . . . 10,328 Zab . 39,236 . . . 72,882 Kukoricza 114,133 . . . 9,484 Repcze 60,412 . . . 33,730 434,741 7 . 7 480,356 Kétszeres 131,612 . . . 215,242 Árpa . 202,315 . . . 41,340 Zab . . 200,029 . . . 1,945,100 Kukoric­a 171,503 . . . 247,223

Next